Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-23 / 18. (3349.) szám
6 rÜIREKL,^ VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozsonyi kiadóhivatala Lőrinckapu ucca I7„ II. (Central passage) Ilyen útlevelek meghosz- szabbi'ását is vállaljuk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága. Panská ul. 12., III. em. A PAPA SÍELNI FOG Nagy bucsuzkodások között indult a család: a mama, a papa, a fiú és a lány. így, ahogyan van- i nak, komplett az egész nemcsak családi állapot-' bán, hanem felszerelésben is. A vonat már-már ’ndult a kék palacsintasütő segítségével, amikor' még az utolsó bőröndöt dobták fel az ablakon keresztül az aggódó rokonok, nehogy valami is kimaradjon a felszerelésből. A Tátrába indul a család, két egész hé're, olyan felszereléssel, amilyen legfeljebb a Die Dame című képeslapban látható, amikor a lap Athlon báró alpesi felszerelését mutatja be a szédülősebb olvasónak A papa valóban ki'ett magáért, még ebben a vá’ságos világban is:. disznóbőr-táska, vadonatúj, csak itt-ott kéklik, pi-! roslik rajta néhány diszkrét hotelcédula. Hatalmas s:deszkák keverednek össze a síkotokkal, szijjak és csattok csüngenek, sálak és bojtok fityegnek, de ami a legmeggyőzőbb: anyu kivételével az egész család máris siruhában szállt be a vona ba, a iearuhák a kofferekben lapulnak. Papán sötétkék dressz, — olyan mint egy norvég nrniszter, mondja e'égedetíen anyu, — bojtos sapka, színes sál, hatalmas bakancs, rézzel kiverve. Lilin szintén nadrág, — az embernek a fiatal Hohenstaufen hercegnőt ju tatja eszébe, a ,,Rund um die Welt“- bő', Laci egészen elkábitó, neki térdnadrágja van és félcipője: akarom, golf, ha akarom si... Megy a vonat hópihék hullonganak a szürke fellegekből. A Vág enyhén kanyarqg, jégpáncélját magára húzza. A Fátra csúcsain fehér sapkák félrecsapva. Papa izgatott. Egyre a havat nézi. Újságot vesz, a hóviszonyokat tanulmányozza, érdeklődik, olvas, kinéz mindaddig, amíg Zsolnán be nem száll egy ismerős. — Mi történt magával? — kérdi az ismerős a papától, amikor a papa, mint a norvég storthing egy rangrejtett tagja, emelt fővel üdvözlL — Síelni megyek, — feleli a papa, a család általános helyeslése közben. — Node, node! — csóválja a fejét az Ismerős s a következő pillanatban belemerülnek a hóviszonyok megbeszélésébe. A papa viszi a szót. A papa ideges, mert nem lát elég havat, njár Kralovánnál járnak, de tetemes hó nem mutatkozik, a papa kétségbe van esve és idegesen bokázik a rézvereíü cipőkben. A Zsolnán beszállt ismerős csak nézi, figyeli papa erőlködését a bóviszonyokkal. Papát tényleg félteni lehet már, annyira szivére vette, hogy nem talál elég havat. Egyéb gondja nincs is. — Rémes, milyen kevés hó lesz a Tátrában! —- kishitüsködik a papa. Megszólal erre az ismerős csendesen a sarokból: — Mondja, kedvesem, tulajdonképen minek magának a kaláberhez hó? (thyvi) — Berzeviczy Albert 80 éves. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke most ünnepli születésének nyolcvanadik évfordulóját. Vasárnap nagyobb küldöttség tisztelget nála, akiknek Berzeviczy kijelentette, hogy magas korára való tekintettel májusban, amikor lejár a mandátuma, le fog mondani a Magyar Tudományos Akadémia elnökségéről. — Lapelkobzások Szlovenszkón. A pozsonyi államügyészség a „Slovák“ vasárnapi számát elko- boztatta. — Rozsnyón a ,,Rozsnyói Hirlap‘‘ vasárnapi számát kobozták el. Mindkettőt a vezércikk miatt. Mindkét lap második kiadásban jelent meg. — György angol királyi herceg lssz a délafrikai államszövetség főkormányzója? Londonból jelentik: György királyi herceg, az angol uralkodópár negyedik fia, Southampton- ból a Carnarvon Castle gőzösön elindult 17.000 mértföldes délafriikai útjára. Ez lesz az első nagyobb hivatalos ut, amelyet az ifjú királyi herceg, mint az uralkodó képviselője, megtesz. Eddig még meg nem erősített hirek szerint a király azzal a tervvel foglalkozik, hogy látogatásának sikere esetén György királyi herceget a délafrikai államszövetség fökormányzójává nevezi ki. — Fiára fogta szolgálati revolverét a szepsi fogházőr. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai ügyészség utasítására Szépeiben a csendőrség letartóztatta Gondola István ottani fogházőrt, aki szombaton le akarta lőni tulajdon fiát. A fiú nemrégiben nősült meg és a fiatal házaspár Gond elán ál lakott. Gondela összeveszett a fiával, aki ezért feleségével együtt el'huroolkodott a szülői házból és apósa házába költözött a szomszédos faluba. Gondola István 6z vmhaton felkereste fiát, akit haza akart hozni. Amikor a fiú a kérést megtagadta, Gondela előrántotta szolgálati revolverét és több lövést tett fiára. A golyók szerencsére nem találtak. ——W —n—B——— 1934 január 23. kedd, Ifjú Bognár István is részes apja meggyilkolásában „&t golyót adtam anyámnak, akt ebből kettői apám leiébe lőit“ Váratlan lordu'at az alagi férfgyslfeosság ügyében — Letartóztatták a gimnazista Bognárt — Egy bricsesznadrágos bűntársat keresnek Budapest, január 22. (Budapesti szer- kesztöségiijiik telefon jelentése.) A vizsgálóbíró utasítására a csendőrség vasárnap őrizetbe vette a férjgyilkos Bognár né ti zen négy éves reálgimnazistft fiát, ifj. Bognár Istvánt, mert kiderült, hogy a fin tudott a gyilkosságról, söt az asszony a fiú flóbertfegy vérével lőtte le az urát. A hetek óta tartó nyomozás során megtalálták a fiúinak noteszkönyvét, amelynek egyik lapján ez a bejegyzés volt: öt darab golyót adtam anyámnak, aki ezekből kettőt apám fejébe lőtt. Ezen az alapom még vasárnap őrizetbe vették a gimnazista fiút és reggel csendőríede- zettel Budapestre szállították Amikor a község lakossága' megtudta, hogy a fiút Budapestre szállítják, hatalmas tömeg verődött össze az állomáson és közé port zúdítottak arra a kocsira, ahol a fiú ült a csendőrökkel. A fenyegető magatartást tanúsító tömeget csak újabb csendőrmegerősiíéssel sikerült szétoszlatni. A tüntetők közül három egyént elő is állítottak. Véletlen folytén sikerült megtalálni a flóbe-tpuskát is, amellyel Bognárné férjét megölte. Egy elhagyott alagi kutban találták meg a fegyvert. A fegyveren meglátszik, hogy javítva volt. A fiú első kihallgatása alkalmával váltig tagadott, dagadta, hogy övé lett volna a fegyver s tagadta hogy egyáltalában tud valamit a szörnyű gyilkosságról. A vizsgálóbíró rábeszélésére azonban végül megtört és sírva mondotta el a történteket. A flóbertpuskát karácsony előtt kapta édesanyjától, de ezt meg kellett javíttatni, mert nem volt használható. Karácsonykor odahaza volt és édesanyja azt mondotta neki, hogy ne valljon, mert fel fogják akasztani. Egy bricsesznadrágos férfi is ott volt a gyilkosság idején, apjának jóismerose volt, gyakran járt hozzájuk. A fiú megadta az illetőnek személy leírását és I. FELVONÁS. Férj: Szeretsz? Asszony: Szeretlek. — Nagyon? — Nagyon. — Igen nagyon? — Igen nagyon. — Biztos? — Biztos, biztos, biztos. Szerellek, nagyon szeretlek, igen nagyon szeretlek, biztos, hogy szeretlek, mért ne szeretnélek. De most aztán hagyj békét, mert olvasni akarok. — Miért éppen most kell olvasnod, amikor itthon vagyok? — Hát mikor olvassak? Talán napközben, amikor agyonunom magam idehaza? Könnyű neked. Te egész nap, reggeltől estig ott vagy az irodában, dolgozol, mérgelődsz, félsz a főnökeidtől, alázatos vagy, néha szemtelen is, tele van az életed szenzációval. Én azonban itt kuksolok, szomorú bután magamban, egész nap megöl az unalom, nekem ilyenkor este, vacsora után szórakozás kell. Hát olvasok. — De szivecském, — próbálta szelídíteni a férj a határozottan felizgatott asszonyt, — mért kuksolsz te egész nap idehaza? Mért nem mész sétálni, vagy cukrászdába, vagy a Magdáékhoz, vagy néha-néha moziba, délutáni előadásra, féláron. — Hát kitelhetem én a lábam ebből az odúból? Vau nekem egy rongyom, amit felvehetek? — Jó a bársony is. A tavalyi. Át kell sza- batni. Fekete selyem estélyi ruha nem lesz az idén. Ezt tegnap, amikor elrohantam hazulról, végérvényesen megmondtam. A kis vendéglőben, ahová dühömben bevettem magamat, ez a gondolat még jobban megerősödött bennem. — Hát akkor olvasok. — De nem most. Ha rögtön le nem teszed, nyomban kivágom az ablakon ezt a piszkos, zsirfoltos detektivregényt. Holnap pedig, ha törik, ha szakad, moziba mész. Ezt garantálóra. — Amíg a fekete selyem nincs meg, nem megyek moziba. — Estélyi ruhában akarsz-moziba járni? — Szó sincs róla, de az ember úri biztonságérzetéhez szükséges egy rendes darab is, nem csupa szövetáru. (A vita tovább folyik. Függöny.) II. FELVONÁS. (Órával később.) Asszony: Nézd, kutyukám, most már több, mint egy órája tart ez a meddő vita. Értsd meg: százszor és ezerszer nem. Ne bőszits fel, ezekután szó sem lehet arról, hogy ezt az átkozod fekete selymet megvegyük. Férfi: Csak ne légy makacs. Mindent lehet, csak akarni kell. Az ilyen problémát nem szabad szenvedélyesen megtárgyalni, ehhez higgadtság kell, akkor mindig jönnek jó gondolatok. Bennem dereng is már egy és más. — Csak ne derengjen. Ismerem én már ezeket a derengéseket. A te pénzügyi ötleteidnek a végén mindig én iszom meg a levét. Csak beszélsz a nagyvilágba, hirtelen elhatározással beugrasz a legnagyobb kötelezettségekbe, aztán én törhetem a fejem, hogy és mint legyen holnap és holnapután, meg azután, amikor is te mindig és változatlanul éhes vagy. Értsd meg, fiam, nekem kötelességem, hogy téged tápláljalak. — Szivecském, te félreérted az egész szituációt. Vannak ötletek, amelyek végső szükségben veszély nélkül valóra válthatók. — Most nincs. Az utolsót tegnap este dühödben elittad. Az utolsó ötlet az a száz korona volt, amivel elrohantál, amikor én szép okosan megmagyaráztam neked, milyen szükség van a fekete selyemruhára. — Szivecském, te kis buta vagy. Mit értünk volna azzal a nyavalyás száz koronával, amikor maga az anyag háromszáz koronába kerül? — Csak kétszázba. — Tudom, hogy szerinted kétszázba. Épp ezért mondom, hogy háromszázba. — Mindegy. A lényeg az, hogy ezt a háromszáz koronát sehol nem lehet megtakarítani. Tej kell, bús kell,'•kávé kell, bor kell, azt hiszem, már csupa rongy a paszománt man- zsetta-gombod, az is ötven fillér, a gallérokat már itthon mossuk, a ruhát kiadtam mosásba, mert a Mavrákné szívesen hitelez, hol akarsz hát spórolni? — Milyen kis csacsi vagy, — sóhajtotta szelíden a férj, — hogy képzeled, hogy ezeken a krajeáros tételeken háromszáz koronát akarok spórolni? Egy dolog van kisöreg, egy ezen a világon, amin manapság hébe-hóba spórolni lehet. — ?... — A házból*, kis kutyám. A házbér. a nevét is megmondta. A rendőrség azt gyanítja, hogy az illetőnek része volt a gyilkosságban, ezért most keresik. A fiú elmondotta még, hogy anyja a flóbertpuskát egy alkalommal a pincében kipróbálta, hogy mekkorát durran Majd azt is látta, amint édesanyja a próba után az ágy szalmazsákjában rejtette el a puskát. Az újabb adatok szerint az ügybe belekeveredett Bognárné nővére, Pécsiné is, aki eddig azt állította, hogy a Bognár-gyerek karácsonykor nála volt. Most azután a fiú leváltotta, hogy karácsonykor odahaza volt, tehát nem lehetett Pécsinénél. Erre Pécsinél újból beidézték és hosszas kihallgatás után bevallotta, hogy a fiú tényleg nem volt nála. Elmondotta, hogy a gyilkosságot követő reggelen Alagon járt Bognároknál és tudja, hogy nővérén kívül még valaki tartózkodott a szobában, mert onnét férfiköhögést hallott. A szobába nem tudott bemenni, mert annak ajtaja zárva volt. III. FELVONÁS. Asszony: Szeretsz? Férj: Szeretlek. — Nagyon? — Nagyon. — Igen nagyon? — Igen nagyon. — Biztos? — Biztos, biztos, biztos. Szeretlek, nagyon szeretlek, igen nagyon szeretlek, biztos, hogy szeretlek, mért ne szeretnélek. De most aztán hagyj béliét, megvan a fekete selyemruhád, nekem nyugalom kell. hogy eszembe jusson: mi az ördögöt mondok már megint a házmesternek. — „Végzetes szerencsétlenség a vinnai kő- bányában“ cim alatt január 17.-i számunkban megjelent nagymiíhályi tudósításunk helyreigazi tásaképen fölkérték lapunkat annak megállapítására, hogy a kőbánya, — amelyben a szerencsétlenség történt — nem a Sztáray- uradalora tulajdona, hanem Staskó vinnai lakosé. E bányát a Duchoslav és Társa prágai építő vállalkozó cég bérli és a nagymihá- lyi Laborc-szabályozási munkákhoz szükséges követ ott fejteti. — Az állami autóbusz elütött egy ebarhardi munkást Pozsonyi szerpesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este a Pozsony s Eberhard között közlekedő állami autóbusz a Főrévi utón elütötte Szabó Péter ebarhardi munkást, aki kerékpárján hazafelé tartott. Szabó Pétert súlyos homlok&érü" léséé] és életveszélyes agyrázkódással mentőknek kellett beszállítani a pozsonyi kórházba. Az au ó- busz soffőrjét elővezei ték. kihallgatásakor elmondotta, hegy Szabó Péter okozta a szerencsétlenséget, mert ittasan haladt kerékpárján és szabálytalanul hajtott. Az ügyben még folyik a vizsgálat. — Budapesti bankokra szóló hamis betétkönyvek vannak forgalomban Erdélyben. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A napokban Norbert Mór háztulajdonos 500 pengőt akart kivenni az egyik budapesti pénzitézetnél egy 7000 pengőre szóló betétkönyvből. Amikor a bau. .....„ut'.uok a betétkönyvet jobban megviz sgálta megállapította, hogy a könyvecske hamis. Valójában csak 5 pengőt fizettek be, inig a 7000 pengős bejegyzést később hamisították bele. Norbert Mórt a rendőrségre kisérték, ahol elmondotta, hogy a könyvecskét kolozsvári rokonától kapta, akinek viszont egy Kulcsár Tivadar nevű kolozsvári nyumdatulajdonos adta. A vallomás alapján a budapesti főkapitányság táviratilag kérdést intézett a kolozsvári rendőrséghez, ahonnét azt a választ kapta, hogy Kulcsár eltűnt s kihallgatni nem lehet. A kolozsvári rendőrség jelentéséből kiderül az is, hogy Erdély számos városában budapesti nagybankokra kiállított betétkönyvek forognak közkézen. Valószínűnek látszik, hogy ezeket a hamis betétkönyveket tiltott valuta-spekulációra használták fel a valutazárlat miatt. De az a gyanú is felmerült, hogy az összeomlás zavaros napjaiban Budapestre költözött fiókintózetek üres takarékkönyveit lopták el és ezekből gyártották a hamisítványokat. Az ügyben most két ország- rendőrsége nyomoz. % émd ItéscM Hymédia 3 Ida: Ptémeékfítmíf
