Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-21 / 17. (3348.) szám
1934 Január 21, vasárnap. t>ra:gai-A\ag^arhirlm> 7 A magyarországi egyházak karitatív munkája Negyven éves a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület, amely kórházat, cselédelhelyező intézetet és leánykoriégiumot tart fenn — Szociális munka a magyar református társadalomban — A szegények segélyezésének módja és mértéke kész Palay Pál dr. Az egyesületnek vidéki fiókjai vannak Újpesten, Szegeden, Kaposvárott, Gyulán, Sátoraljaújhelyen, Hatvanban, Baján, Dombóvár ott, Esztergomban, Kiskunlacházán, Rákoscsabán, Ráckevén, Baracskán, Ercsiben és Szeremlén- Mátészalkán elaggottak számára otthont tart fenn. A vidéki szervezetek is jelentős szociális és karitatív munkát végeznek. így gondoskodnak a tanyákról bejáró iskolásgyerekek tej-tizóraival és ebéddel való ellátásáról. A nagypénteki prédikáció hatása Budapest, január közepém. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A református egyház karitatív munkája a szociális jótékonyság igen jelentős tényezője. Ez az intenziv és széles rétegekre kiterjedő munka az egyház- községek s a vallási és társadalma egyes illetek között oszlik meg, természetesen olyan módon, hogy ha szerves összefüggés nincs is köztük, de ez a munka a gyakorlat folyamán kiegészíti egymást s igy harmonikus egységbe fonódik. Az egyházközségek a mai viszonyok körött a hitélet mélyítése és erősítése mellett különös gondot fordítanak a karitatív munkára is. Nagyon sok lelkészi hivatalban a szociális munka osztálya külön (meg van szervezve s egy-egy diakonisszanővér látja el a szegénygondozással kapcsolatban felmerült feladatokat. Az egyházközségek mindent megtesznek a saját. hafáskörük- bem, amit anyagi eszközeik megengednek. Természetesen gondosan őrködnek azon, hogy segélyben csupán az részesüljön, aki valóban rászorul és méltó rá, ez különben minden karitatív munkának lényeges eleme- Nagyou sokan visszaélnek a részvéttel, a jósággal s a segíteni akaró szándékkal, ezért az egyházközségi gondozás alapos környezet-tanulmányozást (végez és csak azt. részesíti segélyben, aki falóban rászorul. A református társadalmi szervezetek terén az egész országban vezető-helyen áll a Lórántffy Zsuzsanna-egyesület, a magyar református világnak vezető hitbuzgalmi és szociális szervezete, amely az idén ünnepli fennállásának negyvenéves fordulóját. Annak a nemes magyar nagyasszonynak nevét. viseli ez az egyesület, akit férje, L Rákóczi György erdélyi fejedelem, „hűséges gazdasszonyának" nevezett, aki a magyar pro- testáns tanügy felvirágoztatása terén halhatatlan érdemeket szerzett. 1894-ben alapította az egyesületet dr. Szilassy Aladárné s az ő buzgó működésének tulajdonítható annak gyors felvirágzása. Az egyesület célja kettős: a nők körében a református erkölcsi és hitélet mélyítése, azután a könyörülő és segítő szeretet gyakorlása főleg nők és gyermekek körében. Kicsiny kezdetből jelentős intézményeket fenntartó hatalmas szervezetté nőtt négy évtized alatt s ma a karitatív tevékenységnek egyik legizmosabb tényezője. A magyar református életnek ez volt az első ilynemű társadalmi szerevezete s ma is vezető-helyen állHétfői összejövetelek Az egyesületnek ma már megfelelően berendezett kétemeletes háza van a Belvárosban, a Váci-ucca és a Havas-ueca sarkán. Ebben az épületben vannak elhelyezve hivatalos helyiségei, konferencia-termei s két fontos intézménye: a cselédelhelyező intézet s a leánykollégium. A székházat 1931-ben szerezte meg az egyesület 125.000 pengő vételáron s november 2-án rendezkedett be uj otthonában, amely azóta a református hitbuzgalmi és karitatív munka legjelentősebb fellegvára lett A munka, gerince a rendszeresített hétfői összejövetelekre esik. Az egyesület tagjai minden hétfő délután varró-órát tartanak s ilyenkor a szegények számára ruhaneműt varrnak. Az összejöveteleken az egyesület előadásokat, és előadásisorozatokat rendez, így például most kerül sorra,egy rendkívül értékes előadássorozat „Irányok és törekvések a világprotestantiz- musban" címen- így kapcsolódik harmonikusan egységbe az egyesület kettős célja a hétfői összejöveteleken, A hitbuzgalmi élet mélyítését szolgálják az asszonyok s a leányok számára külön-külön megtartott biblia-órák, biblia-magyarázatok. A lelki jótékonyság szolgálatában állanak a fői város külöDbö7Ő iskoláiban tartott, vasárnapi iskolák, A szegénygondozó munka szakadatlanul és intenzíven folyik s az egyesület évenként 3000—4000 pengőt fordít szociális célra. Főleg m elszegényedett s megöregedett uriasszo- nyok anyagi támogatásában áll ez a karitatív munka,. Egy-égy szegényük 5—15 pengő készpénz- segélyben, azután ruhaneműben részesül s bizony sok egykor jó sorsot élt úrasszonynak az egyesület-nyújtotta segély az egyetlen támogatása. Az egyesület szóciális alapját a tagdíjakból, önkéntes adományokból, alkalmi gyűjtésekből, meg a diakonissza-testvérek külső munkájának eredményéből szedi össze. Mert a diakonissza-tesbérek mindenüket az intézménytől kaptáik s mindent, ennek szolgáltatnak vissza. Vidéki internátusokban, kórházakban, magár ápolásban, lelkészi hivatalban végzett munkájuk ellenszolgáltatása egészében a központba kerül. A cselédlányok támogatása Az egyesület munkájának kiemelkedő része a cselédleányok lelki és testi szükségleteinek gondozása. Vasár-nap délután a Márta-körben tartanaik a lányok klubszerű összejövetelt A ! cselédelhelyező előszobája pedig látogató -! sunkkor is tele volt alkalmazást kereső nők- j kel, akik kötözgetve, horgolva, bibliát fór-! gabva türelmesen várják a pillanatot, amikor rájuk kerül a sor. A falra függesztett táblácskán a zsoltáros szavai; „És hívj segítségül engem a nyomorúság idején és megszabaditlak téged, és te dicsőítesz engem." A munkanélküliség idején felbecsülhetetlen értékű szociális tett ez az ingyenes munkaközvetítés, amelynek révén 30—40 meghízható, derék leány kerül jó helyre, ahol Krisztus szellemében megbecsülik a munkát, és a munkást. mig laboratóriumi főorvos Kelemen Endre dr. Az ápolórounkát 12 diakonissza-testvér végzi. így történik a diakonissza-nővérek kiképzése a Lórántffy-Egylet intézményeinek a keretében. Az intézeti központban mindenfajta házimunkát ők végeznek, s itt történik meg a lelki kiképzésük is, mig a kórházban az irgalmas ápol óm un kában képzik ki őket. Díakonissza-otthon is vau az egyesület keretében, ez pedig özvegy Hrabovsziky Józsefné nemeslelküségének köszönhető, aki végrendeletében a borsodme- gyei. Sajósenyén lévő kúriáját s háromholdas birtokát az egyesületre hagyta. A nyugdijasRgyvértódulás, szivszorongás, nehéz légzés, féíelemérzéz, idegesség, migrén, lehangoltság, álmatlanság, a természetes „Ferenc József" keserü- viz használata által igen sokszor megszüntethetek. Tudományos megállapítások megerősítik, hogy a „Ferenc József “-víz a makacs székszorulás mindenféle jelenségeinél a legjobb szolgálatot teszi. R „Ferenc József" keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fü szerüzletek ben kapható. otthoninak most öt diakonissza-testvér Lakója van. Az 'egyesülettaglétszámé: 30$ körül mozog. Védnöke: gróf Ráday Gedeonná, dísz-elnöke: dr. Ravasz Lá szí óné, elnöke: dr. Szászy Bélámé és dr- Saőts Farkasné. Az egyesületi lelEgy gyönyörű társadalmi megmozdulás történt 1896-ban egyetlen prédikációnak, a budai Szilágyi-téri templomban elmondott nagypénteki beszédnek hatására. A lelkész Jézus szenvedéseiről beszélt s az emberi szivek jóságára apellált a szenvedők iránt. Kies Áron a templomból kijövet a templom előtti térségen meglátott egy kis elzüllött gyermeket. Közelében a földön egy elgurult pénzdarab feküdt. Mint a fénysugár támadt fel benne a gondolat: — Mi mindent lehetne tenni az elgurult és elguritott pénzdarabok felhasználásával az elveszett gyerekekért! így született meg a Nagypénteki Református Társaság, amely több mint három év tizede a budaörsi Kamara-erdőben otthont tart fenn 6—14 éves elhagyott, a züllés veszedelmének kitett gyermekek számára^ A. kétemeletes épületben iskolát is fenntart, az otthonban pedig hetven gyermeket, helyez el. A nagy szociális munkát végző társulat elnöke Petri Pál dr. kultuszállamtitkár, ügyvezető elnöke Haypál Béla budai lelkész. A budai ref. nőegylet a Lörántffy Zsuzsanna-egylet mellett a másik hitbuzgalmi és karitatív szervezete a magyar székesfőváros reformátusságának. Az egyesületet 1895-ben alapították. Most mintegy 120 tagja van. Elnöke özv. dr. Papp Dezsőn é, titkára Haypál Béla. Karitatív munkája intenzív. Az egylet lelkes tagjai bejárják a szegények viskóit és segítenek ott, ahol segítségre sürgős szükség van. A magyar reformáfusság vidéki centrumaiban hasonló szervezetek működnek, s a magyar református társadalom a nehéz időkben áldozatos szívvel gyakorolja a Krisztus szellemében való tevékeny segítséget. Á prágai kisantsmtkonierencia határozati javaslata Református leánykollégium van az intézet első és második emeletének szobáiban elhelyezve. Egy-két és háromágyas, fehér bútorzattal felszerelt leány szobák, amelyekben mintegy húsz főiskolára készülő diákleány talál szerető otthont. Lórántffy Zsuzsanna nagy nevelő-munkájának egyik legszebb reinkarnációja e$. Modern magánkórház az egyesület hatalmas szociális munkájának egyik legjelentősebb és legimpozánsabb eredménye. Ott áll ez a villaszerű, kerti magánszanatórium a Városliget, közelében, a Nürn- berg-uccában, ideális helyen, ideális környezetben. Alakulása 1904-re nyúlik vissza. Amikor a Bethesdában a német egyház fenntartotta diakonissza-munka megszűnt, dr. Szilassy Aladárné a kenyér nélkül maradt diakonisszák közül hármat felszólított, hogy az egyesületben folytassák a diákon issza-munkát. így alakult, ki a „Diakomssza,-otthon“, amelynek evangelizáló-ter,méhen az egyesület 1914 szeptember 15-én megnyitotta vörös- kereszt-kisegitő-kórházát. Ez 1918 november 22-én megszűnt A diakonisszák Ismét magán- ápoláshoz folyamodtak-, miglen a népjóléti miniszter a megszűnt. „Gondiváselés-Egyesü- lei“ kórházi helyiségeit ki nem utalta az, egyesületnek. 1920 június 12-én nyitották meg a mai Diakonissza-kórházat. A főváros legmodernebbül felszerelt, és vezetett intézetei közül való ez, ahol 30 férfi-, női- és gyermekbeteget ápolnak. Igazgató- főonvosa Weisinger Frigyes dr. Sebészeti osztályát Elisciher Ernő dr., a belgyógyászatot Fazekas Imre dr., a gégeosztályt Halász István dr., a női osztályt Kádár Mihály dr-, a gyermekosztályt Tüdős Endre dr. vezeti. A Röntgen -osztály főorvosa Sehol tz Andor dr.,] 130 miniéről 275 millióra mtVt i csehsziovákjinosdáv áracsereferpfsm volumesiléf — A csehszlovák-mnán áru- csereforgaiom értékének összege 114401 256 millióra emelkedik Prága, január 20. A gazdasági kisantant- konferencia prágai tanácskozásai során letárgyalták a kölcsönös kereskedelmi kapcsolat kimélyitésének a kérdését. A konferenciáról kiadott hivatalos jelentés csupán annyit közölt, hogy az értekezleten határozati javaslatot fogadtak el az árucsereforgalom kérdésében. Ezt a szűkszavú hivatalos jelentést a nagyközönség tartózkodással fogadta, miért is illetékes helyen jónak látták a részletek közlését is: Jugoszlávia 1933'bau 200 millió korona értékű árut exportált Csehszlovákiába. Eb- iíől az összegből 70 millió korona dohány- árura esett. Dohánnyal azonban Jugoszlávia régebbi tartozásait törleszti Csehszlovákiában, úgyhogy ezt a tételt leszámítva, a jugoszláv import ai elmúlt esztendőben 130 millióra rúgott ^ prágai konferencián elfogadott határozati javaslat értelmében az Í9B4, évben Jugoszlávia 275 millió korona értékű árucikket exportálhat majd Csehszlovákiába. Ebben az összegben nincs benne a dohányszáílitmányok ellenértéké. A 275 millió koronás exporttal szemben Jugoszlávia, kötelezi magát .arra, hogy ugyancsak 275 millió korona értékű csehszlovákiai származású árut fog ebben az esztendőben importálni. Csehszlovákia az elmúlt esztendő folyamán Romániából 184 millió korona értékű árut importált. A prágai értekezleten elfogadott határozati, javaslat értelmében í934-ben a Romániából importált áruk mennyisége 250 millió korona értékre emelkedik. Az importált áruik egy része Románia régebbi adósságainak törlesztésére szolgál. BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szoláltatásban vezeti Szoba teljet ellátáual I személyenként napi 12 pengőért t
