Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-19 / 15. (3346.) szám
2 „Maximális eredménnyel" ért véget a gazdasági kisantantkonferencía — Szűkszavú hivatalos jelentés olasz követ is, a követség személyzetével és de Fabri, olasz királyi katonai attasé/* Belpolitikai bonyodalmak Becs, január 18. Az alsóausztriai Heimat- echutzban mozgalom támadt ab au az irányiban, hogy a szervezet vezetését kivegyék a Heim- webrak kezéből és rábízzák egyenesen DoHIK fuss kancellárra. Mint ismeretes, a burgenlandi Heimatecbutz már régebben közvetlenül Dodl- fuss vezetése; alatt állt és az alsó ausztriaiak ugyanezt akarják elérni. Tegnap letartóztatták Fitzthum Károly mezőgazdasági munkást, aki megszöktette a Ferenc József-kórházból bátyját, Fitzthum Józsefet. az osztrák nemzeti szocialisták egyik vezérét. Isctoli .jelentés szerint tegnap este ismeretlen tettesek egey sötét sarokból két revolverlövést adtak le Dinner isöhli álomásfőnök ellen, aki nagy szerepet játszott a keresztényszoeialista pártban. A merérylők. valóezinüleg nemzeti szocialistáik, az éj leple alatt elmenekültek. Ui forradalom, ul elnök Kubában Havanna, január 18- Hevia, Kuba uj elnöke, mindössze két napig uralkodott. Tegnap egy uj forradalom lemondásra kényszeritette. Hevia a negyedik elnök, aki négy hónap alatt Kubában uralkodott. Sorsa ugyanaz lett, mint Maohadoé, Oespedesé és Grau San Martiné. Hevia utódja Mendieta ezredes lett, akinek első teendője az volt, hagy ae egész országban kihirdesse az ostromállapotot A tulajdonképeai hatalom llattisfa ezredes kezében van, aki annakidejó i mint ö mester megbuktatta Cespedest. A munkásság Bat- tista ellen fordult és hetek óta állandóan sztrájkol. A távirdászok és a telefonisták is sztrájkolnak. Havanna kikötőiében tizenöt amerikai hadihajó horgonyzik háromezer tengerészkato- nával és szükség esetén azonnal közbelép az amerikai állampolgárok életének és vagyonának védelmére. A cég közölte a pesti rendőrséggel, hogy a gyöngynyakék 1882-ben készült, egy bécsi ékszerész megbízásából. A bécsi ékszerész aztán megtalálta számlái között a gyöngysor tulajdonosát. — Ki az? — Hoohenfels Alfréd báró, a híres osztrák bankvezér ég is tálló tulajdonos, aki most Berlinben é! ég emlékszik arra, hogy a nyolcvanas évek végén nászajándékul adta ezt menyének, egy orosz herceg feleségének. — No és? — sürgette Klári most már lázas izgalommal. — A herceg — Saltikovnak hívják — az orosz forradalom elől Pestre menekült ég magával hozta a gyöngynyakéket is. A herceg gyógyíthatatlan kártyás és morfinista volt, én is gyakran találkoztam vele különböző kártya- klubok'ban. Nos, nem egyszer tanúja voltam annak, hogy a herceg a differenciáit pénz helyett ékszerekkel egyenlítette ki. — Rettentő süllyedés! — Úri helyen ez nem is ment olyan simán. Ott először a komornyikkal kellett neki a dolgot lebonyolitani, olyanformán, hogy az titokban készpénzkölcsönt adott a zálogba tett értéktárgyakra. A kártyások tudták ezt, de nem vettek róla tudomást. Elvégre ők készpénzen játszottak. É« tudod-e, hogy abban az iőben ki volt a legszerencsétlenebb kártyás? — Sejtem. Péterffy Miklós báró, aki főbelőtte magát. — Igen. Miklós a háború elején összenyert egy egész kis vagyont, de azt 1918-ban nagyrészt visszaveeztette. — őrült volt szegény. — Félig-meddig az volt. De egy kicsit minden Péterffy az. No, de nem erről van szó. Amikor az orosz herceg Pesten kártyázott, Miklós báró kétségbeesett erőlködéseket vitt véghez, Prága, január 18. A kisantain,t gazdasági 1 tanácsa tegnap este Beines külügyiminiszter | elnöklése mellett megtartotta záróülését, melyen letárgyalták és elfogadták a bizottságok határozati javaslatait. A tanácskozások a késő éjszakai órákban értek véget és a mai cseh sajté nézete szerint jelentős eredménnyel zárultak. A tegnap esti plenáris ülés hivatalos jelentés szerint a következő határozati javaslatokat fogadta el: 1. Javaslat a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok rendezése és fejlesztése érdekében. 2. Javaslat a kisantant államok területén működő gazdasági intézmények együttműködéséről és uj gazdasági intézmények létesítéséről, valamint a három állam gazdasági propagandájáról. 8. Javaslat a vasúti összeköttetés tárgyában. 4. Javaslat a Dunahajózás terén való együttműködés kérdésében. 5. Javaslat a repülőforgalom tárgyában. 6. Posta-távirati és telefonunió létesítésére vonatkozó javaslat. 7. Javaslat normalizálási ügyek rendezésére. 8. A kereskedelmi jog egységesítésére vonatkozó javaslat. 9. Javaslat a vámjoggal összefüggő kérdések egységesítésére. 10. Javaslat statisztikai ügyek egységesítésére. 11. Mezőgazdasági iskolák együttműködésére vonatkozó javaslat. 12. Idegenforgalmi kérdésekkel kapcsolatos javaslat. 13. Javaslat a kisantant-államok együttműködésére gyáripari téren. 14. Javaslat a három állam jegybankjai együttműködéséről. hogy regresszálja magát. Akkoriban szédületes összegekben játszott, azt suttogták róla, hogy el van szánva arra, hogy az utolsó és legnagyobb kártyaadósságát revolver golyóval fogja kifizetni. — Az is lett a vége. — Az. De csak 1922 végén. És hogy addig bírta, hogy a tizennyolcáé nagy letörés után ismét talpraá'llt, annak nagyrészben vagy majdnem kizárólag Saltikov herceg őrült kártya- szenvedélye volt az oka. Én magam láttam, hogy egy alkalommal egész éjszaka és egész délelőtt folytatott kártyacsata után, amikor a fiatal herceg már vagy tízszer használta a morfinmos Pravaz-fecskendőt-, Miklós báró pedig megivott vagy harminc csésze feketekávét és három üveg pezsgőt — ez a Károlyi-forradalom alatt volt —- délután két óra tájban a herceg minden pénzét elvesztette és egy gyöngynyakéket vett ki a zsebéből. Klárika szive megdobbant és halkan eleikoltotta magát. — Jézus? Csak nem az én gyöngyeim? — De, ugylátszik, az volt. Sőt. — Szent Isten ... — Hallgasd csak végig türelemmel. Én ott ültem a Miklós háta mögött. A herceg a gyöngyöt az asztalra dobta és elkiáltotta magát: Százezer frank a bank; ki meri tartani? Miklós csak a fejével biccentett. Megnyerte. Most már mindenki azt gyanította, hogy a gyöngynyakék nem is ér kétszázezer frankot. De a fiatal herceg szinte sírva szólította fel Miklóst, hogy harmadszor is tartsa a bankot. Most már négyszázezer frankról volt szó s mindenki visszafojtott lélegzettel leste, hogy Miklós elköveti-e ezt a, köny- nyelraüséget? Miklós elkövette. Csak a fejével biccentett és megnyerte harmadszor is a tétét, A játszmát abbahagyták és Miklós beírta a jegyzőkönyvébe: Saltikov Alexej herceg, 400.000 15. Javaslat a takarékpénztárak együttműködéséről. 16. Javaslat az árucseréről. Beines külügyminiszter a záró a lésen tartott beszédében kijelentette, hogy a gazdasági tanács tárgyalásának egyik legfőbb motívuma a gazdasági együttműködésre vonatkozó diszkusszió. A miniszter megállapította továbbá, hogy az elfogadott határozati javaslatok a maximumát jelentik annak, ami a tanácskozásoktól várható volt. A javaslatok magadjók azt a keretet, melyen belül a kölcsönös együttműködés tovább fejleszthető. Az illetékes tényezők gondoskodni fognak arról, hogy az elfogadott gazdasági javaslatokat mielőbb végrehajtsák. — Legnagyobb feladatok, — mondta a csehszlovák külügyminiszter — k ereskedelempoliti- kai téren várnak ránk. Ezen a téren mindent el kell követnünk, hogy feljavítsuk a helyzetet és a jövő esztendőiben újabb javulást érjünk el. Amennyiben az idén legalább ötvenszázalékos javulást produkálhatunk, akkor ezt is igen értékes kezdőlépésnek tekinthetjük a mai válságos időben. Benes külügyminiszternek Teodorescu, a román delegáció vezetője és Petiim anovics, a jugoszláv küldöttség elnöke mondott köszönetét. A cseh sajtó, amint említettük, nagyjelentőségűnek tartja a gazdasági kisantant-kon- ferenciián elért eredményeket. A hivatalos jelentésiből kitűnik, hogy a konferencián tizenhat határozati javaslatot fogadtak ed. A jelintés szövegezése, sajnos, neon elég világos >é« ha föl is tételezzük, (hogy az élfogadott határozati javaslatok végrehajtása intenzivebbé teszi a három kisantantóliam kereskedelmi forgalmát, mégis kívánatos a közelebbi részletek ismerete. Ugyancsak hivatalos statisztikai adatok alapján tudjuk, hogy a kisantant- államok közötti kereskedelmi forgalom méfrank. A társaság szétoszlott, a herceg, Miklós és én magunkra maradtunk. Ekkor a boldogtalan fickó sírva fakadt ég könyörgött Miklósnak, hogy a négyszázezer frank helyébe fogadja el tőle azt a gyöngysort. Miklós csak biccentett ás a gyöngysort a zsebébe gyűrte. Klárika alig birt magával. Egész testében reszketett és a torkát sirás fojtogatta. — Barna bácsi, az Isten szerelmére kérem, ne kínozzon tovább. Mondja meg, él-e még az a Saltikov herceg? Barnabás elkomorodott. — Ez az, amit még ki kell derítenem. Az bizonyos, hogy Pestről már három évvel ezelőtt eltűnt. — De hát honnan tudja, hogy az a gyöngynyakék, amit én találtam, az az volt? Barnabás lehorgasztotta a fejét. — Édes lányom, ha én azt bizonyosan tudnám. Illetőleg tudni majdnem bizonyosan tudom, hiszen jól megnéztem akkor, amikor a herceg előtt az asztalon feküdt. — De a rendőrségen mégsem ismerte meg! — Persze hogy nem, lányom. Hiszen a gyöngyök körül igazán nem fejlődött ki sem a megfigyelő-, sem az emlékezőtehetségem. De amikor megtudtam Hochenfels bárótól, hogy a gyöngy egykor Saltikov hercegé volt, nyomban ráismertem. De sajnos, ez nem bizonyíték. És még mindig kérdés, hogy került ez a Muzeum- utca aszfaltjára, ahol te találtad? Klára egy pillanatig egészen megfeledkezett Mária haláláról. Az egész dolog olyannak tűnt fel, mintha az Úristen csakugyan csodát tett volna a kedvéért, hogy ő és Elemér kibékülhessenek. Arcát elöntötte a vér és önkivületében eleredt a könnye. > — Hiszen akkor minden rendben van, kedves Barna bácsi — ujjongott fel könnyei közül és a nyakába borult Barnabásnak, — édes jó Istenem, édes jó Istenem — ujjongott fel mámoros megindultságáiban. Barnabás csendesen eltolta magától. — Sajnos, eddig még semmi bizonyítékom. Csak nyomon vagyok, helyes csapáson, igen, de még nem látom a vadat. A herceget még nem sikerült felkutatnom. Miklós már másfél éve halott.. ' —1 De a kártyapartienek tanai :is Voltak! — Annak igen, de annak egyedül ceaík én. 1034 január lt, pontét. rete az utóbbi időben erősen csökkent. A prágai értekezleten elfogadott határozati javaslatok közül talán a legfontosabbnak azt a javaslatot tartjuk, amely a kölcsönös árucserére vontkozik. Sajnálatos, hogy éppen ebben a fontos kérdésben a hivatalos jelentés csupán arra a néhány szóra szorítkozik, hogy „a kisantant gazdasági tanácsa határozati jvaslatot fogadott el a kölcsönös árucserére vonatkozólag". Benes a csehszlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatokról Paris, január 18. Benes külügyminiszter a gazdasági kisantant-koferenciával kapcsolatos kérdésekről az Agence Eoonomique et FiinancieTe munkatársa előtt nyilatkozott. A csehszlovák külügyiminiszter a többi között a következőket mondta: — Szerény keretek között maradiunk. A jövő esztendő vámtáriifális, forgalmi és postaügyi terveink megvalósítását hozza. Valószínűleg a kereskedelmi kapcsolatok is ki fognak mélyülni. Meggyőződésem szerint az árucserét nem lehet számtani szabályok szerint szabályozni. Terveink megvalósítása idején tekintettel kell lennünk az agrárállamok iparosodására és az általános gazdasági fejlődési folyamatra. Munkánkhoz mielőbb hozzá kell kezdenünk, mivel terveink megvalósitása hosszú időt igényel. Szándékomban áll Magyarország számára is indítványozni, hogy kölcsönösségi és egyenlőségi alapok rendszerén létesítsünk megállapodást az árucserére. Ez idő szerint nincsen csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés s ezért célszerű eszköznek tartóim, ha a két állam gazdasági kontaktusét ezen az alapon veszi föl. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban az a benyomásom, hogy a tárgyaló felek jó utón haladnak és eredményesen fejezik be tárgyalásaikat. A csehszlovák-orosz kereskedelmi kapcsolatok kérdésében Benes külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi kapcsolatok kérdésének szabályozása folyamatban van. A kisantant és Oroszország közötti tárgyalásoknak gazdasági jellegük van, amennyiben a politikai kérdéseket a londoni meg. nem támadási egyezmény megkötését megelőző tárgyalások idején rendezték. hogy Miklós az adósság fejében a gyöngyöt eb fogadta. X. Vége volt. a Péterffy-kuria idáiliikius, boldog . életének. Mária halála mintha csak szimbóluma .lett volna annak, hogy a sors a Pétörffyeket menthetetlenül pusztulásra ítélte. Az utolsó évek reményei szinte pillanatok alatt szertefoszlottak. Úgy látszott, hogy a család évszázadokon át tartott lassú elsorvadásába, a háború után való felfordulás csalóka lidércfény- nyel az újjászületés, a talpraállás és a feltörés hamis látszatával akart néhány önfeledt és boldog napot beiktatni, mint ahogy a halálos beteg a katasztrófa előtt közvetlenül néhány negyedóráig csodálatosan jól érzi magát. Mária halála után néhány héttel Péterffy Ákos, a bankigazgató közölte feleségével, hogy a maga egész privát vagyona elúszott a Gáty és Társa cég spekulációiban. Ami ezután még menthető, az a becsület csupán. Vilma és Ákos egymást kérdezgették. — De mi most a teendő? A Péterffyek tudják, hogy mi tönkrementünk? — Még nem. — Sándor bácsi Pesten kezelteti magát — Drága szanatóriumban. — Hát csakugyan beteg? — Nem. Csak eszeveszettül fél a báláitól. És ha. megmondjuk neki, hogy tovább már nem bírjuk a szanatóriumi költségeket, akkor ceaA- ugyan belebetegszik. Ezzel aztán csakugyan megöljük szegényt. — Akkor tehát... — Ameddig csak lehet, meg kéll hozni minden áldozatot. — És Klema. néni, Mária édesanyja? — Élő halott. — És Klárika anyja? — Ágnes nénivel semmiről sem lehet beszélni. csak Klárika házasságáról. Az a félkegyelmű Barnabás kisütötte, hogy Klárika gy(Vágyéit egy orosz hercegtől nyerte Miklós báró, ezzel még rejtélyesebbé és gyanusabbá tette Klárika múltját. — .Szörnyűség. Folytatjuk j Hliklát: & mimbzeuíi — REGÉNY — 13
