Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-18 / 14. (3345.) szám
11 ltof Január IS, nütarttk. A szepességi bányászat kérdése Irta: KRAUSZ NÁNDOR bányatanáctot, nyug. bányaigazgató Igló, január közepe. A „Národní Listy“ a közelmúltban ©gy öik- ket kö&ölt a következő cim alatt: ,,Szükjség'e&-e a jugoszláviai vagy a svéd vasérceik behozata- Jia?“ E cikkben a következőket írja: „A mi vaMűíiiveink külföldi érőre vannak utalva, miután ez a belföldön nincsen meg kellő mennyiségben 6 a minősége sem oly jó, mint a külföldiéi Ezen cdlkk írója nem veszi tekintetbe azt, hogy Szlovenszkér, a vaskőbányák még két év előtt teJjjee üzemben voltak, sőt a rézbányászat is megindult nyolc év előtt. Mindezen bányákban — egynek kivételével1 — két év előtt beszüntették a termelést s bennük jelenleg csak fenntartási munkák folynak. A szünetelés okát neon képezi sem a mennyiség, sem a minőség, az ok inkább az árban, a 'termelési álban fekszik. Dr. Papp Károlynak, a Magyar Földtani Intézet megbízásából összeállított kimutatása alapján 1907-ben Szlovenszkón és Ruszinszké- bar, volt 76 millió tonna vasérc. Ezen mennyiségből 1907-ben 920.000 tonnát tenmeü'tek ki. Ha most számítjuk az 1907-től 1933-ig kibányászott mennyiséget — évenkint, tekintettel a háborús időre, 700.000 tonnát számítva — maradna 57.75 millió tonna vaskő. 1907 óta azonban újabb feltárások is eszközöltettek s ezek alapján a fenti készlet megszaporodhatott. A fenti számításban azon vaskövek jöhettek- számításba, amelyekben a vasra ártalmas fémek — mint réz, arzén, antimón, ezüst atb. — nem fordultak elő nagyobb menyieégben. E mennyiséghez számítandók azon vaskőé lefordulások is, amelyek a fenti fémekkel — különösen a 4 százalékon felüli rézm-ennyiséggel — vannak összenőve és miattuk vaekőtermeléere, előkészítés nélkül, nem alkalmasak. Ezen vas- kőmennyiség k'b. 20 millió tonnáira tehető, igy a fent kimutatott mennyiség 77.75 millió -tonnára emelkedik, ez 35 százalék vastartalommal számítva 27 millió tonna fémvasat ad. Tehát ezen mennyiséget — még ha valamivel kisebb is lenne a 'belföldi vaskőteirmelést illetőleg számításon kívül hagyná nem lehet. Aa említett érces vaskövet a háború előtti időben — például Korompán — vastermelésre, jó eredménnyel, már felhasználták, igy ez ma felhasználható, mert a pátvaskőnek elválasztása a fémes részektől a mai 'berendezéseik mellett könnyen, jól s gazdaságosan keresztülvihető. Ezt fogja a Montánia cselekedni, Ezen, a réztől megszabadított, vaskő az itteni vas- oOváeztók részére jó nyersanyagot képez, sőt termelési ára olcsóbb is lehet, mint a fémmentes vasköveké, mert a vaskő és a réz a többi fémekkel együtt külön-külön értékesíthető. Az eddigiekből következik, hogy Szlovenszkón kétféle vaskő van és pedig rézben szegény és rézben dnsabb. A szlovenszkói réz- szegény vasköveket már 50 évvel ezelőtt a volt- magyar vasolvasztókban a legjobb eredménnyel dolgozták fel, ami igazolja azok használhatóságát. A rézdus vasércek már évszázadok óta ismeretesek, ezek szolgáltatták a nyers- anyagott a virágzott itteni rézipar részére, amely a 70-es évekig működött. Az utóbbi években — -mint fentebb említettem — ezen érceket jó eredménnyel használták fel vaeter- melésre. Az itteni volt rézipar életképtelenné- gérek oka a tengerentúli verseny volt, ahol a 70-es években nagy réztelepeket fedeztek fel, amelyekből a jó technikai eszközök segélyével a réz olcsón volt előállítható, aminek az eredménye az itteni rézbányáazat beszüntetése és a bányászok nagy részének kivándorlása volt. Az itthon maradottak részére adtak a megindított rézszegény vaekőbányáik munkát és keresetet, amint a vaskereslet a vasutak kiépítése folytán emelkedett. Kezdetben e vaeköbányákban a telepek kibúvásán lévő barna vaskövet fejtették, ennek kiapadása., után kezdődött a pátvaskő intenzivebb fejtése a mélységben. E vaskőbá-nyák ma a Wit- kowitz-i, a Berg und Hütte-i, a rostokai társulat a a Rimamuráryi társulat birtokában vannak. Mindezen vállalatok — az utóbbi kivételével -— beszüntették a rendes üzemet s csak a bányaienntaitáe részére tartanak néhány embert, miáltal körülbelül 5—7000 munkás maradt kereset nélkül a nyilvános jótékonyság s az álfám terhére. É bányamüvek beszüntetésének oka a mai nehéz gazdasági helyzetben rejlik, amely a vállalatokat az olcsó termelésre kényszeríti a külföldi hagy versennyel szemben. A mi vas- müveink, mint az itteni bányák tulajdonosai, neon képesek a vaskövet oly olcsón termelni, mint azt külföldön, Jugoszláviában, Svédországban és Oroszországban állítják elő. Ennek többféle oka van, és pedig: 1, A mi vaskövünk általában pátvaskő, amely átlag 35 százalék fémvasat tartalmaz. Ez igy nem kohósitható, ezt előbb pörkölni keli, hogy a vastartalom 50—52 százalékra dúsítva legyem 2. A mi vaskötelepeink a föld belsejében vannak, ezeket onnan kell nagy nehézséggel s nagy költséggel kitermelni, míg a-z említett külföldi vaskövek 'legtöbb-nyíre a föld felszínién vannak nagy kiterjedésekben, igy könnyen tenmelihetők. 3. A robbantószerek ára nálunk sokkal magasabb, mint azt a külföldi vállalatok ott kaphatják. 4. A szállítási költségek a mi bányáinktól a vasolvasztókig aránylag nagyobbak, mint a külföldi érceké a vaeoivasz tökig. 5. A mi báryaüzemeink szociális megterhelésen nagyobb, mint a külföldieké. 6. Az itteni bányaüzemek által felhasznált villamos áram túl magas. Mindezen okokból az itteni Nemzetgazdasági Egyesület már több értekezleten tárgyalt; most kérdés, mint lehet ezen helyzeten segíteni. Mint említettük, az itteni bányák beezünteté- tésének oka a termelési költségek magassága a külföldiekkel szemben. Az idegein vaskövek behozatala fenn fog állani ezentúl is, mint ezt helyesen álltja a „Národní Listy“ idézett cikke. Nekünk azon államokból, amelyekbe mi vasat és gépeket szállítunk, kell viszonzásul vaskövet is beho'znunk, miután a kereskedelem adáson és vételen, alapszik. Egy kérdés megmarad, s pedig az, vájjon szabad-e a behozatal által az itteni bányamunkásságot a munka- nélküliségnek továbbra i« kitenni. Erre nemmel kell válaszolni. Egy magánváll] alatt ól nem lehet kívánni, hogy ő az általános jólét érdekében drágán dolgozzék, mert neki — hogy életképes maradhasson — versenyképesnek kel! lennie. Itt üdvös lenne, ha mindazok, akik az általános jólét emelésére hivatottak, e tekintetben jóakarata álláspontot foglalnának él. Egy megfelelő kivezető utat az állam támogatásában 'lehetne találni. A robbamtóanyagok árait, a szállítási költségeket s a szociális terheket- az állam állapítja meg, igy ő segíthet a bajokon-. Máris örömmel üdvözölendő azon körülmény, hogy a kormány az első két ok enyhítésére máris hajlandónak mutatkozott. A villamos vállalatok árai tuflmagasak, ha tekintetbe vesszük, hogy ma már egy KW órát 20 fillérért lehet előállítani. Ezért a kormánynak intézkednie kellene, hogy a villám os- válalatok a 'bányaüzemek részére olcsó áramot szállítsanak. Vasköveink magas termelési árának felsorolt okai közül az 1. és 2. alatt foglaltakon az állam nem segíthet az elő jő vetetek természete folytán, igy ezeken má6 módon kell segíteni. Amint tudjuk, Szlovenszkón először rézércet termeltek. Amint ennek bányászata nem lett gazdaságos, megkezdődött a rézszegény vaskőnek a bányászata. Ezen bányászat a mai viszonyok mellett máTis nem gazdaságos. Minthogy Szlovenszkón vau körülbelül 20 millió tonna rezes pátvaskő, amely átlag 4 százalék rezet és 35 százalék vasat tartalmaz, amint tehát ezen vaskövet bányászni fogják, akkor mindkét- fém a mai technikai eszközökkel oly termelési ár mellett* lesz nyerhető, amellyel a külfölddel versenyezni lehetséges lesz. Jelenleg az igy termelt rézérc itt az országban nem értékesithető egy rézolvasztó hiányában, ezért ezt a külföldre kelene szállítanunk megolvasztás céljából s onnan a fém- rezet drága pénzen visszavásárolni, ami a nemzetgaz diasági érdekeknek semmiképpen sem felelhet meg. Az igy termelt rézércnek itthoni kohósitáea céljából létesült a Mootairia hánya társulat, mély feladatául tűzte ki egy réz- olvaSztó felállítását. Amint tehát a réz-olvasztót felállítják, ami a közeljövőben megtörténhetik, módjukban lesz a bányavállalatoknak érceiket itthon értékesíteni. Az ezen módon termelt pátvaekövet, mint melléktermékét a rézércnek, oly olcsó termelési áron fogják előállítani, hogy ez a belföldi kohók által gazdaságosan felhasználhatóvá válik. (A termelés ezen módjának előadása hosszadalmas lenne, azonban az érdeklődők számára a szepességi Gazdasági Egyesület készséggel szolgál magyarázattal.) A fenti módon termelt vaskő mennyisége — tekintettel annak földtani viszonyaira — nem lesz oly nagy, hogy kohóink ennek felhasználása mellett, saját gazdasági érdekükből kifolyólag ne hozhatnák be külföldről a még szükséges vaskövet-. Mindez gazdasági politikánknak megfelelhetne és a sz'lorveneszkói. bányászat újból fellendülhetné s a bányamunkarélküliség megszüntethető lehetne. Etem szociális feladatot teljesíteni kívánja a Montánia, ezért kell ezen törekvését a kormányköröknek, a nagytőkének s a nyilvánosságnak messzemenőleg támogatni, mert ez hivatva lesz a munkanélküliség enyhítésével az állam gazdasági helyzetét is szolgálni. Csökkent az Ostrau-vidók szénprodukciója. Máhrisch-06trauhóil jelentik: Az Ostrau-karvini bányavidék területén múlt év decemberében 710.300 tonna szenet bányásztak. Ez a mennyiség 21.900 tonnával, vagyis 3 százalékkal kisebb a novemberben bányászott erén mennyiségénél. A kokszprodukció mennyisége a novemberi 104.000 tonnáról 103.400 tonnára ment vissza. A csökkenés 60 tonna, illetve 0.6 százalék. December folyamán 29.600 tonna brikettet készítettek. Ez a mennyiség is kisebb a novemberi 32.380 tonnáé mennyiséggel szemben. Az elmúlt esztendő folyamán az Ostrau-karvini bányavidék szénprodukciója összesen 7,671.000 tonnára rúgott, ami 107.100 tonnával, azaz 1.7 százalékkal kisebb az 1932. év produkciójánál. 1933-ban 1,215.500 tonna kokszot termeltek Witkowitzban és környékén. Ez a mennyiség 15.900 tonnával, vagyis 1.3 százalékkal marad mögötte az 1982-ben termelt koksz mennyiségének. Az 1933 évi brikettgyártás mennyisége 375.070 tonnát tett ki, amig 1932-ben csupán 373.300 tonna brikettet gyártottak. 1933 január 1-én az Ostrau-karvini bányavidék 35.711 munkást foglalkoztatott. A munkások száma 1933 december 31-ig 3593-mal, vagyis közel 10 százalékkal apadt. Fizetésképtelenségek. A következő fizetésképtelenségeket közük: Munkás ég Gazda Fogyasztási Szövetkezet Munkács, aktíva 380.000, passzíva- 603.162 korona. — Löyw Mór rövidáru kereskedő Nyit-ra, aktíva 133.195, passzíva 316.748 korona. ÉRTÉKTŐZSDE Hossz a beruházási piacon Prága, január 17. A tőzsdeközöneég érdeklődése az értéktőzsde mai forgalmában a beruházási értékek piacára koncentrálódott, melyen főképpen az állampapírok árfolyama jelentős mértékben emelkedett-. A 'beruházási piacon megnyilvánult nagyarányú kereslettel szemben megfelelő kínálat nem mutatkozott óe áruhiány volt tapasztalható. A forgalomba került államértékek árfolyama egészen 1.90 ka- ronáig terjedő árfolyam javuláson ment keresztül. Az irányzatot erősen megszilárdította az a hir, hogy az állampapírok lombardképessé- gé't az illetékes tényezők kiterjesztik. Beruházási forgalmi kölcsön 1.50, lisztkölcsön 1.50, 4 % -os pót járadék 1.40,4.2-os 1928-as pót járadék 1.25, konszolidációs kölcsön 1Ü0 koronával emelkedett. Az államértékek árfolyama kivétel nélkül megjavult. A legkisebb árfolyamelike-. dós is 0.50 koronát tesz ki. Az értékpiacokon ugyancsak élénk forgalom zajlott le. Nagy kereslet mutatkozott szeszipari értékek iránt, mivel kedvező gazdasági helyzetjelentések híre érkezett a tőzsdére és a közönség arra számit, hogy a szeszipari értékeik árfolyama javulni fog. A közönség kedvezően ítéli meg a gazda-: sági kisantantíkonferencia eddigi eredményeit és a kivitel megkönnyítésére vonatkozó tervezetek körüli vita fordulatait. A tözsdeidő későbbi folyamán realizálások következtében az árfolyamok ellanyhultak és a tőzsdeközönség tartózkodó magatartást tanúsított. A közönség érdeklődéssel várja a külkereskedelmi forgalom decemberi kimutatásának adatait. Zárlat előtt az irányzat kissé megszilárdult, de a forgalomba került értékek árfolyama ennek ellenére alacsonyabb a nyitási árfolyamoknál. Skoda 5, Walzwerke 18, Bánya és Kohó 10, Rézmüvek 7, Cseh-Morva Gépgyár 10, Ring- hotffer 5, Északi vasút 15, Dux-Bodenbachi 7, Uj Északi Vasút 5, Settlitzi Kaolin 7, Cseh Cukor 7, Nestmitzi 8, Krizsjk 6, Selílier 5, Csehszlovák Solo 5, Tejipar 10, Aussigi Vegyi 7, Kosmanos 10 és Melichar 4 koronával gyöngült, Kolini Szesz 55, Broecbe 50, Sohoeller 25, Königshofi Cement 5, Oseh Kereskedelmi 5, Északi Szén 8, Poldi 1, Prágai Vas 3 és Olle- echaui 3 koronával megszilárdult. Az exota- piacon az osztrák C. C. járadék 2.5 koronával javult, amig a magyar C. C. járadék 0.5 koronával gyöngült. Egyébként az exotapiacon egységes irányzat nem jött létre. Valuták: Holland 1347.—. jugoszláv 41-4214, német 796.—. belga 466.—, magyar 462.—, román 17.10, svájci 651.50. dán 468.—, angol 106.50, spanyol 2-68.50. olasz 177.40. északamerikai 20.80. nor- J vég 528.—. francia 132.—- bolgár 20.15. svéd 538,—. j -lengyel 380.50, osztrák 381.50. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Budapestről jelentik: Az értéktőzsde mai forgalmát barátságos irányzat mellett bonyolította le. A tőzsdeközönség élénk érdeklődést tanúsított és • a kínálat általában felülmúlta a keresletet. A fokozódó kereslet következtében a forgalomba került értékek árfolyama általában emelkedett. A barátságos irányzat zárlatig tartott. Az érdeklődés előterében beruházási értékek álltak, melyek árfolyama szilárd irányzat mellett jelentős mértékben emelkedett. Egyes beruházási értékek közel 10 százalékkal javultak. + Nyugodt a bécsi értéktőzsde. Becsből jelentik: Az értéktőzsde mai forgalmát nyugodt hangulatban bonyolította le. Egységes irányzat nem jött létre. A kulisz üzlettelen. A korlát értékei jelentősebb változást- nem mutattak föl. A beruházási értékek piacán a dollárértékek, valamint a nép- szövetségi kölcsön és néhány angol kiboesájtás árfolyama megszilárdult.-f- Javult a dollár és az angol font. A mai prágai devizapiacon London. 0.15 és Newyork 0.25 koronával megszilárdult. Kopenhága 1, Stoikhokn 1, Oslo 1, Amszterdam 1.50, Brüsz- szel 0.50, Buenos Aires 15, Zürich 1.75 és Montreal 0.225 koronával javult, amig Miláné 0.15 és Varsó 0.50 koronával lanyhult.-f- Lanyha a berlini értéktőzsde. Berlinből jelentik: Barátságtalan magánforgalom után az értéktőzsde lanyha irányzat mellett bonyolította le hivatalos forgalmát. Nyitás után realizálások következtéiben a forgalomba került értékeik árfolyama csökkent. Az árfolyam- veszteségek alig haladják túli az 1 százalékok A tőzsdeidő későbbi folyamán a dollár árfolyamának megszilárdulása következtében a hangulat kissé javult, de az irányzat megtartotta lanyha jellegét. ÁRUTŐZSDE Tartott a briinni terménytőzsde Brünn, január 17. (Pragoradio.) A mai termény- tőzsdén élénk látogatottság és tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezék: 82/84 kg-os morva búza 136—138, 80/81 kg-os morva búza 133—135, 77/79 kg-os morva búza 128—132, 79/81 kg-os szlovenszkói uj búza 126—138, 69/71 kg-os morva órozs 90—93, 72/74 kg-os szlovenszkói uj- rozs 80—82, válogatott árpa 79—82, príma árpa 75—78, príma szlovenszkói merkantilárpa 71—73, takarmányárpa 72—75, zab 59—62, Dunatengerí ab Pozsony elvámolva és megadóztatva 90—94, szlovenszkói tengeri —.—, sárga Viktória-borsó 210—235, minőségszerinti borsó 140—160, minőségszerinti lencse 220—^280, morva mák 510—530, holland kömény 640—660, morva vörös lóhere 1000—1100, plombáit vörös lóhere 1370—1450, fe- hér lóhere 400—600, morva lucerna 700—725, étel- burgonya 28—32, laza édes morva széna 46—48, laza félédes morva széna 41—43, szlovenszkói széna 37—39, morva takarmányszéna 50—52, rozs- csépszalma 32—34, takarmányszalma —.—, búzadara 238—248, búzaliszt OHH 225—235, búzaliszt OH 220—230, búzaliszt 0 215—225, 65%-os príma rozsliszt 140—145, köles 140—150, melasztakar- rnány 60—65, buzatakarmányliszt 75—78, rozsta- í karmányliszt 68—70, buzakorpa 63—66, rozskorpa 60—62, amerikai sertészsír elvámolva 875—885. korona.-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. A mai cukorpiacon nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Nyerscukor azonnali ez állításra ab Aussig loko 55—55.25 korona. + Húspiac. A mai prágai húspiacon köze- pes forgalom mellett a következő árakat érték el: birka 6.25—10, kivételesein 10.50, vidék en vágott belföldi borjú 6—6.50, kivételesen 7, gyengeminőeégü áru 5—5.50, Prágában vágott belföldi borjú 6.25—7, kivételesen 7.50, vidéken vágott belföldi sertés 6.80—7.50. Prágábain vágott belföldi sertés 7.75—8.40, hízott sertés 9—9.40, szalonna 9—10.50, Marhahús- árak: ökör eleje 6—9, hátulja 6.50—10.50, bika 5.80—6.30, tehén eleje 4—-7, hátulja 5—8, növendékmarha 5—5.75 korona. + Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő arakat jegyezték: Tiszavidéki búza 8—8.20, felső- tiszai 785—8.06, egyéb 7.70—7.80, rozs 4.25—4.35, ó-teogeri 7.80—7.90, uj tengeri 6.10—6.20, zab 850—8.40 pengő.-f- Tartott a briinni vajpiac. Brünnből jelentik: A mai vajpiacon tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: ’/s—1U kg-os csomagolásban 1750, 5 kg-os és 50 kg-os csomagolásban 1650— 1700 korona Friss morva tojás 42—43, friss ezlo- venszkói tojás 38—40 korona. A vaj ára 100 kg- ént, forgalmi adó és csomagolási költség nélkül, értendő. Kötött devizák: 1 > január 17. január 16. j pénz áru pénz áru. Athén .18.50 19.10 18.50 19.10 Budapest 458.— 462.— 458.— 462.— Tahin 531.— 539.— 531.— 539.— Riga 542.— 548.— 542.— 548.— Szófia 23.90 24.10 23.90 24,19 Béce 385.— 388.— 385.— 388.—
