Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-18 / 14. (3345.) szám

íutópa és Amerika között megindul ax első rendszeres té£ifor&aíom Lindbergh ezredes beszámolója többhónapos európai útjáról Nemrégiben Charles A. Lindbergh felesége társaságában több hónapot töltött Európában. Hirtelen jött, egyfedelee 6 egymotoros vizigé- pén felkereste először is a skandináviai főváro­sokat, azután Hágában, Londonban, Brüsszel­ben és Páriában tárgyalt, majd Rómába, re­pült s csak római tárgyalásai után tért vissza Amerikába. Rövid megszakitáso'kka.l negyven­nyolcezer légkilométert repült át, miután azon­ban tárgyalásairól nem nyilatkozott, megkez­dődtek a találgatások, hogy vájjon milyen pro­blémák hozták közénk a ritkán látott vendéget, a „repülő ezredest**? Sokan elintézelt.nek vél­ték a kérdést azzal, hogy Lindbergh —- ügynö­kösködik. Valóban, a légi világban ma Charles A. Lindbergh ezredest tartják a világ legelső motorszakértőjének. S miután Lindbergh a vi­lág két legnagyobb légiforgalmi társaságának, a „Pan American Airways System“-nék és a „Trans Continental & Western ALr“-nak tech­nikai tanácsadója, sokan azt hitták, hogy az ezredes Európában a forgalomban lévő repülő­gépek e az üzembenálló repülőgépgyárak kö­zött egy kis technikai szemleutat végezett. Az a hir is járta, hogy Lindbergh és felesége pusz­tán kis kirándulást rendeztek repülőgépükön, hegy újra magukra vonhassák a. világ fi­gyelmét. Forgatom az északi vona’on Most azután a „repülő ezredes*1 nagy megle­petéssel szolgál a világnak! Beszámolót ad európai útjáról s e beszámoló olyan vállalko­zásról rántja le a leplet, mely rövidesen eddig fantasztikusnak vélt tervet válásit meg. Ugyanis megalakult a ,,Lindbergh-érdekceo- port“, nagy nemzetközi alakulat, mely nemso­kára megindítja Európa és Amerika között — az úgynevezett „északi vonalon**, — a rendsze­res légiforgalmat. Charles Lindbergh nemcsak, mint pilóta, vagy mint motorszakértő híres, hanem köztu­domású, hogy ő ismeri ma legjobban a trans- óceáni légiutakat. Már amikor a „Spirit of St. Louis“ elnevezésű gépén, a világ ámulatára Amerikából leszállás nélkül Parisba ■ repült, az a cél vezette, hogy megoldja Amerika és Európa, között a posta/- és utaslégiforgalom nehéz pro­blémáját. És — mint most beszámolójában megemlíti, — három év óta éjjel-nappal ennek a kérdésnek megoldásán dolgozik. Terveit pe­dig, ugyláfszik, — siker koronázza, mert lég- utolsó európai tárgyalásaival megteremtette azt a szervezetet, melynek ma már megvan a. vezérkara, sőt a pénze is ahhoz, hogy rövide­sen útnak indíthassa Amerikából Európába s ugyanakkor Európából Amerika felé az első menetrendszerű légiomnibuszt. A vállalkozók A terv réezeletei rendkívül érdekesek. A Pan- american Airways egy olyan európai tröszt­tel társult, melyben elsősorban Dánia, tovább^. Hollandia, Anglia, Belgium, Franciaország, Németország, valamint a skandináv és a 'balti államok vesznek részt. A milliárdos Róbert Grant bosztoni bankár, a sHaydenstore & Co. bankház tulajdonosa nyújtja kölcsön alakjában a vállalkozás beruházásaihoz szükséges millió­kat. Az üzem vezére és technikai adminisztrá­tora Charles Línd'bergh ezredes, a vezérkar vi­szont a holland A. Pleeman-ból, Benny Dessan dán milliomosból, Peter Frendben dán sark­kutatóból és E- D. Thompson-ból, a Panameri- can Air Lines Corporation of Oleveland igaz­gatójából fog állani. Oléveland és Kopenhága. között nyolc re­pülőteret építenek. így Kanadában Rupérte- house, továbbá a Great Whale torkolata, vala­mint WóIsten Holme kap légikikötőt. A Hud- ftcn-utná! Exeterbaai lesz a repülőgépek állo­mása, Grönlandoo Holstein6!berg és Angmafs- eaiik, Ijsland szigetén pedig Isafjord vagy Rijkjávik kikötői mellett készül el az európa— amerikai légiut repülőtere. A következő állo­más Farőer-szigetén lesz, míg ideát Európában kibővítik a norvég Sfcavanger és a svéd Göte­borg repülőtereit, a gépek végállomása viszont Koipenhága lesz. Odaát Clevelandiban, ideát Kopenhágában a különböző metropolisok felé repülő csatlakozó légiexpresszek várják majd a traneóoeáni légiomnibusz érkezését. Légi ut az örökös sötétség országában Ha az időjárás engedi, úgy a transóeeámi lé- gíomnibuszok csak minden második légiállómá- son állanak meg. Róssz időben viszont az egyik állomástól a következő állomásig pusztán csak 700 kilométert kell szállariok a gépeknek. Ezek a rövid távolságok lehetővé teszik, hogy a légiomnibuszt benzinnel ne kelljen túlterhel­ni s igy sok utast s főleg nagy mennyiségű le­vél- és cspmagppstát szállithaeson. Lindbergh tervezete szerint, -ha egy ilyen gép 18.000 da­rab levelei kél útra s levelenként 20 korona lesz a tarifa, úgy a repülés költsége megtérül, sőt jut valamicske a légijárat beszervezésével járó költségek törlesztésére is. Az év bizonyos szakaszaiban a 36 óráig tar­tó utazás alatt az utasoknak a szárazföldi gép­ről, sitálpas, majd pedig vizi-, esetleg újra szá­razföldi gépekre kell átszállaniok. A légivonal repülőtereit azonban a legmodernebbül s a leg­nagyobb kényelemmel szerelik föl. A talaj­munka kerül majd a legtöbbe. Be kel rendez­ni az állomásokat az éjjeli repülésre, hisz pél­dául Holsteinéi) orgban a>z óv legnagyobb ré­szén át nappal is sötétség van. Nagy gonddal készül ez az uj nemzetközi vállalkozás a rádió­állomások beszervezésére is. Minden repülőtér- nek meglesz a luxus-szállója s olyan világító­tornyokkal látják el az egyes repülőtereket, 'hogy azok 180 kilométerről már jól láthatók lesznek. Külön pilótaiskoláfc nyitnak a légivo- nál számára, mmtahogy külön e célra épült repülőgépeket helyeznek forgalomba. Talán egy év, talán még annyi idő sem mú­lik el majd, a aki Amerika felé tart, annak nem kél! öt-hat napot bajókázni a hullámos tenge­ren, hanem kényelmes, modem repülőgépeken akármelyik európai metropolisból, tehát Buda­pestről is, 36—38 óra alatt érhet át az új­világba. Kelemen Ernő. A világ legnagyobb sztratoszféra - léggömbjét építik Amerikában Washington, január 17. Ez év őszéig Amerika akarja elhódítani a Bztratuszféra-repülés rekord­ját. Az uj sztratoszféra repülések előkészületeit az amerikai földrajzi társaság a repülőügyi mi- misztériummal karöltve szervezi meg. A sztratosz- féra-repülésekhez hatalmas léggömböt építenek, melynek hárommillió köbméter űrtartalma lesz. Ez a léggömb lesz a legnagyobb, melyet valaha is építettek és az orosz sztratoszféra léggömbnél j^ástfélszer nagyobb lesz. A szfcra/toszféra-repülés­re Stevens Albert és Kepner hadnagyokat sze­melték ki. Az amerikaiak 28 kilométeres magas­ságot. akarnak elérni. — Népszövetség lé került a Barcs—pakráti vas­út ügye. Géniből jelentik: A népszövetség tanácsa mai ülésén tárgyalta a budapesti székhelyű Barcs —pakráci helyiérdekű vasút ügyét. A népszövetsé­gi tanács hosszas vita után úgy határozott, hogy az ügyet háromtagú döntőbírósághoz utalja.. A vitá­ban magyar részről dr. Baranyai Zoltán és jugo­szláv részről Fotics delegátus vett részt, — Olcsóbb les* a fény. Bármily kényelmes és jó is a villamos világítás, van egy hibája, amiről kevesen tudnak és ez az, hogy nagyon pazarló módja a világításnak. A legtökélete­sebb izzólámpában is veszendőbe megy a fel­használt áram energiájának 95 százaléka s alig 4—5 százaléka fordítódik a fényhatásra. A legjobb Woüram-lámpálban is egy wattnyi elektromos energia 30 lumennyi fényt szol­gáltat, ami 44 százalékos hatásfokot jelent Az elektrotechnikusok régi törekvése olyan villamoslámpát kitalálni, melynél nem fejlő­dik hő s az elektromos energia közvetlenül és nagyobb arányban alakul át fénnyé. Az izzó­lámpát jóval felülmúlják hatásfokban azok a színes csövek, melyeket egyelőre inkább csak reklámcélokra használnak. Mint Amerikáiból jelentik, most sikerült az eddig neonnal, hé­liummal, vagy más nemes gázzal töltött ilyen kődfénylámpákat nátriumgőzzel tölteni, ami több tekintetben is nagyszerű eredménnyel járt. A színes ködiénylámpáknál eddig a leg­nagyobb hátrány az volt, hogy a fénysiirüeé- gük nagyon kicsiny és ezért igen hosszú csö­vet kellett valamire való világításra is alkal­mazni, azonkívül nagy feszültség kellett az égetésükhöz. Az uj nátriumgőzlámpánál nin­csenek meg ezek a hátrányok. Egész rövid cső intenzív fényt ad már 220 Voltos áramkör­ben. De a legfontosabb az, hogy jóval olcsóbb is, mint az izzólámpa s egy 70 wattos nátrium­gőzlámpa már olyan erős fényt ad, mint eddig egy 200 wattos körte, tehát harmadrész any- nyiba kerül majd vele a világítás. xx Elromlott gyomor, bélzavarok, émelygés, 'kellemetlen szájíz, homlokfájás, láz, ©zékszo- rulás, hányás vagy hasmenés eseteinél már egy pohár termézeíes „Ferenc József* kese- rűviz gyorsan, biztosan és kellemesen hat. — Tizenkét évi fegyházra Ítéltek egy gyilkos bu­dapesti mészárost. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A budapesti büntető törvényszék ma tizenkét évi fegyházbüntetéssel sújtotta Nemes Gyula mészárost, aki tavaly tavasszal agyonszur- ta Ilona leáyának Sárkány Gyula nevű vőlegényét. — Fölmentéssel végződött egy munkanélküli rendtörvényes bünpere. Komáromi tudósítónk jelenti: Tuba István munkanélküli pékséged Komáromban réeztvett egy kommunista gyű­lésen. A gyűlésen szó volt a munkanélküli se­gélyekről, az élelmezési blokkokról s Tuba István a következőket mondotta: „A város­majorban a blokkra várakozó munkások el vannak keseredve. Én azok küldöttje vagyok. Ha tovább is igy tart. eljövök a munkásokkal s lapáttal és csákánnyal csinálunk rendet.** Rend törvényes pöTt indítottak ellene. A bírósá­gi tárgyalás alkalmával arra, hivatkozott, hogy ő csak a munkások képviselője volt, azok sza­vait tolmácsolta. A hatósági tanuk terhelő val­lomást tettek, de a terhelt javára több vallo­más hangzott el. A bíróság felmentette. Az ügyész felebbezett. — Elfogták a szkaesányi magtárfosztogatót Nyitrai munkatársunk jelenti: Napokkal ezelőtt beszámoltunk arról a magtárfosztogatásról, mely a közeli Szkaosány községben történt, ahol Adler Rudolf földbirtokos magtárából több métermázsa gabonát címeitek el. A csendőnség gyanúja Bánov- szki Pál falubeli legényre terelődött, akinél várat­lanul házkutatást tartottak. A házkutatás során előkerült a lopott gabona. Bánovszká eleinte ta­gadott, végül it> beismerő vallomást tett s azzal védekezve, hogy nyomora késztette a betörésre. Kihallgatása, után letartóztatták és a nyitrai ál- íamügyészségnek adták át. — A pontini mocsaraik kiszárítása. Az olasz fasizta kormányzatnak egyik legnagyobb mun­kája — amint erről lapunk már többször irt — a pontini mocsarak kiszáritása.. E moeeárvidék a Volezk-hegység és a, tenger közt- terül el és részben 80 centiméterrel alacsonyabban fek­szik a, tenger szintjénél. Kiszárításává! már év­századok óta sikertelenéül kísérleteztek. A nagy munkálatok lassan befejezéshez köze­lednek. A területrek egy része máris megsza­badult a víztől, motorekék szántották fel, sőt már az első termést is leszedték róluk. Művel­hető földek, nyájak és majorságok láthatók mindenfelé, ahol eddigelé a mocsárvüág s en­nek maláriahordozója, az anspheles-légy ta­nyázott. Ha néhány év alatt az egész síkság müvélhetővé válik, uj életlehetőség nyílik 100 ezer ember számára és Olaszország gabonabe­hozatalra szorulni néni fog. Az egyes major­ságokban oly családokat telepitettek le, akik hasonló területekről származnak, e munkához hozzászoktak és bizonyos mértékben már ma­lária mentesek. A- Pó-sikság parasztjainak má­sod- és harmadszüiö.tt fiait telepi-tik ide. Há­zat, telket és földöket, az első évben vetőma­got és pénzbeli segítséget, azonfelül gazdasági gépeket kapnak használatra. Ennek ellenében I termésük felét kötelesek beszolgáltatni és cse­kély földadót fizetni. A telepesek ilyképp át­lagos szorgalom és termés mellett 30 év alatt a majorságok fél tulajdonosaivá lesznek, a tu­lajdonjog másik felét az állam magának tartja fenn. Az örökberletnek egyik fajtája ez, ame­lyet a szorgalom arányában rövidebb vagy hosszabb idő alatt lehet, elérni. A kiszárított terület központjait három város fogja alkotni: Littoria, Sabandia és Pontimia. Az első már -készen áll, utána Sabandia következik. E vá­rosok azonban nem lakóliázak tömegéből ala­kulnak ki, 'hanem csak néhány épületből: temp­lom, intózőség, postahivatal, bank, kórház és a „Dopolavoro“, azaz a fasisztaezervezet és néhány üzlethelyiségből fog állami. — Gyújtogatás egy Nyitra-ridéki községben. Nyitrai munkatársunk jelenti: A felsőnyitrai Cigel községben a napokban gyújtogatás történt Azvitka János gazdaságában. Ezideig ismeretlen tettes fel­gyújtotta a gazda házát és kazlait, majd nyomtala­nul eltűnt. A tűzoltóságnak csak nagy erőfeszítés árán sikerült lokalizálni a tüzet.. A kár igy is meg­haladja a 15.000 koronát, mely azonban megtérül biztosítós révén. A csendörség megindította a nyo­mozást és a jelek szerint rövidesen letartóztatás­ra is sor Ikerül. 1984 Január 18, eafttfettt. Társadalmi Élet # A tény! tűzöl tó-egyesfilet szombaton és va* aárnap nagy sikerrel hozta, színre Benézik árpád „Panasztkis asszony** oknü népszínművét. A cím­szerepben Braun Évike bájos alakítása számtalan nyütszmi tapsot kapott Ugyancsak jó alakítást nyújtott Hevesi Mária, Csonka Gizi, Paulisz Juoi, Vineze Ietvánné, Sámson Gizi, Székely Juliska, Gyüley László, Závodezky Imre és Vineze István. Rajtuk kívül még kisebb szerepekben Szegődj István, Vineze Vilmos, Patus János, Bogárdy Fe­renc és Jurányi Móric tűntek ki- A rendezés ne­héz munkájáért Balázsy Géza tanítót érdemli di­cséret. A kis színpadi együttest a szombati bényí előadás után vasárnap Osata községben tapsolta meg a közönség. # A kassai Kazinczy Társaság női szakosztálya hétfőn délután öt órakor rendezte meg műsoros teadél utánjót a Schalkház szutterénjében szépszámú közönség részvéteiével. A műsort Gömöry Ilus sza­valata nyitotta meg, aki az „Ócskái szerenádja** c. Kersék-verset adta elő ügyesen, tárogatókieérettel, korhűen szoenirozott színpadon. Utána egy paraszt- tréfa következett, melyet Szakmain Baba, Mi' Jer Vili, Gömöry Ilus, a rendező Marosi Lajos, Méhes László és Bánhidy Arisztid játszottak sok humor­ral- állandó derültségben tartva a közönséget, amely a műsor után kellemes hangulatban az esti órákig maradt együtt. A sikerült délutánon részt- vett az éppen Kassán időzött Esterházy János, az országos keresztény szocialista párt elnöke is Tost László helyettes-polgármester kíséretében. Meghalt, mert soha nem volt szerelmes Angliában Caerphilly falu közelében, a vasat! síneken összroncsolt női holttestet találtak, aztán az angol közvélemény nagy megdöbbenésére megállapították, hogy Doroíby Edwards, a nép­szerű angol irónő a robogó vonat elé vetette ma­gát. Hogy nem szerencsétlenség, hanem öngyil­kosság történt, az kiviláglott aból a levélbő], amelyet az irónő villájában, dolgozószobája asz­talán találtak. „Azért ölöm meg magamat — Írja — mert még soha életemben senkit igazán, őszintén nem sze- retteni. A Jóságot, barátságot, sőt a szerelmet la, mellyel megajándékoztak, hálaérzés nélkül fo­gadtam és a nemes ajándék ellenében, én nem adtam semmit**. Mindössze harminckét éves volt Dorothy Ed­wards, szóval mai értelemben egész fiatal, ami­kor végsőkig feszülő türelmetlensége, végzetes kielégületlen vágya, hogy valakit szerethessen, arra késztette, hogy kimondja a szót, ami ilyen­kor kirobban, nem bírom tovább. Dorothy Ed­wards szeretni akart és nem tudott szeretni Bi­zonyára nagyon egyedül érezhette magát a föl­dön, nagyon társtalan lehetett és ezt a szörnyű magánosságot nem tudta szublimálni sem Írás­sal, sem társasélettel, sem sporttal, ahogy ezt napjainkban az okosok cselekszik. Azok, akik szeretnek, azok akik szerelmesek. Szerelmesek úgy, hogy kétségbeesve, feldúlva sétálnak el céltalanul százszor, vagy kétszázszor egy ablak előtt, szerelmesek, akik ha kávéházba, cukrászdába, színházba belépnek, ha villamos­ra, gyorsvonatra ülnek, riadtan néznek szét az embererdőben, hogy hátha ott van az, akit ke­resnek, de akivel soha össze nem kerülhetnek. Azok, akik húszoldalas leveleket Írnak- amelyek­re soha nem jön válasz, és akkor írnak egy má­sikat, tizediket, huszadikat, századikat és min­dennap rémülten nézik, hogy vájjon megjön-e ez a levél. Ezeknek a szerelmeseknek a leveleire soha nincs válasz, ezekkel a szerelmesekkel min­den rendben lenne, ha — nem lennének szerel­mesek. Ha nem lennének szerelmesek, nyugod­tan végig tudnának nézni egy színházi előadást, mind a három felvonást, tudnának nyugodtan vacsorázni s derűsen sétálnának, nem nyargal­va, kutatószemmel, hogy hátha, aki szembejön, az „ő“. Ezek a szerelmesek megalázkodnak, elvesztik a fölényüket és bármit csinálnak az imádott lény körül, csak elrontják a dolgukat, ami végül ts annyira sikerül, hogy a cselédleány lugkőhöz, a nagyságos asszony Veronáihoz, a gavallér pe­dig revolverhez nyuL S aztán megjelenik a sab­lonos napihir, ok: halálos szerelem. Igen tisztelt Dorothy Edwards, önről is meg­jelent most a világlapokban egy hir, körülbelül igy: a szerelem hiánya. Hányán irigyelik Magát még e tragikus véggel is. Hogy köznapjan fejez­zük ki magunkat, hányán kiáltanak fel: olyan jól ment neki, hogy még szerelmes sem volt és mégis meghalt Legfeljebb egy tanulságunk van, hogy a sze­relembe akkor is bele lehet halni, ha nincs. Egyet azonban nem értünk, hogyan tudta a nép- szerű Dorothy Edwards értékelni azt, amit nem is ismert Meghalt igy is, de mi lett volna, ha Is­merte volna?... (h. a.) — Hansi Niese feleségül mpnt a sofőrjébe*. Bécsiből jelentik: Hansi Niese, isimért bécsi :uő, aki eu c-.v:erint Be'*’ír.'- - -i fi1 "né­zik, néhány nappal ezelőtt újból Pérjbezment, még pedig Hans Digihefer nevű volt sofőrje he/. Niese első férje, mint ismeretes, Jamo József, ismert bécsi szín ősz és szimgazsgató volt.. •• | 8

Next

/
Thumbnails
Contents