Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-04 / 3. (3334.) szám
2 T>SXGAlMA&^ARHlRLaa 1934 január 4, cafltörtCfc. A szerzői jogról szóló törvény novellája rendőrség ma letartóztatta az összeesküvés másik szellemi irányítóját, Niceforo* Raicsot. Constantinescu egyébként teljes bedsmerés- ben van, azonban nem akarja megnevezni azokat a személyeket, akik a merénylet előtt megtartott tanácskozásokon részit vettek. A merénylet pontos tervét december 19.-én beszélték meg. A sinajai állomásfőnököt fegyelmi utón elmozdították állásából, azzal, hogy kötelességét nem teljesítette é-s így lehetővé tette a merényletet. A rendőrségnek az a feltevése, hogy a bu- karest-vidéki falvakban a lakosság még számos va&gárdistát rejteget. Egyes lapok arról irruak, hogy Tituíescu nagy lelkii&meretfurda- lásokat érez, mert ő követelte a vasgárda haladéktalan és kemémykezü feloszlatását. A Zágráb! kisantantkonferencia nem marad el Belgrád, január 3- Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Tituíescu állítólagos lemondása miatt a kisantant január 8-ra tervezett zágrábi konferenciája elmarad, a belgrádi külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy a konferenciát az eredeti terv szerint megtartják. A kisantant konferencia tárgysorozatának legfontosabb pontja a nemzetek szövetségének reorganizációjába vonatkozó tervezet lesz. A kisantant ugyanis semmi szin alatt nem hajlandó feladni a nemzetek egyenjogúságának elvét s nem enged érvényesülni oly irányzatot, amely kiváltságos hatalmi csoportok alakulásához vezetne. Belgrád, január 3. Ma délelőtt olyan birek terjedtek el a jugoszláv fővárosban, hogy a román kormány a prágai kormánynál interveniált a zágrábi kisantant konferencia elhalasztása érdekében. Ilynemű intervenciónak egyidejűleg Belgrádban is meg kellett volna történnie, erről azonban a hivatalos körök semmit sem tudnak. Belgrádban változatlanul az a nézet uralkodik, hogy a zágrábi konferenciát az eredeti terv szerint tartják megTituíescu hazautal ik Bukarest, január 3- Tituíescu elhatározta, hogy félbeszakítja St Moritz-i üdülését és szerdán este Bukarestbe utazik. A román külügyminiszter azt az álláspontot képviseli, hogy az alkotmány értelmében nem Románia külügyminisztere, mert az uj kabineti kinevezésénél nem tette le a hűség esküt. Prága, január 3. Az igazságügyminisztérium a szerzői jog védelméről szóló törvényhez novellát dolgozott ki. A novella célja, hogy Csehszlovákia a nemzetközi szerződést a római szöveg alapján aláír hassa. Elsősorban azokat a ha- tározmányokat akarják megváltoztatni, amelyek a berni megegyezéssel ellentétben állanak. A novella néhány uj határozmányt tartalmaz, Ezek legfontosabbika a rádióról szóló rendelkezés, amelynek értelmében mindama vállalatok, amelyek irodalmi, művészi vagy fényképészeti müveknek állami ellenőrzés alatt álló rádió utján való terjesztését célozzák, azt kérhetik, hogy a szerző olyan mü terjesztésére, amely már nyomtatásban megjelent, beleegyezését adA kassai főiskolások karácsonyi vitaestje után Prága, január 8. A „Kassai és Környékbeli Magyar Főiskolai Hallgatók Egyesülete** a karácsonyi szünetben vitaestét rendezett a kisebbségi magyar főiskolás mozgalom ügyeiről. Főcélja a vitaestnek az volt, hogy a főiskoláséig soraiban fölkeltse az érdeklődést a diákügyek Iránt, s hogy tisztázza az összeg ideológiai csoportok összefogásának lehetőségeit. Az érdeklődés szokatlanul nagy volt, s a kassai főiskolások szép számmal vettek részt az ankéton. Jólesett látni, hogy a fiatalabb generáció lg érdeklődést mutatott, azonban a vitában nem vett kellőleg részt. Azonban annál inkább szóltak bele a vitába az Idősebbek, s figyelemmel meghallgatott hozzászólásaik nagy han hozzájárultak a vita eredményességéhez. Diáktársaim tájékoztatása céljából egy-két szóval ecsetelem mozgalmunk célkitűzéseit. Egyelőre az akció természetesen csak a. kassai diákság és egyesület kebelében indult meg, de amint a helyzet kissé tisztázódik és kikristályosodik a különböző csoportok által közös bázisnak kiépített program, megtesszük a szükséges lépéseket az akció országog keretek közé való illesztéséhez. Mert igen jól tudjuk, hogy egy elszigetelt megmozdulás nem sokkal vinné előre a diákság problémáinak a megoldását. ja. Ezt a beleegyezést csak akkor lehet megtagadni, ha a megtagadás okául a mü karaktere vagy nem anyagi érdekek szolgálnak. Kétséges esetekben a honorárium nagyságáról a prágai illetékes kereskedelmi bíróság dönt. Minden műnek a rádió utján valló terjesztése alkalmával meg kell nevezni a mü forrását és szerzőjét. Regényeket, novellákat, verseket, tudományos ég technikai értekezleteket, amelyeket rádió utján terjesztenek, seholsem szabad megjelentetni a szerző megnevezése nélkül. Az uj batározmá- nyok huszonhetedik paragrafusának első bekezdése értelmében csakis a szerző jogosult müvét rádió vagy nyomtatás utján nyilvánosam terjeszteni. Célunkat röviden igy definálom: Egy, minden ideológiai csoportot, — vallási és világnézeti különbség nélkül, — magábaölelő érdekvédelmi diákmozgalom megteremtése, melynek alapját évezredes magyar kultúránk szeretete, megbecsülése és a továbbfejlesztésére irányuló akarat, valamint korunk minden emberében — ha tudat alatt is — élő, szociális gondolat képezi. A közös platform az érdekvédelem. Ez azonban — eltérően az eddigi mozgalmaktól — nemcsak a belterjes diákvédelmet (u. m. a segélyezést, menzákat, kulturális és továbbképző célokat stb.) jelenti, hanem irányt, sőt egzisztenciális lehetőséget akar adni a fiatalságnak az iskolák elvégzése után. Szükségesnek tartjuk a főiskolás hallgatóság intenzív bekapcsolódását kulturális és emberbaráti intézményeinkbe, hogy ilymódon a főiskolai tanulmányok elvégzése után ve az elihagyatottság és egyedül- állás érzése vegyen erőt az ifjú lelkén, de megtalálja — s fontos, hogy őrömmel találja meg helyét — a kisebbségi magyar kol lek távúin bán. Ami az egzisztenciális kérdést illeti, ez a legégetőbb, de egyszersmind a legnehezebb problémája a ma fiatalságának. Ebben a nehéz kérdésben egyelőre kataszterek, információk, ismertető előadások, ankétok stb. utján kívánunk eredményt elérni. Mondanom sem kell, hogy a mozgalom kizárja kebeléből a napi politikát Ha eredményt akarunk elérni, társadalmunk megértésére és támogatására is föltétien szükségünk van. Bizuhk benne, hogy apáink nem fordulnak ellenünk, hanem örömmel nyújtanak segédkezet a vajúdó diákmozgalom megmentéséhez. A január-februári vizsgaterminusók után, a vizsgagondok elmúltával, diáktársaim, nyugodtan megbeszélhetjük mozgalmunk kiépítésének pontos részleteit,. Merényi Imre. 22 ezer munkanélküli van Prágában Prága, január 3. Az Expres jelenti, hogy a hozzávetőleges számítások szerint december végére mintegy 15 százalékkal emelkedett a munkanélküliség s a munkanélküliek száma valószínűleg eléri a 750 ezret Nagy-Prága szociális hivatalánál 22.631 munkanélküli van regisztrálva. Novemberhez viszonyítva számuk 3172-vel emelkedett. Genti rendszerű segélyben a 22.000 közül csak 7550 személy részesül, élelmezési segélyt 15.046 személy élvez. Újra letartóztatták Ausztriában a szász-melniniem herieiet Villach, január 3. Az osztrák rendőrség- megtudta, hogy Bernát szász-meramgeni herceg — aki Klagenfurt melletti kastélyában lakott, de nemzeti szocialista (Izéiméi miatt- letartóztatták és a fogságból december 10-én Olaszországba szökött — ismét Ausztria területére lépett és Salzburgon át Viilacibba utazott. A herceget a villachi pályaudvaron detektívek várták és letartóztatták. Bernát herceget egyszer s mindenkorra kitiltották Ausztria területéről és kedden éjszaka áttették a bajor határon. Hít szerint a herceg Ausztriába-jövetelé- ről előre értesítette az osztrák hatóságokat. Dimitroff Stefimen át Oroszországba utazik Leipzig, január 3- Dímitroffot, Popoffot és Taneffet, a birodalmi gyűlés felgyujtásának pőrében felmentett bolgár kommunistákat szerdán vagy csütörtökön szabadlábra helyezik és S'tettinen át hajón Oroszországba to- loncolják. Hír szerint Dimitroff csak rövid ideig marad Szovjetoroszországban s azután európai körútra indul, ha megkapja a megfelelő beutazási engedélyeket. Sucányi MUlÁs: Cl mindszenti — REGÉNY — (2) A ház ura egy fiatal bankigazgató, Péterffy Ákos. aki némi pénzt szerzett a tőzsdén és feleségül vette a bank titkárnőjét. Grónay Vilmának hivták a bivatalnoknöt, aki szegről-végröl rokona volt a Péterffyeknek; ö most a ház úrnője, de a királynője nem ő, hanem egy elvált fiatalasz- szony, Keresztes Klára dr. belgyógyász, ragyogó szépség, mindössze alig huszonnyolc, éves. * Hartmann és Társa este öt órakor ért a faluba. Felsőmindszent-nek tulajdoniképen csak egy utcája volt: maga az országút, amelynek két oldalán az árkon túl, minden négy-öt esztendőben építettek egy-egy kisebb-nagyobb házat. Az országút északról délnek tartott s a falu középen keletre kanyarodott. Itt volt a templom, jókora zöldpázsitos rét közepén, mellette a plébános lakása, vele szemben a nagy korcsma (ez is Hartmann háza volt) s attól jobbra egy nagy, alacsony, sárgára meszelt földszintes épület, a homlokzatán otromba fekete betűk hirdették: Hartmann és Társa. Magdának kissé összeszorult a szive, amikor a családi házat megpillantotta. Tiz esztendő óta mindig csak látogatóba járt itt e valahányszor — karácsonykor, husvétkor, vagy a nagy nyári szünidő elején - kocsija az örökké nyitott, széles, faoszlopos kapu elé kanyarodott, mindig kisebbnek és kisebbnek találta a házat. Maga is sokszor csodálkozott, hogy mi ennek az oka? Fantáziája nőtt-e, emlékezete csalta-e, vagy tényleg évről-évre jelentéktelenebbé zsugoro- dott-e a ház, amelyet gyermekkorában valóságos várkastélynak, rengeteg palotának, egész birodalomnak látott. ilyenkor Mogda mindig kicsit elezomorodott. Ilyenkor mindig tetőtől-talpig városi embernek érezte magát s elrémült arra a gondolatra, hogy egykor majd itt kell leélnie a maga életét. A ház szélén volt a bolt. Kívülről keskeny ajtó, mellette piszkos, vasrácsos ablak. Befelé azonban mély és tágas volt az üzlet: elől a fűszerek, kenyér, rövidáru, szövet, falusi ringy- rongy, kötött blúz, pirositó és selyemharisnya, amelyeket zsellérlányok muetrálgattak szakértelemmel. Beljebb volt a vaskereskedés, magvak zsákokban, ásó, kapa, szerszámok, rézgálic, permetezők, aztán cukorőrlö gép és kávéőrlő ... az egésznek valami állott és savanyu szaga volt, az öreg Hartmann azt mondta, hogy ez a pénz szaga, a legjobb illat ezen a világon. Az udvaron rengeteg szemét, hordók, farakások, talyigák, zsákok, trágyadomb, vasrudak, cséplőgép, baromfi, disznók, kutyák, rettenetes lárma, piszok, bűz, — alig lehetett a lakószobákat megközelíteni a sárba lerakott téglagyalogjárón, amely egy festett gerendákból összetákolt terraszhoz vezetett. Magdának eszébe jutott a Péterffy-kuria és egy kicsit elszomorodott. Anyja a terraszon fogadta. Alacsony, kövérkés asszony volt, a köténye mintha még most is lisztes volna, valószinüleg most gyúrta meg a tésztát vaosorára, Magda tiszteletére, két apró kövér kezével. Csszecsókolóztak, az anya pityergett egy kicsit. Magda boldogan nevetett. Az ölelő karok között, egyszerre megint otthon érezte magát. Hartmann mosolyogva nézte őket egy pillanatig s aztán szó nélkül beszaladt a boltba, amelynek végén egy paraszt szecskavágógépre alkudozott. Anya és leánya magukra maradtak. — Gyere a szobádba. Most jött a meglepetés. A ház végéhez uj, szép, tágas, parkettás, tapétás, szobát építettek. Ez volt Magda uj rezidenciája. Ahogy belépett, majdnem sirya fakadt. Egy szempillantással átfogta az egész interieurt. Nagy hollandi rézcsillár, vastag gyertyaégőkkel, menyezetes ágy; góbiéin függönyök, a padlón hét-nyolc drága, antik perzsaszőnyeg; az ablak előtt ezüst toilettetükör kristályüvegekkel. Képek, szobrok, óriási karosszék, könyvállvány, Íróasztal, habos diógyökérszekrény ... látszott, hogy valami dús fantáziájú pesti iparművész rendezte be az égészet és annyi pénzt ölt bele, amennyi beléje fért. Szép volt, meleg, buja, dús és gazdag ez az óriási szoba, valóságos terem és Magdának eszébe jutott, hogy amikor legutóbb elment innen, azt mondta, hogy mire visszajön, szeretne magának egy kis garzonszobát. Es ime, ez lett a kis garzonszobából. Magda először összecsókolta az anyját, aztán kiment, hogy megkeresse édesapját. Hartmann most már a boltajtóban állott az alkudozó paraszttal s a szecskavágó gép nagyszerű előnyeit magyarázta neki. Magda odaro- hant hozzá és ráborult az öregur széles mellére. — Apám, apám! Édes, drága, aranyos ... Hartmann zavarba jött és a homlokáig elpirult. — Nono... — dadogta ijedten és elkezdett köhögni. — Milyen gyönyörű, milyen nagyszerű ..; oh, te pazarló, könnyelmű, édes apukám! Az öreg Hartmann nagy kockás kendőt vett ki a zsebéből és az orrát fújta. — Garzonszoba... majd nézd át a tervező számadásait. Azt hiszem, eléggé lenyúztam a bőrét. * — Apám! — Nem keresett rajta egy vasat sem, a fickó. — Ki tervezte, apa? — Valami fiatal asztalos, vagy mi. Keresztesnek hivják. Pesti ficsur. De itt emberére akadt. * E pillanatban lovas poroszkált végig az országúton. Fiatal, bőrkabátos, lengyelnadrágos, sápadt, égő szemű legény. —• Nini... épen ott megy a fiatalnr. Keresztes Istvánnak hivják őkéimét. Iparművész, vagy mi. Magda végignézte a lováét, aki szerényen köszönt az öreg Hartmannak. II. Keresztes István még visszanézett a Hátfe mann-bolt felé, de az öreg kereskedő mellől már eltűnt a leánya. — Kár, — gondolta magában — jóformán még meg sem néztem a kicsikét. Pedig úgy, á körvonalakból ítélve, elsőrangú anyag. Kiváncsi vagyok, mit szól a szobájához. Becsületszavamra, kiváncsi vagyok. A szürke lustán ballagott hazafelé.. Beesteledett. A nap vörösen és titokzatosan úszott az egymásbaborult, kivilágított szélű, foszlányos fellegek között. A földeken még dolgoztak s egy-egy ezekér nyikorogva vájta a earat a dülŐutakon. Kutyák ugatták meg a baktató szürkét. — Egy kiesé unalmae, az igaz — gondolta magában a fiatal lovas, de hát én most beteg- állományban vagyok és a boltos leány is megérkezett... Ki tudja? .. Világot járt kisasz- ezony, bizonyára önálló ée független életet él, az apja-anyja szemében nagyon imponálhat... Könnyű lesz vele boldogulni. Ismerem a mai leányokat! Nagyon öntudatosak és vakmerőek, rövid a szoknyájuk és keményen tudnak káromkodni, büszkék a diplomájukra és arra, hogy ugyanolyan jogaik vannak az élethez, mint a férfiaknak. De alapjában véve szentimentális kis libák és Hartmann Magda kisasszonyt bizonyára nagyon meghatotta a szobaberendezés. Becsületszavamra, kiváncsi vagyok, hogy tetszik neki. Keresztes István huszonötéves szivén fonó hullám csapott keresztül arra a gondolatra, hogy a faluban egy érdekes, nagyvilági, okos és szép leány, valahányszor belép a szobájába, vagy lefekszik a menyezetes ágyba, mindig rágondol arra, aki ezt a fészket rakta. És azon törte a fejét, hogy holnap, vagy hol. napután, vagy melyik napon illik megkérdezni a kisasszony véleményét a vörös és kék színek harmóniája e a falba güly esz tett gardexobe- szekrény használhatósága felől? A Péterffy-kastóly kapuja nyitva volt, as öreg szürke magától befordult a kapun. István leugrott a nyeregből és a lovat magára hagyta. A szürke besétált az istállóba s halkan nyeritott, mintha a vacsoráját kérné. A park csendes volt, a lenyugvó nap vörös, bámósz képe a platán. alléé végén már lecsúszott a horizont szélére. Fpljtatjuk %
