Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-14 / 11. (3342.) szám
A fantázia s a tréfacsináló svihákság termékének mondják magyar tudósok a skótországi szörnyeteget Őslény ivadéka, ittrekedt saurus-fajta tudományos képtelenség — A krétakor ősi sárkányai kipusztultak és ma minden állatfajtát Ismerünk Budapest, január eleje. (A P. M. H. munkatársától.) StilszerÜ ez a skótországi szörnyle- gen<laí a szörnyűségek korát éljük a társadalmi evolúciókban, a nagy technikai katasztrófák* bán, a természeti katasztrófákban. Apokaliptikus idők. Lezuhan az óriási léghajó, levegőbe röpít egy félvároet a gáztartály, kigyullad egy óceánjáró, eárgakeresztes gáz hömpölyög végig a kikötőváros utcáin, ezáz és száz gyermeket öl meg a megromlott szérum, kétszáz utas hal szörnyűségéé halált a karácsonyi gyorsvonaton, másfélszáz bányász pusztul el az égő akna mélyén. 60.000 ember fullad a vízbe Kinában, szökőár pusztítja Japánt, romokba dönti a földrengés Közópamerik* s Görögország városait,, egyszerre robbannak ki az Andok vulkánjai. A szörnyűségek krónikájában valóban nulla dles ciné linea. Miért ne vetne ki a tenger mélysége, a hegyek gyomra, a dzsungelek sűrűje soha nem látott, ősvllági szörnyeteget, tízezer évekkel ezelőtt megsemmisült korok eleven tanúit. Mert a szörnyetegek létezéséről idáig csak a halott, elpusztult lények nyomai: csontvázak e a puha agyagba betaposott plasztikus lábnyomok tanúskodtak, amelyeket később lerakódótt rétegek konzerválták az őslénytani kutatásnak. Az óriási csontvázak idáig csak a múzeumokban rémi tgették az embert, Lassanként azonban annyi adat gyűlt össze a krétakorszak csodálatos állatairól!, ezekről a esufczó-mászó, röpkedő, tengertszelő óriásokról, hogy le is tudjuk rajzolni, festeni, sőt plasztikusan rekonstruálni őket. Százhúsz éve tárult fel ez ősvilág Kerek százhúsz esztendeje annak, hogy a {krétákorezak rémítő állatvilágát a tudomány megismerni kezdte. 1814-ben került felad őre Angliában u «M teljesen felismerhető Icbtyoeaurm, tíz év múlva az első hosszunyaku plesioeaurue. Az első röpködő eaurus Württembergben 1828- bah került napvilágra, óriási madárlébnyomoA tudósok nagy része szintén hajlandó elhinni, hogy nem tömegszuggeszcióról, nem a képzelet játékáról, rémképekről van szó, nem azok közűd a szörnyetegek közül tűnt fel egyik, amelyeket Norvégia partjain szoktak képzelődő halászok meglátni. A Locih Ness szörnyét sokan látták, eddig már mintegy negyvenen jelentkeztek, akik előtt megjelent Mosrison, a Foyers környékén levő petróleum- kutak igazgatója öt barátjával csónakázott a tavon, amikor felbukkant a szörny: 10—12 méter hosszú állat, aránylag kis feje és két pup- szerü kldomborodása van. Hoara természettudós is látta, ismeretlen nagyságú fókának tartja. Colonel Sopper óriási vízilónak tartja, amely valahogy a skót tóba került és innen nem tud szabadulni. A francia Fr. Dumas, orvos és természettudós azt hangoztatja, hogy az ilyen „lá- tományok“ nem ritkák. Alkoholisták, buskomorok, betegesen képzelődök már sokszor láttak óriási állatokat. Ezek lázas agyukban született meg s a valóságban soha nem éltek. Rouibe, a párisi őslénytani intézet, igazgatója, így nyilatkozik: — A legkényelmesebb dolog egyszerűen a tagadás álláspontjára helyezkedni, de nem igen célszerű. A tudományt már sokszor érték meglepetések. Évekkel ezelőtt Marokkó mellett a halászok egy két méteres halat fogtak, amelyet egyáltalán nem ismertek. Megállapítottam, hogy ilyen halat egyetlen egyet fogtak még csak Japán egyik öblében s egy japán tudós nevéről Igimának nevezték el. Ezért most sem szabad elhamarkodott véleményt mondani. A legnagyobb gyik felfedezésével érte ilyen meglepetés a tudományt 1912-ben. A Varanus komodoensiet a Já- •vától keletre fekvő kis Komodo szigetón találkát találtak Északaimerikában 1836-ban, ezek is eaurusoktól származtak. Maga a dinosauruc, amelyet a legjobban megbámulunk & múzeumokban, 1824-ben bukkant fel. Azóta évrŐl- évre tökéletesedett a kép, megismertük a sau- unsok egész világát, életmódját abból a csontr vázvetésből, amely az argonauta-uiomda mintájára megelevenedik a múzeumok hatalmas üvege zekrénydben. Elpusztult világ ez, cea.v a múzeumban találkozik vele az ember. Amerikai filmek rengeteg pénzt költenek olyan furcsaságokra, hogy élővé varázsolják újból a rég megsemmisült világot. Ami a filmen lehetséges, a természetben nem fordulhat elő. A természet-lemondott arról a viccről, hogy két legnagyobb rekordját: a legnagyobb lábon járó 'hushegyet s a lábon járó legmagasabb Szellemi 'lényt egymással szembeállítsa. Ilyen csoda a természet rendjében élő nem fordulhat e Így bármilyen port ver fel a Looh Ness-tó titokzatos lakója, annyi bizonyos, hogy ilyen szörnyeteg nincs s ha valami állat tényleg lubickol a skót tó vizében, nem lehet máé, mint valami ismert állat eltorzult alakja. Az angliai szörnyláz azonban változatlan hevességgel tartja magát, sőt egyre fejlődőben van. Olyan komoly lapok, minő a Times e a Daily Maii, naponként hasábos, félhasábos cikkekben foglalkoznak a szörnyeteggel, az Illustrated képeket hoz az uj sau- rus borzalmas lábnyomairól, Wetherell — ámint % P. M. H. is jelentette — a Daily Mail pénzén expedícióval! igyekszik felderíteni a rejtélyt, fotográfusok e filmeseik légiója lesd a kedvező alkalmat, hogy lekaphassa a titokzatos bestiát. A legenda-kör egyre tágul, bővül, folyton újabb és újabb ,szemtanuk“ jelentkeznek, akiknek találkozásuk volt a szörnyeteggel. Két párt alakult ki, a hivők és a hitetlenek pártja, szenvedélyes viták harsognak és ták. Ouwens ezredes, a jávai zoológiái muzeum kusztosza hét méterben állapította meg a hosszúságát A laikusok körében akkor is rettentő hírek terjedtek el. A kolosszus embert eszik, farkának csapásával eltöri a ló lábát, gyors, mint az autó, bőrét a puskagolyó nem sebzi s két lábon szalad, mint a valódi dinosaurus. A komoly természettudományi megfigyelés, amelyet a szabadban s állatkerti példányokon végeztek, persze egész más képet ad a varanusról. Húsevő, hatalmas, éles fogai vannak, de jámbor állat 6 könnyen is szelídíthető. Ez az óriási gyik sem a saurusok ivadéka. Egyszerűen arról van szó, hogy a déli kontinensek, Afrika, Ausztrália., régen elszakadtak s hosszabb időn át konzerválták állatvilágukat, amelynek kipusztulása lassúbb tempóban megy végbe, mint a mi kulturált, civilizált kontinenseimben. A vízi szörnyetegek legendája nem a Looh Ness-tó partjain született, hanem századokra nyúlik vissza s köteteikre szóló irodalma van. A holland Oudeman összefoglalása 1890-ből és Raksvitzer Meeres- ungeheuer című müve adja a legjobb áttekintését ennek a kérdésneek. A legtöbbet emlegetett vízi Szörnyeteg a tengeri kigyó. Erről több mint 200 komoly jelentés szól, s már évszázadok óta alteregója szárazföldi kollégájának. a sárkánynak. A svéd Olaus Mag- mus ir róla először a XVI. századiban. Conrad Gesner 1587-ben megjelent müvében képet is ad róla. Azóta 350 éven át a földkerekség minden tengerén látták, főleg azonban a norvég partokon 6 Amerika keleti partjain tűnik fel. A parti városok archívumaiban vaskos iratcsomókat töltenek meg a vallomások. Rengeteg hajós beszélt róla csodákat, gályák, vitorlás hajók s modem óceánjárók és csatahajók tisztjei és matrózai. Nemcsak iszákos, fantaszta és hazudozó emberek, de komoly, felvilágosodott, sóikat tanult és tapasztalt koponyák. 1900 körül az Along norvég fjordban egy torpedónaszád tisztjei láttak a vízből felbukkanni egy szörnyeteget. Ágyuztak is rá, de nem találták. A kilencvenes években a ConBtltuticme.il tisztjel is látták s hitelt érdemlő jegyzőkönyvbe foglalták észleletüket. Legutóbb egy német U-boot emberei látták a holland partok mentén a tengeri kígyót. Az észleletek szerint a szörnyeteg ho66za 20—100 láb között ingadozik, némelyek 200 lábnak is mondják. Színe fekete, vastag, hengeres a teste, hosszú, vékony a nyaka, farka hosszú, feje a lóéra emlékezteit, szája, nagy, fogai cakkosaik, szakállszerü képződménye van, orrlákai elzárhatok, szeme kék- és vö- röslángu, tüzes. Bőre csupasz. Fújtat, mint a bálna s erős szaga van... Ilyen a tengeri kígyó! És mit mond a tudomány? A Sorgasso-tengerben látott kígyókat megmagyarázza a száz méter hosszú, kígyózó moszatok felbukkanása. A többi tüneményre vonatkozólag az a. legvalószinübb magyarázat, hogy delfinek űztek tréfát felizgatott képzeletű tengerészekkel. A delfinrajok, az úgynevezett delfiniskolák katonás rendben vonulnak végig a tengeren, szinte libasorban. A bolondos állatok játszadoznak. Az első kiugrál, a többi utána.. Ez távolról egy állat kígyózó mozgását mutatja. Gouid, a kompilátör népszerűsítő iró nem tartja kizártnak, hogy a tengeri kigyó valamilyen visszamaradt őslény. Anélkül, hogy kimondaná, pleeiosaurusra gyanakszik. Az ilyen áltudományos felfogás analógiája, amikor a loch-nessi szörnyetegben is saurust sejtenek. A hajót felforditó krak Gesner könyvében találunk egy képet a „tengeri ördögiről, a titokzatos krakról. Mitikus alak. Pontoppidanu6 norvég püspök a Fokvárosba utazott, útját könyvben irta meg s rajzot közöl a krak támadásáról egy vitorlásha.jó ellen. Ez a krak az északi népek hajóslegendájában nagy szerepet játszik. A krak óriás szigetként bukkan fel a hajó előtt, lerántja a fedélzetről az embereket. Rettenetes fejkarjaá vannak szivóedényekkel. A XIX. századig tartotta magát ez a legenda, míg az előhaladó természeti kutatás fel nem fedezte a krak típusát az óriási arehifceutiefajtáhan, a tintahalban. Lockhart szerint a krak nyolckaru hatalmas polip. Egy francia templom falára 8 méter hosszú polip van felszögezve, az állatot a viz döglötten vetette ki. De van olyan polip is, amelynek hossza 14 méter. Lockhart japán halpiacon látott 3—4 méter hosszú polipkarokat is. Az alpesi szörnyeteg De nemcsak a titkozatos tengert, a 3000— 9000 méteres mélységeket, népesíti be a fantázia csodálatos és rémületéé szörnyetegekkel. ősidők óta él a sárkányhit, amely a babonás lelkekben még ma is tartja magát. Viszont az Alpesek világában, a magas havasi régiókban i« szörnyeteget keres a fantázia s terméezetirók, meg vadászok sokat beszélnek a Tataalwurmról, erről az óriásnagysá- gu gyikszerü hegyi állatról, amelyet szintén sa-urus-ivadéknak mondanak. Először 1779-ben festette le egy angol pitkor. Először egy Hans Fuchs nevű t-iroli lakos látta. Erre ráugrott s a szerencsétlen ember szörnyethalt. Egy másik kép 1836-ból váló. Ezt Sohulter festette. Mit mondhat a komoly tudomány a skót szörnyetegről? Hallgassuk meg dr. Lambrecht Kálmán ■budapesti egyetemi magántanárt, akinek írásait a P. M. H. olvasói is különleges élvezettel olvassák: — Letűnt, befejezett kor a saurusok korszaka.. Több tízezer esztendőre nyúlik vissza. Ember abban a korban nem élt, nem élhetett. Mááok voltak a klimatikus viszonyok, a növényvilág, az életfeltételek. A szerves életnek éppen olyan története van, mint az emberi fejlődésnek. Fajok keletkeznek, virágzanak és pusztulnak. Ma például a lovak törzse vau kiveszőben, hanyatlóban, pusztulöbau az elefántok, orrszarvúak, tapirok. Hogy mi jön azután, nem tudjuk. Talán a superman. De hogy egy régi katasztrófában elpusztult világ állati családja itt rém maradhatott, annyi bizonyos. Olyan badarság ez, amiről beszélni Bern érdemes. Leidenfrost Gyula miniszteri tanácsos, debreceni egyetemi magántanár ezeket mondja a szörnyről: — Ismerem a tengeri szörnyek egész irodalmát. Olvasom a skót szörnyetegről szóló jelentéseket, cikkeket is. Úgy hiszem, hogy egy nagy szélhámosság, tréfacMnálás húzódik meg a dolog mögött. Jellemző a Daily Mail január 5-ik.i számának közleménye, amely ismerteti a British Museum zoológiái osztályának szakvéleményét a Withe- rell-expedició által gipszbe öntött lábnyomokról, amiket a tó partján találtak. Ezek a nyomok azonosak a víziló lábnyomával. A víziló lábát manapság uriházakban dohány- tartónak használják. A rézedénnyel kitöltött, instrumentum pompás tréfára ingerelhetett valamely jókedovü skótot, amikor a 'legendák, terjedni kezdtek. Tekintetbe kell venni, hogy a skót íenföld a legendák, fantasztikus mesék klasszikus földje. A legendakört pedig asszony indította meg, egy Lady Hamlilton. A Looh- Ncss-tó szörnyetegét, is leghelyesebb érdekes legendának, vagy humoros svihákságnak tekinteni. A magánalkalmazottak háborús éve nak s nembiztosított idejének beszámítása a nyugdíj kiszámításánál Prága, január 18. Töb/b olvasónk azzal a. panrif-z szál fordult hozzánk, hogy a.t Álta'ánoe Nyugdíjintézet pozsonyi hivatala nem akarja tudomásul venni a háborús évek és a nembiztösitett szolgálati idő bejelentését, bár egyes lapok art Írták, hogy a bejelentési határidőket a kormány újabban ismét meghosszabbította. Ilyen — sajnos, alaptalan s a közönséget megtévesztő — közleményeket md is láttunk egyes túlságosan jólinformált újságokban, ezért pontosan utánajártunk a dolognak s a prágai Általános Nyugdíjintézet e a népjóléti minisztérium illetékes osztályain beszerzett hiteltérdemlő információink alapján ebben a kérdésben a következőket közölhetjük. A háborús katonai szolgálati évek beszámítását eredetileg 1929 jundus 30-ig benyújtott jelentkezéssel kellett igényelni. Miután erre az időre nagyon kevesen tudták beszerezni a katonai hivataloktól a szökséges bizonylatot, ezért az Általános Nyugdíjintézet a benyújtási határidőt 1930. december 31-ig hosszabbította meg. De mert az eredeti benyújtási határidőt törvény nem szabta meg, a meghosszabbítása is csak törvénnyel történhetik, ami azt jelenti, hogy aki 1929. juniue 30.-a után nyújtotta be a háborús katonai éveket érvényesítő jelentkezést bár ezt a nyugdíjintézet álltai meghosszabbított határidőben tette — amely határidő egyébként legutóbb 1933 június 80-ig vodfc meghosszabbítva — és ha bejelentését a nyugdíjintézet bármely hivatala át is vette, ez még nem jelenti a háborús katonai szolgálati évek beszám (ását. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz a nyugdíjtörvény módosítása.illetve kiegészítése szükséges. A nyugdíjintézet hivatalai az ilyen jelentkezéseket, átvették e ma is átveszik még Miután igen nagy számú érdekeltről van fizó, feltétlenül remélhető, hogy a kérdés előbb-utóbb törvényes rendezést nyer. A háborús katonai szolgálati évek érvényesítéséhez ez illetékes katonai hadkiegészítő parancsnokságtól kell beszerezni bélyeg és illetékmentes tanúsítványt e azt az állampolgársági tanusitvány- nyal együtt, az illetékes nyugdíjintézett hivatalnak kell benyújtani. Az állampolgársági tanúsítvány utólag. legkésőbb a nyugdijbavonulás idején is beterjeszthető. Ha valamely vidéki nyugdíjintézett hivatal a bejelentést nem akarná átvenni, úgy az közvetlenül a prágaikö zpomtba irányítandó. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a háborús katonai éveknek a törvényes határidőn túl történt bejelentése még nem jelenti egyúttal azt, hogy ez éveket be is számították. Beszámításukról döntés csak a nyugdíjtörvény várt novellájának megjelenése után történik. Ami a magánalkaknazottaik nyugdíjbiztosítása szerinti járandóságoknak a nembiztositott szolgálati idő fele beszámításának megfelelő emelését illeti, e kérdésben az 1931. évi 125 számú törvény 1932. junius 30.-ában záros határidőt szabott meg az igénylések bejelentésére. Ezt a határidőt nem hosszabbították meg s az ügy mai állása szerint nem is tárgyalnak meghosszabbításáról. Aki tehát elmulasztotta nembiztositott szolgálati éveinek bejelentését, annak ma már nincs módja e mulasztás pótlására s erre irányuló fáradozása hiábavaló munka volna Tömöri János. Megszólal a tudomány is ii
