Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-14 / 11. (3342.) szám

1934 január 14, vasárnap. tra:gaiA\a(Aarhirlai> Okozhaf=e a meíeor végzetes katasztrófát Földünkön? A decemberi meíeor miali nem volt nagyobb baj, de a tudományos megállapítások szerint a meleor-hövek idéz­tek már elő katahlizmaszerii katasztrófákat a Fö,dön December hónap első hetében a Föld északi Tőszón levő földrengés-jelző állomáso-k erős föld­rengést jeleztek. Amint a sei Etnográfusok meg­állapították, a földrengés nem a Föld kérgéből indult ki- Egy nagy meteoritnak a Földdel való összeütközése miatt rengett a Föld. Az égiváD- dor Gröniand jeges vidékein csapott le a Földre s igy nagyobb bajt nem okozott. Valószín ti, nyomát sem fogják sóba sem megtalálni. Az esettel kapcsolatban érdekesnek tartjuk megvizsgálni a kérdést: nem fenyegetl-e a Földet az a veszedelem, hogy egy nagyobb meteor- kővel vagy vasmeteorrail való összeütközés kö­vetkeztében bekövetkezik a világvége? A csillagászok megállapítása szerint annyi hullócsillag és meteor hull Földünkre, hogy 12 billió év a'att a Föld súlya megkétszereződik. Mindenesetre alacsonynak nevezhető az a becs­lés utján nyert szám, hogy naponta 500—1000 darab hullócsillag és meteor jut Földünkre. A Földre jutó hullócsillagé! ak — amelyek tu­lajdonképpen kis, grammos tömegű meteoritek — legnagyobb része porrá és gázzá változik, mikor a Föld légkörébe jutnak. Földünk lég­köre ugyanis a legerősebb páncél a kisebb fajta égi puskagolyók ellen. A másodpercenként 30—60 kilométeres se­bességgel haladó btilló-CölUag összepréseli ma­ga előtt a levegőt, izzásba jön és felrobban- így a levegörétegnek köszönhetjük, hogy nem vagyunk hitéve állandóan annak a veszede­lemnek, hogy a hullócsillagok bezúzzák fe­jünket A kis halló-csillagokkal nem is volna semmi baj, a történelem azonban azt. mutatja, hogy a múltban nagyobb meteorok sokszor okoztak végzetes katasztrófákat, sőt ezelőtt 25 évvel is példátlan erejű meteor-kataklizma pusztított Szibériában. Meteor katasztrófák a múltban A legrégebbi feljegyzésektől és hagyom:! nyoktól eltekintve a legérdekesebb meteorka­tasztrófák a következők voltak. Krisztus után 823-ban a mai Szászország vi­dékén olyan tüzes köeső pusztított, amely 35 fa­lut égetett fel, emberek és állatok százait pusz­tította el 921-ben Narniban a Benedekrendá kolostorba csapott le egy meteor- Több szerzetes meghalt 1492-ben november 7-én Elzászban volt pusz­tító meteor-hullás. 1911-beD Cremábam 1200 kő hullott le. A kö­vek között 200—300 font súlyúak is voltak. Em­berek és állatok százai pusztultak el, sőt a fo­lyókban is bök halat elpusztítottak a lehulló me­teorok. A történelem előtti időknek egyik legna­gyobb kozmikus katasztrófája ezelőtt 3—6- ezer esztendővel játszódott le az amerikai Arizonában. Arizonában a bopi indiánok területén egy 1300 méter átmérőjű óriási kráteT van. Canon Diablo- oak nevezik. A kráter átmérője 1300 méter. A pereme 50 méter magas és a perem tetejéről 200 méter mélyen fekszik a kráter feneke. A környező sivataghoz viszonyítva tehát 150 méter mély a kráter Repülőgépről készült fényképek pontosan ugv mutatják, mint a csillagászati fényképeik a holdbéli krátereket A köpi indiánok mondakörében érdekes me-. sók vannak a kráter keletkezéséről. Mindegyik mesében ki van hangsúlyozva, hogy valamikor nagyon régen az Isten tüzes szekérén érkezett a földre az égből és a kráterbe vonult lakni. El lehet képzelni, milyen óriási méretű lehetett a katasztrófa, ha évezredek után » él még a nép között a monda a meteor lezuhanásáról. Hiszen tudjuk, hogy alig néhány száz éves események mennyire elvesznek a múltak ködében. Hogy a katasztrófa ezelőtt több ezer eszten­dővel történt, bizonyítják a következők. A kráter fenekét 27 méter vastag üledék fedi, ez pedig több ezeréves múltra vall. A kráter szélén 600— 700 éves cédrusfák állanak. Hogyan folyt íe az arizonai kataklizma ? A borzalmas eseményt csillagászok, geológu­sok vizsgálatai alapján csaknem pontosan re­konstruálhatjuk. A napnál fényesebb meteor másodpercenkint 60 kilométeres sebességgel ütközött össze a Földdel. Átmérője 100 méter körül lehetett, de apróbb meteorok egész raja kisérte. A lehullott meteorok súlya egy millió tonna volt Az Irtózatos becsapódásnál 200 ezer millió tonna szikla morgolódott szét Még ma la vannak a kráter oldalán 6—7 ezer tonnás szikladarabok, amelyek a Föld mélyéből rob­bantak fel. Kutató fúrásokkal 430 méter mélységben rá is akadtak a meteor fötömegére. A környéken na­gyon sok meteor darabot kutattak fel, a, legna­gyabb 860 ezer tonna súlyú volt. Bizonyos, hogy a kataklizma alkalmával többszáz kilométeres körzetben minden élőlény megsemmisült A történelem előtti időkben Ausztráliában és Afrikában is hullottak le óriási meteorok- — Ausztráliában Henbury közelében egy fólnégy- zet'kilométer területen 12 nagyobb és 800 ki­sebb meteor kráter található. A kráterek mély­sége 10—16 méter körül van, a legnagyobb krá­ter 200 méter széles. Jól meg lehet állapítani, hogy a szerencsétlenség alkalmával irtózatos forróság uralkodhatott, mert még ma is minde­nütt megolvadt homok borítja a területet Világvége a szibériai őserdőben 1908 június 30-án a világ összes földrengést jelző állomásai nagy földrengést jeleztek Szibé­riában. Csak hosszú idő múlva derült ki, hogy a földrengést egy óriási meteor okozta. Kulik orosz tudóé két expedíciót vezetett a Tungueka folyó mentén elterülő őserdőbe, hogy a szerencsétlenség színhelyét felkutassa. Utolsó expedíciója alkalmával, ezelőtt 6 évvel, sikerült aztán eljutnia a szörnyű kataklizma színhelyére. Az úgynevezett Tungu.ska-meteor tonna lehetett és 1000 fokos izzó gázdarabok vették körül az egyes darabokat. Még ma, 25 esztendő múlva is megdöbbentő a kép, amit a szerencsétlenség színhelye mutat Egy tungusz-kunyhóban a vasfelszerelési tár­gyakat olvadt állapotban találta meg Kulik- A szerencsétlenség alkalmával több ezer rén­szarvas és többszáz ember pusztult el. Szeren­csére a vidék nagyon lakatlan és ennek köszön­hető, hogy nem pusztultak el emberek százezrei. Ha Európának valamelyik nagy városa közelé­ben csap le a meteor, bizonyára milliók pusz­tulását okozta volna. Tarthatanh-e végzetes meteor- katasztrófától? Az elmondottak kétségtelenül meggondolásra késztetik az embert. Hiszen nyilvánvaló: Föl­dünk ki van téve annak az eshetőségnek, hogy hatalmas ágibombával ütközik össze. És mégis azt kell állítanunk a legnagyobb ha­tározottsággal, hogy Földünket soha 6em fogja meteor teljesen elpusztítani Kisebb-nagyobb szerencsétlenségek lehetnek a jövőben is, még talán az is megtörténhetik, hogy nagyobb me­teor megváltoztatja a Föld csillagászati helyze­tét és adatait, de csak nagyon kis értékekkel Százmillió évek óta virágzik az élet a Földön- A naprendszerben kiegyensúlyozott állapotok uralkodnak. Ezek biztosítékot nyújtanak arra, hogy m naprendszerben minden, tehát a földi élet la a maga természetes utján fog tovább fejlődni A meteorszerencsétlenségek ellen nem védekez­hetünk. De szolgáljon vigasztalásul, hogy egy járványos betegség vagy pláne egy háború több embert pusztítanak el a Földön, mint amennyit eddig az összes földre hullott meteorok pusztí­tottak el. Dr. Szász Ferenc, fl gyomot fájás, gyomornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fül- zugás, halvány arcszin, kedvtelenség a természetes .Ferenc József" ke- serüviz használata által sok esetben elmúlnak. Az orvosi világ a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozik a ma­gyar .Ferenc József* vizröl, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A .Ferenc József* keserűvé gyógy­szertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. valószínűleg egész meteor-raj volt Ha egy da­rabban is érkezett a vilégtérből, a Föld légkö­rébe érve felrobbant A robbanást olyan láng és bangtünemény kí­sérte, hogy a becsapódás színhelyétől 600 kilométer távolságban levő Kanokban látták a fényét, az ajtók és ablakok megrezegtek. Kulik megállapította, hogy több ezer négyszetkllométer helyen pusztított a meteor. A becsapódás helyétől 30 kilométe­res körzetben minden el volt égve, 50 kilo- méteres körzetben pedig az őserdő szálfái tö- vestől kicsavarva feküdtek a földön. Kulik 180 fokra becsülte a hőmévékletét, ami a szerencsétlenség alkalmával az egész vidéken uralkodott. A meteorok kráterei 10—15 méter átmérőjüek. Egy-egy meteor átlagos súlya 180 Tiz újabb eddig ismeretlen Kossuth-levél kerül nyilvánosságra Értékes szerzeményekkel gazdagodott a kassal muzeum — A Kossuth-leveleket magyarnyelvű füzetben kiadják Kassa, január 13. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Karácsonyi számunkban hosszabb riportban számoltunk be arról, hogy a kassai KeletszJo- venszkói Muzeum két ismeretlen Kossuth-levél birtokába jutott, melyeket a nagy magyar ál­lamférfi 1869 őszén turini száműzetéséből irt ögy kassai barátjánaik. Ezt az értékes szerze­ményt a muwunj Igazgatója, dr. Poilák József, i közelmúlt napokban tiz újabb és eddig teljesen Ismerétjén Kossut- levéllel szaporította, melyek ugyanabból a forrásból származnak, mint az általunk már ismertetett két lóvéi. Ezt az újabban szerzet tíz levelet is Túriéból irta Kossuth Lajos és annak ellenére, hogy nagy­részt családi vonatkozású és természetű tarta­lommal birnak, Mind a tiz levél nagyon érdekes és sokban hozzájárul írójuk emberi portréjának kiegé­szítéséhez. A leveleknek a muzeum igazgatója is olyan nagy jelentőséget tulajdonit, hogy rövidesen külön füzetben fogja kiadni azokat magyar nyelven és a füzetet Kossuth képe fogja díszíteni. A füzet megjelenésével egyidejűleg mi is is­mertetni fogjuk a leveleket, melyek valószínű­iig nem kisebb feltűnést fognak majd kelteni, mint a karácsonyi számunkban közreadott két Kossuth-levél. Ezeken a Kcseuth-leveleken kívül, melyek a muzeum legértékesebb darabjai közé számíta­nak, más értékes szerzeményekkel is szaporo­dott a kassai muzeum gyűjtemény-állománya a múlt esztendőben. Ezek között a legértékesebb Lumnitzer szepességi grafikusnak 1814-ből szár­mazó rajza Doby Jenő kassai lakosról, valamint Paul lőcsei festőnek 1510-ből származó Ma­donna-képe- Nagy értéket reprezentál Rom- bauer János szepességi festőnek Steinhübel eperjesi kereskedőről, a tokaji bor ismert pro­pagálójáról és a feleségéről készített portréja, amely 1804-ből származik. A perbenyiki Mailátb kastélyból Zauzik lőcsei festőnek egy Mailáth- portréja került a kassai múzeumba, valamint egy Kerma nevű festőnek egjik képe, amely Metternich kancellárt ábrázolja dolgozószobá­jában munkák őzben. Az élő festők közül Halász-Hradil Elemér és Csordák Lajos kas­sal művészek egy-egy képe, a most feltűnt Oravecz Gyula nagyidai parasztfestő néhány fametszete, és Steftraka Ferenc turócszent- mártom szobrász egy-egy uj alkotása került a kassai muzeum birtokába. Nagyon érdekes szerzemény a Kray-család bronz-emléktábla Késmárkról. A családnak valamikor rézbányája volt a Szepességen és II. Rákóczi Ferenc náluk vásárolta a pénzverdéje részére szükséges rezet. Hálából azután ezt az emléktáblát ajándékozta a családnak. A többi uj szerzemény között említést érde­melnek a Habána keramikai tárgyak, melyek a keletszlovenszkói keramika múltjára vetnek fényt, továbbá két bányász-serleg a Szomolnok melletti Landbergről. A kassai múzeumba ke­rültek tavaly az abaujmegyei Vass-család ék­szerei is, közöttük van egy ötvösművészeti re­mekmű egy aranygyűrű, amely a hires kassai Antonius mesternek volt egyik legszebb alkotása. Az uj szerzemények között szerepel egy barokk-pad a lőcsei minoriták templomából, melynek díszítéseit Olmützer hires faszobrász fa­ragta- Az uj könyv-szerzemények között van Holkot 1483-ból származó könyve, amely Sala­mon király bölcsességének kérdésével foglal­kozik, valamint a kassai szlovák evangélikus, egyház jegyzőkönyvei 1705-től 1861-ig. Ugyan­csak a múzeumba került egy régi kassai ki- végző pad is, melyen a halálraítélteket ülve fejezték le és az utolsó kivégzést 1837-ben haj­tották végre rajta. Dr. PolJák József muzeumigazgató nyilatko­zata szerint a múzeumi tárgyak száma 16.840, azonkívül a muzeum könyvtárában 40.000 kö­tet könyvet őriznek. A múlt esztendőben tizen­öt kiállítást rendezett a muzeum 51.000 látoga­tóval, » könyvtárnak pedig 13.920 külön láto­gatója volt, ezek között 120 ismert külxoldi író és újságíró. A múzeumi tárgyak mennyieége annyira fel­szaporodott az utolsó esztendőkben, hogy a mú­zeum szűknek kezd bizonyulni­7 A rááiúzúk öröme. Január 15-óvel mogváitozmak az európai rádáóleadóéliomások hullámhosszai.

Next

/
Thumbnails
Contents