Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-14 / 11. (3342.) szám
2 1934 Január 14, vasárnap. t>ra:gaiA\acAarh!rla0 Az állami ét közalkalmazottak főtzereezete a legfelső birisági fórumokhoz apellál a fizetésleszállítás ellen Prága, január lő. A csehszlovákiai köpalkaJmazottab legerősebb saeorvezete, mely a* Exekutiv* név alatt ismeretes, a kormány 1983—252. síim a’att kiadott személyi takarékossági rendeletével a közalkalmazotti illetmények kérdését egyáltalában nem tartja ein- tétetnek sut nézete, hogy’ aj utolsó siót ebben az ügyben még nem mondták ki. A szervezet az említett kormányrendeletet valamennyi egyetem jogi tekintélyeinek átadta szakvéleményezés végett. A szakvélemények egyöntetűen azt hangoztatják, hogy az 1983—252. szám takarékossági kormányrendeletnek nem szabad érintenie a fizetési törvényt s azt módosítania sem szabad. E jcg: szakvélemények alapján jogi tiltakozást fognak készíteni s ezt a képviselői és szenátorj kluboknak azzal a fölhívással adják át, hogy a klub tagjai viseljék különös gondját a kormányrendeletnek, amikor azt a parlament tárgyalni fogja. A közalkalmazottak Exekutivája ezenkívül jogorvoslati utón a brünni legfelső bíróság vagy a prágai legfelső köz- igazgatási biróság döntését is ki akarja provokálni. A közalkalmazottak Exekutivájánalk gazdasági bizottsága különben ezekben a napokban foglalkozott a kormáy olcsósági akciójával s elhatározta, hogy a kormányhoz felhívással fordul, hogy a kormány ne késlekedjék oly beavatkozásokkal, amelyek a közszükségleti cikkek árát valóban olcsóbbá tehetnék. A cserkészeket eleve kitiltják a létesítendő tátrai „nemzeti parin*!? A Poledni List a tervezett tátrai véripark turlstae.ienej megkötései e len Norman Davis résztvesz a lefegyverzési konferencia tanácskozásain Párás, január 13. A lefegyverzési koliteren- :cia elnöksége január 19-én ülést tart. Hen- derson elnök beszámol a diplomáciai tárgyalások eredményéről, majd az elnöks^ dönt arról a kérdésről, vájjon a tárgyalásokat a konferencia azonnal folytassa, vagy csak februárban. Newvorkből megerősítik azt a bírt, hogy Norman Davis Európába jön az általános lefegyverzési konferencia megnyitására. Imrédy bízik Magyarország gazdasági fejlődésiben 1* á r i s, január 13. Imrédy magyar pénz* iigynilniszter Genfiről való hazautazása előtt a párisi Agenee Eeonomique et Financiere tu- d ősi tója előtt nyilatkozott s főbbek között ezeket mondotta: — Hála Magyarország erőfeszitésének, valamint a népszövetség pénzügyi bizottsága támogatásának. az utóbbi évek alatt a gazdasági hanyatlásban megállás mutatkozik, ami mindenesetre megnyugtató jelenség. Ez a megállás bizonyos mértékben feljogosít arra a reményre*, hogr Magyarország gazdasági életének fejlődése kedvezőbb irányt fog venni. 908 sterilizáció — Amerikában Newyork, január 13. Michigan északameri- kai államban az utolsó négy év leforgása alatt 908 sterilizációt végeztek. A sterilizációkat a javítóintézetekben eszközölték. A sterilizált . fiatalok közül 693 leány és 215 fiú. Ezeket az operációkat egy tői-egyig bírósági Ítélet alapján m érdekeltek és az érdékeltek szüleinek hozzájárulásával hajtották végre. Törvényjavaslat a részlet- fizetéses ílzlesicötésehről Prága, január 13. A részletfizetéses üzletről szóló törvényjavaslatot beterjesztették a minisztertanácsnak. A javaslattal egyelőre a gazdasági miniszterek bizottsága fog foglalkozni. A javaslatot még a tavaszi ülésszak során beterjesztik a parlamentnek. Prága, január 18. A prágai Poledni Lietfoől j vesszük át az alábbi cikket: Csehszlovákia és Lengyelország között tárgyalások folynak egy, a Magas Tátrában létesítendő .jsvédpark*1 ügyében- A Krakóban folyó tárgyalásokon Csehszlovákia képviseletében egyebek között Donba tanár, a Károly-egyetem rektora is részt vesz. A lengyel sajtó a tátrai természeti park kérdésének nagy figyelmet szentel s azt módja róla, hogy az a természet védelmével elkendőzött őrület. Csehszlovákiában még nem ismeretesek az első európai természeti rezerváció tervének közelebbi részletei. A lengyel gajcó jelentései szerint a Magas Tátra a park létrehozása esetén csaknem mcgközelithetétlenné válik. Díván lesz a helyzet, mint Hoheulohe berreg idején, aki a Tátra legszebb részét, mely birtokát képezte,: négy méter magas Ikcritessei vet| te körül & oda senkit b<* nem eresztett. Az illetékes bizottság c’é terjeszteti, tervek szerint a Magas Tátrában semmiféle gvaiogutat nem szabad építeni. A természeti parkba a cserkészeknek teljesen megtiltják a 'belépést. Azonkívül belépődíjat fognak szedni. A hegyoldalakon mászni tilos lesz, csupán » kije ült mákon szabad járni és csa-k az erre a c hra megjelölt helyeken szabad leülni. Virágokat és növények részeit (tehát málnát, vagy borókabogyót) tépni ugyancsak tilos. Nem szabad azonkívül gyűjtemények részére természeti tárgyaikat gyűjteni (pl. köveket e hasonlókat); E rendelkezések áthágását pénzbüntetésekkel fogják megtorolni. A hegyvidék lakosságának, a gorá- lokn&k sem lesz szabad akiokat .emelni a re-; zerváeió területén, mert a juhok legeltetése tönkretenné a rezervációt. Ázókát a görálokat, ■akik ez ellen vétenek, ealgoruan megfcüntetiik és kunyhóikat lopeoaételik. — Ezek a hírek bizonyára nagyon kevéssé fogják megörvendeztetni a Tátra rajongóit — folytatja cikkét a Poledni List —% A Magas Tátra elveszti jellegét, vonzóerejét, s nem lesz többé célja a turisták ezreinek. Mert a turisták a természetet olyannak akarják' látni, amilyen, nem pedig park formájában, ahol kijelölt gyalogutak vannak és minden lépésen figyelmeztető táblák. A nemzeti park olyan formában való létesítése, ahogy azt a cseh és lengyel bizottság képzeli, ezenfelül a mai időben rendkívül költséges is lesz. A lengyel áll árupénz tárból eree a célra már egyetlen óriási összeget: 4,375.000 zlotyt, vagyis körülbelül 17 millió koronát fizettek ki. A lengyel sajtó a hegyek barátait hatalmas frontba akarja mobilizálni, mely állást foglalna a legszebb hegyvidéknek a nyilvánosság elő] való elzárása ellen. A hegység a hegylakóké — kiáltja a krakói L K. C. (IUustrovany Kurier Codziermy) — és senkinek nincs joga arra, hogy őket kiűzze a Tátráiból. Urmánczy Nándor a népszövetségtől kér kártérítést érdé yi birtokainak kisajátítása miatt Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Urmánczy Nándor volt erdélyi földbirtokos, a Pesti Hírlap fömimka.- társa a napokban beadványt intézett a népszövetséghez, amelyben kéri, hogy a román-magyar vegyes döntőbíróság által Erdélyben kisajátított birtokaiért részére még a múlt év derekán megítélt 932.851 aranykorona kártérítési összeget a népszövetség fizesse meg neki. A beadvány szerint az ‘ agráralap, amely ezeket a kártérítési összegeket folyósítani volna köteles, talán csak ötven év mu>v& lesz abban a helyzetben, hogy a követeléseknek legjobb esetiben 8 százalékát kifizethesse. Ur- mánezyt a kisajátítás teljesen tönkretette, amely intézkedéshez a népszövetség a múltban számtalanszor hozzájárult s ezzel vállalta is a felelősséget a, következményekért. Ezért köve- ■télf Urmánczy a népszövetségtől a 'kártérítés megfizetését-. Sutáíttfi JfliUtÁs: & mindszenti fecwtéfat HEGEN? (9) Szándékosan került mindem helyek ahol egy PétöPÖyvei takUkozhataa. Nem kérdezősködött éíi kínai falat húzott maga és Fóterffyek közé. Nem tudta, hogy hol van és hogyan él a felesége, nem tudta, hogy szereti-e még, vagy hogy egyáltalában emlékszik-e még rá? Egész napját a hivatásának áldozta; valósággal mániákusan dolgozott, a budapesti egyetem magántanára lett s Debrecenben vagy Szegeden csak azért nem fogadta el a professzorrá got, mert elhatározta, hogy külföldre megy. Igen, elmegy Amerikába, vagy újra Egyiptomba, hogy Kláritól minél messzebb legyen. Hogy még a csoda se segíthessen rajtuk; mert a hétnek volt olyan két napja is, amikor lelke fenekéből gyűlölte az asszonyt. Lg a szive hevesen dobogott, valahányszor a szerelmükre gondolt. Klárikát gyűlölni vagy veretni tudta; mm v-e>.R középút, ne® volt nyugalom, nem volt pihenés És ez az, amitől valósággal megundorodott. Ezért akart elmenekülni a világ másik végére, a könyvei és a betegei közé. A vonat tüUycatett, megállt, a (kalauz leugrott a Pullmana-kocsi lépcsőjéről és elkiáltotta, magát,: — Feléömiuclfcient, egy perel Elemér .ijedten kapkodta össze holmiját és .kiugrott a már-már induló vonatból. — Ha babonás volnék — gondolta mosolyogva most azt. mondanánk hogy a sors nem • akarta, hogy • Mindszoötcn kfesálljak; vtgylátszik, csakugyan el akart vinni a vonat, S.ásdnu A* áUctmáfeöft Hartutammk koptja várta. •-■ dó- napot, tanár ur — szólt rá. egy fiatal csengő női hang — Hyrtmatm Magda okleveles kertész vagyok, én voltam bátor tanár urat ide- f árasztani. i Elemér meglepődve emelte fe a kalapját és mélyen nézett az elegáns, magas, pirosajku lány kedves kis arcába. —» Hogy van a beteg? — kérdezte kissé zavartan a sablonos orvosi bevezetéssel. — Remélem, tanár ur is csatlakozni fog a kezelő orvos véleményéhez... E pillanatban egy kövérkés, bőrkabátos, öreges ur, akiről vadászkalapos, tárdharfenyás, gár- gabakkancsos, daliás eleganciájában csak úgy harsogott a vidéki dzsentri, lihegve, pirosán és hetykeség alá rejtett zavarral odafurakodott a beszélők közé. — Engedelmiikkel; Péterffy Sándor főszolgabiró... — csak eddig tudta, ellibeg ná a bemutatkozást, aztán edkurjantotta magát, és a homlokához kapott: — Hahó, én vaksi vén szamár, becsületszavamra mondom, te vagy Elemér öcséről — Sándor bácsi... milyen kedves... — dadogta ijedten Elemér, de egyszerre csak két erős kar szorítását érezte a vállán, $ arcára nyomott hatalmas, csattanóé rokoni csók alatt maga is kipirult és elérzékenyedett. Magda megrökönyödve nézte a furcsa jelenetet. — Hát maguk ilyen jól ismerik egymást? — kérdezte szelíd szemrehányással', hogy az öreg ur tudomást sem vesz az ö jelen létéről. Sándor bácsi összecsapta a bokáját és megragadta Magda keztyütle-a kezét, finom és hódolatteljes csókkal bókolt a hollandi lánynak. — Bocsásson meg nekem, az öröm kissé elragadott, de ne csodálja: én fe páciens vagyok. Apropo, bogy van kedves aiyjaura?-—■ Köszönöm,.„ — Persze, persze- pc.»ixrpá» kézben volt ..... de éu fe azért, jöttem, mert dögraváson vagyok, • • átkozottul ómoa, hogy öregszem, ptoj, vén fogatlan kutya, kehes ló, leéántult öreg gebe vagyok, véredényolmeszesedés, tüdő tágulás, rheu- ma, asztma gyötör, bocsánatot kérek, gondoltam, én is elcsípem a pesti professzort és íme, —- kit látuak szemeim? — becsületszavamra mondom, kolosszális szerencsém van, bogy épen Elemér öcsém jött ide Mindszentié... — Sándor bátyám pompás gzinben van — dadogta zavartan az orvos. — Ej, kívül piros alma... Piros ? HáA épen ea a baj, öcsém... túlságosan sűrít a vérem, vérmes ember vagyok s az ereim elmeezesed- tek, becsületszavamra olyan vértolulásaim vannak, hogy szikrázik a szemem. — Nono — csendesítette Elemér az öreg urat, aki csakugyan belevörösödött a nagy panaszkodásba. —- Majd megvizsgáljuk, kedves Sándor bácsi. De előbb.., —* Ah, bocsánat, kedves kisasszony, önnek is dolga van, ugye, az éu kedves Elemér öcsémmel? Magda mind a kettőjüket felültette a kocsijára. A Féterffy-kuria előtt megállották. Sándor bácsi meghökkent. Menjünk csak tovább! — Péterffy ur is bejön a faluba? — Hogyne, hogyne. Bekísérem Elemér öcséméi Remélem, gyorsan elvégzi a. dolgát, — Az nem bizonyos, — jegyezte meg az orvos — alapos vizrigálatra van szükség. — Persze, persze, <— bólint gat ott Sándor — akarom is, hogy alapos vizsgálatot tarts. Vérnyomás-vizsgálat. vér-, szív-, tüdő vizsgálat, talán egy kis érvágás gém fog- ártani, persze, persze, hogy- alaposan szemügyre kell venni az egész vén szervezetet... de ezt. kényelmesen elintézheted uzsonna után fe... Megvárlak és elviszlek miihozzámk. Magda nagyot nézett. — A tanár ur a mi vendégünk lesz. — Obó, azt nem engedjük! — tiltakozott magasra emelt hangon Sándor bácsi. — Az éjjeM vonattal visszautazom — szólt közbe az orvos. - • — Abból semmi se lesz! Ohó, még csak az kellene! Hát azért jössz ej életedben egyszer a; Pék'rffyekhez. hogy nyomban kereket oldj? Mi? Ezt komolyan, mondod? — Nem maradhatok felelte magyarázatképen Magda elé fordulva Pokornv. — Úgy képzelem a dolgot, hogy most rögtön megvizsgálom a beteget. — Azt megteheted öcsém, ha annyira sürgősnek találod a dolgot. — Okvetlen, . —- Hát csakugyan? — kérdezte Sándor bácsi aggodalmasan. — Ilyen esetekben minden perc fontos. Sándor bácsi megadta magát. — Akkor hát haladéktalanul láss neki a vizsgálatoknak. — Igen, magam is úgy akarom, hogy — ha szükségesnek látszik — még az éjjeli vonattal magammal vigyem a beteget. — Engem? — hördült fel Sándor bácsi haragos ijedelemmel. —.Engem? Rögtön vinni? Persze. Talán operálni? Mi? Hát idáig jutottunk? Magda és Pokorny összenóztek. Mind a kelten egyszerre feleltek. — A betegről van szó. — Az apámról... Sándor bácsi úgy elpirult, hogy most csakugyan félteni lehetett a gutaütestőL Magda és a tanársegéd valósággal megsajnálták és arra gondoltak, hogy az ember a maga igazi vagy képzelt, baja mellett a világ összes szenvedéseiről megfeledkezik. Sándor bácsi nagy kínnal mentegetőzött, hogy félreértette Elemér szavait. Természetesen Hart- man űrről van szó, akinek ő régi tisztelője s akinek tiszta- szivéből jobbulást kivan. Do ő úgy hallotta, hogy H art ma na ur már túl van a. veszélyen, hogy néhány nap múlva újra talpon leesés fittyet hány minden medicinának. Magda foteóhajtott. — Bár úgy volna!... Ámbár a kezelőorvosok is úgy mondják ... — Többen, 'is kezelték? — szóit közbe Elemér. — A járásorvos... kezdte Magda. —... És . Klárika, tudod, a. mi kis Klárikánk tette hozzál. Sándor bácsi büszkeségtől ragyogó arccal. — A mi kis Klárikánk... — Kicsoda? ... kapta, fel fejét Elemér rémü lten. (Folytatjuk.) %
