Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-14 / 59. szám

Kulturális ügyek a szlovenszkői tartománygyülés szériái ülésén Az Iskolák — A magyar színház — Szlovenszkó utjai tudnák Pál öröké Pozsony, decornber 13. (Tudósítóink telefonje- lentése.) A szil'ovém'S®kói lantornám ygy ülés ma délután befejezte a költségvetés egyes té telő - *iek tetárgyalását. Dr. Dusek Viktor az ország 'utajinak áJlaipotáról beszélt cs sajnálattal jelen­hette ki, hogy a légéül yosaJbb kiadásokra sin­csen fedezet. A mindössze 63 millió korona áll rendelkezésre az 1 és fél milliárd koronát igénylő költségekre. Ebből 3 millió koronát kell a hidak építésére és restaurálására fordí­tani, mig a többiből a mintegy 6.000 kni-t ki­tevő országos utakat kell javítani. Az állam pedig hallani sem akar arról, hogy az utakat saját kezelésébe vegye át. Az előadó szerint az utakat ezért az egyes járások gondozására kell bizni és törekedni kell arra, hogy az állam 30 százalékot vegyen át a költségekből. A vita folyamán Jaro-ss Andor magyar nemzeti párti (képviselő érdekes statisztikát olvas fel arról, hogy mennyire elhanyagolják a magyarlakta vidékeken az utakat.. 53 és fél millió korona van a költségvetésben felvéve az utakra s eb­ből mindössze csak 7 millió koronát fordítanak a magyarlakta vidékekre, tehát alig 13 százalé­kot. A költségvetésnek enne tételét nem fo­gadja el. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti arról beszél, hogy a határ-menti utak tel­jesen el vannak hanyagolva, igy felemlíti Pe- r eszi én y községet, amelynek egyáltalában nin­csen rendezett országút,ja. Kiváltja, hogy a közmunkáknál szlovénézkói munkásokat al­kalmazzanak. Dusek Viktor előadó reflektált ezután a magyar ta.rtornánygyülési képviselők felszólalására és kifogásolta azt, hogy az út­építés kérdését nemzetiségi szempontból bírál­ják el. Véleménye szerint a magyar lakta vidé­keket nem érte kár. Gasparik agrár képviselő szintén nagyobb állami hozzájárulást kér az útépítésekre, a, költségvetési tételt azonban úgy ő, mint Nespior szoriáldémókrata elfogad­ja. A képviselőtestület ezután átfért a kulturá­lis kérdések tárgyalására. , Filkoro Jenő d t-. szlovák néppárti előadó szerint a kulturális célokra beállított költségvetés 35 millió, tehát i és fél millióval kisebb, minit a tavalyi. Ezzel szemben fokozatosabbá vált az iskolaépítés és jobban kellett segitená a szlovák nemzeti szín­házat is. Lastovka dr. kevesli az iskolaépítésre beállított, összegei. Zsirko szlovák néppárti azt az érdekes indít­ványt teszí, hogy a erdős vidékeken a köz­épületeknél, tehát az iskoláknál is vegyék igénybe a fából való építkezést. Z-sirko érdekes statisztikát olvas fel Szloven­szkó adósságáról, amely szerinte kerek 1 mil­liárd koronáit tenne ki. Ala>py Gyula dr. keresztónyszociaiista Szlo- v-enszkó kulturális életét kisebbségi vonatkozá­sok szempontjából bírálja. A magyar kisebb­ség minden tekintetben kivette a reszt a nem­zeti építő munkából, azonban az ellen-értékeket, nem kapta meg. A magyar iskoláknak nincsen magyar iskolai felügyelője, holott a magyar fanitókar magas szellemi nívón áll. Rendkí­vül hiányzik a lévai magyar gimnázium és a magyarság soha sem mond le ama igény érő!, hogy Síziovensizkón magyar egyetem állíttas- sék fel, A nemrég elhunyt Bújnák Pál professzorról sok jót hallottunk — mondotta Alapy Gyula — azonban erre a.z állásra most is egy megfe­lelő képzettségű embert, kell állítani. A végzett magyar főiskolások előtt Alapy szerint min­denütt be van zárva az ajtó, dacára annak, hogy teljesen birtokában vannak az állam­nyelvnek. Az urnákon százával találkozunk állásnélküli lerongyolódot magyar ifjúsággal és hogyha ez igy tovább megy, a közterhek vi­selése alatt teljesen leroskadunk — fejezte bs Alapy Gyula beszédét. Jánoska (Rázus párti) (kijelenti, hogy a nemzeti szellemet kell ápolni, mert ezen alapszik az állam ereje. J-aross Andor magyar nemzeti párti teljesen osztja Alapy Gyula véleményét a kulturális béreim okról. Janoss mint friss panaszt említi fel a Rimaszombat melletti Kúriméi puszta me­zőgazdasági cselédjeinek elboesájtását és sür­gős intézkedésit, kér. A magyar szónokok beszédére Hu-sek Károly agrárpárti éles hangon válaszol és azt mond­ja, hogy feles'eges itt minden csekélységet fel- hozni. Egyébként Husek már abban is hala­dást lát, hogy ezek a kérdések a tartomány- gyűlésen nyíltan is tárgyalhaJtók. Hősek sze­rint útban va.n egy magyar ifjúság, amely hi­vatva van arra, hogy kisebbségi kérdést a ke­zébe vegye és ezzel az ifjúsággal megegyezhet a szlovák nemzet. Kifogásolja azt, hogy a ki­sebbségi kérdéseket külpolitikává teszik. Dé­mon yozáe á.ra.. A zárószó jogán Filkorn Jenő i iimnT'iiva—ni 'jstifiaEsn m hűi m i n i— A üde# idei nem érzi annyira, ha állandó teaélvezet által megtartja teste jóérzését. A tea a testi meleg kitűnő kiegyenlítője és a nap bármely szakában szívesen látott italt ad. Merni (fouta tea - behozatal Alapítási év 1802 A Meinl-áruk kézbesítése külföldön vám- és költségmeníes. Lipcse, december 13. A birodalmi gyűlés fel- gyujtásánák bünpere a ma megtartott tárgyaláson befejező stádiumába lépett. Intézkedés történt, hogy a váci- és védbeszédeket még ezen a héten meg­tartsák és igy az ítéletet még lehetőleg kará­csony előtt kihirdethessék. A vádibeszéd megkezdése előtt, még a bizonyítási eljárás hátralevő adatait ismertették. Dr. . Scha-tz törvényszéki vegytani szakértő a tárgyalás ele­jén közölte szakvéleményét Werner Hirsck tanú Írásáról és megállapította, hogy Hirsch, más né­ven Peters irása és ama, nyugták irásá, amelyek Popoff hasonló nevű ismerősétől származnak, semmiesetre sem azonosak. Végül West düsseldorfi rendörigazgató vallomá­sát olvasták fel, amely a következőket mondja: Göring miniszterelnök — tekintette] a veszélyre, hogy a Rajna—westfáliai ipari vidéken fegyveres felkelés kitörése volt várható — különleges meg­hatalmazást adott Westnek arra, hogy az összes rondőrcsapatok összevonásával akadályozza meg a kommunista fölkelést. A vád-beszéd előtt rövid szünetet rendeltek el. A vádbeszéd A szünet után Werner föállamügyész, a vád első képviselője kezdte meg a vádbeszédét. Mindenek előtt a Barna könyvvel és a londoni tárgyalással foglalkozott és elítélően nyilatkozott mindkettő­ről. A londoni tárgyalást groteszknek minösitetíe, mert annak egyik résztvevője, — Hayes amerikai ügyvéd, — aki a bizottság előtt kijelentette, hogy Lubbe a bűnös de mö­götte valószínűleg a nemzeti szocialista párt áll, Berlinben utólag azt a nyilatkozatot tette ö előtte, hogy nézete szerint a nemzeti szo­cialista kormánynak semmi köze a birodalmi gyűlés épületének felgyujtásához. Ezt az őszinte véleményét Hayes — kijelentése szerint — nem dr. a magyar felszólalásokra elismeri, hogy a magyar színház kevés szubvenciót kap, ezzei szemben, amint a sportban is van gemtleman- ság, a magyar színészetnek nagy közönsége van, amely színészeivel szemben kimutathatná ént a sportszerű gentlemanséget A magyar ki­sebbségnek összesen száz színésze van Szlo- venszkón, mig a szlovák nemzetnek csak 4?. Méltányos tehát., hogy az országos segítség in­kább az utóbbiakat érje. Befejezésül Dusek Viktor az illetékekéről re­ferált, majd a költségvetés egyes pontjait a tar tornán ygy ülés elfogadta, maid az ülés késő este véget ért. mért vonu't ki a szlovák befejezése előtt Samuhel szlovák néppárti kép­viselőtestületi tag iparkodott megmagyarázni, hogy a szlovák néppánt tagjai miért vonultak ki november 27.-én a tartománygyülésből. Azt a magyarázatot adta, hogy a képviselőknek tárgyalni kellett a pár tv eze tőségükkel, miután Országik országos elnök nem elégítette ki a párt kívánságait.. Miután Samuhel nem ma­gyarázta. meg, hogy mik voltak ezek a kíván­ságok, Országi! elnök szólalt föl, hogy a szlo­vák néppárt azt kívánta tőle, hogy szüntessék meg a párt közigazgatási üldözését. Országh nem adhatott ilyen ígéretet, miután szó sem volt a párt üldözéséről és a. párt által október 2S—29—30ra bejelentett, gyűléseit is csak azért nem engedélyezték a járásfőnökök, mert az akkori atmosf érában rendzavarástól féltek. Ami viszont a párt jóakaratai elbírálását illeti, erre sincs szükség, miután az országos elnök minden! párt-ügyben a szigorú tárgyilagosság alapján iái- el. Országh felvilágosítását a párt nagy többsége tetszéssel fogadta. Ezután a költségvetést részleteiben is har­minchat szavazat ellenében elfogadták. A ma­gyar pártok és a kommunista párt képviselői nem szavaztak. hangoztatta a iondoni bizottság előtt, mert kel­lemetlenségei támadtak volta. Lubbe kommunista A föállamügyész ezután Lubbe személyére tért át. Meggyőződése szerint Lubbe kommunista, mert a pártból való kilépés nem bizonyíték amellett, hogy valóban meg is vált a párttól. A látszólagos kilépés néha szorosabb kapcsola­tot jelent a párt céljaival. Van dér Lubbe kilépése után továbbra is a párt szellemében dolgozott és érintkezett a kommu­nista párt vezetőivel. Lubbe csak azért különbözött össze a kommu­nista vezetőkkel, mert nem tartotta őket elég erélyeseknek. Lubbe célja a kommunista forradalom \ olt és tud­ta, hogy ezt a forradalmat évek óta tervszerűen készítik elő. Kétség sem férhet hozzá, hogy A kommunista párté az erkölcsi fe erősség Lubbe tettével a kommunista forradalmat akar­ta kifejezésre juttatni. Ilyen körülmények között a kommunista párté az elkölcsi felelősség. és ez alól senki sem oldhatja fel ezt a pártot. A föállamügyész ezután behatóan ismertette a kom­munista párt törekvéseit és módszereit Emlékezte­tett az 1919-, 1920-, 1921-es évek felkeléseire és rámutatott arra, hogy a párt 1932-ben megváltoztatta taktikáját, meri be kellett látnia, hogy mindenekelőtt a munkás­ság tömegeit kell újra megnyernie. 1923-tól kezdve sajtó utján igyekeztek megdol­gozni az egész lakosságot, folytonosan hangsú­lyozták, hogy a németországi helyzet a munkás­ság számára elviselhetetlen és csak a kommunista forradalom lehet az egyetlen ki­vezető ut. A párt mindig hangoztatta, hogy ellene van a terrornak, de ténylegesen soha sem járt el olyan tagjai ellen, akik mint a „vörös front'* harcosai vettek részt terrorakciókban. Ezután a kommunis­táknak a védőrség és rendőrség kebelében kifejtett bomlasztó munkájáról beszél és kimerítően ismerteti a kiélesedett hely­zetet közvetlenül a birodalmi gyűlés palotájának fel-gyújtása előtt. Rendőrségi és törvényszéki ak­tákat ismertet a megindítandó polgárháború elő­készítéséről, amelyek igazolják, hogy a kommunista párt 1933 februárjában határozot­tan készült a fegyveres felkelésre. Az az ellenvetés — mondta az államügyész, — hogy februárban vagy márciusban még nem volt érett a helyzet a forradalomra, nem bizonyíték amellett, hogy a kommunista párt a birodalmi gyűlés palotájának égésekor nem akarta felke­lésre vinni a dolgot. A helyzet az volt, hogy Hit­ler Adolf megbízatása kormányalakitá,sra január 30-án meglepetésként érte a kommunista pártot. A párt tudta, hogy németországi szerepét való- szinüleg örökre eljátszotta, ha a nemzeti szo­cialista kormány megerősödik. A kommunista párt számára az volt a helyzet, vagy felveszik a harcot, vagy pedig előkészítés nélkül kezdik el a küzdelmet. A föállamügyész három és lél órás beszél után befejezte politikai fejtegetéseit. Ekkor déli szünetet rendeltek el. A délutáni tárgyaláson a vád másik képviselője, Parisius, az országos törvényszék igazgatója, tartotta meg vádJbeszédét. Parisius vádbeszéde — 1933 februárjában — mondotta Parisius — Lubbe Németországba érkezett, hogy részt vegyen az itteni politikai eseményekben. Február 18-án érkezett Lubbe Berlinbe. Hogy ettől az időtől fogva február 22-ig mit müveit Berlinben, azt senki sem tudja. Valószínűleg az uocákon csavargóit, hogy meg­ismerje a nép hangulatát. Parisius ezután ismer­teti a tanúvallomásokat, amelyek Lubbe politikai beszédéről szólnak, amelyet február 22-én tartott a neuköllni népjóléti hivatal előtt. Ezzel kapcso­latban az államügyész a népjóléti hivatal ellen tervezett támadásról beszél, amely világos bizo­nyíték amellett, hogy a személyes terror kedvelt eszköz volt a kom­munistáknál, hogy gonosz céljaikat keresztül­vigyék. Lubbe beszéde a népjóléti hivatal előtt kétségtelenül bizonyítja, hogy Lubbe kommu­nista forradalmár volt. Megállapítja még az államügyész, hogy Lubbe sokkal korábban készítette el a gyújtogatás ter­vét., mint ahogy vallja. Különösen feltűnő, hogy Lubbe a birodalmi gyűlés palotájának felgyuj­tása előtt a kommunisták ismeri helyiségeiben tartózkodott. Ezután a tűzvész lefolyását ismerteti a föállam­ügyész, és hangsúlyozza,, hogy a vád álláspontja izeriní, Lubbe vallomásával ellentétben, lehetetlen, hogy a gyújtogatást Lubbe egyedül követte volna el. A dunán’nneni református egyházkerület közgyűlése Pozsony, december 13. (Saját tudósitónk tele- fónjelentése.) A Dunáninneni református egyházke- riilet ma tartotta Pozsonyban évi rendes közgyű­lését Balogh Elemér püspök és dr. Szilassy Béla egyházkerületi főgondnok elnöklete mellett. Első fölszólaló volt, aki az egyház belső és külső éle­téről beszélt, majd Balogh püspök tartotta meg tartalmas évi jelentését és elbucsuztatta a testvér tiszáninneni egyházkerület ez évben elhunyt két püspökét: Péter Mihályt és Idrányi Barnát. Az egyház belső életéről szólva a püspök a hívek anyagi teljesítményeiről számolt be. A közgyűlés elhatározta, hogy a komáromi és a barsi egyház­megyék felterjesztését a kerület a konvent elé terjeszti. A közgyűlés délben egy órakor Balogh püspök megható imádságával ért véget. Románia első szenátora: Gyárfás Elemér Csikszerda, december 13. Mint ismeretes, Romániában most készülnek a szenátor! vá­lasztásra. Csíkszeredán a liberális, a paraszt­párt és a magyar párt állított jelölteket. — Minthogy azonban a két első a hivatalos ille­téket lefizetni nem tudta, a választási elnök a magyar párt jelöltjét Gyárfás Elemért nyil­vánította ki szenátornak. SECT. PAV1LLON prAga, rybnA ul. MAGYAR KONYHA Menü este 7 órától 12 Ke ATTRAKCIÓI MŰSOR rer Gyula agrárpárti azt indítványozza, hogy a Domie a-barlang értékeit ne vigyék: Prágába, hanem onnan jöjjön egy bizottság azok tanul­néppárt a tartomSnmttlésM! A költségvetési vita részletes tárgyalásának A lipcsei perben megkezdődlek a vádbeszédek Lubben keresztül a német kommunista pártot vádolja az ügyész a üirügSaiüü §yü!és malotáiának felávuiiásával 1633 december 14, csütörtök.

Next

/
Thumbnails
Contents