Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-03 / 51. szám

19 1533 december 3, vasárnap, $2inkái. M Rimaszombatban újra katasztrofális helyzetbe jutott a keletszlovenszkói magyar sz ntársulat A második előadást nem tartották meg, meri mindössze tizenhat ember volt a nézőtéren — Társadalmi akció éndalt meg a ma­gyar színjátszás megmentésére Nagy memzeík&zi meccsek vasárnapja Olaszország-Svájc az Európa Kupáért, német-lengyel Suíball- premier, a Ferencváros Bőseiben Msziaü tenisz világbajnokságok Parisban Rimaszombat, december z, (Saját tudósí­tónktól.) A keletszlovenszkói magyar szín- társulat újból ka .^ztrofális helyzetbe jutott. A rozsnyói szezon befejeztével a társulat anyagi viszonyai annyira lerom­lottak, hogy Iván Sándor igazgató nem tud­ta átköltöztetni a társulatot uj állomáshe­lyére, Rimaszombatba. A színigazgató táv­iratilag fordult Masaryk köztársasági el­nökhöz sürgős anyagi segélyért. A rimaszombati szezont súlyos nehézségek kö­zött csütörtök este kezdték meg. Az első estén Békeffi—Komjáthi „Éjféli tangó14 cimü ope­rettje került színre és a rossz viszonyok között meglepően szép számú közönség ült össze. A közönség lelkesen ünnepelte régi kedven­ceit, Farkas Pált, Vágó Artúrt, Szigeti Irént, Várady Pált, Turóczi Gyulát, Fischer Károly karnagyot, de igen meleg fogadtatásban ré­szesítette a társulat uj tagjait, Havassy Mimi primadonnát, Solthy György bonvivánt, és Kiss Manyi szubrettet is. A szezon első estje nyiltszini tapsok és újrázások jegyében folyt le. A színészek tudásuk legjavát, adták az izzó hangulatban, azt remélve, hogy a rima- szombati szezon, amely ilyen jó jelek között indult meg, újabb föllendülést hoz a sok meg­próbáltatáson keresztülment színtársulat mű­ködésében. Sajnos, ez a várakozás már a második estén kiábrándulássá változott. Pénteken este Fodor László „Ékszerrablás a Váci-uccában11 cimü érdekes színmüve került műsorra, amely úgy Budapesten, mint Becs­ben nagy sikert aratott. Nem úgy Rima­szombatban, ahol a gyér érdeklődés folytán még az előadást sem lehetett megtartani. Mindössze tizen­hat ember gyűlt össze a nézőtéren és így az igazgatóság megbízásából Farkas Pál volt kénytelen a függöny elé lépni és néhány szóban bejelenteni, hogy az előadást nem tartják meg. A rimaszombati szezon második estéjén tehát nem lebben fel a függöny, nem hallatszott magyar szó a színpadról, hanem a néhány csalódott látogatónak visszafizette a belépő­díjat a nem kevésbé csalódott igazgatóság. A mai nap folyamán egyébről sem beszélnek a városban, mint a tegnap esti kudarcról, amilyenhez ha­sonló még nesn történt Rimaszombatban. A rimaszombati közönség mindeddig tehet­ségén felül karolta fel a magyar színészek ügyét, igy annál meglepőbb a hirtelen bekö­vetkezett részvétlenség, aminek magyaráza­tát alig lehet a viszonyok romlásában meg­találni. Inkább csak a közönség fásultságá­nak tudható be a tegnapi kudarc, mert a kiválóan összeválogatott színtársulat a legnagyobb igyekezettel dolgozik és nívós előadásokat produkál. A mai nap folya­mán erős mozgalom indult meg a város­ban, hogy a magyarság kötelességteljesité- sét ismét öntudatra hozza. A mozgalom vezetői hangsúlyozzák, hogy a magyar közönségnek nem szabad kiadni kezéből ezt az egyetlen megmaradt kultu­rális javát, a magyar színjátszást. Remélhető, hogy a tegnapi este csupán kelle­metlen közjáték volt a színészettől elszokott közönség érdeklődésében és elvárható, hogy a magyar színtársulat további előadásait mi­nél nagyobb számú közönség részvétele tesz; a kisebbségi magyar kulturális élet esemé­nyeivé. Moravska Ostrava, december 2. December első vasárnapja még mindig a futball jegyé- bein áll. Az őszi; bajnokságokat néhol befeje­zik, másutt már a tavaszról előrehozott pno- ramot bonyolítják le. Szlovénokon már csak a nyugati zsupa né­hány meccse van hátira. Pozsonyban kellene játszania a SI< BratisíavánaL a Tölténygyár- ral, de még kérdés, létrejön-e ez a mérkőzés. Makkabea—PSK Malacka meccs és Nagyszom­bati Rapid—SK Tcnava találkozó lesz még a bajn oki pontokért. Prágában a cseh ligabajniokság utolsó fordu- Oójára kerül , sor és eldől végre az elsőség kér­dése. A következő csapatok állnak ez miiben egymással a Letnán: Sparta,—C&echie Kariin, Slavia-—Bohemiariis. Pilsenben a Viktória Pil- sen—SK Zsídenice, Teplitzben a TFK a Viktó­ria, Zsizskióivval fog megmérkőzni. Budapesten már „tavaszi mereseket“ fognak játszani és pedig a' Hungária a Bocskayval, Új­pest az Attilával és a III. kerület a Kispesttel. Mindhárom mérkőzés eredménye befolyással lesz a, tabella élcsoportjának kialakulására Nagyobb érdeklődést érdemelnek ezen a va­sárnapion a nemzetközi találkozók. Két orszá- gdk-közöiiti mérkőzés is lesz. Berlinben első ízben látják vendégül a szom­széd Lengyelország válogatott legénységét Az egész lengyel sportköz véleményt •. mozgósí­totta ez a nagyjelentőségű premier. Németor­szág esélyei nagyobbak. Firenzében az Európa-kupa pontjaiért Olasz­ország és Svájc nemzeti válogatottjai fognak megütközni, A B. csapatok Luganóban vívják meg harcu­kat. Mindkét mérkőzés valószínűen olasz győ­zelmet fog liioizni. A Ferencváros hosszú túrájának első stáció­ja Basel,.ahol a helyi FC ellen kelt megvédel- meznie a magyar fútiballsport presztízsét. Ausztria válogatottjának a gla&gowi siker után hétfőn lesz' ismét nehéz feladata. London­ban az angol ligabajnok Arsenal ellen kell be­bizonyítania a skótok ellen elért eredmény realitását. A f útba Hon kívül még az uszósportnak lesz a köztársaságban jelentős napja. A prágai Axa- uszópaleta megnyitóversenyének második nap­ján találkozik ismét az UTE vizipolócsapata, a csehszlovák válogatottal. A műsorom löhb uszószám szerepel a legjobb belföldi verseny­zők ©lantjával. Fárisban vasárnap már nagyban folynak az aszíali-tennisz világbajnoki küzdelmei, melyek felé különösen Csehszlovákia és Magyarország sportolói tekintenek szorongással. Irodalmi regional vagy unionizmus? A szlovenszkói magyar irodalom szomorú hely­zetének egyetlen és természetes magyarázata a ínondvacsinálíság. Azok a jó munkák, amelyek a szlovenszkói író tollái dicsérik, inkább ellene szólnak az önálló szlovenszkói magyar Irodalom teóriájának, mint mellette, ami érthető is, hiszen mennél teljesebben tudja magát {eloldani az író a miiben, annál kevésbé érvényesülnek alkotás közben azok a kívülről az íróra oktrojált szem­pontok, amelyeket mindig valamilyen „maga­sabb cél“ sugalmaz. A szlovenszkói regionaliz- musnak nincsenek erős kulturgyökerei, tehát nem csoda, ha a csenevész melegágyi palánta nem tud magából gazdag színekben pompázó irodalmi virágokat hajtani. A lehető legszerencsétlenebb gondolat volt a szlovenszkói magyarság elé példaképül állítani Erdélyt, amely, elvonatkoztatva a szóbantorgó esettől, minden tiszteletet és elismerést megér­demel. A íranszilvániznius olyan erős gyökér, amely sokkal többet is elbír, mint amennyit az erdélyi fa visel dúsan rakott ágain izes irodalmi gyümölcsöt. Erdély azonban Szlovenszkő szá­mára épp oly kevéssé lehet követendő példa, mint tegyük fel ,.Provence“, amely eddig talán a legidöállóbbat alkotta a tájköltészet terén. A szlpvcnszkói regionalizmus vérszegény gondolat, amely, ha nagyon ízeire bontjuk, inkább idegen, mint rokon a magyar lélekkel. De ne ereszked­jünk ilyen veszélyes mélységekbe, maradjunk csak a tények felszínén. Az a tény az egyetlen irodalmi program, hogy önálló szlovenszkói iro­dalom minden jószándéku vagy sanda kísérlete­zés ellenére nem tudott szárba szökkenni. Miért? Mert a talajviszonyok nem kedveztek neki. An­nak pedig ugyancsak nem sok értelme van, hogy erőnek erejével elszakadjunk az irodalmi cen­trumtól, amelynek sugárzó melege öt nemzedék számára nevelt európai hlrü írókat — csak mert 9 szlovenszkói magyarság egy történelmi sors­fordulón más állam határai közé került A helyzet az, hogy van egy magyar irodalom, erősgyökerü, európai szintű irodalom, amelynek nemes hagyományai vannak, és ennek az Iroda­lomnak végtelen birodalmába tartozik a szlo­venszkói Író is. Ha a magyar írót sorsa Ameri­kába veti, akkor is, ott is magyar író marad. Legfeljebb uj és rendkívüli életkörülményei megtermékenyitöen hatnak képzeletére és a ma­gyar irodalom végtelen panorámáját uj színek­kel, uj tájakkal, uj embertípusokkal gazdagítja. A helyzet, amelyet lehet talán történelminek is nevezni s araeíy a szlovenszkói irodalom egyet­len természetesnek látszó miértje — inkább témakörét, mint mentalitását jelzi az írónak. Ami a magyarsággal ezen a földdarabon történt, az a magyar író szempontjából lehet megrázkódtató élmény, amelynek a maga módján hangot ad, de még nem jelenti, hogy ezzel a helyzettel uj iro­dalmi élet kezdődik az iró számára, készenkapott hagyományokkal. Egészen más volt a helyzet Erdélyben, ahol Nagyváradnak és Kolozsvárnak mindig megvolt a maga sajátos irodalmi miüeuje. Abban a törté­nelmi helyzetben, amelybe 1918 után jutott a magyarság, az egymástól távolesö részek el­kezdték élni a maguk életét, Erdélyben csakha­mar erős irodalmi élet bontakozott ki, mert hi­szen megvoltak a természetes gyökerei ennek az életnek, s amikor a katasztrófába bódult ma­gyar lélek tapogatózni kezdett, természetes, hogy Erdélyben például először a legerősebb fá­ban, a szellemi élet fájában fogózkodott meg. Tizenöt év múltán azonban, amikor Szlovensz- kón annyi kudarc után még mindig nem tartunk messzebb, mint hogy az önálló szlovenszkói iro­dalom megfogamzani nem akaró csiráit csalo­gatjuk kJ a csontig fagyott anyaföldböl, ugyan­ekkor Erdélyben a regionális különállás feladá­sáról beszélnek az irók. Ligeti Ernő adta ki el­sőnek az irodalmi unionizmus jelszavát, amelyet az erdélyi irók örömmel fogadtak. Helyesnek és természetesnek tartják, hogy az erdélyi magyar irók nem alkotnak külön kis irodalmi világot, ha­nem tizenötéves különállás után programsze­rűen is vissza akarnak térni abba a nagyobb ke­retbe, amelynek minden magyar iró tagja, a föld­kerekség akármilyen részén él. Fel akarják ad­ni a külön erdélyi irodalom programját, jóllehet ennek a programnak voltait erős tájsajátossá­gokkal jellemezhető határai. A tanulság tehát nem is túlságosan messzefekvö: adja fel a szlo­venszkói iró reménytelen küzdelmét, amelyet a regionalizmus jegyében az önálló szlovenszkói Irodalomért folytat, legyünk, amennyire lehet, egyszerűen csak magyar irók. S igyekezzünk ab­ból a történelmi helyzetből, aminek revoltáló él­Kárpátaljai sporthírek Az UMTE győzelmi vacsorán ünnepelte a CsAF—Magyar Labdarugók Szövetsége országos bajnokságát nyerő csapatát. A közel százteritékes ünnepi banketten Behun István örökös elnök üd­vözölte a vendégeket és a győztes labdarugókat és felkérte a Csehszlovákiaia Magyar Testnevelő tSzövetség nevében megjelent Fekete Béla ügy­vezető igazgatót a dijak kiosztására. Fekete igaz­gató elismerő szavak kíséretében tolmácsolja az MTSz és Révay István elnök üdvözletét, aki kü­lön üdvözlő táviratot is küldött. Most először kapta az országos bajnokcsapat az MTSz gyö­nyörű művészi arany plakettjeit, amelyet a többi sportágakban is csak az országos bajnokok kap­nak. A bajnoksággal együttesen megnyert kár­pátaljai Révay labdarugó serleget és az MTSz munkásvándordiját Behun elnök veszi át. Strausz Ferenc, a kárpátaljai labdarugó kerület társelnö­ke a CsAF-MLSz központja nevében mond tartal­mas beszédet, átadva a szövetség bajnoki ér­meit. Ugyancsak Strausz köszönti a bajnokegye­sületet Szabó kerületi elnök, valamint a Munkácsi SE és a Beregszászi FTC nevében. Stotter Leó kerületi alelnök a kárpátaljai kerü­leti bajnokoknak járó dijakat osztja ki. A tarta­lékcsapatok bajnokságát nyerő UMTE ,,B“ csapat is az ö kezéből veszi át érmeit. Stotter mond üd­vözlőiét az UTK és Csapi SE nevében is. Róth Nándor a Bírák Testületé központja és annak kárpátaljai kerületű nevében beszél. Székely Gy. Levente a testvér Csehszlov. Ma­gyar Tennisz Szövetség köszönetét és az általa képviselt sportsajté üdvözletét közvetíti, végül az UAC nevében emlékszik meg az ünnepelt egyesü­let sportszerű, lelkes klubszelleméről, amely a jö­vőben is képessé fogja tenni az UMTE-t hasonló nagy eredmények elérésére. ­Fejér Ignác a szurkolók neyébeu kért részt az ünnepségből. Róth Ábrahám ügyvezető elnök felol­vassa Révay MTSz elnök, a Kassai Törekvés SE és Juszkovics központi megbízott üdvözletét. Az ő köszöntő és zárószavai után cgányz&ne mellett a késő éjjeli órákig maradt együtt a társaság. 4= Vajda Emil lett az UMTE elnöke. A tisztujitás a következő tisztikart adta az országos magyar baj- nokegyesületnek: Diszelnökök: Weinwurm Vilmos és Nagy István. Örökös elnökök: Behun János, Gutmann Jenő, Ilerskovics Vilmos, Gottüeb Fe­renc, Goldstein Ernő, Jakab Miklós, Klein Meny­hért, Koszti Mihály, Laskay Károly és Surina Antal. Tb alelnökök: Bodnár Imre, Horostsák Ágoston, Rolya János és Túrák Gyula. Főpénztá­ros: Kreisler Márkusz. Pénztáros: Schmidt Géza. Ellenőrök: Czakl Géza és Hausmann Henrik. Fő­jegyző: Gazsó József. Jegyző: Reiter Mór. Titkár: Lieber Zoltán. Pályaigazgató: Lipovszky József. Főszertáros: Lapat-ovszky Jakab. A labdarugó szakosztály elnöke: Bozsik Pál, helyettese: Las­kay Károly. Birkózó szakosztályvezető: Málecz Mihály. Kerékpár: Orenyó István. Ökölvívás: Né­met Imre. A vigalmi bizottság elnöke: Groszmann Ernő, helyettese: Lőwinger Sándor. Mérnökök: .Arató Zoltán és Gál György. Orvosok: Fodor dr.. Havas dr., Katz dr., Klein dr., Jakubovits dr. ét Seidner dr. Ügyészek: Gáti József dr. és Jutko- vics Mózes dr. Átigazolások a CsAF-MLSz kártpátaljai kerüle­tében. Grosz Miklós UMTE a Csapi SE-be, Bacsár Károly a Kaposi TK-bol az UMTE-be kért átiga­zolást, inig Páncél, az UMTE válogatott hátvédje, visszavonta a Pozsonyi TE-be való átlépési szán­dékát. Előléptetések a kárpátaljai bírák között. A CAF-MLSz Bírák Bizottsága Gottlieb Ferenc íí. osztályú birót elsöosztályuvá, Bio eb Henrik IU-ad osztályú birót H-ik osztályúvá, Griüiberger Sándor és Grünstein gyakorló bírákat pedig Hl-ad osztá­lyú birákká léptette elő. + A Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség december 17-én, vasárnap délután félötkor tartja rendes évi közgyűlését a kassai Astoria (András- sy) kávékáz külön helyiségében. ménye minden Íróra sorsdöntő hatással volt, uj színeket, uj hangokat és főleg uj gondolatokat meriteni. Egészen más lapra tartozik természetesen a szlovenszkói irodalom ügye. Lehet, hogy igaza van a Kazinczy Társaságnak, amikor a kezde­ményezéseivel szemben megnyilvánuló részvét­lenségben látja az irodalmi élet elcsenevészese- désének okát, lehet, hogy nem, mellékes, a ma­gyar gondolat nevében megszervezni minden szellemi erőt, amely Szlovenszkón összefogható, nemes feladat, amely megoldásra vár. Ez azon­ban uem annyira az irók, mint inkább a kiadók dolga. Amint a pályázatok apropójából írott cik­künkben is hangoztattuk, a megoldásra váró fel­adatok inkább kiadói .természetűek. Nem tarto­zik azonban a kiadói feladatok közé az önálló szlovenszkói irodalom megalkotása, mert ez re­ménytelen kísérlet s hozzá olyan, aini lényegé­ben ellentétben áll a magyar kultúra érdekei­vel. Nekünk irodalmi unionizmus kell és nem irodalmi regionalizmus, A A kassai Kazinczy Társaság első tudomá­nyos vitaestje. Kassáról jelentik: A Kazinczy Társaság első tudományos vitaestje november 29-én meleg érdeklődés mellett folyt le. E* al­kalommal Gömöry János tartott előadást a fai- kérdésről. Az eszmecserében résztvett dr. Pfeif- fer Miklós és Gönczy Gábor, valamint dr. Un- gár Jób és dr. Kertész. A második vitaest folyó hó 4-én esti Ií9 órai kezdettel a Lőcsei Ház előadótermében lesz. Tárgy: A Quadragesimo anno ismertetése. Előadó: dr. Pfeiffér Miklós kanonok. A Műsoros esték Léván. Lévai tudósítónk Je­lenti: A lévai férfikongregáció a kegyesrendi társház nagytermében december 3-án és decem­ber 10-én két ádventi estét rendez a nagyközön­ség részére. A miisor: felolvasás, zene, ének és szavalatok. — A lévai Protestáns Leányegyleí a ref. egyház tanácstermében december ' 3-án este 7 órakor a beretkei árvaház javára műso­ros estélyt rendez, Mg

Next

/
Thumbnails
Contents