Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-24 / 218. (3328.) szám

28

Tauber Johannát

„Az asszony könyve“

Az „asszony könyve" nemsokára több nyelven jelenik meg és ritka olvasmány lesz: a cím nem mond semmit, de annál többet árulnak el az egyes fejezetek már a könyv olvasása előtti Az asszony könyve szintézise az inyencmester- ségnek és a nagyvilági életnek, és az asszony könyvet olyan asszony irta, aki mindkét elemhez pompásan ért. Tauber Johanna magyar származású. Régi trencséni patrícius család ivadéka, és hosszú idő óta Prága egyik mtivé- zeti gócpontja az Ö szalonja, ahól német, magyar, cseh és külföldi művészek rendszeresen találkoznak. A Taüber-Szalon az a hely, ahol beérkezettek és kezdők egyaránt rátalálnak a. zokra a társadalmi kapcsolatokra, amelyekre szükségük van, hogy érvényesülhessenek, és a szalon központja és mozgató ereje ez a kiváló asszony, aki finom ösztönnel és meglátással úgy keveri a nagyvilági élet kártyáit, hogy ebből a művészek szellemi és érvényesülési hasznot húzzanak. Az ő tollából jelenik most meg az a könyv, amely egy az egész világot beutazott és legmagasabb körökben otthonos asszony társadalmi és emberi tapasztalatait körvonalazza, de egyben rengeteg hasznos tanácsot is nyújt és az inyencmesterség legjobb és finomságukban jobbára ismeretlen receptjeit közli. Alább néhány „izelitöt" közlünk e ritka könyvből.

Nagy dinéket és szupéket ma már csak a legmagasabb finánckörök és a diplomáciai karok tudnak adni. Mindazonáltal intim barátait kevés munkával és kiadással vacsorára mindenki magánál láthatja. Mondjuk, hogy téli- sportot űztek a Tátrában és Ízlett a magyar koszt. Erre fogadsz barátaiddal, hogy Prágában is meg tudod ezt csinálni és meghívod őket egy gulyásra, vagy pörköltre. Ehhez magyar, vagy szlovenszkói bort kell felszolgálni és tésztának feltétlenül túrós csuszát. Nyáron nem szabad megfeledkezni a sósvizben főtt tengeriről. A graínofón magyar nótákat játszik és tapasztalat, ból mondhatom, hogy az egész társaság igen jól érzi magát és nosztalgiásan gondol vissza a Dunapatra, a Margitszigetre, vagy a Tátrára. A gulyáslevest tanácsos tarka terrakotta csészékben felszolgálni és első feltétele, hogy igen forró legyen. így izük rá a bor.

Nehéz feladat a francia szakácskönyvvel tisztába jönni Gyakran időztem Párisban és nagyon szorgalmasan tanulmányoztam a francia

konyhát. Hoztam is szakácskönyveket, de ezek szerint főzni majdnem lehetetlen. Micsoda kifejezések! Gyakran próbáltam a dolgok mélyére hatolni, de ez a szerelmem boldogtalan maradt. „Prenez une poularde. Habillez-la! — mondják ezek a könyvek. Mikor gyermekeim kicsinyek voltak, szivesen öltöztettem őkett fel, de hogy tyúkot hogyan öltöztessek fel, igazán nem tudom.

Magyar közmondás: „Melegített káposzta jó *— melegített barátság rossz.4'

Volt egy nagybátyám, aki igen sokat utazgatott a nagyvilágban. Ez a nagybátyám mindig illetlenségnek tartotta, ha a háziasszony azt kérdezte tőle, hogy felszolgálhat-e neki valamit. „Mert a vendég-mondottá nagybátyám. természetesen mindent visszautasít, hogy ne okozon fáradságot.'

A legtöbb háztartás klsértetei a régi papírok és írások. A fiatal házasok azzal kezdik, hogy mindennemű gratulációt, levelet és sürgönyt szorgalmasan elraktároznak. Régebbi korban még divat és előkelőnek számított, hat a gra- tulációs sürgönyöket a szalon asztalán helyezték el örök időtartamra. Egy szép napon rendet akarunk csinálni, de minden asztalfia tele van szinültig. Kezdődik az intimebb levelezés elégetése ------a tűzoltóság megjelenik a helyszíne

n és vizsgálja, hol tört ki a tűz. Azt gondolod, hogy a levélcsomó apad? Ellenkezőleg: oda vagy, fáj a fejed, nem bírod tovább, de a ládák mintha még jobban megteltek volna.... Aki nem égeti el idejekorán, azaz elolvasás után a leveleit, az kísértetekkel lakik egy lakásban, amelyek egy napon bosszút állnak bosBzú fogságuk miatt.

A nemrég elhalt Adolf Loos az építészet terén forradalmat idézett elő. A derék bécsi polgárok sokáig küzdöttek új eszméi ellen, de végül is beletörődtek és ma már a Muzeum- kávéház Bem okoz riadalmat köztük. A meBter Vérbeli forradalmár volt és azt gondolta, hogy neki minden meg van engedve, ő még bécsi konyhának is nekimehot. így egyszer nyíltan megtámadta a bécsi szilvásgombócot, és ezt a bűnét a bécsiek sohasem bocsátották meg neki. Viszont Loos mester prágai tartózkodása alkál- mával a Mánes-vendéglőben „Bouillabaise“-t rendelt, ami Marsielle nemzeti eledele és igen komplikált, mert halakból, csigákból és nálunk

1933 december 24, vasárnap.

jóformán teljesen ismeretlen egyébb elemből áll Loos fel volt háborodva, hogy nem kaphat Prágában Bouillabaise-t. Ebben is forradalmár akart lenni.

Párisban sok olyan étel népi eledel, amelyék nálunk fényűzési számba megy. Egyszer egy taverna közelében dolgozó munkásokat láttam, akik kivétel nélkül remek articsókákat ettek.

A norvégiai Tromsöben viszont júliusban, a legnagyobb csemegének számit a cseresznye. A konyha reformátorai rendszerint megfeledkeznek arról, hogy a nép élelmezése az ország földrajzi helyzetétől függ.

Nem szerettem soha a leveshúst, bár nem tudnám megmondani, honnan szárnazik ez az ellenszenv. Tanulmányokat folytattam erről a kérdésről és megállapítottam, hogy a leveshúst csak a régi osztrák-magyar monarchia népei ismerték, mig a világ összes többi országában ismeretlené. A szarvasmarha megöli a háziaez- Szony fantáziáját és hogy úgy mondjam, az egész családi életet. Ha a férjek megcsalják feleségeiket, ebben a leveshúsnak igen nagy szerepé van, anélkül hogy a házastársak sejtenék. Ennek a psichóánalizisét még meg kellene imi.

■és foglalkozik a keresztény egyházaiak a' Szentföldön való működésével is. Rácz Pál novellája,. Dallos Sándor meséje és Lajos teljes regénye, — amely a mai fiatal intellek- tuelnek a város, a fáin és a szerelem közötti ingadozását jellemzi, — képezik az e havi szám prózáját Mécs László, Sinka István, Szeredai-Gruber Károly és Erdőiházi Hugó versei egészítik ki a Magyar írás idei utolsó számát méltó évvégi befejezése a szlovenszkói csak egyetemes magyar irodalom érvényesülni akaró munkájának, (ki)

(V) Hála János kiállítása a kassai Múzeumban.

Kassai szerkesztőségünk jelenti: Hála János, a mai festőgeneráció egyik legtehetségesebb tagja, aki különösen a vázseci szlovák nép típus ok megörökítésével emelkedett az elsők sorába, most rendezte meg idei kiállítását a Keletezlovenezkói Múzeum termeiben. Ezen a kiállításán is csupa vázseci vásznával szerepel, melyek közül a „Temetés", a ,,Lakadahnasok szánja", az „örCgaei- őzanyok a fonóban", a „Hazatérő menyecske" cimü plenér képe és a többi karakter portréja felfogásukban és technikai megoldásukban egészem elsőrendű alkotások. Néhány képe Kotá&z stílusára emlékeztet. Képeim kivill sok színes rájzzal is szerepel. Hála ezen a kiállításán, melyekkel szintén a sokszínű vázseci szlovák nép típusokat hozza. A kiállítás érdekes élményt jelent azok számára, akikét érdekel a régi Vázsec, a szlovák nép- életnek ez a kétségtelenül egyik legtipikusabb, legszínesebb kaleidoszkópja, melyét Hála János ecsetje tehetségesen perget le előttünk. A kiállítás december végéig marad nyitva.

(*) Megjelent az Új Élet decemberi száma.

Nagy és szép utat tett már meg az ifjú katolicizmus— folyóirata, az Uj Élet. A Rády Elemér kiváló szerkesztésében megjelenő folyóirat 2 éves fennállása alatt rendkívül megerősödött, elterjedt. Az 1933. évben összesen 680 oldal terjedelemben jelent meg a Pro- hészika Körök ezen hivatalos lapja és mint világnézeti és szociális folyóirat úgy belföldön, mint külföldön a legteljesebb elismerést váltotta ki. A nagyon tartalmas és nívós karácsonyi számból a következőket emeljük ki: Prohászka Ottokár gondolataiból. —- Rády Elemér: Esztendő végén. — Bállá Borisz: November tizenhárom (Regényrészlet), — Poügrácz Kálmán dr.: A nemzeti és nemzetközi I&ten. — Sik Sándor: Imádság a Bálvány előtt (vers). — Reményi József: Amerikai vélemény az európai irodalomról. — Ágoston Julián: Valakonan fény üzenet

(vers). — Havas Vilmos: A Keresztény tulajdon I. — A modern protestantizmus Aquinói Szí. Tamásról. — Esterházy Lujza: Irodalmi mozgalmunk missziója a kisebbségi magyar iróteheteégekkel szemben. — Kézai Béla: Az Egyház és a Harmadik birodalom. — OtokaT Brezina* Anyám (vers, Horváth Béla fordítása). — Barátih Kázmér: Pauler Ákos emlékezete. — Pauler Ákos mondja. — Marék Antal dr.: Bécsi notesz. — Ignotus Írja a bécsi kát. nagygyűlésről. — Dr. Pongrác Kálmán Írja a Katolikus Figyelőben az ifjú katolicizmusról, a Korunk szaváról és az Uj Életről. — Tamás Lajos: Oszlopok (vers). — Róma szava. — Ifjúságii — gazdasági — kulturális — ©zooiáMs — pedagógiai — iskola- ügyi kérdések — Könyvek — írások. — A lap előfizetési ára 30 Ke. — Kiadóhivatal: Rozsnyó, Főtér 4.

(*) A „Krisztus Királysága" karácsonyi száma 6 oldal terjedelemben jelent meg. A lap a Krisztus Király himnusz is közli és bővelkedik a szeibbnél-szebb, mély önjáró cikkekben és közleményekben. Egyes szám ára 40 fillér.

(*) Kellermaiin „Tuntiel“-je filmen. Ez a

regény busz évvel ezelőtt világszenzáció volt. Az Európát és Amerikát összekötő alagút problémája a Zeppelinek és Liodberigihek korában természetesen elavult és aini technikai izgalom volt benue, az persze ma már alig érdekel valakit. A technikai fantázia a filmben is pompásan érvényesült, de viszont kevés pszichológiai bonyodalomra ad alkalmat. Ennek dacária Mac Aidán mérnök, akitől az alagút ötlete származik és a mögötte álló munkáshadsereg, amely a halálba is követi, a fiilm szempontjából kabin etta la ki tás. A film mégsem hatott a publikumra ás ez talán azért van mert a pszichológiai és emberi probléma teljesen el van hanyagolva és az egyetlen kiemelkedő női szerep halvány és jelentéktelen. Újra beigazolódott, hogy tömegjelenetek és technikai problémák egymagákban nincsenek arra hivatva, hogy művészetté emeljék a filmet, amely csak akkor művészet, ha a színpad tradícióit követi és síikerül neki, emberi problémákat megoldania. Az egész darabban hiányzik a melegség és a poézis. A prágai bemutató nem nevezhető sikeresnek.

(*) 40 oldal ter jedelemben jelent meg a Magyar; Minerva karácsonyi száma. A Kőinél Jáno* dr. j

szerkesztésében megjelenő Magyar Minerva szép- irodalmi és tudományos folyóirat karácsonyi száma a napokban látott napvilágot a szokottnál is gazdagabb ée változatosabb tartalommal A 10.

A református fiatalok lapja

Pózsony, december 28. Az itteni fiatal reformátusok „Bethlen Gábor“-mozgalma, mely az összes itteni fiatal református anyagi és eze'térni erőket csoportosítja korszerű, hitvallásoean- egyházias, református keresztény kulturmunka jegyében* — ismét előbbrehaladt újabb, jelentős és lényeges lépéssel. A dunáúinneni református egyházkerület december hó 13-án tartott pozsonyi gyűlésén az egyházkerület egyetemessége nevében Dr. Szilaesy Béla szenátor, kon- venti világi elnök és Balogh Elemér püspök meleg megértéssel nyilatkozott meg a „Bethlen Gábor“*mozgalom mellett.

A mozgalom szellemi irányítását; a jövő év januárjában megjelendö lap fogja végezni, amely Pozsonyban jelenik meg „Református Élet" címmel. A lap szerkesztője; Kiss Gyula, a református egyház egyetemes konventjének titkára. Ez a folyóirat, mely nemcsak az itteni református egyház, hanem magyarságunk és az egyetemes református magyar egyház szempontjából is kulturesemény lesz, — nemcsak a református vezető generáció írásait jelenteti meg, hanem benne szerepel már a mai korkövetelményeknek megfelelő szerkesztői gárda; a fiatal református értelmiség is. A lap első számából kiemelkedő egyetemes református egyház két vezető személyiségének írása: Balogh Elemér

püspöké és Dr. Szilassy Béla szenátoré.

A mozgalom eddigi munkatervót és munkáját tekintetbe véve nemcsak a kisebbségi református egyház, hanem a kisebbségi magyarság szempontjából is, külső és belső nyereségnek és gazda?ódáénak tekinthetjük az újonnan jelentkező fiatal reformátusok csoportosulását, melynek célja és jövője van.

(*) A szlovenszkói magyar irodalom nagy eseménye a Magyar írás karácsonyi száma. Gazdag tartalommal jelent meg a Magyar írás decemberi száma t-öbb minit száz oldalon egy teljes regénnyel. A folyóirat e havi munkatársai között nem kisebb nevek szerepelnek, mint többek között dir. Ravasz László, Mécs László éa- Biibó Lajos is. Dr. Ravasz László „A Keresztyénség és a világ feszültsége" cinnmél beható tanulmányban foglalkozik a kereszténység miaá helyzetével és kifejti, hogy a kereszténység nemcsak a lélekbe eresztette gyökereit, hanem a testbe és mindennapi életünkbe is. Megújuló kereszténységet hirdet, melynek örök, soha meg nem szűnő lényege Jézus-Krisztus. A tanulmányok közül ki kell emelnünk Teleszky Anna árasát, aki Kodálynak a magyar zenében való jelentőségével foglalkozik. Mihelics Yid érdemes írásban veszi nagyitó alá a Vatikánnak a fasizmussal való viszonyát. Az irodalmi szemlében Féja Géza Krúdi Gyula egyik meaterregényét, A „Festett királyt" méltatja, majd a vidéki fiatal magyar Írók elhivatottságára hívja fel a közönségnek s maguknak az Íróknak figyelmét. Azonkívül Szántó György uj regényéről, a „Stradiivári“-ról ir ismertetést. Possonyi László abból az alkalomból, hogy Bunin Iván személyében emigráns orosz író nyerte el a Nóbel-djjat, az emigráns orosz irodalom helyzetével és sorsával foglalkozik. Rövid tanulmányában ismerteti Bunin Összes munkáit, majd párhuzamot von közte és Mereskovszlltij között. Mondákét Írót dekadensnek tartja és az orosz irodalom jövőjét Oroszországban véli megtalálni. Dr. Lippay Lajos hosszabb tanulmányban ismerteti a Szentföld mai képét, kitér a zsidó telepítések kérdésére! az arabok helyzetére,

I étim szarosán vett szépirodalmi részéből ezúttal

Földes György „Borostyán" című művészi novelláját és Mécs László költői szépségekben gazdag „óda egy medvéhez" cimü versét emeljük ki. Földe* Györgyön kívül Dezsényi Béla szerepel még értéké* elbeszéléssel, miig Berényi János, Házy Ferenc, Tomis Lajos és W. Wimberger Anna tollából egy-egy szép költeményt hoz a Magyar Minerva. Igen érdekes, mint mindig, Reményi József amerikai naplója a egyre nagyobb figyelmet kelt Farkas Geizánauk „A* életsugarak" cimü fantasztikus regénye. A tanulmányok sorából Mezei Gábor és Féja Géza lírásat válnak ki. Az egyik Liszt Ferenc nemzeti hovatartozására vet jellegzetes világosságot, a másik Tamási Áronnak „Az énekes madár" cimü székely népi játékát ismerteti tömören, de mégis kimerítően. X. F. Schafférnék svédországi útleírása és gazdag könyvrovat egészíti még ki a szép kiállítású füzete, melyet a ki- , adóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1.) 3 koronás postabélyeg ellenében küld meg a megrendelőnek. A folyóirat előfizetési ára % évre 15, 1 évre 30 korona. Egyes számok Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József könyvkereskedésekben, valamint Weiss M. uj

6ágüzletében kapatók.

(*) Hétfőn megismétlik a kassai Legényegylet műkedvelői az „Érik a buzakalász"4. Kassáról jelentik: A kassai Kát-, Legónyegeylet műkedvelői — akik elsőnek siettek annakidején az árvízkárosult tiszaujlakiak segítségére és hárorm élőadás tiszta jövedelmét juttatták el hozzájuk — most, karácsony első napján (hétfőn) d. u. 3 órai kezdettel a városi színházban a kassai „Karitasz" szegényeinek javára megismétlik a nagysikerű „Érik a buzakalász" előadását. A szereposztás teljesen azonos az első előadáséval. Jegyek az egyesület gondnokságánál (Rákóczi körút 62) és az előadás napján (hétfőn) délelőtt a színházi pénztárnál kaphatók.

(*) Marlene Dietrich egy történelmi film főszerepében. Marlene Dietrich, a világhírű filmsztár végérvényesen elhatározta, hogy egy történelmi film főszerepét vállalja. Ezt a történelmi Diétrích-filmet, amely Nagy Katalin életét fogja ábrázolni, Komroff orosz író írja. Ebben a fiknbene Marlene Dietrich nyolcéves leánya Katalin cárnőt gyermekkorában fogja játszani.

(*) A múlt amerikai filmszezón legjobb filmje. A Mollon Picture Héráid, a legnagyobb amerikai filmujság utolsó számában a legutolsó amerikai filmszezón legtöbbet jövedelmező tizenöt filmjéről számol be. Ezek között szerepel három Paramourt-film és első helyen a Chevalier-film: „Kastély a holdban".

(*) Vlctor Hugó a hírnévről Victor Hugó, a nagy francia költőt egyszer megkérdezték, hogy életének melyik pillanatában érezte legintenzívebbül azt, hogy világhírű ember. Vidor Hugó erre nevetve mesélte a következőt: „Ezt eegész pontosan elmondhatom. Egy este színházból hazatértem és elfelejtettem a kapu kulcs ómat, Kint álltam az uccán és a házmester sokáig nem nyitotta ki a kaput. Nem vagyok már fiatal és ezért bizonyos szükségletemet a fal mellett kellett elintéznem. Ekkor egy munkás jött az utón, kedélyesen ráütött a vádiamra és méltatlankodva igy szólt: Nem szégyened magad, hogy itten teszel ilyet? Pont itt. Vidor Hugó, híres költőnk háza előtt..."

(*) Gül Baba előadására készülnek a pozsonyi magyar cserkészek. Pozsonyból Írják: Nagy feladatra vállalkozott a pozsonyi Kiskárpátok cserkészcsapat öreg családja, amikor elhatározta, hogy a cser kész otthon lakbérének előteremtésére szinreihozza a kedves cselek mérvű és bájos zeneétfü operettet, a GÜ1 Babát. Az Öreg cserkészesalád tagjai nagyrészt mtiniro- zott műkedvelők, akik nagy lelkesedéssel tudásuk teljességét kívánják bemutatni a Gül Baba előadásán. Maga a ezini előad ás uj dolog a cserkészek történetében, de a körülmények váltják ki. A cserkészotthon fenntartása nagy anyagi gonddal sulyosodik a csapat vezetőségére, amit az öregcserkészcsalád a színiéi őad ás meg rende zésé vei óhajt megoldani. A zelőadás iránt Pozsonyban már most óriási érdeklődés nyilvánul meg, aminek bizonyítéka, hogy a színházi páholyok már mind le vannak foglalva az 1934 január 14-én tartandó előadásra, Az ülőhelyekért is megindult a versengés, úgy, hogy a rendezőség má.r is kitűzte a második előadás dátumát. A cserkészcsapat most. Is maiga mögött találja a pozsonyi magyar társadalmat, melyet eddigi sikeres és nívós rendezéseivel megnyert. Az előadás sikerét biztosítja az, hogy a lene* és énekkart Sendleln János zenetanár-öregcserkész tartja kezében, mig a rendezés nagy munkáját a kitűnő szerepléseiről jól ismert Sárai Pali öregcserkész végzi. E két rendező mellett jelentős munkát végez Lám pórtól Klári, aki a táncok betanítását vállalta önzetlen szeretettel, ö maga is partner- nőjével, Olcsváry Lilivel be fogja mutatni táncművészeiét, A darabban Pozsony úgyszólván legjobb műkedvelői szerepelnek. A eeerkéezze- neka.r 80 tagból áll, míg az énekkarban 80 leány és ugyanannyi fiú van. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Kiskárpátok cserkészcsapat január 1 t-i Cl ül Baba előadása magasan ki fog emelkedni a pozsonyi műkedvelői előadások köréből.'