Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-23 / 217. (3327.) szám

1933 december 23, szombat

pmcgaiAY^g^ar-hirlat?

Egy boldogtalan házasság bünpere a pozsonyi bíróság előtt

A per tárgya: egy leUiinően szép, iizenhároméves gimnazista-lány, akit a besztercebányai apától Érsekújvárra az anyához szöktettek

Pozsony, december 22. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A pozsonyi felsőbíróság Herz- tamlcsa csütörtökön érdekes bűnügyet tárgyalt. Burkovszky Gyula besztercebányai erdő- igázgatósági ellenőr elvált felesége, Taubinger Irén és Daubner Simon 26 éves hivatalnok azzal a váddal terhelten kerültek a felsőbíróság elé, hogy Besztercebányáról Érsekújvárra szöktették az erdőellenőr 15 éven aluli II-ikos gimnazista leányát, Burkovszky Irént. Az elsőfokú bíróság a bünperben marasztaló ítéletet hozott, míg a felsőbíróság az asszonyt felmentette a különös vád alóL.

— Egész regény ez kérem, — mondta a folyosón várakozó újságíróknak a vádlott Bur- kovszkyné Taubinger Irén védője, dr. Ju- reczky nyitrai ügyvéd.

— Igen, egy regény, egy anya harca a gyermekéért — erősíti meg a folyosón sziv- szorongva az ítéletre várakozó elegáns, prém- bundás hölgy, aki nem más mint a vádlott: Burkovszkyné Taubinger Irén, aki eljött a felsőbirósági tárgyalásra, hogy itt elmondja a védekezését:

Nem szöktettem meg a leányomat, a vád alaptalan, kérem a bíró urakat, mentsenek fel. Én csak egy anya vagyok, aki rajongásig szeretem a gyermekemet, akit másfél éve nem láttam, mert elrejtik előlem.. „ (Zsebkendőjét könnyes szeméhez emeli és csöndesen sirdo- gák) ,

l

Hat évig menyasszony

— hat hétig asszony

— De a regény tulajdonképpen csak most kezdődik — folytatja. — A harc csak ezután lesz még kemény, a gyermekért és újból csak a gyermekért, aki nem akar az apjánál maradni, de a törvény rideg betűje hozzá kényszeríti.

— Hat évig udvarolt nekem a férjem — beszéli Taubinger Irén. — Vagyis

hat évig voltam menyasszony, hat hétig asz- szony és azóta elváltán élünk.

Ez talán hihetetlenül hangzik, de így van... A védő veszi át tőle a szót:

■— A leány 13 éves koráig az édesayjánál nevelődött

Gyönyörű, erősen fejlett leány, talán csak a hollywoodi szépségek között van hozzá hasonló.

Ekkor odaítélték az apának, aki elvitte Besztercebányára. Onnan a szegény teremtés több levelet irt ennek a perben szereplő Daubner Simonnak, aki Besztercebánya közelében, Ul- manki nevű községben az anyjánál tartózkodott. Daubner ismerte a családot és csupán részvétből akarta az anyának visszaszerezni gyermekét Az anya ugyanis már öngyilkossággal fenyegetőzött Autót bérelt és elvitte Érsekújvárra, ahol átadta az anyjának, de egyben bejelentették az esetet az árvaszéknek. Az apa azután visszavitette a gyermeket és megtette a feljelentést gyermekrablás címén a vádlottak ellen. Megjegyzem, hogy

hajlandó volna lemondani az apa a gyermekről, ha az anya kijelenti hivatalosan, hogy annak nem Burkovszky Gyula a természetes apja.

De ilyent az én védencem persze nem tehet, nem is tesz, mert melyik anya volna képes megtagadni ilyen módon a gyermeke apját? Hiszen különben emiatt egy rágalmazás! pert is folyamatba tettünk Burkovszky Gyula ellen és ezt a pert el is veszítette. Most a helyzet az, hogy a gyermek ott van az apjánál, aki intézetben helyezte el, Hl. gimnáziumba jár és az anyjához másfél év óta nem is engedték ..,

A gyermehszöhtetés

De kezdődik a feleibbviteli tárgyalás. Délfelé jár már az idő. A vádirat szerint Daubner Simon, aki a Földműves Kölcsönös Pénztár ér- sekujvári hivatalnoka, 1932 szeptember 27-én Taubinger Irén megbízásából autóval megjelent Besztercebányán. Ott a Národni Dóm előtt várakozott az előre megbeszélt terv szerint a még 15 éves kort meg nem haladott és árvaszéki határozattal az apjának odaitélt Burkov- ezky Irén, akkor II-ikos gimnazistaleányra. A kislány

a tízperces szünetben távozott el az iskolából, beszállt a Národni Dóm előtt a Daubner által bérelt autóba

és először Daubner anyjához hajtattak Ul- manki községbe, majd innen Daubner nővéreinek társaságában a diákleányt Érsekújvárra vitték, ahol átadták az édesanyjának. 1932 szeptember 28-ikától október 23-ig volt az „elrabolt44 gyermek Érsekujvárott az édesanyjánál. Ekkor megjelentek ott az árvaszéki kiküldöttek detektivekkel és a leánykát hivatalosan visszavitték az apjához Besztercebányára.

Az ottani kerületi bíróság ez év szeptember 11-ikén tárgyalta a különös gyermekrablási ügyet és

Daubner Simont feltételesen kéthónapi, Tau- bmger Irént pedig egyhónapi fogházra Ítélték, ugyaficsak feltételesen.

Az ítéletben, mint a felsőbirósági tárgyaló-1

són kiderült, Daubner megnyugodott és így az ö ügyét különválasztották, jogerősnek nyilvánították és csak az anya, Burkovszkyné Taubinger Irén ügyét tárgyalták le.

A vád- és védbeszédek után a felsőbíróság Taubinger Irént a vád alól felmentette és a költségekben az államkincstárt marasztalta el.

Az indokolás igen érdekesen mutat rá arra a szituációra, amelyben az „apjának odaitélt és anyja környezetéből kivont gyermekleány állt“ szinte a kétségbeesés küszöbén és az anya csak természetes, hogy befogadta rég nem látott gyermekét. Azt nem volt kötelessége kutatni, hogy hogyan került hozzá. Arra vonatkozólag, hogy a szöktetéshez előzetesen hozzájárult volna, vagy azt ő készítette elő, semmiféle bizonyiték sem merült fel. Az ítélet jogerős. R. J.

Szefived Ön Rheumában?

Kérjen tanácsot orvo- ÉJI

sától, hogy mit tegyen Bral

vásároljon

A L P A I

menthol sósborszeszt.

Az Alpa-masszázs Ön- nek enyhülést szerez, gy

meggyorsítja a vérkeringést, biztosítja a test K

számára a szükséges táplálékot, erősíti az izmokat és jótékonyan hat az idegekre.

SzmHÁz-KönW-KoLTüRA

Nagy művészi és társadalmi esemény lesz „Az ember tragédiájabécsi bemutatója

Mohácsi Jenő a tragédia burgszinházi előadásáról

Budapest, december 22.

Nevezetes ünnepe lesz a magyar kultúrának újév után, Januárban ünnepli a budapesti Nemzeti Színház Az ember tragédiája ötszázadik előadását és ugyanakkor Becsben a Burgszinház nagymultu színpadán is bemutatóra kerül Madách Imre halhatatlan remekműve Mohácsi Jenő uj fordításában. Her- mann Röbbeling igazgató személyesen rendezi a magyar klasszikus mü előadását és a nagy bemutató előkészületei már megkezdődtek. Mohácsi Jenő, a kitűnő fordító, aki a fordítás nehéz és gondos munkájával nemcsak osztatlan elismerésremél'tó művészi teljesítményt, de értékes magyar kulturpropagandát is végzett, a következőket mondotta. Az ember tragédiája bécsi bemutatójáról:

—Néhány nap előtt beszéltem Hermann Röbbeling igazgató úrral, aki közölte velem hogy a tragédia bemutatóját január 18-ára tűzte ki. Nem lehetetlen azonban, hogy a budapesti kettős jubileumra való tekintettel egy nappal előbb lesz a burgszinházi bemutató. A Burgszinház előadásában három kiváló, nagyhírű művész játssza Az ember tragédiája három főszerepét. Paul Hartmann, a legkiválóbb német színészek egyike személyesíti az Ádámot, a kitűnő Mária Eis Évát és Lucifert Ewald Balser, aki legutóbb Grillparzer „Kénig Ottokars Glück und Ende“ cimü drámai költeményének címszerepében aratott nagy sikert a Burgszinházban és aki a salzburgi ünnepi játékokon Faustot alakította.

— A bécsi előadás egyik érdekessége, hogy Röbbeling igazgató — aki egyszersmind a magyar remekmű rendezője is — részben vetített díszletek kel viszi színpadra a tragédia álomképeit és igy az egyik álomkép díszlete szinte észrevétlenül mosódik át a következő áloim- í kép díszletével. Természetesen Récében is rövidített formában kerül a tragédia színpadra, így mindenekelőtt kimarad a második Kep- ler-jelenet, mert emlékeztet a Faust egyik jelentére és a bécsi előadás egyik főtörekvése az, hogy kimaradjon mindaz, ami esetleg goethei hatásra vall, illetőleg, hogy a két nagy drámai költemény éles különbséget kihangsúlyozza. Elmarad a harmadik képből a Föld szellemének jelenése is, az ürjelenetben azonban megjelenik a Föld szelleme.

— Röbbeling igazgató igen nagy elmélyedéssel foglalkozik a rendezés problémájával és teljesen uj kísérőzenét íratott a bécsi előadás számára. Ez a kísérőzene a partitúra terjedelmét tekintve, sokkal kisebb lesz, mint az Erkel-, vagy Buttykay-féle kisérőzéne és nem a zenekarban csendül fel, hanem a színfalak mögött kiséri a cselekményt. Az uj kísérőzenét Frász Salmhoíer, a Burgszinház

karnagya és házi komponistája, a neves osztrák zeneszerző irta.

— Legutóbbi bécsi tartózkodásom alkalmával Röbbeling igazgatón kívül alkalmam volt beszélni Pertner osztályfőnök úrral is, aki az osztrák közoktatásügyi minisztériumban a művészeti osztály vezetője és ebben a minőségben az osztrák állami színháznak legfőbb vezetője. Mind a két ur biztosított róla, hogy a tragédia bemutatásának ügyét szivükön viselik és hogy Madách remekművet hozzá méltó formában óhajtják a közönség elé vinni- Pertner osztályfőnök ur megemlítette azt is, hogy már háromszor elolvasta a tragédiát és grandiózus műnek tartja.

— Az ember tragédiája bécsi bemutatója nemcsak művészi, de nagy társadalmi esemény is lesz. Schuschnig osztrák közokt.-ügyi miniszter diplomáciai utón hívja meg a magyar állami élet több vezető személyiségét a bécsi bemutatóra, a Burgszinház vezetősége is meghívja a magyar kultúra több kiváló reprezentánsát. Nagyban készül a tragédia bemutatójára a bécsi magyar kolónia is.

— Az ember tragédiájára és a tragédia uj fordítására különben Kárpáth Lajcs udvari tanácsos, a magyar származású kitűnő író és kritikus, az osztrák közoktatásügyi minisztérium tanácsadója, hívta fel még tavaly Röbbeling igazgató figyelmét így került Az ember tragédiája, az én uj fordításomban a Burgszinház műsorára. Egyébként negyven esztendővel ezelőtt színre került már Becsben a tragédia. A bécsi színházi kiállítás alkalmából adta elő több este egymásután a hamburgi színház vendégszereplő társulata Dóczy Lajos báró fordításában. 1930-ban a bécsi rádióban szerepelt Az ember tragédiája az én fordításomban, Hans Nüehtern rendezésében és a Burgszinház több művészének közreműködésével.

(* *) Meghalt Várad! Róz9i gordonkamüvésznő.

Newyorki távirat jelenti, hogy Váradi Rózsi, a kiváló magyar gordonkamüvésznő rövid szenvedés után elhunyt. Váradi Rózsi a magyar ze- neóletben igen jelentős szerepet játszott és már zeneakadémiai tanulmányai alatt is feltűnt, tehetségével. Budapesten Popper Dávid ég Ker- pely Jenő, Németországban Backer profeezor voltak a mesterei. A háború után Amerikában hangversenyezett, ahol a legjobb társaságba Einstein vezette be. A magyar ügynek nemcsak mesteri vonójával, de nagy társadalmi összeköttetéseivel is szolgálatot tett. ő volt az első magyar művésznő, aki a Fehér Házban szerepelt és amikor 1928-ban a I^ossuth-zarándokok New- yorkba érkeztek, Váradi Rózsi nagy estélyt adott titez leletükre. Amerikai ég, kanadai hangversenyei mellett utoljára 1926-ban játszott Európában a salzburgi ünnepi játékok során, a bécsi filharmonikusok kísérete mellett, Clemens Kraus vezényletével. Ezelőtt két hónappal utazott vissza Amerikába, ahol férje Anthony József „Harvest time“ cimü magyar témájú da<- rabjának folyik az előkészítése. A 31 éves korában elhunyt művésznő halála osztatlan részvétet keltett a budapesti és newyorki körökben. Az elhunytban Dr. Váradi Miklós budapesti újságíró, a P. M. H. munkatársa húgát gyászolja.

(*) A pápa most hall először hangosfilmet.

Rómából Írják, hogy elkészült az a hangos film, amely a pápa engedélyével a Szentszékről készült. A pápa legközelebb végignézi ezt a hangos filmet és ez lesz az első alkalom, amikor a Vatikán állandó mozgóképleadótermében hangos filmet vetítenek.

(*) A „Vacsora nyolckor" rendezője magyar.

A hollywoodi Metro-gyár ezidei sztárfilmjét, amelyet Edna Ferber színdarabja nyomán Írtak át filmre, magyar ember rendezte. A kilenc sztár között Harlow, Lyonéi Barrymoore és Madge Evans is szerepel. A film világszerte mindenütt igen nagy sikert aratott és rendezője Cukor György, akiről most derült ki, hogy magyar. Ez a fiatal rendező nemrég tűnt fel Amerikában és tehetségét jellemzi, hogy a Metro-gyár milliós nagy filmjének elkészítését a fiatal rendezőre bizta. Cukorról eenki e ‘m tudta ezideig, hogy kicsoda és most egy interjúban mondta el, hogy mint magyar gyerek került ki Amerikába és még most is pompásan beszéli a magyar nyelvet. Cukor György kijelentette azt is, hogy semmiféle rokonságban sincsen Czukor Adolffal.

(*) Wagner Siegfried poszthumusz operája.

Kölnből jelentik: A kölni operaház fényéé külsőségek között mutatta be elsőnek Siegfried Wagner hátrahagyott operáját, „A pogány királyit. Siegfried Wagner ebben az operában is a német mondavilág, az ógermán mitosz pogány hagyományaiból merített. A cselekmény a haldokló óporosz pogányság korában játszódik és a keresztény hit megváltó szeretettnek győzelmével végződik. Az országot uraló keresztény lengyelek meg akarják ölni a pogány poroszok királyát. Uj királyt kell választani a pogányok- nak és a nép Radomar felé hajlik, aki azonban félig-meddig már áttért a keresztény hitre. Felesége, Ellida is már megtérésre szomjazik. Vele szemben áll a hidegszivü Gelwa. A harcban azonban Gelwa és fivérei is elbuknak és egyikük, aki saját magát a pogányok királyává koronázza, a lengyelek kezébe kerül. A kereszténység szelleme győz a poroszok földjén. A partitúrában a zenedráma stílusa keveredik a tiszta operai elemekkel. Különösen szép Ellida és Radomar szerelmi kettőse és a lengyel csapatok bevonuló polonaise-e. Az előadást Spring intendáns rendezte rendkívüli pompával. A bemutató előadás na°y társadalmi esemény is volt és megjelent természetesen Winifried Wasrner asz- szony is sryermekeivel és a kormány képviselője is. A kölni operaház a beureutihi vendégek tiszteletére Siegfried Wagner-ünnepet is rendezett.

(*) Faragó Sándor színdarabját Rómában játszák. A római Toffani december 27-én mutatja be Faragó Sándor „Barlangvasut44 cimü vígja tékát, Az előkelő színtársulatban a legjobb erők lépnek fel.

tSSStíSitSS*