Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-22 / 216. (3326.) szám

ára 1.20 korona ^ 216. (3326) szám * Péntek » 1933 december 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2.-KÍ A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1L Panská ulice 12. IL emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet, Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA Franciaország még újév előtt válaszol a német követelésekre Sir John Simon holnap tárgyai Paul-Boncourral Parisban A béke ára Prága, december 21. Biztos ujjal tapintott rá Sir John Simon a nagybeteg világ béke lég- sajgóbb pontjára, amikor kijelentette, hogy a leszerelés kérdése törvényszerűen hajótörést szenvedett azon a sziklaiakon, ami a francia „biztonsági elv“ és a német „egyenjogúsági e!v“ között meredeken emelkedik ki az euró­pai problémák háborgó tengeréből E lesújtó diagnózist aligha enyhíti a kitűnő angol állam férfin másik kijelentése, amely a .meggyőzödÍv­nek nem nagy nyomatékával a sziklafal lebon­tására vonatkozik. A német követelések, ame­lyeket végre hivatalosan is nyilvánosságra boz tak, sajnos, nemcsak, hogy nem növelik a hal­vány reményt. amelyet Sir John Simon második kijelentése gyújtott fel bennünk, sőt egy fokkal bizalmatlanabbá teszi az európai embert a jö­vővel szemben. A jelszó, amelyet a bécsi had­ügyminisztérium palotájának büszke bomlokza- ítán olvashatott a valamikor hatalmas Duna-mo- narchia polgára, egyre inkább előtérbe nyomul s egyre nyomatékosabban és egyre határozot­tabban jelzi az irányt, ami felé Európa halad. „Ha békét akarsz, készülj háborura“ — hirdeti még ma is ez a homlokzat, s ugylátszik az euró­pai hatalmak olyannyira békét akarnak, hogy már fejtik búbja se látszik ki a szuronyok erde­jéből Tizenöt évig Járták a diplomaták a csábtáncot a béke fagyott arcú, halálra sápadt angyala kö­rül, míg végre eljutottak oda, hogy nyíltan szembenézzenek a való helyzettel és végre fél­reérthetetlenül tudomásul vegyék, hogy a leg­csábosabb békeszózatok ellenére is miért maradt változatlanul fagyos, halálra sápadt a béke an­gyalának arca. A jelszavak lassan lekopnak a tényekről s ilyenkor kinos pauza áll be a jel­szavak koncertjében, ilyenkor elővillanik ki­ábrándító meztelensége a lényegnek s a szavak igézetébe kábult tömegek előtt megjelenik maga a vasba öltözött valóság. Németország nyíltan kiteszi a tétet az asz­talra és megmondja: a béke ára tiz évre három­százezer katona, a Saar-vidék visszacsatolása, korlátlan fegyverkezés. Franciaország eltolja a tétet maga elől és kijelenti, hogy nem kér be­lőle, nem hajlandó előnyt adni a veszedelmes versenytársnak, a tiz éves béke feltétlenül annak, a franciák szempontjából előnyös hatal­mi egyensúlynak megbomlására vezetne, amely­be a mai Európa mennél hosszabb időre szeretne megmerevedni. Anglia komoran vállat von, Olaszország ideges, Oroszország diplomáciai há­lóit szövögeti a háttérben. Meg kell jegyezni, hogy Franciaország békeszándékára mi sem jel­iem zőbb, minthogy ismét a tábornokoké a döntő szó a harmadik republikábau, jóllehet a háború legkritikusabb pillanatában adták ki Párisban a jelszót, hogy a háború olyan komoly dolog, hogy nem lehet többé katonákra bízni, s valóban Cle- menceau meg is mutatta, hogy amire nem ké­pesek a tábornokok, azt még mindig sikerrel nyélbeüti egy civil. Debát túlzás lenne a nagy katonai befolyást csupán a biztonsági pszichó­zis számlájára írni. Nos, a helyzet sokkal ko­molyabb. Ugylátszik nemcsak Olaszország, Oroszország és újabban Németország, hanem a civil Európa legpolgáribb ábrázata, a francia1 citoyen ábrázata, is merev militarista formákat vesz fel. Hiszünk a békében, de lehetetlen meg nem ál­lapítanunk, hogy Európa a teljes elmilitarizáló- dás felé halad. Ennek a ténynek, amelyet lehet ágy vagy úgy magyarázni, kétségbe vonni azon­ban aligha, mindenki lelki é6 érzésbeli hajlandó- eágaí szerint vonhatja le a konzekvenciáit. Egy- gyel azonban tisztában kell lennünk; hogy ugyanakkor, amikor az emberiség soha nem lá­tott gazdasági krízisen esik át, .amelynek kino- pan paradox ezimptomáit már unalomig felso­Párte, december 21. A kamara és a szená­tus külügyi bizottságában akció indult meg, hogy a kormány nevében Chautemps minisz­terelnök és Paul-Boncour külügyminiszter a parlamentben nyilvánosan foglaljon állást a német követelésekkel szemben. A francia kor­mány állásfoglalásának, amely az általános politikai vélemény szerint csak a német kö­vetelések határozott elutasítása lehet, még ez évben kellenne megtörténnL Berlin, december 21. A ma reggeli lapok legnagyobb része élénken kommentálja Árnál francia ügyvivő párisi utazását, amely a né­met követelésekkel van kapcsolatban. A „Völ- kische Beobachter" szerint Árnál nem vis* uj német ajánlatokat magával. Mindössze a már a szóbeli tárgyalások anyagának lerögzített formája van a birtokában. A kormányhoz kö­Bukarest, december 21. A román választá­sok példátlan visszaélések mellett zajlottak le. Különösen sok panasz érkezett Erdélyből, ahol egészen közönséges eset volt, hogy a magyar választók választási igazolványát a csendőrök elszedték és maguk Szavaztak le helyettük. Bethlen György gróf táviratban tiltakozott a belügyminiszternél a súlyos túlkapások miatt s intervenciójára ugyancsak távirati utón art a választ kapta, hogy a belügyminiszter kü­lön kormánybiztost rendel ki közigazgatási vezérfelügyelői minőségben a panaszok felül­vizsgálására. Megállapítható, hogy a tegnapi­hoz hasonló kíméletlen terror nem mutatko­zott eddig az egész világon amúgy is hír­hedt romániai választásokon sem. A terror méreteit mutatja például az a kö­rülmény, hogy a csaknem színtiszta magyar Udvarhely-megyében a liberális pártra 15.109 s a Magyar Pártra csak 5000 szavazat ju­tott, míg Szilágy-megyében, melynek lakos­sága már nagyon kevert nemzetiségű, ahol azonban a terror nem volt olyan erős, a libe­rálisok 14.331 s a Magyar Párt 17.350 szava­tolták az összeg hivatott és nem hivatott nép- boldogitók, ugyanakkor az európai népek sors- problémáját katonai kérdések teszik. — nem lehet háborítatlan megnyugvással' tekinteni a jövőbe, akármilyen diplomáciai nyüzsgést ta.- paszfcaluuk is Európa behavazott ország-útjain, zelálló lap megállapítja, hogy a birodalmi kor­mány a tárgyalások során soha sem kötötte le magát egy merev álláspont mellett. Termé­szetes azonban, hogy teljesen kilátástalan len­ne arra számítani, hogy Németország újból részt vesz a népszövetség munkájában. Nem­zetközi tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha megelőzően diplomáciai tárgyalások utján Németország egyenjogúsági követelései minden részletükben megvalósultak. Termé­szetesen az SA kereteinek megszületéséről szó sem lehet. A többi lapok is hasonló szel­lemben imák. Páris, december 21. A német követelésekkel Szemben való francia állásfoglalás ma a fran­cia politika központi problémája. A nézetek mindenesetre megoszlanak, AiUián osságban azonban a radikális párt balszárnyán te az az zatot kaptak. Az ellenzék csak három megyé­ben jutott szóhoz, illetve mandátumhoz és pedig Csik. és Háromszék-niegyékben a ma­gyarság, Alsófehér-megyében Maniu pártja ka­pott mandátumokat. Jelentettük, hogy Abrudbányait, a Magyar Párt jelöltjét még kedden este letartóztatták s azzal gyanúsították, hogy dinamiíot és fegy­vert rejteget. Csak tegnap este, a választások befejezése után bocsátották szabadon bocsá­natkérések között. Subina óromániai faluban negyven paraszt­párti akart az urna elé járulni, a csendőrök azonban nem engedték be a választókat. S mi­után ezek nem akarták ellenállás nélkül ki­adni választási igazolványaikat, a választók és a csendőrség között vad közelharc fejlő­dött ki, melynek során több revolverlövés is eldördült. A kézitusában négy polgár 6ulyosan megsebesült. Kisene-vber. az ellenzéki pártok vezető egyéniségeit egyszerűen rendőri őrizetben he­lyezték s csak a választások befejezése után, este engedték őket szabadon. Pctrozsényban a Nem a diplomatáknak, hanem a népeknek kell megérteniük egymást, egyelőre azonban azokou az útvonalakon, amelyeken a frakkoe diploma­álláspont alakul ki, hogy a kormány Francia- ország és Németország közötti közvetlen tár­gyalásokba nem mehet bele. Az angol közve- tjtő javaslatra vonatkozóan a „L‘ Oeuvre“ azt írja, hogy Németország fegyverkezési köve­teléseit nem lehet egyszerűen francia-német problémának tekinteni, hanem olyan nemzet­közt, helyesebben egész Európát érintő prob­lémának, amelyet csak a genfi kereteken be­lül lehet érdemlegesen tisztázni. Holnap ér­kezik Párisba Sir John Simon, aki azonnal megkezdi tárgyalásait Paul-Boncourral. A francia állásfoglalást minden bizonnyal döntő módon fogja ez a holnapi tárgyalás befolyá­solni. London, december 21. Sir John Simon el­utazott Párisba. választó polgárok erőszakkal hatoltak be a választási helyiségbe. Argót óromániai román- Jakta községben, egyszerűen a biró szavazott le az ellenzéki párthoz tartozó valamennyi polgár helyett. Ugyanitt Lupu pártjának egy választási plakátja egy akasztott magyart ábrázolt. A választások eredménye egyébként a kö­vetkező: sSa % Liberális párt 957.284 301 54.5 Nemzeti parasztpárt 252.387 29 14.24 Disszid. szabadelvű párt 92.600 11 5.22 Függ. parasztpárt (Lupu) 89.005 11 5,02 Cum pártja 75.265 9 4.25 Magyar párt 66.365 8 3.77 Nemz. agrárpárt (Goga) 72.314 9 4.08 Rád. parasztpárt (Junián) 43.377 5 2.45 Agrár unió (Argetojanu) 38.981 4 2.2 Áverésen és Filipéseu egyesült pártja 25,964 — 1.46 Zsidó párt 24.738 — 1.38 Szoc. dcm. párt 22.545 — 1.25 Polgári blokk (Cortu) 10.681 — 0.60 Mandátumhoz nem jutott tehát az egyesült Avarostul, Filipeecu, a zsidó, a szoc. dem. iák cikkáznak. busz fokos hidegben, halálra párt és a polgári blokk, miután e pártok a dermédíen állnak Európa lerongyolt népei és szavazatoknak a választási törvényben meg- egyetlen lépést sem tudpak egymás felé tenni, állapított minimá'lie 2 százalékát, nem értékéi* A leghallatlanabb terror segítségével a liberális párt győzött Romániában Az erdélyi magyar párt 8 mandátumot szerzett — A román választási gyakorlatban is párját ritkítja a mostani visszaélések tömege

Next

/
Thumbnails
Contents