Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-21 / 215. (3325.) szám
ára 1.20 korona (3325) szám ■ Csütörtök • 1933 december 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 490, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. fl képes melléklettel havonként 2.50 KC-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő A szlovenszkói és ruszinszJcói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. 1L emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111- emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRHHA Pillantás a jövő évre HITLER KATONÁKAT KÍVÁN A FELAJÁNLOTT BÉKÉÉRT Ismét tízéves békét ajánl Hitler a franciáknak Hivatalos jelentés a német-francia közvetlen tárgyalásokról — Páris: „elfogadhatatlan** — A német jegyzék öt pontja Ilyenkor év végén a lég ridegebb reálpoli- tusoík sem zárkózhatnak el az újévi időben szokásos jósolgatások elöl s miközben többé - kevésbé helyes kommentárokkal ellátott visz- szapiUantást vetnek az elmúlt évre, igyekeznek fölállítani az eljövendő év politikai a/sz- pektumát, elmondani a prognózist, megtalálni a jövő vezérfonalát. Vájjon mik azok a legtetszetősebb frázisok, amiket maareálpÜiUkai Pythiák és a diplomácia dodonai orákulumai a világba vetíthetnek? Nem igém köthetjük őket csokorra, mert — csodák csodája — az idén nincsenek. A politikai jósok és nagy bemondók hallgatnak, zavartan hallgatnak, meirt azok után, amik a múló esztendőben történtek, nehéz a diszkreditálás és a kinevetés veszélye nélkül határozott programot fölállítani és látni vélni a jövőt. Ne értsen senki félre, ha azt mondom, 1933 pontosan beváltotta mindazt, amit a jósok egy évvel ezelőtt jósoltak, — beváltotta s mégsem történt az, amit a jósok mondottak. Knickerbocker, a nagyszerű amerikai publicista például a leghatározottabban fölállította' a tételt: Németország vagy kommunista lesz, vagy nemzeti szocialista, de a döntés föltétlenül megtörténik. Nos, a döntés tényleg megtörtént, a birodalom százszázalékos határozottsággal elfogadta Knickerbocker egyik alternatíváját — s mégis: a helyzet ma ugyanolyan bizonytalan, mint KnickerbO'Cker könyve megjelenésének napján volt. A rettenetes a világ fejlődésében éppen az, hogy a döntések bekövetkeznek, anélkül, hogy a várt effektus metörténne. Azt mondták például tavaly: a gazdasági helyzet nem rosszabbodhat, mert ha rosszabbodik, 1933-ban elmaradhatatlan a katasztrófa. A helyzet vígan rosszabbodott tovább s a katasztrófa nem következett be. ügy esünk át a döntést jósoló és valóban döntést hozó dátumokon, mint a földgolyó valamikor a Halley-üstökös farkán átesett: az emberek a világ végét várták, rettegve az üstökös ciángázzal telt fátylától, .dobogó szívvel gondoltak az utolsó napra, — s azután egyszerre átsöpört rajtunk az égitest legyezője, anélkül, hogy észrevettük volna. A szocialisták és a kommunisták az amerikai prosperitás megingásától várták a világ- változást. Pontosan kiszámították, hogy az amerikai jólét tarthatatlan, a dollárparadi- csom utolsó napja közeledik és soha nem látott nyomor fog végigsöpörni az aranymámorhoz szokott uj kontinensen. Igazuk volt, a depresszió szinte a bejósolt mértéket túlszárnyalva rontott rá a yenkeekre és végzetesen kaszált közöttük. Mégsem következett be az, amit az amerikai mentalitás kettétörésétől általában vártunk. A dollár ma szánalomramél- tó valuta, az Unióban tiz millió munkanélküli van, a büszke amerikaiak az alkoholban keresnek vigaszt, mint valami párisi letört bohém, vagy tönkrement középeurópai földbirtokos, de szó sincs forradalomról, világnézet- változásról Amerikában, sőt, ami eddig sohasem történhetett meg, a szovjet kiküldötte s a .legatnerikaiabb mentalitás washingtoni képviselője örömkönnyet a szemükben borultak egymás nyakába, mintha mindamaz ellentét, ami a kapitalista forma és a kommunista forma között mutatkozott, csak a duzzogó gyerekek haragszomrád játékának kifejezése lett volna, esetleg apró félreértés, amin könnyű segíteni, semmi más. Ki hitte volna a múlt év jósai közül, hogy minél nagyobb lesz a nyomor és a szükség a világon, annál távolabb kerül a világforrada- Icari akkut lehetősége. Pedig szóról-szóra igy lett, maga Litvinoy sem tagadja. Ki hitte yolPáris, december 20. A világsajtót már régebben bejárta az a hír, hogy Francois Poncet berlini francia nagykövet és Hitler megbeszélésein a német kancellár átnyújtotta a francia diplomatának a birodalom fegyverkezési követeléseit, amelyek egyúttal az európai politika eljövendő békés kifejlődését is garantálták. Most hivatalos forrásból megerősítik az akkor elterjedt híreket és Francois Poncet Párisban átnyújtotta a német kancellárnak erre vonatkozó jegyzéikél. A német követelések egyelőre szóbelileg történtek meg, de hamarosan írásban is lefektetik őket. A Havas-ügynökség hivatalos információi szerint a német feltételek a következők: 1. A jelenlegi birodalmi őrséget 300.000 főből álló aktív hadsereggé kell átváltoztatni, amely az általános védkötelezettség alapján állana. 2. A birodalom követeli, hogy megadják neki a jogot az uj hadseregnek az ugyneve- zet deffenziv fegyverekkel való tetszés szerinti mértékű felfegyverzésére. 3. Németország hajlandó elfogadni a fegyverkezési ellenőrzést és a nemzeti szocialista osztagokat is az ellenőrzés alá bocsátja, ha valamennyi állam katonai és félig katonai szervezeteit ugyancsak nemzetközi ellenőrzés alá helyezik. 4. A birodalom hajlandó szomszédaival tiz évre szóló meg nem támadási szerződést kötni. 5. A birodalom a Saar-vidék azonnali visszaadását követeli, de az ottani szénbányákat 1935-ig hajlandó meghagyni Francia- országnak. A párisi visszhang Paris, december 20. A francia sajtó a német feltételekkel foglalkozva mindenekelőtt megállapítja, hogy az említett jegyzék nem diplomáciai okirat, hanem csupán annak a beszélgetésnek lejegyzése, amelyet Hitler Francois Poncet-vel folytatott. A Maiin értesülése szerint a francia kormány éppen ezért nem válaszol jegyzékben a német feltételekre, hanem észrevételeit ugyancsak Francois Poncet révéin teszi meg Berlinben. A lapok megállapodnak abban, hogy a közzétett szöveg pontosan megfelel a valóságnak és hozzáfűzik, hogy Londont és Rómát is értesítette a német kormány Hitler követeléseiről. Mivel Sir John Simon angol külügyminiszter párisi utazása küszöbön áll, a párisi újságok azt gondolják, hogy Simon és Paul Boncour a francia fővárosban már tárgyalni fognak a német kívánságokról. Ugyanakkor azonban valamennyi lap megállapítja, hogy Franciaország szempontjából a német követelések elfogadhatatlanok. Páris, december 20. A Mitropress közli dr. Bemos csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatát a dunai államok helyzetéről- A csehszlovák külügyminiszter ismét megállapítja, hogy a középeurópai kérdés ma Európa egyik legfontosabb problémája. A tervezett megoldások köziül az osztrák-német csatlakozás volna a legveszedelmesebb megoldási mód- Ugyanilyen téves lenne az uj osztrák-magyar egység megteremtése. Az egyetlen lehetőség az öt vagy hat dunai állam közös megállapodása- A praktikus megoldás Benes szerint a következő: A kisamtaut politikai alkotmánya kész és most a három hatalom a közös köz- gazdasági statútumokat dolgozza ki. Benes szerint Magyarország a saját jól felfogott érdekében előbb-utóbb kénytelen lesz együtt dolgozni a kisantanttal. Mindenekelőtt gazdasági megállapodásokra van szükség s a krízis következtében a politikai kérdéseket hátAz Excelsior szerint bizonyára Németország maximális követeléseiről van szó és a birodalom a tárgyalások folyamán engedni fog. Viszont a franciák a német követeléseket bizonyos körülmények között hajlandók a tárgyalások alapjává megtenni. Az Oeuvre szerint elvileg elfogadhatatlan a német kormány programja, mert hivatalos fegyverkezési kísérletet jelent, mig a világ ma mindenáron a lefegyverzést akarná elérni. A lapok reménnyel várják a köszöbön álló angol-francia tanácskozást, amelyen a két antantéi!am kidolgozza hivatalos álláspontját a néimet kivánságokkal szemben. térbe kell szorítani. Egy szóval politikai fegyverszünet kell s a politikai problémákat csak később, a nyugalom helyreállítása után szabad újból porondra vetni. Magyarország bevonása után sor kerülhet Ausztria bevonásáraBenes hangsúlyozta, hogy „dunai rendszerében" minden nemzet megőrizné politikai önállóságát. A nagyhatalmak azonban nem avatkozhatnánnak be a divide et imperi elvével a középeurópai problémákba- A miniszter hangsúlyozta, hogy 1919 óta változatlanul a dunai népek közgazdasági együttműködése mellett foglalt állást. Az úgynevezett „Benes- terv“ tehát az idők múlásával nem változott meg. Az időpont egyébként is közel van, amikor a terv megvalósul — mondotta Benes- A határok erőszakos megváltoztatásának kísérlete háborúhoz és káoszhoz vezetne. A regionális, politikai és gazdasági szerződések na, hogy alig egy évvel Hitler hatalomnakerü- lése után a régi stresemanni politikánál is barátságosabb politika kezd elterebélyesedni Németország és Franciaország között s nincs messze az idő, amikor turbékoló galambpárként ül össze az európai népduc peremén Hitler — s esetleg a francia generalisszimusz! Hitler hatalomra került, anélkül, hogy változás állott volna be a világhelyzetben. Amerika tönkrement, anélkül, hogy a kapitalista rendszer megbukott volna. A krízis álmodni sem mert mértékben dühöng, anélkül, hogy katasztrófa közeledne, — ki mer ilyen körülmények között jósolni, amikor minden jóslat beteljesül, anélkül, hogy a várt effektusok bekövetkeznének? Az emberre szemmelláthatóhig neon vonatkoznak a természet törvényei, s a bekövetkezett tényekre az ember sohasem reagál egyformán. A természetben, tudjuk, ha a levegő egyszer lehűl mínusz öt fokra, a viz befagy s ezen semmi sem változtathat. A természet papírformája szerint mínusz öt foknál az emberi testnek is be kellene fagynia — ha a csodálatos emberi öntudat különféle csalafintasággal nem tudná kifogni a mínusz öt fokon is! Olyanok vagyunk, mint a macskák, ha leesünk az emeletről: mindig a talpunkra esünk. Éppen ezért nem jósolunk 1934-re sem. Akármennyire bekövetkezik az, amit a tudomány, a történelem dialektikája, a szociológia pontosan kiszámit, a bekövetkezett döntő tényekre való reagálás minden esetben más lesz — és mindig olyan, hogy a ravasz emberiség (ha nem is egyénemkint, de kollektíván) megtalálja a kivezető utat a zsákuocából. Ez az egyetlen tanulság, amit az elmúlt év sok bajából levonhatunk, az egyetlen boldog tanulság, amelynek szemüvegén át alkarjuk nézni a jövő évet is. 1933-ban láttuk, hogy az emberiség mindent kibír, fagyot, dögvészt, krízist, válságot, soha meg sem álmodott bajt és nyomorúságot — vájjon mi lehet az a „rettenetesség", amit 1934 hoz? Ismét csak a Halley-üstökös farka lesz, kedves felebarátaim, a levegőnél is ritkább, könnyű és ártatlan anyag, amelytől hiába rettegünk, mert ha önnön rettegésünkbe bele is pusztulunk mi, személyileg, az emberiség mint egység és örck élőlény, játszi könnyedséggel, szinte észrevétlenül átlibeg, áttáncol, átrohan rajta. Benes „absztrakt" határokat akar Középenrépában A csehszlovák külügyminiszter Széfiába utazik? A dunai problémák uj képe?