Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-20 / 214. (3324.) szám
2 1933 december 20, kedd. rPMGM-MAG^ARFnRLa© Németország csak részben fizeti külföldi adósságait Benes szerint lehetséges a dunai államok gazdasági együttműködése Zágráb, december 19. Zágrábból jelentik: A zágrábi Politika mai száma egy Benes interjút közöl, amelyben a csehszlovák külügyminiszter mindenek előtt ama reményének ad kifejezést, hogy a béke tartósan lesz megőrizhető. Majd a középeurópai kérdések taglálása során kijelentette, hogy a dunai országok gazdasági együttműködését lehetségesnek tartja. Benes külügyminiszter a csehszlovák—osztrák gazdasági tárgyalások szerencsés és kedvező befejezését reméli. Meghalt Hans Vaihinger, a német filozófia nesztora Berlin, december 19. A német Birodalmi Bank központi bizottságának tegnapi ülésén a vezetőség arról a kérdésről tanácskozott, hogy a birodalom miként fizeti 1934 január eb seje és junius 30-ika közötti külföldi tartozásait A bank vezetősége a következőkben állapodott meg: 1. Az 1924-es 7-százalékos Dawes-kölcsön és az 1930-as 5 és félszázalékos Yotmg-köl- csön törlesztési összegeit a birodalom pontosan fizeti. 2. A többi Dawes- és Young-fizetségeknek a birodalom csak 30 százalékát fizeti meg. 3. Más kölcsönöket Németország nem törleszt. 4. Az olyan kölcsönök tekintetében, amelyeknél nincs hivatalos transzfer, az eddigi szokások maradnak érvényben. 5. Külföldi kölcsönök belföldi tulajdonosai ugyanolyan eljárásban részesülnek, mint eddig részesültek. Schacht, a Birodalmi Bank elnöke, beszédében részletesen megindokolta az uj eljárást. H a 11«, december 19. Hall eben nyolcvankét- éves korában meghalt Hane Vaihinger, a jelenkori német filozófia talán legjelentősebb embere. Vaihinger volt a Kant Társaság megalapítója, amely Németország egyik legfontosabb és lég tárgy ilagosabb filozófiai fóruma. Vaihinger ötven éves elmúlt, amikor élete fő- müvét, a „Die Philosophie des Als-Ob“-ot adta ki. Ennek a filozófiának az alapja Kant ismeret- elméleti kriticizmusa, amelynek értelmében az emberi véges ész a dolgok magánvalóját (das Ding an sich) nem ismerheti meg- Minden, amit megismerünk, csak fenomenon, tehát a dolgok megjelenési formája, és semmi sem noumenon, tehát lényeg. Ebből következik, hogy a gyakorlati ész a tiszta ésszel ellentétben kénytelen postulátumokat felállítani, amelyek léte ugyan nem bizonyítható be, de amelyek döntő szerepet játszanak mint fikciók „gyakorlati-erkölcsi'* értelemben. Ezen az elgondoláson épül fel Fried- rich Albert Lángé „Die Geschichte des Mate- rialiemus“ cimti történetkritikai müve, amely az egész filozófia történetét ennek a kritikai idealizmusnak a szemszögéből Ítéli meg. Vaihinger érdeme, hogy Kant elgondolását a fikciók terén egy hatalmas rendszerré fejlesztette ki. Ebben a világképben minden érték és fogalom olyan, mintha igaz és való lenne, pedig tudjuk, hogy csak gyakorlati jelentősége van. Ezért te adta főmüvének az „AIs-Ob“ címet, amivet azt akarta, kifejezni, hogy minden fikció. Rendszerében külön nagy részekben sorra veszi a matematikai, a természettudományos, az erkölcsi, a vallási, a művészi és a jogi fikciókat és a könyv végén mindezt szintézisbe hozza. Ebből a szintézisből adódik aztán az a neokantiku® világkép, amelynek magva Kant munkássága, de amelyet a ne okán tikos iskola (Vaihinger. Her- mann Cohen és Natorp) épített ki. (n. p.) 39 magyar-német, 41 csehszlovák mandátum: a pozsonyi katolikus egyházközségi választások végleges eredménye Pozsony, december 19. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A vasárnap lefolyt katolikus egyházközségi választások végleges eredménye a következő: összesen 6450 érvényes szavazatot adtak le. Ebből a magyar és német közös lista 3321 szavazatot s 39 mandátumot, a szlovák lista 1251 szavazatot és 15 mandátumot, a cseh és szlovák (Micsura) lista 2070 szavazatot és 26 mandátumot kapott. A magyar és a német katolikus közönség képviselőiként a következők kerültek be az egyházközségi képviselőtestületbe: Dr. O oh ab a Ágost, ügyvéd; dr. Förster Viktor, ügwéd; dr. Cot-tely Kornél, ügyvéd; dr. Gofche Árpád, ügyvéd: dr. Sándor Arthur, ügyvéd; Pelikán Ede, magántisztviselő; Zsák ovi ts Károly, férfidivatszal on-faulajd o nos; dr. Neumann Tibor, ügyvéd; Sztillő Sándor, bognár; dr. Rosowatsch József, ügyvéd; Boskó András, kereskedő; dr. Aixinger László, igazgató; Krei- bich Károly, szenátor; Vermes Samu, nyug. alispán; Nagy Dezső, építész; dr. Bicsovszkv Kázmér, titkár; Láng Gusztáv, munkás; Gallée József ifj., iparos; dr. Baosák Kálmán, ügyvéd; Wianmer Lotháar, kereskedő; Lukovits Ignác, nyugdijáé; dr. Frenghy Árpád, ügyvéd; Webeí Ottó, bankigazgató; Neumann Ferenc, borbély; Reimaar Lajos, iparos; JaraJbek Rudolf, kereskedő; Láezilóffy Ferenc, háztulajdonos; Gallina Gyula, nyugdíjas; dr. Pálfi Gyula, ügyvéd; Karner Ágoston, iparos; dr. Prónay Aladár, ügyvéd; Varga Ferenc, munkás; Preisak FeJrenc, iparos; Billot Ferdinánd, háztulajdonos; Vircsik Károly, munkás; Tóth Alajos, nyugdíjas; Szűcs Ferenc, mészáros; Zircz Hugó, cégvezető és Uhor Géza, titkár. Robbanás egy erdélyi aranybányában Bukarest, december 19. Az Erdélyben lévő vulpoi-i aranybányák közelében egy dinami- tot tartalmazd láda robbant fel. A robbanás négy munkást megölt, ötöt pedig súlyosan megsebesített, Nem ért véget a harc a Chaco vidéken Buenos Aires, december 19. Assuneian- ból érkezett jelentés szerint nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy Paraguay megegyezett Bolíviával a Cbaco-vidék évtizedes vitájában- A petróleumban gazdag határvidék hova tart ozandóságának problémája, amely miatt annyi vér folyt már Délamerikában, a jövőben is nyílt kérdés marad a két. köztársa- saság között. Dérer miniszter elfiadása a német iskolai rádióban Prága, december 19. Dérer iskolaügyi miniszter a német iskolai rádióban előadást tartott Svebla volt miniszterelnökről. Svebla érdemének tekinti, hogy Csehszlovákia németjei a köztársaság kormányában képviselve vannak.A nagy nemzetek és azok részei, mondotta egyebek között, gyakran esnek abba a kísértésbe, hogy létük célját kisebb és gyöngébb nemzetek elnyomásában, kizsákmányolásában lássák. A nemzet igazi nagysága azonban nem a kisebbek fölött való uralkodásban és azok kizsákmányolásában van. Ugyan voltak olyan idők, amikor a nemzet nagyságát m általa leigáz ott népek számával mérték, azonban ezek az idők elmúltak és ha ma még vannak olyan emberek, akik ezen idők visszatérésében hisznek és arra gondolnak — úgymond — hogy az erőszak uralmát újból visszaállítsák, akkor azt kell mondanunk, hogy ez nem fog sikerülni nekik. Nem az erőszakos tettek, hanem a békés munkateljesítmények öszege teszi a nemzet nagyságát és jelentőségét. A miniszter végül arra intette a német gyermekeket, hogy szeressék saját német népüket és tiszteljék a csehszlovák nemzetet. Ctshtilovákla ét Németország kicserélt 108 hektár földet Prága, december 19. Ezekben a napokban ratifikálták a határkorrekturákról szóló csehszlovák-német egyezményt, melyet a nemzetgyűlés már 1930-ban fogadott el. A kölcsönös határkorrektura a határfolyók medrének módosulása miatt volt szükséges. Az egyezmény szerint Csehszlovákia 108 hektár földet engedett át Németországnak s pontosan ugyanannyi területet kapott Németországtól. — HuSzonkilenc edik gyermekét szülte egy negyvenötéves bécsi asszony. Becsből jelentik: A bécsi déli lapok hirt adnak arról, hogy az egyetemi klinikán egy kocsis felesége húszon kilencedik gyermekének adott életet. A huszonkilenc .gyermek közül 23 fiú és hat leány, akik közül még 12 fiú és négy leány van életben. Az asszony már nem emlékszik részletesen gyermekei születésének pontos időpontjaira. A gyermekek nagyrészét minden orvosi segédlet nélkül szülte, a szülési folyamat minden esetben simán ment végbe. A KÉK GYÉMÁNT REGÉNY Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS (27) Csak az zavarta meg a detektívet, hogy az gyanús fiatalember úgy beszélgetett a szép Sebestyén Ilussal, mintha régi, meghitt ismerőse volna. — Sokszor láttam már magát, Ihis — mondta a fiatalember — de olyan elragadó szépnek, mint tegnap este Kálmánéinál, még sohasemHm, ezek ugyancsak régen ismerhetik egymást, gondolta magában György. És mintha a fiatalember udvarolna is a lánynak- Kálmán ... várjunk csak, Kálmán Dénes, a villamosvasutak igazgatója lesz. Valamilyen mulatság lehetett ott tegnap -.. De azért gyanúja még mindig nem oszlott el. Mikor a társaság bevonult a lakásba és ő egyedül maradt, alaposan szemügyre vette a sürü prémmel bélelt bundát, melyet a fiatalemberről lesegitett. Két betű volt a belső zsebe fölé varrva: U. M- Ahogy kifordította a zsebet, belül egy kis váezondarabkát talált, amelyre tintával irta fel a szabó a megrendelő nevét és címét. „Urbán Miklós, Szentkirályi uoca 16“, olvasta a detektív. Urbán Miklós, az ismert sporbférfiu, az ün népéit urlovas! Persze, most már emlékezem, hiszen láttam néhányszor kint a lóversenyen. 0 az, csakugyan- Tehát tévedtem, ismerte be György leverjen. De azért gépiesen folytatta a zsebek átkutatását Kesztyű, zsebkendő, kulcsok és egy levél Elolvasta a címzést: Nagyságos Urbán Miklós urnák Szentkirályi ucca 16. Magát a levelet már nem is olvasta el. Újabb vendégek érkeztek és György mindenkit alaposan megnézett, abban a biztos reményben, hogy egyikükben végre is fel fogja ismerni a betörőt. Andor egy pillanatra sem hagyta el őrhelyét. ö is lelkiismeretesen látta el feladatát Noha nézete szerint egyálta ában nem fenyegette veszély, mindenkit szemmel tartott és tekintetét minduntalan a kék gyémántra szegezte. Most egy borotváltaircu, feketehaju elegáns fiatalember lépett a szobába. Mintha láttam volna már ezt az airoot valahol, gondolta Andor. A fiatalember az előtte állók vállán keresztül nézte az ajándékokat. Tekintete az egyik tárgyról a másikra siklott, majd hirtelen megakadt a gyémánt nyakéken. — Csodálatosan szép — dünnyőgte mintegy önmagának. Egy inas jelent meg az ajtóba® és hangosan jelentette: — Méltóztassanaik a büffébe fáradni 1 A szoba pillanatok alatt kiürült. Csak kettőn maradtak: Halimay Andor és a fekete fiatalember. Ez még mindig az ajándékokat nézegette s Andor megkettőzött figyelemmel követte minden mozdulatát. Közvetlenül mellette állt, balra tőle, az ablak felé. Hirtelen hatalmas dörrenés hangzott fel az uocáról. Andor összerezzent, önkéntelenül az ablak felé nézeti, de osafc egy pillanatra, a másik pillanatban tekintete már megint a kék gyémánton csüngött: az ott feküdt épen, háborítatlanul, ragyogó pompájában sötét bársonyágyán. Alkalmasint csak egy autó pneumatikja pukkant meg — szólt oda mosolyogva Andornak a fekete fiatalember. Ezzel megfordult, menni készült, de Ugyanabban a pillanatban Edith karcsú alakja tűnt fel az ajtóban. Andor nem láthatta, mer! az asztal felé volt fordulva. De az ismeretlen fiatalember tüstént észrevette, keményen, paranosolóan a szeme közé nézett, hozzá.é- pett, megfogta remegő kezét, ráhajolt és igy szólt: — Engedje meg, hogy gratuláljak. Csak most fordult meg Andor, de mire megfordult, már csak Edith volt a szobában. Ha Iá. isá pad tan, egész testében remegve állt az ajtófélfának támaszkodva. Ajka vonaglott, szeme lezárult. Andor hozzáugrott, mert látta, hogy közel van az ájuláshoz. Egy rövid percig feküdhetett Edith eszmé- let.enül az újságíró karjaiban, de most mélyet lélegzett, eeövel felnyitotta szemét, hirtelen felegyenesedett és támolyogva ment az előszobáig vezető ajtóig. Felrántotta az ajtót és odakiáltott Györgynek: — Fogja el, ő az ... a betörő! A detektív tüstént tisztában volt a helyzettel. Csak egy fél perccel előbb csukta be az ajtót az állítólagos Urbán Miklós mögött. Tehát mégis ő volt, a betörő. Ezer ördög! De még nem késő. Ha szerencséje van, még elérheti. És úgy ahogy volt, lakájlibériában, kabát és kalap nélkül, egy pillanatot sem vesztve lerohant a lépcsőn és kiszaladt az uc- cára. Egy nagy sötét vörös gépkocsi éppen akkor indult el a ház e ől. György utána vetette magát és még idejében utolérte. Egy külvárosi csirkefogó gyakorlott ügyességével ugrott fel a hátsó tengelyire és megkapaszkodott az egyik sárhányóban. A kocsi kifordult az Andrássy-utra és szé- dü etes gyorsasággal rohant a város felé. Metsző hideg volt: a jeges téli levegő kegyetlen élességgel csapott a detektív arcába e a könnyű libérián és a kemény ingmellen keresetül bőréig hatolt. Á hideg acélba fogódzó ujjai majd kővé dermedtek. De György nem érezte a hideget, leírhatatlan izgalom hevitette. Minden ügyességét és erejét latbavetve, kissé felemelkedett a tengelyről. hogy a kocsi hátsó oldalán levő kémlelő résen- át egy pillantást vessen az autó belsejébe- z sikerük is neki és egy fellobbanó gyufa lángjánál megelégedéssel látta, hogy az, aki után hetekig hiába kutatott, ott ül közvetlenül előtte a kényelmes párnákon és gyanútlanul gyoijt rá egy cigarettára. Megvagy, gazember, gondolta magában, többé nem siklasz ki kezeim közül. Megtudom a lakásodat, a rejtekhelyedet és akkor borítom rád a vizeslepedőt, amikor nekem tetszik. De kis híja volt, hogy félre nem vezetett; milyen szerencse, hogy a baronesz felismerte! A detektív megnézte a gépkocsi számát, melyet egy erősfényü vilanyikörte világított meg: Bp 28—833. Ezt is jó lesz megjegyezni. A koosi hirtelen lassított, mert az Oktogontéren a forgalmi lámpa tilosra volt ál.itva. S ahogy megint nekirugaszkodott, Gyöngy rémülten érezte, hogy két erős kéz markolja meg lábát és lehúzza a kocsi tengelyéről. Elvesztette egyensúlyát, esés közben önkéntelenül a levegőbe kapott, hogy megkapaszkodjék valamibe s véletlenül éppen a kocsiszá- mot megvilágító villanykörtét ragadta meg, amely hangos durranással pattant szét kezében. Egész hosszában elterült a kocsiuton. Tenyerét véresre sebezték az üvegszilánkok és alaposan meg is ütötte magát, úgyhogy alig bírt talpra állni. Mikor végre feltápász- kodott, a gépkocsi már messze járt. Egy rendőr állt előtte. — Te csibész, majd adok neked autókra kapaszkodni. Györgyöt elöntötte a harag. Toporzékolt te-. hetetlen dühében— Hallgass, te barom! — rivalt rá a rendőrre. — Szabó György detektivfőfelügyelő vagyok! Ezért még keservesen meglakolsz! — A rendőr rémülten nézett a detektivre, valami mentségfélét dadogott, de a másik pillanatban György már beugrott egy arra haladó taxiba. — Benczur-utca 27! — kiáltotta a sofőrnek. — Hajtson, ahogy tud! Detektív vagyok. r Foly. köv.
