Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)
1933-12-17 / 212. (3322.) Második kiadás
10 TmXGAI-MA&fcAR-HTRLÖIf 1933 december 17, vasárnap. Hankó Márton pécsi asztrológus az égitestek állásából megjósolja a természeti katasztrófákat s az időjárást Igen enyhe és meleg ujesztendőt jósol —- Tudományos alapon eleveníti fel az eltemetett asztrológia elveit Az- asztrológia., a csillagokból való jóslás tudománya halott Zárt, befejezett valami az emberiség kultúrtörténetében. De amit jelentett, a leghatalmasabb és legeredményesebb volt amit. az emberi szellem egyáltalában alkotott Arait a. Kelet évezredek alatt szellemi téren felépített az asztrológiában, amelyet görögök képeztek ki az egyiptomi talajon 2000 évvel Krisztus előtt, nagyszerű összefoglalást 8 tökéletesen tiszta formát nyert. Az asztrológi- kns eszmék ereje lenyűgözte a népeke Alexand- riától Perzsiáig, Indiától Kínáig, a Földközi Tenger partján s később a keresztény Európában. Épugy uralkodott Bizáncban, mint Rómában, Hipparchcs és Ptolemeus idejétől Ty- oho Brache és Kepler koráig millió és millió lélek hajolt meg előtte s vakon hitt azokban a feleletekben, amiket az asztrológia a megismerés s az élet nagy kérdéseire adott. .Az asztrológia azt tanítja, bogy a földi élet minden jelensége s a csillagok között szilárd, berendezett, összefüggés van. aminek következtében az égitestek helyzetéből, egymáshoz való viszonyából következtetéseket lehet vonni a földi jelenségekre. Röviden : e csillagokból jósolni lehet a földi események alakulásaira vonatkozólag, ember sorsokat, népek sorsát, háborút és békét, uralkodók halálát, nagy természeti katasztrófákat., földrengést, vulkáni kitörést, viharokat, az időjárás alakulását mind meg lehet jósolni. .Amióta a modern csillagászat egyre tökéletesebb távcsövekkel parcellázza, az égboltozatot. millió és millió fényévre eső világszigefce- kei. boncol fel, a tizedestőrt tizenkettedik számjegyéig terjedő pontossággal határozza meg az égi jelenségek lefolyását, az asztrológia. a szellemi tudományok lomtárába került ópenugy, mint ahogy a;z alóhimiáfc eltemette a modem kémia. De a fejlődés csodálatosan alakúk,. A modern kémiában forradalmi felismerés történt, az atomok felbonthatósága, kézzelfogható valósággá vált e ezzel kapcsolatban a modern tudomány elfogadta az elemek egymásba, való átalaki thatásának tanát. Az alcMmia alaptételét és főtörekvését, az aranynak más elemből való átalakítását, igazolta a modern kémia. Miért nem érhetné tehát hasonló rehabilitáció — bár az asztrológiát, is, ezt a. mindenesetre érdekes ismerettömeget, amelyet a cóhbeli csillagászok legfeljebb féltudományinak hajlandók elfogadni? Az 1930-ban elhunyt müncheni szociológus és kulturhistorikus, Mas Kammarich a történelmi és társadalmi tudomány terén igyekezett rehabilitálni az asztrológiát s érdekes müveiben hosszabb időre szóló jóslatokat kockáztatott meg bekövetkező társadalmi jelenségekről Okkultizmusra és miszticizmusra, hajló korunkban ez a, kísérlet a tömegek előtt rokonszenves volt- A jósoknak, asztrológusoknak kora újból folvirradt, a csillagjóslás, boros z- kópkószités jövedelmező üzletággá vált s nem egy svind.-őrnek nyújtott dús jövedelmi for- rást*. Még inkább s a, tudományosságnak nagyobb látszatával tört elő az asztrológikus eszme a, természeti jelenségek: időjárás s elemi katasztrófák megjövendölésében. CSILLAGOK ÉS IDŐJÁRÁS. i A napfoltok hatása a mágneses tüneményekre kétségbevonhatatlan, kevésbé nyilvánvaló a meteorológiai tüneményekre gyakorolt hatás, de az bizonyos, hogy a napfoltok gyakoriságuk változásával módosítják a légkör kisugárzásának körülményeit. A hold vonzása idézi elő az óceáni árapályt, tehát légköri árapály t“ is kell előidéznie. A hold hatása, mely tömegének vonzásából származik, ha nagyságra nem is nagyon ismeretes, de legalább is kétségtelen. Éppen igy érdekes szent Márton nyarának jelentkezése, a minden év november 10—15. közötti felmelegedés s ugyanakkor a Hermi- dák rajainak, a csillaghullásnak feltűnése közötti összefüggés. Ennek tulajdonitják a fagyos szentek (május 11—12) kivételes hidegét is, mert ekkor a Termidák a föld s a nap közt vannak s ennek melegét részben feltartóztatják, MAGYAR TUDÓS ÜJ ELMÉLETE. Ezen az ismeretlen területen uj és érdekes munkára, vállalkozott Hankó Márton pécsi tudós, a volt fiumei tengerészeti akadémia egykori tanára, aki a közelmúlt napokban könyvet adott ki az asztrometeorológiáról s az asztroszeizmológiáról. Az első azt a tudományt jelöli meg, amely évekre szólóan próbálja megjövendölni az időjárást, természetesen a csillagokból, mint az asztrológia tette. A második az a tudomány, amely ugyancsak a csillagok járásából s állásából a várható földrengések időpontjára s helyére kíván következtetni Hankó könyveinek tudományos jellegét nem lehel kétségbevonni. Fizikai és matematikai, tehát szorosan tudományos alapon keres bizonyítékokat az asztrológusok elméleteinek alátámasz- tására. Az asztrológusok különösen a Mars bolygót tették felelőssé a babilóniai ékirás óta.. Hankó a Marsnak ezt az állítólagos hatását vette bírálat alá s csakhamar az a meggyőződés alakult ki benne, hogy a viharokat és földrengéseket valóban, az égitestek okozzák, nem ugyan egyedül a Mars, hanem a nap, a höld s általában a világmindenség valamennyi csillagzata. Hankó számításai alapján azt állítja, hogy például a hőhullámokat s a fagyhullémokat pontos idő és hely szerint már az eddigi adatainkkal és műszereinkkel közel száz százalék biztonsággal megjósolhatjuk. Az égitestek huzzák-tolják földünkön a meleg ‘s hideg légtömegeket, égitestek hozzák igy létre a szeleket, a viharokat, a borultságot, az esőzést, a havazást. Égitestekből árad az energia, amely halmokká dagasztja és völgyekké mélyíti ki a nagy kiterjedésű vizeket s utaztatják áramlatok formájában az óceánok hullám tömegeik A földrengés magyarázatára felállítja asztrogramUációs elméletét. A földkéreg üregeiben rejtőző folyós testeket, a magmákat s a földkéreg alatt levő cseppfolyós tömeget erős Itídlámzásba hozzák az égitestek. A belső folyadék titi-csapja a földkéreg szilárd falait. Nagy tömegek szakadnak le a boltozatról, ami egyeasulybomláist idéz elő s ha azután valamelyik résen nagyobb mennyiségű viz is be- ömlik a forró magmára, piikkamdsok támadnak a mélyben, amelyeket nagy rengések,, városok rombadőlése, ezrek kínos halála kisér. Hankó szerint a csillagok konstellációiból földrengések bekövetkezésének idejét megközelítő lég már ki is lehet számítani, csak a helyet nem tudjuk még megjelölni. Ez majd akkor sikerül, ha osilagtérképünk magában foglalja mindazokat az égitesteket, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak földünkre. AZ 1934. ÉV IDŐJÁRÁSA. úSok olyan időjárás- és földrengésjóslást találunk a műben, amelyeknek ellenőrzése ' jó- néhány esztendőt, tizet, vagy éppen százat kívánnak. Éppen ezért'csak azt a jóslást közöljük, amelyet Hankó a küszöbön álló uj esztendőre ad. Eszerint; január enyhe, február nagyon enyhe, március szintén enyhe időjárású lesz. Áprilisban már beköszönt a meleg, sőt a. hónap közepe igén meleg lesz. Májusban, amely szintén igen meleg hónap, főleg fagyos szentekkor lesz melegünk, Junius és julius közepesen meleg. Augusztus szintén. Szeptember első fele igen meleg. Október, aoveuber, december meglepően enyhe, összegezve tehát Igen enyhe és meleg ujesztendőre van kilátásunk. Hogy miért, azt Hankó a Vénusz, Mars, Szaturnusz s még egy sereg asztéroid, a nap közelségével, derékszögbe- állásával s egyéb had- mozdulataival magyarázza.. Valderemol „Koniferum" valódi borókabogyó párlat kitünó házigyógyszer és mint ilyen ne hiányozzék egyetlen háztartásban sem. „Slovlik" Irénéin. Az asztrológia virágzása idején a legképzettebb elmék is hittek a csillagok hatásában az időjárásra. Egy babiloni ékirás moudja, bogy „a csillagok feltűnő fényessége pusztító vihart faoz“ és „ha a Ma,rs nagyon sötét, rendkívül szigorú hidegek következnek44. Az Uias szerint, a Kutya csillagképe rossz jel s nagy bőséggel jár, a Kapella felbukkanása a reggeli égboltozaton pedig vihart jelent. $ a hajós óvakodjon. Plinlus, a legnagyobb római természettudós azt tanítja, begy az Axkturus soha nem kél fel vihar és jégeső nélkül, minden csillagnak megvan a sajátos ereje, amellyel termékenyítő esőt ajándékoz, vagy vihart,, jegét, irtó hőséget. A legtöbb ilyen imákon, abból a téves logikai munkából fakad, amely két jetenség id,öbelÁ egymásutánjából a kettő okozati összefüggését állapítja meg. Rost hoc, ergo propté* hoc. A modern légköri fizika a kozmikus hutásokat elismeri a. légköri változások okai között, Az égitestek közül elsősorban a nap és a hold bizonyára jelentős szerepet játszanak időjárásúink alakulásában. Törvényjavaslat a magánalkalmázottak munkaviszonyainak szabályozásától Prága, december 16. A magánalkalmazottak tnuvj- íkaviszonya.'iifc tárgyaló törvény javaslatának készítésévé] megbízott e a. munkaadó és rounkavállalói érdekképviseletek, kiküldötteiből alakult választmány a múlt hetekben, fejezte be munkáját, melynek eredménye az alább ismertetett törvényjavaslat. A koalíciós .lapok egyértelmű jelentése szerint a kormány a sürgősen elintézendő ügyek közé iktatta ezt a törvény javas’atot is és így annak alkotmányos tárgyalása a jövő év első heteiben várható. A fzakbizottság által kidolgozott javaslatot a cseh és a német saitó a múlt napokban aprólékosan ismertette, a szlovenszkóí és xuerrnszkói magyar lapok azonban nem méltatták azt figyelemre. A javaslat egyformán érdekli a munkaadókat és a munkavállalókat is, ezért azt teljes terjedelmében közöljük. A javaslat élté része az alkalmazottakról, a második főrésze a tanoncokról intézkedik. Az 1. paragrafus .meghatározza azt, hogy a tervezett törvény mely alkalmazott személyekre terjed ki. Ezek a kővetkezők: a.) akik kereskedőn zemben túlnyomóan kereskedelmi (üzleti segédi) teljesítmények, vagy magasabb, üemkereskedelmj szolgálatok végzésére vannak alkalmazva,; b) akik bányavállalatokban és kohómüveikben magasabbrendű szolgálatokra a bányatörvény szerint vannak alkalmazva.; c) akik szolgálata szerződés alapján mint fizied utazók, képviselők, vagy ügynökök munkaadójuk nevében s annak számlájára dolgoznak; d) akik azért, vannak alkalmazva, hogy üulmyomóán vagy kereskedelmi, vagy magasabb, nemikereskedeflfiM szolgája, tokát teljesítenek olyan vállalatokban vagy üzemekben, amelyekre az ipartörvény vona.tko zik, továbbá valamennyi más, köz- vagy magán- vállalkozó vagy szabad foglalkozást folytató személy, továbbá a fizikai személy által vezetett, vállalatban, intézetben vagy üzemiben, tekintet nél kül arra., hogy keresetre vannak-e berendezve, vagy nem, hacsak különleges törvényes iutózke- ! déstel nincsenek o. törvény hatálya, n.tól kivéve, ! mint. például: i 1 1. a liiteliütézetekben, takarékpénztáraikban, elő-1 l lég pénz tárak bán. kereseti és gazdasági szövetkeze- [ bekben, zálogházakban, ellá tanán vi és járadékin :é- I zetekbén, minden fajta biztosítóintézetben — te- ! kántet nélkül arra. hogy magánbiztosítóéi ugy’ete- ! két kötnek-e avagy a közbiztosítás céljait szolgáltjaik, valamint a. felsorolt, intézetek szövetéé geiben alkalmazott személyek; 2. a<z időszaki sajtótermékek szerkesztdtégeiben, kiadóhivatalában és elárusítóiban alkalmazott személyek; 3. az ügyvédek, közjegyzők és szabadalmi képviselők irodáiban adikalmazott személyek; 4. a magánmérnököuél^ hites építészeiknél és polgári földmérőknél alkalmazott személyek; 5. a kereskedelmi ügynökségeknél, a magán- ügyleteket közvetítő irodákban és információs irodákban alkalmazott személyek; 6. a jogi személyeknél mint testületeknél, alapítványoknál és más egyesüléseknél affika-imazott személyek. Az első paragrafus második bekezdése szerint, a jelen törvény azonban nem vonatkozik olyan személyek munkaviszonyaira, akik az első bekezdésben —- fentebb felsorolt munkákat; csak .kivétele sen, vagy átmenetileg teljesítik azért, mert, szerződésileg túlnyomóan aJaosonyabbrendü munka végzésére köteleztettek és azokra a személyekre sem, akik az 1. bekezdésben felsorolt munkákat csak rooillékfoglalkozásként, vagy alkalmilag vég zik. . A harmadik bekezdés szerint annak m égi térésénél, bogy az alkalmazott e törvény intézkedései alá tartozik-e vagy nem, kizárólag a végzett munka jellege a mértékadó. A második paragrafus szerint a. jelen, törvény •intézkedései alá far óznak az állam, a nyilvános közalapok, az országok, a, járások, vagy községek olyan, az első pairagraf isban megjelölt. óe körülírt intézeteiben, vagy üzemeiben alkalmazott személyek is, akik ezekben a, vállalatokban túlnyomóan kereskedelmi, vagy magasabb, néniké reskedéilim joliegii munkát végeznek, ha- munka- viszonyuk magánjogi szerző lésen nyugszik. Ellen- bon a második bekezdés ez érint a jelen törvény nem vonatkozik olyan személyek munkaviszonyára. akik a« állam, az állami intézet., vagy az állam álltai kezelt, alap azá mára. végeznek munkát, amennyiben munkaviszonyuk nem nyugszik ma^ gánjogí szerződésen. A harmadik paragrafus kizárja e törvény hatálya aJól az összes vasúti alkalmazottat, abban az esetben is, ha a vasút csak részben is nyilváuoe érdekéket szolgál, amennyiben ezekre a vasúti alkalmazottakra érvényes törvényes intézkedések nem biva* koznak a jelen törvényre. A jelen törvén v első részében foglalt intézkedések végül nem érvényesek a tamoncokra. A SZOLGÁLATI SZERZŐDÉS Á negyedik paragrafus első bekezdése igy szól: A munkálatok minőségét faját és terjedőimét, valamint ezek díjazását Írásbeli vagy szóbeli szerződéssel lehet megállapítani. A jelen törvépy kötelezőnek kijelentett intézkedései az alkalmazott kárára közős megegyezéssel sem módosíthatók és hatályon kívül sem helyezhetők. (I, 69. §). A 2. bekezdés szerint, ha a szerződő felek ■ini7->lra,adó és; mii"1-"vá'alói szervezeteknek a tagjai, úgy szerződésként a szervezetek között lé rejött megegyezések érvényesek, amennyiben más, kölöcsönös megá’apodáe nem volna. A harmadik bekezdés kimondta art. hogy ha. se különös, se kollektív szerződés nincs, vagy ha, ezek nem tartalmaznak idevágó intézkedést, úgy a munkálatok minőségének, fajtájának és terjedelmének, valamint a díjazásnak megállapítására az á'l’ető üzleti szakmebeli helyi szokások a mértékadók; ha nincs helyű szokás sem, úgy a vállalat viszonyaihoz és terjedelméhez mért munka végzendő s azért ugyanilyen díjazás fizetendő.. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE 5. parap-afus. A munkaadó az alkalmazottnak a munkába lépés napját követő 14 napon belül megerősítést ad ki a kötött szolgálati szerződésből! folyó jogokról és kötelességekről, amehnek feltétlenül tartalmaznia kell legalább a dijazás ösz- szegét (9. §), a felmondási időiket és a végzendő munkát. Á munkaadó által káVátott ilyen bizonylat bélyegmentee Ez az intézkedés azonban nem érinti az 1921—295. számü törvény intézkedéseivel előirt szolgálati szerződési illetéket, SZEMÉLYES BEMUTATKOZáS A hatodik paragrafus a személyes bemutatkozás kapcsán azt rendeld el, hogy az oly alkalmazottnak. aJri személyesen mutatkozik be, vagyaid a szolgálati viszony megállapítása végett jött eh igénye van a bemutatkozásai kapcsolatos elkerülhetetlen kő’eégek, kész kiadások megtéri, ésé" re, tekintet .nélkül arra, hogy a szolgálat szerződés létrejött-e vagy nem, amennyiben a munkai- adó a<z illetőt kifejezettén felhívta a személyes jelentkezésre s e felhívás a költségek megtéritéséf; kifejezetten nem zárta ki. Az eddig ismertetett hat paragrafusból is nyíltan előttünk áll az a tény, hogy a tervezett törvény a munkaadók és a munkavál'alók legszélesebb köreit közvetlenül érdekli. A nagvfontosságn javaslatot napi folytatásokban ismertetjük. A brídzsiá'ékból — válások fakadnak Legilleékesebb és legszavahiheíőbb fórum, John E Light, a legismertebb amerikai vá’dpörös bíró állítja és bizonyítja ezt az eleinte va’ószinfltlennek tetsző raegá’la- pitást- Light bíró statisztikai ad a okkal bizonyltja állítását, hogy a bridzs-játék elterjedésével karöltve szaporodnak el Amerikában — de Európában is — a válások, de sőt egyenesen és hivatalos bevallás szerint is a bridzs-jáíékveszteségek, idegrohainok, éjszakázások és más egyenes velejárók lettek okai igen nagyszámú válásoknak- A múlt hónapban csak az ő kerületében 4S17 válópernek volt oka a bridzs. Ez a játék, mondja Light bíró, mely kezdetben csak szórakoztató volt, ma már járvánnyá fajult be eges szenvedé’y, amely miatt apák elvesztik hivatalukat és becsületüket, anyák elhanyagolják otthonukat, gyermekeiket, elsikkasztják a férfi keresményét. Csak azt nem érti az ember, hogy ha csakugyan annyi bajuk van az amerikai férfiaknak és nőknek a bridzsveszteségek és bosszankodások miatt, mért nem tanultak meg annyi idő óta — jobban játszani? — Végétért a kormánybiztosi rezsim Rimaszombatban — a városbírák átvették hivatalukat. Ríma&zamibati tudósi lónk jelenti: A helügyminiszter megerősítette, a rimaszombati városbirói választást s ennek következtében a közel négyéves kormánybiztosi rezsim megszűnt. Dr. Eszenyi Gyula első vá- rosbíró, dr. Bartos Gyula és Kovács István helyettes városbirák társaságában csütörtökön reggel megjelent a városházán és a lelépő kormánybiztostól átvette a hivatal vezetését. A hívatalátadásról jegyzőkönyvet vettek föl s annak aláírása után a volt kormánybiztos azonnal távozott a városházáról A város uj vezetői előtt nyomban tisztelgett a tisztikar, melynek nevében dr. Gabonás János városi titkár üdvözölte a városid rá kát Dr. Eszenyi rövid beszédben köszönte meg a tisztviselők üdvözlését és a kölcsönös megértést hangoztatva váll vetett munkára és együttműködésre buzdította a hivatalnokokat A jövő hét folyamán az egye? bizottságok már megkezdik működésüket e amint, azok a legsürgősebb ügyek letáttgyalásával elkészülnek, sor kerül a képviselőtestület összehívására is,
