Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-17 / 62. szám

. Í333 december 17, vasárnap. $2S& 11 ^mh4z.Műyéstet Iván Sándor útja társadalmunk közöny-vára körül Hetek óta tart a becsületes, szándékú, ki­tűnő társulattal játszó Iván Sándorék küzdel­me Rimaszombatban a közönség kegyéért. Ezúttal valóban a művészet alázkodik meg s a-megélhetésért, az egyszerű puszta létfenn­tartásért játszik, ez a játék azonban nyilvá­nos lett, közügy, mivel az egész szlovenszkói közvélemény előtt folyik. Pozsonytól Husztig mindenki értesül arról az elszánt küzdelemről, amelyet a közönnyel és a gazdasági helyzettel viv a szándékaiban mindig korrekt, művészi hitében eddig meg­ingathatatlan Iván Sándor. Mi mindnyájan, akik távolról szemléljük ezt a küzdelmet, a- kiknck mostanában nincs is alkalmunk közel­ről meggyőződni arról az elkeseredett mun­káról, amelyet a társulat valószínűleg kifejt, hogy a közönség kegyét, szivét és érdeklődését magához hangolja, mindnyájan nagy részvét­tel vagyunk a kitűnő Iván Sándor színháza iránt, mert Ivánék színháza mifelénk is fo­galom még, Keleten és nyugaton egyaránt el­ismert színház. —- Az embernek önkéntelenül felötlik a kérdés, hogyan van ez, hogy ez a derék direktor, ez a kitűnő színtársulat nem tud érvényesülni, a közöny tengerébe és az adósságba fullad, mindennap csodát-és injek­ciókat várván részint a magyarságtól* részint a felsőbbségtől? Miikor tavaly s legutóbb többször is alkal­miunk volt látni Iván társulatát: példakép állíthattuk oda minden vidéki társulat elé, olyan előadásokat produkált Losoncon, Ri­maszombatban, Rozsriyon, amilyet valóban felfokozott igények kívánhattak csak meg, díszletek, kiállitásbeli finomságok, effektu­sok, a teljes zenekar: szinte nem is kisváros­ba valók, a színház túlnőtte a kisváros ará­nyait. S néhány év óta küzd a sikertelenség­gel. Miért van ez? Nagy kérdés, amelyre megfelelni egy mondattal nem is lehet. A konjunkturális időkben zsúfolt, tömött volt a rimaszombati nézőjét, hetekig játszot­tak hatalmas érdeklődés mellett. Ez a.mesé­be való táblásház ma már nincsen. Szégyellem kicsit, hogy ez éppen Rima­szombattal történt meg s Rimaszombatot úgy fogják emlegetni az újabb szlovenszkói kul­túrtörténetében, mint amely város gáncsot vet minden „szép törekvésnek s téli időbeír ön­magába húzódik vissza. A magyarázatot, a- zortban megtalálják abban, hogy a kisváros társadalma ..elfásult, közönyössé lett, többé már. nem érez lelkiismereti kérdésének bizo­nyos művészeti ügyeket, itt-ott, bizonyos vonatkozásokban félénkebbc is vált, — ezt a félénkséget regényíró aknázhatná ki a ma­ga részére okosan — általában másfelé .is. ori­entálódott, megfogyatkozott, éppen az intel­ligens közönség, elfáradt, elszegényedett. Le­het, hogy a város közönyös lelkében van a hiba, lehet, hogy a gazdasági viszonyokban, lehet, hogy a másféle orientációban... ' Csák, aki ismeri a mi kisvárosaink lélek­tanát, tudja megmondani, hányféle összetevő játszik közre addig, amíg a kisváros valami ügyben megmozdul, összefog, kollektivitását érzi, felelőség kérdését veti fel: a magyar in­dividualizmus és az eburafakó tétele ilyen­kor kezdi érlelni savanyu gyümölcsét: „A sápadt kisváros44 — mondhatnám címül, va­lami regényhez. Lehet, mondom, hogy a kisváros társadai- mi összetevőiben, különösen pedig gazdasági nehézségeiben, közönyében van a hiba. Lehet, hogy közrejátszik azódén is az, .ami tavaly még eleven kérdés volt: az Iván társulat vi­dékre túlságosan nagy, a vidék a rezsit a mai gazdasági viszonyok között nem bírja ki. Nagy zenekar, nagy személyzet: ez mind ugyan Iván nagy joszivét, hitét és önzetlen­ségét dicséri, de, ha Rimaszombat és Losonc és Rozsnyó nem vállalja a nagy színházat, akkor adjunk neki kisebbet, amilyet- meg­érdemel. Olcsó, néphelyárakkal, filléres me­netrenddel, —• Nyugatszlovenszkón errenézve jó tapasztalatok voltak. Igaz, hogy ezzel a játszás színvonala veszt. Nehéz kérdés: fenn­tartsuk-e a színházat mindenképen, a szín­vonal esésével, vagy ne engedjük a nívóból, de akkor elvész egy szezon... Pedig milyen szép előadásokat produkál Iván: gyönyörűség megnézni... Valami meg­oldást kell végre találni, hogy ez az átkos szimprobléma jobb mederbe jusson. Csak egyet ne engedjünk: azt, hogy Szlcxvenszkón kizárólagos uralma következzék el a müked- velésnek. s hogy a. színészet lassankint züllés­nek induljon. A veszendőbe hulló magyar szí­nészet kérdését kell oldani, Az egyik szlovenszkói színhazunk jobb üzleti alapo­zottság, fürgébbségét s a másik, szlovenszkói színház abszolút művészi színvonalát vala- hogy egyeztetni kellene. De azt, hogy egy színházunk az ország és világ előtt jár Cá­rt assát hetek óta a kisváros közönségének ke­gyéért, ezt a lukszust nem engedhetjük, még magyar lelkiismeretűnk árán sem... Ezt az áporodott, oblomovos magyar közönyt kell megrázni néha,-az orientálódásokat kulturális magyar vágányra illeszteni olykor, a félel­meket legyőzni, ha már inetelligenciánk le­szegényedett. Radikálisan és gyökeresen kell golgoznunk, nem kerülgetni a témát. Meg kell rázni a magyar összetartás lelkiísmeretét kul­turális téren, akár Rimaszombatban, akár Losoncon, Kassán,-Pozsonyban, vagy éppen Komáromban' vagyunk is. A fásultság egyké- pen ül társadalmunkon, csak erről egymás között nem merünk beszélni, mert egymás •szemébe kellene néznünk. És valljuk be: sze­gények vagyunk, fényűzésre egyre kevesebb telik. Aggódva figyeljük Iván Sándor útját. Szgmbatby Viktor. így készül a Szovjetfilm Moszkva, december 16. Az oroszok a filmgyártás és a rendezés terén is hívek alkarnak maradni „mindent túlszárnyalni-1 elvükhöz . és meg akarják teremteni az „orosz Hollywoodot'4. Patiliekában,. Mosz­kvától félórányira épült a nagy orosz film-, gyár. " ■ ... Áz irodában két intelligens fiatalember- rel bészélek, egyiiík a gyár technikai, má­sik á művészeti vezetője. Ez az első eset, mikor nem kívánják tőlem, hogy végig­hallgassam a gyár keletkezésének és . fej­lődésének történetét. Mindjárt felvezetnek az operatorok termeibe. Az első teremben épen egy Maupassant- novellát filmesitenek meg; a következő rendkívül nagy terem két részre vau oszt­va... Az egyikben gyárfalak, keskenyvágá- nyu vasút, a másikban, kereskedő otthona. Itt úgynevezett „nagy film44 készül: egy parasztasszony életét ábrázol­ja. A gyár előtti térségen, szitáló őszi eső­ben szürke empire-kastély frontja áll. Itt Sándor- cár vidéki rezidenciája előtt kell elvonulni a deportáltaknak. Ez a díszlet egy. nagy Dosztojevszkij-film egyik rész­letét ábrázolja, melynek „Pétervári éjsza­kák'4 a címe. A fiilm a. nagy klasszikus orosz iró . összes müveinek Pétervárott lejátszódó részeit egyesíti. GULLIVER A TÖRPÉK KÖZT A tetőn éppen Gulliver utazásait forgatják. A,most felvett jelenet címe:: „Gulliver a kalauzba jón'4. Gullivert egy 12 éves fiú játsza. Éppen, elindították a trak- torpropellert, amely mint orkán dagaszt­ja a vitorlákat, egy pumpa óriási hullámokkal árasztja el a fedél­zetet. A műhelyben megmutatják azt a 800 plasztellinből készült kis figurát, amelynek segítségével originálisam oldot­ták meg a „Gulliver a törpéknél'4 című részt. Ezeknek az agyagbabáknak mozgat­ható kezük-lábuk van, úgyhogy teljesen élethü, gyerekesen naiv mozdulatokat le­hűt velük ábrázolni. A jó öreg Swiftet is átírták, amennyiben a. törpéket kizsákmányolt kis népnek állítottak be, akikhez eljön Gulliver, élük­re áll, megszervezi és a bolsevista csapa­tok segítségével elvezeti őket a vörös bol­dogság és szabadság igéretföldjére. A SZOVJET UJ FILMJEI Az oroszoknak két legnagyobb, külföl­dön is „márkát4* jelentő rendezője Einstein és Pudovkin. Rajtuk kívül még Roszalj, Rom és Alex'andirov számítanak a szovjet- filmgyártás terén. Pudovkinnek most jött ki Moszkvában legujabb filmje, „A dezer- tőr“. Berlinben játszódik le, a háború előtti sztrájkatmoszférában.. Az ember a leg­jobb akarattal sem mondhat mást, mint hogy unalmas. Még a szovjet újságok kritikái is megem- litiJk, hogy túlságosan sóik benne a párt- gyűlés, a felvonulás és szónoklat. Szolo- csov „Tichi Dom“-ját (Csendes Don), ame­lyet szintén megfilmesítették, nő rendez­te, Priobrazfenszka asszony parasztjeiene- teiyel grandiózus hatásokat ért el. A legnagyobb külföldi filmsikerek egyi­ke idén is a tavaly külföldön is előadott „Élet utja“ maradt, mely a „beszprezor- nik“, a kóbor suhaneok életét tárgyalja. A moszkvai mozikban nincs se kisérő zene, se bevezető nyitány vagy más hason­ló mulattató muzsika. A filmek sem Olyan hangos filmek, mint ahogy azt megszok­tuk. Sokszor megesik, hogy akár egy ne­gyedóráig is némán pereg a cselekmény és ezt a néma játékot csak ének, lánccsör- getés, lovak nyerítése, vagy egy-egy szen­vedélyesen kitörő emberhang töri meg. Külföldi heti híradó sincs, kizárólag a belföldi politikai eseményeket magasztaló orosz híradót pergetik. — Csak semmi hang a külföldről! . ... ez a jelszó a filmiparban. Bemutató a budapesti Nemzeti Színházban Vagy másfélezer év távolságából érkezve mű­höz, Sakuntala, mely szombat este szólal meg a budapesti Nemzeti Színház színpadán? Minden­esetre eleget, hogy szívesen lássuk és műsorba- vétele miatt elismeréssel legyünk a színház iránt. Hírét és érdemét írójának, a müveiről igen, de személye szerint alig ismert Kalidászának kö­szönheti; a mi szemünkben azonban, kiváltképpen az teszi érdekessé, amit az ősi Indiából foglal ma­gában. Olyan világról beszél, mely merőben ide­gen tőlünk. Nemcsak földrajzilag és idöbelileg, de szellemileg is egészen tnás. égtáj, hol még rninden. együtt gomolyog és az érzékiség összefér az asz- ,kézissei, a jelen sors a megelőző földi pálya függ­vénye, az életnek a vezeklés a kikötője cs ahol embert, állatot, növényt, természeti és természet- feletti lényeket egybekapcsolva tart a rokon­ság. Ide belépni szinte annyit jelent, mint ki­lépni magunkból, hogy azután újra reátaláljunk — a mi világunkra. A szerelmes és méltatlanul el- taszitott, de végül is megjutalmazott Sakuntala történetében az emberiség emóciótárának egyik legcsillogóbb közkincsére és a tiszta és válasz­tékos forma csiszoltságában, a képek és hason­latok pompájában és a bensőséges érzés átható erejében arra a- költészetre, mely mindeneknek szól. Á. műhöz, melyet Fiók Károly, fordításának Arany János részletforditásaival való egybeol­vasztásában játszanak, az előadás hozzáadja La- votta Rezső hangulatosan simulékony kisérő ze­néjét, a kiállítás díszét és azt a fényt, melyet Bajor Gizi megragadó Sakuntalája sugároz maga . köré. Mellette Abonyi Géza mutat be meleg len­dülettel telt alakítást a király szerepében, mig a többiek közül főként Gál Gyula, Hettyey Aranka,. Eöry Kató, OIty Magda, Ungvári László és Szörényi Éva tűnnek ki. A rendezésért Hor­váth Árpádot, a jelmezek megtervezéséért Nagy­ajtai P. Terézt illeti a dicséret. Alfréd Kert Párisban ír színházi kritikát December 12-én jelent meg először Párisban a Pariser Tageblatt cimii német napilap, az emi­gráns németek franciaországi orgánuma, amely-, nek főszerkesztője Georg Beruhard, a „Vo.s- sische Zeitung*4 egykori főszerkesztője.. Alfréd Kerr, a híres német kritikus már első számában megkezdte tevékenységét és éppen úgy kritikát ir a párisi színházak eseményeiről, mint ahogy sok éven át bírálta a „Berliner Tageblatt*4 hasáb­jain a német főváros színházi újdonságait. „Chaque hőmmé a deux pays: le sien et puis la Francé" („Minden embernek két hazája van: SVÁJC UJ ELNÖKE: PILET-GOLA. Bázel, december 16. Svájc tudvalevőleg minden évben uj államfőt, szövetségi elnököt választ. Az egyesített svájci szövetséi gyűlés csütörtökön megválasztotta az uj elnököt és alelnököt. Elnökké ezúttal a szövetségi tanács legfiatalabb tagja, Marcél Edoonard Ernest Pilet-Gola vasút- és közle­kedésügyi miniszter került. Pilet, aki a Waadt- kantonban született, 45 éve® és tagja a liberális- demokrata pártnak. Az érvényesen leadott 152 szavazat közül 137 esett Pilet-re. Tizennégyen tar­tózkodtak a szavazástól. A szövetségi tanács alel­nökivé 141 szavazattal 166 közül Mingeir szövet­ségi tanácsost választották, aki 1929 óta mint had­ügyminiszter, tagja a szövetségi tanácsnak. a szülőföldje és Franciaország"); ez a régi hircs mondás a mottója Kerr cikkének, amelyet termé­szetesen németül irt. — Idegen ég alatt tovább ég bennem a régi szellem, — kezdi cikkét Alfréd Kerr — a régi sze*! retett Németország iránt, amely azonban nem Hit­ler országa. A régi szeretet a művészet iránt. Ilyen gondolatokkal nyúlok ismét a régi kritikusi szerszámokhoz; a parittyához cs a hárfához.. < Ezután Kerr megírja véleményét az aktuális párisi eseményekről: filmekről, színdarabokról,­„A denevér" uj előadásáról. Savoir uj darabjá­ról, a „III. Richard‘-ró! és így fejezi be. kritiká­ját: „Gutentag, Leser. Alfréd Kerr."-o~ A Magyar bemutató Párisban. Párisból jelentik: A Renaissamce-szinház tegnapelőtt mutatta be Bús Fekete László móltóságos asszouy trafikja" cí­mű vigjátékát „Mamzelle Maiakoff" címmel, Da­liam ismert francia hírlapíró. és színpadi szerző dolgozta át a darabot. A közönség nagyon szíve­sen fogadta a magyar vígjátékot és sokat tapsolt a szereplőknek, nemkülönben a Párisban tartózko­dó szerzőnek. Gaál Franciska szerepét Francé El- lys. játszotta a párisi premieren, az anyát' pedig Jane Raymond.’ Egy epizódszerepben feltűnt Jeau . d‘Yd, Giacobbi rendezte az előadást. A Kiepura első „hollywoodi" filmje Európában készül. Az. Üniversal három filmre szerződtette J^n Kíepurá-t, a híres lengyel tenoristát 100.000 dollár gázsival. Karácsonyra kellett volna Kiepu-. rának Hollywoodiba utazni, de most értesítést ka-, pott, hogy no menjen Kaliforniába, hanem Berlin­ben jelentkezzék a gyár európai vezetőségénél. Költségkímélés szempontjából ugyanis úgy hatá­roztak, hogy Kiepura első nagy. amerikai filmjét az európai stúdióban csinálják meg német és an­gol nyelven..’..,.-..., • < A Uj magyar filmsztár. A Daróozy József veze*o tése alatt készült uj magyar filmvigájtékban uj magyar filmsztár lép a közönség elé, Hajdú Eta-. A művésznő, aki évek óta Berlinben működik, Buda-, pesten kezdte pályáját, mint operetténekesnő és szép sikereket aratott.. Később Beriimbe került ahol Blech Leó, a világhírű karnagy vezetése mel­lett, annyira fejlesztette énekthangját,. hogy Berlin egyik opéraszinpadához szerződtették. Hajcüu Eta • „Az ellopott szerda" című filmnek úgy magyar, mint német változatában a női főszerepet játssza.: Szereplőtársai: Rubinstein Erna,. Szőke Szakáll,. Hajmássy. Miklós, Rózsahegyi Kálmán és Gyergyay István. A Douglas Fairbanks nagyúri módon gondosko-. dik elvált feleségéről. Londonból jelentik: Douglas Fairbanks kijelentette, hogy nagyúri módon gon­doskodik válófélben lévő feleségéről, Mary Pick- ford-ról. Elmondotta, hogy híres kastélyukat, amely egymillió dollárba került, 100 dolláros név­leges vételárért Mary Piclcfordira íratta, ő maga pedig Dél-Kalifornia egyik' Ciprusligetében' ánda- luziai stílusban uj palotát építtet mágáriak. A há­zaspár vagyonát ötmillió dollárra becsülik; énnek' a felét Douglas Fairbanks a feleségére Íratta, Ma­ry Pickford most New-Yorkban van és -hír szerint vissza akar térni a színpadra. .Douglas Fairbanks nagy adakozó kedve alighanem azzal kapcsolatos, hogy most jelenik meg legújabb filmje cs ennek akar sajtóirodája reklámot csinálni.-O­A NYUG ATSZLOVENSZKÓI MAGYAR színház műsora érsekujvárott Vasárnap d. u.: Timosa. Vasárnap este: A piros bűgyelláris . Hétfő: Tessék beszállni. Kedd: Oroszország, Szerda: Oroszország. Csütörtök: Obsitos. Péntek: Obsitos. Szombat: Dubarry, operett-újdonság. A NYITRAI MOZIK MŰSORA: PALACE: December 14-től 17-ig: „Csak te egye­dül". (Liáné Haid, Szőke Szakáll.) TATRA: December 15-től 17-ig: „A kis hős*. (I-íarry Ba/ur, Róbert Lynen.) RIMASZOMBATI SZÍNHÁZI MŰSOR; Szombatos vasárnap este: „Egy csők és sem­mi más." Énekes táncos operett. Vasárnap délután: „Éjféli tagó", operett. Hétfőn: „Bécsi menyasszony", vígjáték. Kedden: Tornaiján játszik a társulat: „Em­ber a hid alatt." Indig Ottó szinjátéka. Szerda és csütörtök: „Rotschildok", operett. Péntek és szombat: „Forgószél", sz tornái.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents