Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-17 / 62. szám

I. évL6Zszám« V*S*rnaD • 1933 december 17 hShhhÍiIb g £ Független magyar napilap FAULHABER, müncheni biborosérsek, aki fel- tünéstkeltő beszédet mondott a németországi helyzetről. Felgyújtották a moszkvai tf.P.U. székházét Az épület por’a leégett — Óriási izgalom Oroszországban Varsó, december 16. A varsói rádió ma azt a szenzációs hirt közölte, hogy az orosz Cseka utód­jának a moszkvai GPU-nak székháza porig lefgett- Az épületet állítólag a GPU tagjai gyújtották' föl, akik elégedetlenek voltak a vezetőséggel. A pin­cében levő foglyok a tűz martalékává váltak. A tűzoltók és rendőrök közül is többen életüket vesztették az oltási munkánál. A házban rengeteg lőszer és robbantószer volt, ami nagybán növelte a tűz veszedelmét. A szovjetsajtó szigorúan meg­tiltotta, hogy a lapok a tűzről Írjanak. A gyújto­gatás állítólag összefüggésben áll a GPU tagjai és a moszkvai főállamügyészség közt lévő ellentétek­kel. A GPU tizenöt tagját halálra Ítélték, ami az alakulat tagjai között nagy elkeseredést váltott ki. A közeli napokban újra házkutatásokat és le­tartóztatásokat akartak íogantosifani a házban, s a GPU tagjai ettől való félelmükben elégették a házban lévő aktákat. A nagy aktaégetésnél egyes verziók szerint véletlenül, más verziók szerint szántszándékos gyújtogatás következtében az épület is felgyűlt és porrá égett A tűz híre óriási feltűnést és nagy izgalmat keltett Moszkvában, ahol általában a német Reichstag égéséhez hason­lítják a GPU épületében kiütött tüzet. Masaryk elnök hangosfilm-üzenetet küldőit a világ nepemek „Dicsőség Istennek, békesség az embernek" — Állásfoglalás a nép. rftwtJés mel»ett — Kern a gazdasági és a politikai, hanam az er­kölcsi probléma a döntő Prága, december 16. Masaryk köztársasági elnök a Fox-heti filmhíradóban német, cseh, angol és francia nyelven karácsonyi üzenetet küldött a világ társadalmának. Üzenetének elején saját ifjúságáról emlékszik meg, arról az időről, amikor falujában házról-házra járt az Isten dicsőségéről és a föld békességéről énekelt. Azóta sok év telt el, végigélte a vi­lágháborút és látta a militarizmust. Mindig eszébe jutott akkor az evangéliumnak gyer­mek korában énekelt szövege és remélte, hogy a világ lassan-lassan mégis' csak Jézus paran­csa mellett dönt. Azt javasolja, hogy, sínkit se izgassanak gazdasági vagy politikai kérdé­sek. A mai kor problémája nemcsak gazdasági és politikai, hanem erkölcsi természetű is. Mindenütt el kell vetni az erőszakot. A vi­lágháború eredménye a Népszövetség volt és a Népszövetség a békének leghatásosabb eszköze marad a jövőben is. Becsületes politi­kát kell folytatni. Masaryk a mai korban egyetlen olyan politikai problémát sem lát, melyet az államférfiak nyugodtan és békésen meg nem oldhatnának. — Ezek után megkö­szönte a Fox-filmnek, hogy módot nyújtott arra, hogy az Egyesült Államok polgárainak és a többi népnek boldog karácsonyt kíván­hasson. Szavait ismét az evangéliumi idézet­tel fejezte be: „Dicsőség a magasságban az Istennek és béke a földön a jóakarata ember- neku. Ikarus vagy Lindbergh Az angol képviselőházban — mindenki tudja — az a szokás, hogy az elnök soha­sem nevezi nevükön a képviselőket. A parlamenti illem úgy kívánja, hogy az alsóház tagjait úgy szólítsák meg, mint kerületek képviselőjét. Higgadt és nyu­godt az angol parlament tárgyalása s mé­gis az történt egyszer, hogy egy ifjú kép­viselő — hevülékeny lélek — több ízben zavarta közbeszólásaival a szónokot. X speaker kétszer is figyelmeztette már To» tisham képviselőjét, hogy ne zavarja a szónokot s amikor az ifjú honatya harma­dik közbeszólása is átsüvltctt. a termen, a speaker kopogott és zord hangon igy szó­lott: — Figyelmeztetem Totisham képviselő­jét, hogyha legközelebb közbeszól, úgy ne­vén fogom szólítani. Az ifjú képviselő ekkor — megdermedt a vér az erekben — kitárta a kezeit s igy szólott: — És vájjon akkor mi fog történni? A speaker pedig feltekintett s csak eny- nyit mondott: — Azt egyedül a jó ég tudja . . . í) Milyen feszült, volt a világ hangulata most két esztendővel ezelőtt! Ezen a na­pon irgalmasan várták a francia parla­ment éjszakai ülésének döntését, mert a francia képviselőház többsége elszánta magát arra, hogy nem fizeti a háborús adósságok kamatait az Egyesült Államok­nak. Hoover ott ült a telefonnál Washing­tonban és várta a retteretes hirt. Herriot inkább lemondott és otthagyta a kormány- elnöki széket, de nem vállalta azt a fele­lősséget, hogy Franciaország hitelét és pénzügyi biztonságát aláássa egy ilyen döntés — s ezen a reggelen a világ újság­jaiban rövid távirat jelenti, hogy a fran­cia kormány megtáviratozta az amerikai kormánynak Washingtonba, hogy a de­cember 15-én esedékessé váló háborús részletet nem fizeti meg. Chautemps a be- lyén van, Herriot mögötte áll és támogat­ja a kormányt, a francia, polgár nyugod­tan fekszik le éjszakai pihenőre s a pénz­ügyminisztériumban az egyik osztályfő­nök kikerestette a-tavalyi hasonló távirat szövegét, lemásoltatta, becsöngette a szol­gát s kiadta az utasítást: — Küldjék el ezt a táviratot Washing­tonba! Roosevelt már nem ült a telefondrót vé­gén, Washingtonban szép csendesen oda­tették a francia táviratot a többi mellé, hiszen egészen szép gyűjteményük van ebből, mert Anglia 117 millió dollárból csak 7.5-et fizetett, a legtöbb ország sem­mit sem fizetett. A háborús adósságok kérdése két észtén- dővel ezelőtt még válsággal fenyegette a világot, most akta lett belőle — irattárba helyezendő: teszik rá a jelzést. Beites és Paul Bomour Kézépeurópárél tárgyal A közveüen német-francia tárgyalások ellen — Az olasz memo­randum a dunavidékl tárgyalások alap.a Paris, december 16. Benes csehszlovák kül­ügyminiszter ma ismét tárgyalt Paul Boncour- ral, E tárgyalás után világosan a közvéle­mény szeme előtt állnak a francia politikai irányelvei Németország ujjáfelszerelésének kérdésében. A konferenciákon Benes és Paul Boncom megegyezett abban, hogy Németor- szággal senki sem kezd külön tárgyalásokba. Németország a jelen körlümények között nem szerelhet fel. Az európai politika alapja to­vábbra is a népszövetségi paktum elismerése lesz. Szóba sem kerülhet egy Genfen kívül megtartandó konferencia terve. A Népszövet­ség reformáját a tárgyaló felek elutasítják. A mai konferencián a tárgyaló felek a du- nat államok közeledésének problémájával is foglalkoztak, A két miniszter megegyezett abban, hogy kritika tárgyává teszi a szeptem­ber 28-án keltezett olasz memorandumot. Ezt a memorandumot mai formájában Franciaor­szág és a kisantant nem fogadhatja el, mert kereskedelmileg Németország és Olaszország iparának szolgáltatná ki a dunai államokat. Ezt a követelést az olaszok azzal indokolják, hogy Olaszország és Németország az, amely a . legtöbb mezőgazdasági terméket vásárolja középeurópában. Mindazonáltal Franciaor­szág és a kisantant mindent elkövet, hogy az olasz memorandumot a tárgyalások alapjává tegye. A HARMADIK NAP ESEMÉNYEI. P á r i s, december 16. Benes miniszter pá­risi tartózkodásának harmadik napján meg­látogatta a francia szenátus elnökét, és Bouis­sont, a kamara elnökét. Az Elyssée palotában Benes tiszteletére ünnepi ebéd volt. Délután Benes résztvett a politikai és a szellemi tudo­mányok akadémiájának ülésén. Mint ismere­tes, az akadémiának Benes is tagja. Szombaton este Benes utoljára tárgyalt Paul Boncour- ral, majd a francia diplomatákkal együtt meg­fogalmazta a háromnapos , tárgyalások eredmé­nyét összefoglaló hivatalos kommünikét Gömbös a „kritizálok“ ellen Budapest, december 16. Gömbös Gyula ma­gyar miniszterelnök -a' FaLuszövotség mai or­szágos kongresszusán beszédet mondott, amely­ben e ültél te-azokat, akik csak kritizálnak, de nem cselekszenek. Kijelentette továbbá, hogy két millió pengőt fordít telepítési célokra és az elmúlt évben 220.000 hold föld cserélt gaz­dát, ami azt mutatja, hogy akciója komoly. mozgalom indult meg abból a célból, hogy fel­szólítsák Festetich Sándor grófot, hogy vagy mandátumáról mondjon le, vagypedig a horog- keresztes mozgalomban való szereplését szün­tesse be. FLOHR—BOTVINIK: 5:5. GRÓF FESTETICH SÁNDORT LEMONDÁSRA SZÓLÍTJA FEL A VÁLASZTÓKERÜLETE. Budapest, december 16. A „Magyarország4* ér­tesülése szerint az enyingi választókerületben Leningrád, december 16. A Flöhr—-Botvinik kö­zötti sakkin érköz és tizedik fordulójában az orosz mesternek sikerült újabb győzelemmel kiegyenli- teni' a verseny állását, amely a mai eredmény után 5:5. Még két játszma van hátra a verseny be­fejezéséhez. Nem esett ki a világ feneke, mert a há­borús adósságokat nem fizetik, sok min­denért nem történtek bajok és veszedel­mek, amiről általában még évekkel ezelőtt azt hitték, hogy veszendőbe viszi az em­beriség vagy országok sorsát, A tények azt mutatják és a jelenségek azt bizonyít­ják, hogy olyan elképzelések és feltétele­zések, amelyektől megreszkettek az embe­rek, nem járnak végzetes következmé­nyekkel, mert egészen másutt van, egészen más okokban rejlik a világ végzete s baja. Kiderült, amint ki kellett derülnie, hogy az egész világpolitika és világgazdaság egyetemes válsága a nagy haj, nem itedig azok a következések, amelyek csak a fő­okból erednek. De még inkább kiderült, hogy nem ezek a lényeges kérdések, ha­nem sokkal inkább az és mindenekfölött csupán az, hogy államok sorsát és népek ügyeit bátran, elhatározással és szilárd akarattal tudják irányítani, vagy sem. A- kifc mindig félnek a holnaptól és a követ­kezésektől, azok elmulasztják a lehetősé­geket, s mert nem mernek megkockáztatni valamely bizonytalanságot, nem vállalkoz­nak bizonyosságokra sem. Nincsenek lehetetlenségek: odáig jutot­tunk a világ sorsában. Minden megtörtén­hetik, csak az nem történhetik meg, hogy a tespedésben és a bizonytalanságban, az akarat és a bátorság hiányában senyred- jünk el. Ma nem élünk olyan időket, mert sokkal Inkább lüktetőbb az élet és sokkal gyorsabb az események váltakozása mip*

Next

/
Thumbnails
Contents