Napló, 1933. december (1. évfolyam, 49-63. szám), Prágai Magyar Hirlap, 1933. december (12. évfolyam, 212-221 / 3322-3331. szám)

1933-12-16 / 61. szám

1933 december 16, szombat Hasit 3 Érelmeszesedésnél, GOLYVÁNÁL, NEURASTHÉNIANAL, CSONTBAJOKNAL a csizi iód-brómos nvóivviz OTTHONI IVÓ- ÉS FÜRDŐRUHÁJA KIVÁLÓ EREDMÉNYT BIZTOSIT. Beszerezhető minden ásványvíz-kereskedés­ben, gyógyszertár és drogériában. Megren­delhető használati utasítással a íürdőigaz- gatóságnál, Cíz-kúpele. Zemplén Dénes a bírái előtt Őrí isi érdeklődés az anyafiyllkos Hu perének tárgyalása iránt - Érdekes feleleteket ad a keraérett gyerek bárgyuságáról tartott neki előadást, mi­re nagyanyja sértődötten távozott. Apja átvette és Mezőtúrra küldte, egy tanársegéd kisérte el a vidéki városba és ettől hallotta, hogy a pezsgő hat pengőbe kerül, a nő pedig tiz pengőbe. Mezőtúron rosszul érezte magát, levelet küldött any­jának, aki tiz pengőt küldött ,ós ezzel visz- szautaizott Pestre. Amikor megérkezett, megnézte a King-Koug filmet, amely nem tetszett neki. Anyja állandóan az apját szidta és Lászlót dicsérte, de Dénes azt követelte, hogy dob­ja ki Lászlót. „Inkább téged doblak ki, mint Lászlót11, felelte az anyja. Ezekután Zemplén Dénes elmondja a gyilkosság eléggé ismert részleteit. — Miért gyilkoltál? — kérdezi az elnök. — Mert sokat szenvedtem — felelte a fiú. A vallomás további folyamán sok ér­dekes adatot mondott el a fin, amely egy­részt rávilágít Zemplén szokatlan intelli­genciájára, másrészt arra a lelki állapotra Parisban tüntetnek a közhivatal­nokok a iizetcsleszállítás ellen Paris, december 15. Az állami hivatalno­kok szakszervezeteinek és a városi vállalatok alkalmazottai az Opera-téren tüntető gyűlést akartak tartani a szenátus pénzügyi bizott­sága határozatai ellen. Szándékuk azonban meghiúsult a rendőrség és a polgári gárda be­avatkozása következtében. A hivatalnokok az esti órákban számos csoportban haladtak az Opera-tér felé, de mindenütt erős rendőr­csapatokba ütköztek, amelyek szétszórták őket. ­Sokhelyütt heves összeütközésre került a sor. Többszáz embernek mégis sikerült el­jutni az Opera-térre , ahol lovas csendőr ség és rendőrség párta őket. Itt is súlyos összeütközések történtek, de a rendőrség ura maradt a helyzetnek. Este 8 óra felé több mint ötszázra rúgott a letartóztatott- tak száma. A letartóztatottak közül kihallgatásuk után sokat szabadon,bocsátottak. Nincs kizárva, hogy a hivatalnokok néhány nap múlva va­lóban kimondják az általános sztrájkot, amely azonban rövid időtartamú lesz és csu­pán intésül fog szolgálni. Télen hideg napokon és sporthoz használjunk NIVEA-CREM E-t vagy OLAJ u. Mielőtt a szabadba megyünk dörzsöljük be erősen kezünket és arcunkat NIVEA-CREME vagy NIVEA- OLAJ-jal. Mindkettő megvédi bőrünket JgM az időjárás káros behatásaitól a bőrt | üdén tartják és simává teszik a | kicserepesedett érdes bőrt. Mélyen behatolnak a bőrszövetbe, f' M táplálják, erősitik azt és ezáltal iPp ellentállóvá teszik. NIVEA-CREME: Ke 3.— — 15.— NIVEA.OLAJ: Ke 12.- a 22.­rneket, mikor megtudta, hogy anyjánál nem akar maradni, magához vette, kiruházta cs minden te­kintetben gondoskodott róla. Elmondja, hogy a fiú betegesen hazug és egyéb rossz tulajdon, ságaira is rájött. Megtudta, hogy anyjával kibékült, titokban min­dent besúgott neki, ami a házban történt. — Ekkor elhatároztam, hogy megverem, — val­lotta Zemplén Géza, — do a feleségem és a ház­vezetőnő megakadályoztak ebben. Feleségem ege­idben elmondta, hogy a fiú kijelentette előtte: „Bárcsak dögölne meg apa, akkor ketten maradnánk". Minden máskép- kén történt volna, ha akkor alaposan megver­tem volna. — A fiú határozottan azt vallotta, hogy nem kémkedett és nem árulkodott az édesanyjának. — Joliban hiszek a feleségemnek, mint u gyilkosnak! — mondta az egyetemi tanár a hall­gatóság nagy megrökönyödésére. — Ne tessék ilyen kifejezést használni, — mondta az elnök. —. Mi volt a szándéka a fiúval? — Emberi akartam belőle nevelni, ami sike­rült is volna, ha az a dög nem csalta volna vissza magához. — Hogy lelhet ilyen kifejezést használni? -- kérdi az ügyész. — Ilyesmit csak állatokra szok­tak mondani. — Az állatok között sincs olyan teremt­mény, mint az első feleségem volt — mondja Zemplén Géza. •— Az egész élete­met tönkre tette, minden órámat elkeserí­tette. SZEMBESÍTÉS. A következő tanú Zemplén Géza második tele;.-:ege. Ab elnök kérdésére mindenekelőtt ki­jelenti, hogy nem igaz, hegy csak akkor volt hajlandó fe­leségül menni Zemplén Gézához, ha a gyer­mekek elkerülnek a háztól. ö is megerősíti, hogy előtte mondta Dénes: ,..bárcsak dögölne meg apa.. Az elnök elrendeli, hogy a vádlottat ve­zessék elő, Zemplén Dénest szembesítik a tanúval, aki szemébe mondja neki, hogy megtette a kijelentést, A fin lehajtott fejjel tagadja, hogy valóban mondta volna ezt * mondatot, Zemplénnél a szembesítés után megesketik vallomására. ZEMPLÉN’ TIBOR NEM ÖRÜL AZ ÉDES- ANYJÁNAK. Több jelentéktelen tanú kihallgatása alfán a vádlott (bátyját, Zemplén Tibor ludcvikás nö­vendéket hallgatják ki. Az elnök megkérdezi tőle, hogy szerette-e az édesanyját. A tanú őzt válaszolja, hogy kezdetben igen. Az elnök kérdésére elmondja, hogy édesanyját két évvel ezelőtt, látta, amikor meglátogatta a Ludovikán. Az édesanyja megkérdezte tőle, hogy nem örül-e a találkozásnak, miro ő kereken azt felelte, hogy nem. Édesanyja erre sírva fa­kadt és azt mondta, hogy Isten bosszúálló és meg fogja ezért büntetni, öecséneik, mikor utoljára találkozott vele, szemrehányást tett, amiért apja után kémke­dik, mire Dénes kijelentette, hogy ez nem igaz. Ezután Dénes régi •Ifanitóit hallgatják ki, akik mind azt 'vallják, Dénes jó gyerek és engedelmes tanítvány volt. TANÁRAI SZERETTÉK DÉNEST Fél nyolc órakor szünetet rendel el az elnök, szünet után Bosnyák Pongrácz tanárt, Dénes régebbi osztályfőnökét hallgatják ki. A tanár el­mondja, hogy Dénes jómaga viseletű fiú volt, csendes, szomor­kás természetű gyermek. Édesanyja nem jól bánt vele és mikor édesapjá­nál lakott, a fiú rendesebben öltözködött és job­ban is tanult. Mezőtúrról irt levelet volt osztályfőnökének, amelyben panaszkodott ottani sorsa miatt és kérte volt tanárát, eszközölje ki, hogy újra Pestre kerülhessen. Azután Dénes diáktársait hallgatják lei, akik el­mondják, hogy Dénes verekedő természetű volt, aki mindig ragaszkodott ahhoz, hogy az ö akarata érvé­nyesüljön. Gyakran látták, hogy az óceán veszekszik az édesanyjával. Dénes egyik osztálytársa kijelen­tette, hogy nem Dénes volt az, aki kémkedett édesapja után, hanem egyik osztálytársát biztatta fel Dénes édes­anyja, hogy kémkedjék Zemplén Géza házában és mindent mondjon el neki. Az elnök kilenc órakor berekeszteiís a tárgya­lást és annak folytatását szombat reggel tiz órára tűzte ki. Tüzkatasstrófa a táncversenyen, három versenyző elevenen elégéit Newyork, december 15. Borzalmas sze­rencsétlenséggel végződött egy mar athéni táncverseny, amelyet Maine állam Hamp- den városában rendeztek. A tánepavillon kigyulladt és három tánc versenyző a lán­gokban lelte halálát. A katasztrófa akkor tört ki, amikor a táncoló párok több mint huszonnégy órája táncoltak. Az elcsigázott táncosok annyira ki voltak merülve, hogy nem tudták idejében elérni a kijáratot, hogy a szabadba meneküljenek. A három mar athéni táncoló elevenen elégett és tiz táncos Súlyos sérüléseket szenvedett. A táncpalota teljesen leégett. Újszülött zálogban Newyorkíból jelentik: A bírósághoz különös panaszt adott be egy köztisztviselő. Feleségé­nek egyik kórházban gyermeke született, mint­hogy azonban az atya nem tudta a költségeket teljesen lefizetni, a kórház arra. az álláspont­ra helyezkedett, hogy mindaddig, visszatartja a gyermeket, amíg az atyja ki nem fizeti a számlát. A per a. gyermek kiadatásáért indult meg. Panasziratában azt írja az apa, hogy a gyermek nem tekinthető tárgynak, személy pedig nem szolgálhat zálogul. Zemplén Dénes véznán sápadtan, gyű­rött kék ruhában, nyitott ingben lép a bí­róság elé, meghajlik, majd halkan elmond­ja a személyi adatait. 1918 december 18-án született, tehát még nem tizenöt éves, A büntető törvénykönyv -269. paragrafusa alapján vádolják 'Szándékos emberölés vét­ségével (nem bűntettével, mert tizenöt év­nél fiatalabb koruak nem követnék el bűn­tettet). — Megértetted a vádat? — kérdi az el­nök. — Igen. — Bűnösnek érzed magad? — Igen. A fin ezután elmondja élettörténetét. Hangoztatja, hogy anyjával rendkívül zi­lált és szabálytalan életet élt. Egy alka­lommal rendőr kísérte be őket a rendőr­ség épületének közelében levő parkból a hajnali órákban, mert az anyja arra kény- szeri tette, hogy szabadég alatt töltsék az éjszakát, holott volt lakásuk, de Zemplén­né ilyen romantikus módon akart, rámu­tatni nagy nyomorára a hatóságok előtt. A fiú utálattal és gyűlölettel' beszélt Lász­ló szerelőről, aki, ha, megjelent anyjánál, „eloltották a villanyt". Egy karácsonykor nagyanyja megláto­gatta a fiút és a karácsonyfát akarta fel­díszíteni, de az anyja félrehivta a fiút és 80 fillért ígért neki, valamint mozi­jegyet, ha elkergeti az öregasszonyt. Zemplén Dénes erre szemtelenkedni kez­dett nagyanyjával s az öregasszonyok Iskolíimrmekek borzalmas vasúti katasztrófája Lengyelországban Az iskolásvonatba belefutott egy személyvonat — Három, gyermekkel zsúfolt, kocsi lezuhant a töltésről — Eddig tiz halott, ötven sebesült — A romok alatt még halott gyermekek feküsznek Posen, december lő. Közvetlen a, város közelé­ben ma reggel borzalmas vasúti szerencsétlenség történt, amelynek számos gyermekélet esett áldozatul. Az állomási bejáró előtt egy érkező személyvonat belefutott a sínpáron veszteglő vonatba, amely­ben kizárólag gyermekek utaztak. A veszteglő vonat három kocsija az összeütkö­zés következtében lefordult a töltésről. A ro- mok közül eddig hat gyermek hulláját szedték ki. Az összetört kocsikban csak gyermekek vol­tak. A halottakon kívül eddig tizennégy súlyosan se­besült gyermeket szállítottak a kórházba. A gyer­mekek között nagy/ pánik keletkezett, sok sebe­sült gyermek'elszaladt a helyszínéről és Így a se­besültek, számát pontosan-nem lehetett-még meg­állapítani. Eddig fis halott, ötven sebeseit Posen, december lő. A vasúti összeütközés ál­dozatait eddig tiz halottban és ötven súlyosabban és könnyebben sebesültben állapították meg. Va­lószínűnek tartják, hogy a romok alatt még sok halott gyermek van. A vonaton úgyszólván kizárólag iskolás gyer­mekek utaztak, akik a környékbeli falvakból jár­tak be a poseni iskolákba a kora reggeli vonat­tal. Valószínűnek tartják, hogy a szerencsétlensé­get a személyvonat mozdonyvezetője okozta, aki nem vette észre a megállásra szóló jelzést és to­vább vezette a vonatot. A mentési munkálatokat rendkívül megnehezíti az erős fagy. A tanúkihallgatások Szünet után a bíróság zárt tárgyalást rendel el, majd megkezdődik a tanuk ki­hallgatása, Elsőnek dr. Ballo Bernardin cisztercei tanárt, Zemplén Dénes osztály­főnökét hallgatják ki. A tanár rendkívül rokonszenvesen beszél a gyerekről, el­mondja, hogy mindig udvarias volt és rendkívül tehetséges. Zemplénné gyakran leveleket irt a tanárnak, melyben a fiát szidta és bejelentette, hogy a fiú fettleg bántalmazza öt. A tanár nem vette komo­lyan az asszony leveleit és azt gondolta, hogy az egzaltált nő érzelmi kitörései. Felkereste az apát és kérte, hogy vigye el a fiút az anyjától. Ballo Bernardin vallo­másainak további részei előtt Zemplén Dé­nest kikisérik a teremből, hogy a pap azo­kat az adatokat is elmondhassa, melyeket a fiú előtt nem akart elmondani. Ballo ki­jelentette, hogy a fiú nem tisztelhette any. ját, mert nyílt fejű gyerek volt és megér­tette az őt környékező dolgokat. A tanár véleménye szerint a fiút szigorú, de jó ne­velésben keik részesíteni és még becsületes ember válhat belőle. Ballo Bernardint meg- eskették vallomására. Budapest, december lő. A délutáni tárgyalás első tanúja Zemplén Géza műegyetemi tanár, a vádlott édesapja volt. Mikor az elnök megkérdi tőle, hogy mikor látta fiát először, elmondja, hogy egy árvaszéki tárgyaláson, majd egy temetésen. — És pólyában nem látta? — kérdezte az el­nök. ‘ i — Hát igen,' láttam pólyában is..-- Igaz az, hogy ön hangoztatta, hogy nem az öné a gyermek? — Meglehet, mert sokszor kaptam figyelmez­tetést, hogy a gyermek nem az enyém. Ezután a bíró kérdésére elmondja., hogy a gyér­ig, amelyben a fim élt. A fiú kedvenc szó­rakozása a balandorregények olvasása volt, ezenkívül a mozit szereti a legjobban, fő­leg a Kiepura-filmeke t. Azt is megkérdez­te a bíró, hogy milyennek tartja az életet. — Nagyon szép, értékes és megfizethe­tetlen — mondotta Dénes. A halál, szerinte, semmi 'különös, mert természetes dolog. Amikor a bíró azt állít­ja, hogy erőszakos halál Jis van, Dénes ki­tart amellett, hogy még ez a halál is ter­mészetes. — Mire ítélnéd magad? — Önmaga felett senki sem Ítélkezhet — mondotta rövid, töprengés után Zem­plén Dénes. Amikor a bíró megkérdezte, hogy tetté­ben mit tart sülycsh.itó és mit enyhítő kö, rülménynek, a. fiú azt felelte, hogy súlyos az, hogy clt, de enyhítő körülmény, hogy nehéz és szenvedéssel telt életet élt. Ter­veire vonatkozóan csak annyit mondott', hogy a büntetés kitöltése után az idegen- lég: óba, akar lépni. Budapest, december 15. A fiatalkornál bírósága előtt ma jelent meg az anyagyil- kos Zemplén Dénes. A tárgyalást óriási ér­deklődés előzte meg, de a bíróság csak ke­vés jegyet adott ki. Az uccán nagy tömeg várakozott a tárgyalás megnyitása előtt mert látni akarta a rabszállitó kocsi érke­zését. Egy csapat rendőr is kivonult, hogy fentau-tsa a rendet. A tárgyalóteremben sok pap, tanár és újságíró foglalt helyet továbbá sok 30—40 éves nő, akiknek valószínűleg Zemplén Dénesirez hasonló fiaik vannak. Németh Péter elnök megnyitja a tárgya­lást és megkérdezi Novak ügyészt, vájjon a sajtó közölheti-e a tárgyalás anyagát. Az ügyész beleegyezett ebbe, mert véleménye szerint a lapok már annyit irtaik az eset­ről, hogy felesleges volna a közlés megtil­tása. Ezenkívül sok újság tévesen számolt be az eseményekről s most a tárgyalás fo­lyamán legalább tiszta képet kaphat a kö­zönség.

Next

/
Thumbnails
Contents