Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)
1933-11-15 / 35. szám
Ára 80 Fillér I. évf. 35. szám - STe^d^ - 1933 november 15 £1 feljelentő Független magyar napilap / JAN KIEPURA, a világhírű, tenor, akinek munkatársunkkal, Hungaricus Vlatorral jolytatott szenzációs beszélgetését lapunk belsejében közöljük. A német választások eredményének hatása a francia kamarában PauMtoncour élesen szembefordul a diadalmas Hitlerrel A pakturrspoiiiika dicsérete — Javul az olasz-francia viszony — Fabry beszéde Páiis, november 14. A kamara kedd délutáni ülésén, a külpolitikai vita folyamán Nogaro radikális képviselő interpellációja után, mely. ben a képviselő az európai haderők egyformaságának kérdésével foglalkozott, Paul Boncour külügyminiszter emelkedett szólásra, hogy ál. lést foglaljon a Hitler legújabb győzelme után előállott európai helyzethez. Az az aktafedél, amelyben írásait a külügy. miniszter a szónoki emelvényre vitte, kék-fe. hét-piros volt s mér ez a külső jel is mutatta, hogy a beszéd éles és harcias lesz. A franciái külügyminiszter mindenesetre megállapította, hogy a november 12-iki német választások eredménye senkit nem lepett meg és a francia álláspont az eredmény következtében nem változhat meg. A választás igazolta és xnegerő. sitette a német forradalmat. Akármilyen nyilatkozatot tesznek azonban a német forradalom vezérei. akármit akarnak a vezetők, a szomszédos államoknak mégis számolniok kell az agresszíven diadalmaskodó német nemzeti mozgalom veszedelmeivel. A depresszió hosz. szas korszaka után a német nép a nemzeti érzés iölingerlésével akar uj helyet teremteni magának Európában. — A jövőben is hajlandók vagyunk konkrét és határozott javaslatokat elfogdani — mondotta Paul Boncour. — De ez a politikai felfogás, amelyet a fajelméletre alapoznak, korlátlan lehetőségeket rejt magában és átterjed, bet azokon a határokon, amelyeket a történelem és a szerződések kiszabtak. Hitler forradalma és a genfi institúció között áthidalhatatlan antagonizmus van. Németországnak a népszövetségből való kilépése ellentétben éli a Géniben egyesült és egymással szolidáris népek politikájával. Nem csoda, hogy Németország szomszédai nyugtalankodnak és igye. köznek politikájukat hozzáidomitani az eseményekhez. A külügyminiszter ezután Franciaország hé. kés törekvéseiről beszél, a lefegyverzési kon- fereneiák állásáról abban a pillanatban, ami. kor Németország elhagyta a népszövetséget. Franciaország soha nem gördített akadályt szerinte a lefegyverzési konfeerneia összeülése elé- Lehetetlen állapotot teremtene azonban, ha Németország újból fegyverkezni kezdene, mert Franciaország elvesztené fegyverkezési fölényét és kénytelen volna a mai arány betartásával megkezdeni a versenyfegyverkezést Németországgal, ami a szakadék szélére taszítaná Európát. Választani kell tehát az erőszak és a nemzetek együttműködésének politikája között. A francia kormány barátai és ellenségei kivétel nélkül választottak már ebben az irányban a kamara vitáján elhangzott intexw pellációikban. Valamennyien megállapodtak abban, hogy Németország újrafegyverkezése el. len az egyetlen garanciát az Igazságos fegyverkezési ellenőrzés jelenti. Franciaország most is hü marad a nemzetközi szerződésekhez. Paul- Boneonr azon a véleményen van, hogy az az irány, amelyen Franciaország halad, üt ügyetlen helyes és követendő ut. Paul Boncour a $aar-v*défercil Beszédének további folyamán Paul Boncour békülékenyebb hangokat hallatolt Kijelentette, hogy a párisi kormány minden tárgyalásra hajlandó, még a közvetlen francia-német tárgyalásokra is, ha ezek a népszövetség égisze alatt történnek. Paul Boncour szerint a német kancellár kijelentette, hogy Franciaországot és Németországot semmi más nem választja el> csak a Saar-kérdés. A francia külügyminiszter véleménye szerint még a Saar-kérdés sem választja el a két hatalmat Viszont a Saar- probléma. gazdasági hátterét meg kell oldani Németország és Frnciaország között A Saar- teriilet lakosságának meg van a joga, hogy népszavazással döntsön sorsa fölött, de ennek a népszavazásnak a pépszövetség felügyelete alatt kell történnie. Paul Boncour a következő szavakkal fejezte be beszédét; — őszinte képet akartam festeni a francia külpolitikáról és nem akartam mellékes dolgokról beszélni. Önök most ítélhetnek ama férfi fölött aki ezt a politikát teljes energiával és teljes szivével szolgálja. Rövid szünet után Fabry jobboldali képviselő interpellációjára került sor a kamarában. A paktumok politikája nemes A francia külügyminiszter beszédében azt is kifejtette, hogy a paktumok politikája ma fon- tesabb, mint valaha volt és igy a lccarnói paktumot is érvényben kell hagyni. A paktumok politikájának fontosságának bemutatásánál Ü'e'ui Boncour utalt arra, hogy íS14-ben Angiid csakis azért avatkozott a háborúba, mert a belga semlegességi szerződés erre kötelezte.. Természetesen papirossal és szöveggel nem lehet mindent szabályozni A továbbiak folyamán Paul Boncour a négyhatalmi szerződésről és az olasz—francia viszony javulásáról beszélt. Fabry: Öngyilkosság volna engedni i Fábry jobboldali képviselő beszéde kizárólag Németország fegyverkezésésével foglalkozott. Az egyenjogúság véleménye szerint súlyos csapást jelentene Franciaországra, mert kevesebb francia van, mint német s igy a francia nép a szabad fegyverkezési verseny esetén automatikusan háttérbe - szorul. Minden további engedmény öngyilkosságot jelent Franciaország számára. Ha Németország kijelenti, hogy a békeszerződés nem létezik többé, akkor erélyesen közbe kell lépni. Francia- ország nem a preventív háború hive, de hadseregét készen tartja. Fabry után Longuet és Franklin Bouillon képviselő beszélt. Háborús készülődés Távol Keleten Tokió, november 14. A külügyi hivatal hivatalos közlése szerint az orosz hadügyi népbiztos november 7-én arról értesítette a vörös hadsereg vezérkarának tagjait, hogy a Japánnal való háború küszöbön áll. Illetékes japán körök kijelentik, hogy képtelenek megérteni, hogy az orosz népet miért izgatják rendszeresen Japán ellen. A japán kormány az elmúlt napokban egy újabb hadosztályt vont vissza Mandzsúriából, ami annak a jele, hogy békés szándékai vannak Keletázsiában, HÁBORÚS KIÁLTVÁNY VLADIVOSZTOKBAN Moszkva, november 14. Vladivosztok- ból érkezett jelentés szerint a kommunista párt ottani vezetősége rendkívül harcias jellegű japánellenes manifesztumot adott ki. A manifesztum szerint abban a pillanatban, amint a japán—orosz háború ki- tör, az orosz légi flotta, amely a világ egyik legerősebb légi flottája, azonnal megtámadja a japán szigeteket. A vörös hadsereg diadalmasan befejezhetné a legnagyobb arányú háborút is. A manifesztum szerint Japánban a közel jövőben forradalom tör ki. A drámairó valóban zavarba kerülne, ha meg kellene írnia a kis drámák hőseinek karakterét, amelyeket az élet teremt. Mai számunkban számolunk be egv ilyen kíi- lönösfaju drámáról, amelyet nehéz volna besorozni az eddigi drámairodalom osztályaiba, annak ellenére, hogy külső formára e dráma szereplői is szabályos háromszöget alkotnak. A szóbanforgó életbéli játék szereplői: a vőlegény, u szerelmes menyasszony és — a bűntárs. Szentgyörgyi György, a vőlegény, semmiesetre sem azok közé a régivágásu gavallérok közé tartozik, amilyennek a neve mutatná, nem, ő a mai szabályok szerint működő bázasság- szcdelgő. Udvarol a leánynak, a leányt, aki pénztárosnő a lípótvári állomáson, rábeszéli, hogy manipuláljon a vasúti jegyekkel, ahogy bizonyos balkáin országokban szokás. így sok pénzt fog keresni és ha sok pénzt fog keresni, hamarosan megtörténhetik az esküvő. A háromszög harmadik tagja nem szerelmi, hanem egyszerű végrehajtó bűntárs: a kijáratnál álló vasúti szolga, aki elszedi a jegyeket az utasoktól és visszaadja őket a nénztárosnő- nek, hogy újra eladhassa őket. Az üzlet nem mutatkozott elég jövedelmezőnek, a tehetséges fiatalember nem látta biztosítottnak a jövőjét, ezért szabadulni akart menyasszonyától. Egyszerű, biztos módszerrel: följelentette a leányt, hogy csal a jegyekkel. Az egyszerű csalási bűnügy itt válik komoly drámává, amely méltó arra, hogy színpadra kerüljön és gyönyörködte se a közönséget. Nem első eset, hogy visszaélnek boldogságra vágyó fiatal nők hiszékenységével, a házasságszédelgés régtől fogva biztos jövedelemmel kecsegtető ipar, úgyszólván annyi fantázia sem kell hozza, mint a lakatosmesterséghez, A férfi megjelenik, a férfi szerelemmel áll a házhoz, egy rönké percben házasságról és ezzel egybekötve anyagi gondjairól kezd br r !- ni. Az elhagyott, szegény nő, aki szerény családi örökségét, vagy munka által szerszett és kuporgatott pénzecskéjét tartogatja a nagy pillanatra, a hivő nő, aki nem egészen fiatal kora ellenére sem tud letenni a reményről, hogy úgy, mint .anyán .cs nagyanyja, ő is a családi élet melegében, ha nem is boldogságában élje le életét, —• a hivő, elhagyatott teremtés úgy érzi, hogy elérkezett a nagy pillanat, amelyben anyagi segítséggel kell megokni a boldogra váló sorsot. A betétek előkerülnek, a betétek elfogynak és a pénzzel együtt eltűnik a jövendőbeli férfi is. A többi is ilyen szabályossággal folyik: följelentés, megrendítő viszontlátás a rendőrségi arckép- albumban. A házasságszédelgés mai, elütő példája egy újabb rendkívüli fölfedezést mutat: lefekteti alapjait annak az eljárásnak, amelyben nem a házasságszédelgő a följelentett bűnöző, hanem a megcsalt nő. A. változatosság kedvéért a házasságszédelgő tesz följelentést a becsapott nő ellen, aki nemcsak megtakarított pénzét áldozta föl a hiú reménynek, hanem becsületét és kenyerét is. Ha sikerült volna Szentgyörgyi ur mesrlenő öUete, ugv a házasságszédel- gők valóban fölfedezték volna Amerikát, akár Kolumbus tojását. Érthető, hogy a vakmerő ötlet nem vált be, hogy a bíróság átlátott a korszakalkotó házasságszédelgő elképzelésein és őt Ítélte el legsúlyosabban, mint felbujtót. Hathónapi börtönt kapott Szentgyörgyi ur, míg áldozatait csak föltételes fogházbüntetésre ité’ték. Ez rendben is van, ami az áldozatokat illeti. Szentgyörgyi ur büntetését azonban keve- seljük. A szerencsétlen társadalmi és gazdasági helyzetben, amely ilyen utszéli emberek garázdálkodásának teszi ki az életben hinni merő nőket, indokolttá teszi, hogy a társadalom, ha egyebet nem, legalább fokozott védelmet nyújtson ezeknek a kiszemelt áldozatoknak. A házasságszéde!gőket mindenkor a törvény legnagyobb szigora szerint kell büntetni, de különösen Szentgyörgyi ur esetében. Ez a nevéhez nem méltó lovag iskolát akart csinálni a foglalkozásban, föl akarta fedezni, miként lehet bünpalástolásra alkalmazni a törvénykönyvet. Olyan területen próbába ezt Szentgyörgyi ur, amely a legfájdalmasabb, legkiszolgáltatottabb területe a mai társadalmi életünknek. Kétségtelen, hogy az ítélkező biró csupán a beiüszerint igazolható bűncselekményt ítélte meg, de mi, akik az életet és az élet paragrafusait figyeljük, a közvéleményben ítélkezünk fö-
