Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-21 / 40. szám

1S33 november 21, kedd.---------- — innrmniiwi mim m hm mii 1 i——■—m—hm^—————■«— Gy ermek, aki a történelmi katasztrófák esztendejében íáíta meg a világot Feldúlt gyermekkor szakadékom át jutott el a 15 éves Zemplén Dénes az anyagyilkossághoz Zemplén Dénes a börtönben Budapest, november 20. A háromnapos nyo­mozás során, amely a gyilkosság elkövetésének napjától a kis Zemplén Dénes fogházába szállí­tása között eltelt, a rendőrség felderítette Zemplén Dénes fel­dúlt, gyötrelmes gyermekkorának minden mélységét és minden sötétségét. A gyermek tragédiája, mint ahogy ez eddig mindig igy szokott lenni, a szülők válásával kez­dődik. A válás után az anya nevelte tovább a gyermekeket és ezért magas tartásdijat kapott. A magányos asszony ekkor egész életével, sőt egész vagyonával belevetette magát régi szen­vedélyébe, a festészetbe. Festőkkel és szobrá­szokkal barátkozott, akiket állandóan tekintélyes összegekkel támogatott. A férj végül is megelé­gelte, hogy a pénz, amelyet ő gyermekei nevel­tetésére fizet, ilyen, a szemében haszontalan utakon szivárog ki az asszony kezei közül, el­vétette a gyermekeket az asszonytól, akinek ezután már csak a kis Dénes volt gondjaira bíz­va, természetesen lényegesen megcsappant tar- tásdij mellett. Zemplénné azonban a végzés ellenére sem akarta kiadni az apának gyermekeit, úgy hogy karhatalommal kellett a gyerekeket elvenni tőle az Orlay uccában levő négyszobás, akkor még előkelő viílalakásból. A gyermekek elvitele után az Orlay úti négy­szobás lakás részben kiürült. Akkoriban nagy lakásínség volt Budapesten és Zemplén Gézáné elhatározta, hogy a megürült gyermekszobát albérlőnek adja ki. A villába fiatalemberek költöztek be, mint albérlők és az elvált asszony ismét ferde megvilágításba került. Ekkor aztán a lakáshivatal is közbelépett. A hivatal nyomozói megállapították, hogy az elvált asszonynak, aki már csak egy gyermekével él, nincs szüksége négyszobás lakásra, tehát vég­zést hoztak, amellyel Zemplén Gézáné elvált magánzónőtől elvették a négyszobás lakást és öt albérlőivel kilakoltatták. Anya és Na a Ferenc József téren Az asszony a férjével vivott családi harcok miatti képzelődésében úgy állította be ezt a hivatali intézkedést, mintha annak előidézésében elvált férjének valami köze lenne. Ezért aztán különös elhatározásra jutott. Ötéves kisgyermekével együtt kiköltözött a Ferenc József térre, kivitt oda egy szoba bú­tort és ott lakott Isten szabad ege alatt, ahogy annakidején ehhez a módszerhez folya­modott néhány munkáscsalád is, hogy lakásról gondoskodjanak számukra. Zemplénné azonban nem lakást akart ezzel a demonstrációval sze­rezni, hanem a férjével való elmérgesedett harc­ban igy vélt visszavágást adni a társadalmi életben előnyösen ismert és tisztelt műegyetemi tanárnak. A téren lakó elvált asszony és gyereke a bú­torok között érthetően nagy feltűnést keltett és a lapok munkatársai egymásután Írták tudósítá­saikat erről a furcsa esetről. Az asszony bő in­terjúkat adott, amelyekben családi körülményei­re is kiterjeszkedett, férjét megvádolta és a saj­tó utján a nyilvánosság védelmét kérte. A férj kiuos helyzetbe került és kénytelen volt nyilvá­nosan védekezni. így azután a lapok hasábjain keresztül a közönség előtt vitatta meg elvált férj és feleség a maga felborult életének súlyos körülményeit, amelyeknek ismét szenvedő szereplője és nyi- tottszemü tanúja volt a koraérett kis Dénes. Zemplénné a gyereket szinte maga előtt tartot­ta védőpajzsul. onnan a kis Dénest, aki ilyenkor megígérte, hogy megjavul. Mezőtúron A fiú jó útra indult életét az anyja megnehe­zítette azzal, hogy időnkint megjelent a gimná­zium előtt, megleste a fiút és el akarta vinni ma­gához. A fiú menekült előle. A professzor értesült ezekről a dolgokról és mert különben is harmadik házassága előtt ál­lott, azt látta a legcélszerűbbnek, ha eltávolítja Budapestről a gyermeket. így történt azután, hogy november 2-án kiíratták a cisztercita gim­náziumból Dénest és 4-én a mezőtúri református gimnázium internátusában helyezték el. Zemplén Dénes itt az első napokban mingyárt feltűnt okosságával és korát meghazudtoló értelmi ké­pességével. Tanárai azt mondták, hogy messze kimagas­lott társai közül. Első vasárnap a helybeli rokonnál vizitelt, aki nyugalmazott járásbirósági elnök. Itt magakoru lányokkal és fiukkal került érintkezésbe, de nem találta fel magát ebben az uj és rendes társaság­ban. Arról beszélt a társai előtt, hogy Budapest után nem tud Mezőtúron megszokni, ez a sár­fészek lehúzza magával. Vissza Budapestre Apjának nem mert Írni, mert tudta, hogy hiá­ba panaszkodik a mezőtúri internátusi élet ellen- Ezért az anyjához irt és kérte, hogy küldjön neki útiköltséget. E héten kedden aztán elszö­kött Mezőtúrról és az anyjától kapott pénzen Pestre jött. Amikor gyalog indult hazafelé, a Rákóczi utón melátta egy filmnek a plakátját, ami olyan csábítóan hatott rá, hogy betért a moziba. Onnan aztán késő éjjel indult el azon az utón, amely egyenesen a gyilkossághoz ve­zetett. Három hé1ig tarthat a vizsgálat Budapest, november 20. A tizeuötéves anya­gyilkos Zemplén Dénes a pestvidéki törvényszék Gyorskocsi uccai fogházának lakója. Németh Pé­ter tanácselnök, a fiatalkorúak bíróságának v©-s zetője eszközölte ki, hogy a fiút ne a Markó ne-* cai fogházba, hanem a modernebb és derűsebb budai fogházba szállítsák. A harmadik emeleti cella, amelyben Zemplén Dénes lakik, fehérre meszelt tágas helyiség, ahonnan a derűsen mosolygó égboltot is látni lehet. Vasárnap reggel frissen ébredt Zemplén Dénes a nyugodtan töltött éjszaka után. Reggelire meleg kávét kapott zsemlyével, amelyet Platt Sándor- né, nagynénje küldött neki. Udvariasan köszönti a fogházőrt és meg van elégedve a bánásmóddal' Később meglátogatta a fiút Németh tanácselnök, a gyermekbiróság humánus és megértő veze­tője. — Hogy aludtál, Dénes? — kérdezte tőle. — Kezét csókolom ... köszönöm szépen, jól. A tanácselnök másfél órán keresztül maradt a cellában és négyszemközt beszélt a gyermek­kel. Rendelkezésére könyveket és Írószert vit­tek be Zemplén Dénes cellájába. Németh ta­nácselnök azért intézkedett igy, hogy a fiúnak legyen foglalkozása. — A vizsgálat három hétig tarthat'— mondotta a tanácselnök az egyik újságírónak — és ez idő alatt nem adunk értesítést a nyilvánosságnak. Holnaptól kezdve orvosok és pszichológusok' fogják vizsgálni a gyermeket­Nem három, hanem négy feiszecsatsással ölte meg Zemplénnél Budapest, november 20. A rendőrségen vasár­nap átkutatták Zemplénné hátrahagyott holmiját és többek között naplójának is nyomára akad­tak. A naplóból kiderült, hogy az asszony min­den vagyonát Dénes fiára akarfa hagyni. Ma felboncolták a tragikus sorsú Zemplén Gézáuét és a boncolás során, ellentétben a fiú vallomásá­val, megállapították, Fogy nem három, hanem négy baííacsapással ölte meg az asszonyt. A rendőrorvosi jelentés külön kmineli, hogy a gvilkessá"ot példátlan kegyetlenséggel hajtot­ták végre. A boncolással kapcsolatban olyan hírek is elter­jedtek, hogy a gyilkosságot nem a fiú hajtotta végre, csupán rávették a különben rendkívül kalandos természetű és kórosan hazudozó gyer­meket a borzalmas tett vállalására. Komoly he­lyen azonban ezeket a kombinációkat valószí­nűtleneknek tartják. Németh Péter, a gyermekbiróság elnöke,, ak! a vizsgálatot vezeti, ma kihallgatta Zemplént és feleségét. Az egyetemi tanár, mikor tolmácsol­ták neki fia kérését, hogy látni akarja apját és bocsánatot akar kérni tőle, kijelentette, hogy nem akar találkozni fiával. Iskola nélkül maradt szízötuenMt magír iskoldsgirek Mokaszin Kurtakeszi, november 20. (Saját tudós i- tónktól.) A knrtakesKi római katolikus magyar iskola sorsa, újabban igen sokat .foglalkoztatja a komáromkörnyéki közvé­leményt. Az iskolaügyi minisztérium egy régebbi rendelet érteiméiben Kurtakeszi- nek is uj katolikus iskolát kellett építenie. Az iskola miatt sok baj volt, a falu lako­sai olyan szegények, hogy a fölépítéshez szükséges összeget nehezen tudták előke- riloni, viszont a magyar iskolához ragasz­kodtak. Időközben szlovák kisebbségi is­kola nyílt meg Kurtakesziu, amely szintén nem volt fényes épületben, hanem a köz­ségi óvodában s itt a tanító kezdetben magyar nyelvet kel­lett, hogy használjon, főleg, mivel a gyermekek csak magyarul tudtak. A katolikus magyar iskola számára a köz­ség plébánosa 1200 négyszögöl nagy­ságú telket ajándékozott, a hozzávaló pénzt azonban nem lehetett egyhamar előkerite- ni, különösen azért nem, mert a község magyar földesura sem volt haj­landó vállalni a ráeső terhet s az iskolaépítésnek ellene volt. Arra való hivatkozással, hogy a község idejében nem teljesítette az építési rendeletet, az iskolaügyi referátus a kurtakeszi ka­tolikus magyar iskolát megszüntette. Ezt az intézkedést az érdekelt szülők hely­telenítették, mivel százötvenhót gyermek maradt iskola nélkül. A szülők körében mozgalom indult meg a régi iskola vissza­állítása érdiekében és a 157 gyermek hozzátartozói spontán, minden megbeszélés nélkül, megjelentek a községháza előtt, ahol az iskola vissza­állítását követelték. A szorongatott jegyző csendőrökért tele­fonált s megjelentek nemcsak a helyi, ha­nem az ógyallai csendőrök is, akik szétosz­latták a tüntető tömeget s három embert? Moravcsik István, Pém Lászlót és Máriás- sy Istvánt kihallgattak, később azonban szahadoinboieisátottak, mert ezek lmngoztat­ták, hogy csupán, szinoi .loguKm Követel­ték, erőszakoskodni írem akartak. A tünte­tés után való nap dobszó hívta föl a közsé­get, begy gyermekeit Írassa be az állami iskolába, amire harminc szülő eleget is tett a rendelkezés­nek. A helyzet érdekességéhez tartozik, hogy az „uj iskola" csöppet sem különb a réginél. A tanítóság egyik régi csűrj ét és fáskam­ráját alakítják át hevenyészve az uj isko­lának, — ezt a helyiséget már tyúkólnak is használták. A szülők küldöttséget me­nesztettek föl Pozsonyba, hegy adják visz- sza a régi iskolát, a régi tanítókat, — mi­vel a legutóbbi mise is kántor nélkül ment már. MÉGIS MEGKAPJÁK SZABADSÁGPÉNZÜ­KET A POZSONYI IDÉNYMUNKÁSOK Pozsony, november 20. (Tudósítónk tőle főn­jeiem-tése.) Pozsony város képviselőtestülete ma délután három óraikor tartotta közgyűlését dr. Krtno Vladimír polgármester elnöklete alatt. A tárgysorozat egyetlen érdekes és na­gyabb vitát keltő pontja az idé>nyirmrn kasok­nak az a kérelme volt, hogy egyheti szabadsá­gukat, amelyet eddig nem tudtak igénybe ven­ni, karácsony előtt a város pénzzel váltsa meg. A város jogügyi és pénzügyi bizottságának eh-: ben a kérdésben elfoglalt álláspontja az volt, hogy idénymunkásoknak nem jár szabadság. A tanács tehát, 'azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy az idény inunk ások kéré­sét utasítsa eh A vita során, amelyben Kovács Béla, Preisak Ferenc, Pleiscihíhacker és Singer városi tanácstagok és Benkú főjegyző vettek rését, az az álláspont alakúét ki, hogy mind­egy, ki milyen munkás, a szabadság minden körülmények között, jár neki. A tanács indíts ványa mellett, csupán a főjegyzői hivatal há­rom képviselője szavazott, egyébként 86 sza­vazattal a képviselőtestület elfogadta azt az indítványt., hogy a város az idénymunkások szabadságmegváltására teremtse elő a. fedeze­tet. A következő évben Zemplén Dénes már elemi­be került és nyilt eszével, tanulékonyságával magára vonta a figyelmet. Kitűnő tanuló volt. Később gyermeknyaraltatási akciókkal külföldre vitték, egyszer Belgiumba, ahol nyolc hónapig, és egyszer Svájcba, ahol tizennégy hónapig volt. Tökéletesen megtanulta a német és a francia nyelvet. Zemplénné közben átköltözött a muskotályuccai házba és magával vitte gyermekét. Az első idő­ben szintén voltak albérlői. Az asszony most már a szobrászat és festészet iránti érdeklődé­sén kívül a közgazdaság iránt is fogékonyságot mutatott és a tartásdijból meg a neveltetési ösz- szegekböl clspórolt pénzekből kölcsöniizletekbc fogott. Reggel elment hazulról és csak este jött haza, közben a fiúra rázárta az ajtót. A fiú töhhször átkiabált a bezárt ajtón keresztül az a:hér!ök- höz. hogy nagyon éhes, de azok nem tudták az ajtót felnyitni, úgy hoay panirvékonysáeura vágott kcnyérs/lűefekeí dimtak be a küszöb fölött az ahórmf'űon keresőül és l«v gondos­kodtak Dénes éhségének csillapításáról. Lelki züllés A gyermek közben elvégezte az elemit és anyja a budai cisztercita gimnáziumba íratta. A fiú rongyosan járt az iskolába és gyakran szégyenkeznie kellett amiatt, hogy más híján női íehérnemüdarabokat volt kénytelen horda- dani, amiket az anyja adott neki. A nagyobb fiuk között már gyakrabban szé­gyenkeznie kellett otthoni körülményei miatt is. Hiszen a gimnazisták mindig beszélgettek egy­más között róla. Zemplén Dénes felénk lett, ke­rülte a jobb fiuk társaságát és a gyermek a lelki züllés utján mind mélyebben csúszott lefelé. Az anyja népkonyhára vitte enni és ott is rossz társaságba keveredett a fiú. Elcsábítot­ták mozikba és ez a gyerek, akinek nem volt módja arra, hogy a jó ifjúsági regényeket és egyéb, számára aránylag drága olvasnivalókat megszerezhesse, a moziban és az olcsó pony­varegényekben keresett szórakozást és fele­dést. Népkonyhái kamasz barátaitól megtanult kár­tyázni, rászoktatták az ivásra és 14 éves korá­ban úgy élt anyja házában, mint egy elvadult kültelki gyerek. Anya és fia között állandósultak a perpatva­rok. A fiú meggyiilölte anyját, mert rosszul bánt vele és anyját okolta azért is, hogy ebben a szegényes környezetből] kell élnie, holott két másik testvére ott él édesapjánál nagyúri ké­nyelemben. Azt tudta, hogy apja híres ember, sokat keres cs másodszor is megnősült. Az asszony a férje iránti vak gyűlöletében a gyermeket apja ellen ingerelte, de ezzel célt tévesztett, mert a fiú az anyja iránt érzett gyűlöletéből kifolyólag még fokozottabb, már-már beteges rajongással imád­% ‘ ta az apjat. minden vagya az volt, nogy az apjá­hoz kerülhessen, akit életében még alig látott és akivel seni szóban, sem írásban nem érint­kezett. Az apa megmenti a harmadik gyermeket is Idén márciusban azután döntő esemény történt a 14 éves Dénes életében. Anya és fia között annyira eldurvult a helyzet, hogy Zemplénné saját gyermekét följelentette a fiatalkornak bí­rósága előtt. Lopással vádolta meg, züllött élet­móddal, felhozta, hogy kártyázik, iszik és kérte, hogy büntessék meg. A fiú ekkor szinte halálosan meggyiilölte az anyját. Sorsdöntő lépésre határozta cl magát, elszökött az apjához, akit hallatlanul tisztelt és amikor beállított hozzá, ezt mondta: — Vegyél magadhoz, különben a Dunának megyek! A fiatalkorúak bíróságánál a tárgyaláson már megjelent a professzor megbízásából dr. Greguss Andor ügyvéd és a bíróság úgy Ítélkezett, hogy a fiút elveszi anyjától. Dénes ss| élete Március 17-én került el anyjától Zemplén Dé­nes cs csak súlyos bonyodalmak között lehetett végrehajtani a bírósági Ítéletet. Az asszony nem akarla kiadni gyermekét, rej­tegette, mire meglesték, hogy mikor távozik el hazulról és lávollétében vitték el tőle Zemplén Dénest és csekélyke kis holmiját. A professzort meghatotta Dénes fiának nehéz helyzete és elhanyagoltsága. Ezért a múltak íe- ledtetése céljából is szerető szivvel és bőkezű­séggel gondoskodott róla. Többszáz pengőért vásárolt számára több rend ruhát és fehérneműt, nyáron pedig le- küldte Balatonlellére egy fiuinternátusba, el­helyezte a világdsemborin, ahol három hétig élt Zemnlén Dénes és aztán ismét a Balaton mellé küldte. Szeptember 13-án jött vissza Budapestre a kis Dénes és ekkor örömmel állapították meg, hogy azalatt a néhány hónap alatt, hogy elkerült any­jától, 17 kilót hízott. Utol só év, V. gimnázium Megindult az uj iskolai év. Zemplén Dénes be­iratkozott a ciszterciták gimnáziumának V. osz­tályába. Az élete egyszerre megváltozott és ezt az iskolában is természetesen észrevették. Oda­haza mégsem voltak teljesen megelégedve vele. Apja rájött arra, hogy tulcsapongó faulázia működik benne, valótlan históriákat megtör­tént élményként ad elő és ugyanazt a mesét többféleképpen is feltálalja. Időnkint elszökött hazulról, bár gondos felügye­lőt alatt állott cs környékbeli mozikba ment el. Nem egyszer előfordult, hogy végigjárták a kör- nj'-ékbeli mozikat és előadás közben húzták ki & ítatlíL Ar eteml&ta gyötrelmes élete

Next

/
Thumbnails
Contents