Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-19 / 39. szám

1. év!. 39. szám ■ Vasárnap » 1933 november 19 i * ü$&hSgI ffi5S8jw $$$$ 'ü&Esr jf$í| * /^SyTfr *. • ^ •<í V&STí Ta2jgÍ5& jr>aíjjA. Ára 80 fillér Független magyar napilap PIERRE COT francia légügyi miniszter Prágába érkezett Anyasyilkos A tizenötéves fiú vallomásában, aki meggyilkolta édesanyját, egy uricsalád háború utáni keresztmetszete tárul elénk. Az Akadémia tudósának és tekintélyes fő­titkárának leánya — akit fejszével vert agyon saját gyermeke — életének leidé ívelő vonalában láthatjuk meg mindazt, ami az elmúlt húsz esztendő alatt történt velünk. A jócsalád degenerált gyermeke más időkben szigorú fölügyelet alatt, talán valamely szanatóriumban töltötte volna életét, de a mai időkben nem volt meg a környezetben az erő, hogy összefogja a de­kadens indulatok tartályát, amely igy egy tragikus robbanással szétfakadt és tisztá­talan tartalmát ráönti az egész társada­lomra. A tanulság az, hogy nem lehet többé szó konzerválásról, csak újjáépítésről. Nemze­dékeket éltünk át szenvedésben és pusztu­lásban, ezért az ifjúság nem tanulhat tő­lünk, közvetlen elődeitől, hanem nemzedé­keken át kell visszanyúlnia, hogy megbíz­ható talajt találjon jövendő élete számára. A vasárnapi spanyol választásokon a jobboldal nagy győzelmet remél M a d r i d, november 18. Szombaton este befejezték a spanyol választási harcot és az ország izgatottan várja a parlament va­sárnapi választásainak eredményét. A úgy városokban és a vidéken mindenütt ha­talmas tüntetések folytak és a rendőrség, sőt a katonaság több helyen kénytelen volt beavatkozni a túlfeszített politikai izga­lom lecsillapítására. A jobboldal a követ­kező jelszóval indul a küzdelembe: „A marxizmus ellen és a vallás védelméért!‘‘ Mivel a holnapi választásokon a döntő sze­repet a női szavazatok játszák, a szakem­berek azon a véleményen vannak, hegy a jobboldal nagyon meg fog erősödni. A szélsőséges pártok mindent elkövetnek, hogy zavarják a választások nyugodt le­folyását. Barcelonában általános sztrájk van és a külvárosokban többször összeüt­közésre került a sor a rendőrök és a sztráj­kolok között. A középületeket katonák és gépfegyverek őrzik. Granadában és Malor- ka szigetén szintén általános sztrájk vau. A sziget fővárosában tegnap két bomba robbant föl. Hendersen „vasárnapra összehívta a lefegyverzési konferencia „kis elnökségét** Munkában a konferencia — Váratlan optimizmus — A lövő az olasz dele­gátus holnapi magatartásától függ Genf, november 18. A genfi angol—francia tanácskozások ma délben teljes gőzzel foly- ; nak. Az angolok és a franciák lelkesedés nél- 3 kül jöttek Genfbe és céljuk kizárólag az, hogy 1 tisztázzák a zavaros helyzetet. A francia kül­ügyminiszter fogadta az ujságirókat és kije- . lentette, hogy bármily szomorú is Németor- 1 szag kilépése, a lefegyverzési konferencia állá- ] sán nem változtat. A jelenleg folyó tárgyalá­sok elsősorban arra vonatkoznak, hogy a le- ] fegyverzési konferencián maradt nagyhalai- 1 mák megállapodjanak a közös platformban. Olaszország egyelőre Soragna márkit küldte Genlbe, aki tegnap délután megérkezett és azonnal tiszteletét tette HendersonnáL Az ola­szok egyelőre tartózkodó magatartást tanúsí­tanak Géniben. A lefegyverzési konferencia elnöksége hiva­talosan közli: „Henderson szombaton tárgyalt Simon és Edén angol államférfiakkal, továb­bá fogadta Paul Boncour, Massigli francia és Soragna és Ruspoli olasz delegátusokat. Az elnök és látogatói alaposan átvizsgálták a helyzetet. Henderson vasárnap közös értekez­letet tart a delegátusokkal.** — Ez a jelentés ■ azt jelenti, hogy a lefegyverzési konferencia , úgynevezett „kis elnökségét** összehívták, azaz a konferencia munkája újból megkezdődött A megbeszélésen Anglia és Franciaország kül­ügyminiszterein kívül Benes csehszlovák kül­ügyminiszter, Politis alelnök és Olaszország delegátusa vesz részt. Illetékes körök szerint a konferencia további sorsa az olasz delegáció holnapi magatartásától függ. A francia-angol tárgyalások G e n f, november 18. Sir John Simon an­gol külügyminiszter, Eben államtitkár és Paul-Boncour franeia külügyminiszter kí­séretében ma reggel Genfbe érkezett. A francia és az angol külügyminiszter az ut alatt nem tárgyalt egymással. A népszö­vetség köreiben élénken kommentálják azt a hirt, hogy az olasz delegátus nem érke­zett meg a lefegyverzési konferencia váro­sába. Egyelőre nem tudni, hogy a tegnapi an­gol terv, amely a négy hatalom összejöve­teléről beszél, milyen fogadtatásra talál Franciaországban. Ha Franciaország he­lyeselné a tervet, akkor a konferencia szín­helyévé nem Rómát, hanem Londont tenné meg. Paul-Boncour áílitóíag azt az utasí­tást kapta, hogy a négyhatalmi konferen­ciába csak akkor egyezzék bele, ha a le­fegyverzési konferencia egész részt vesz a tárgyalásokon. elnöksége ^inissterfalálkosá 9séssiil Kassán Prága, november 18. Benes csehszlovák külügyminiszter szombaton Genfbe uta­zott, ahol találkozni fog a lefegyverzési konferencián megjelenő államférfiakkal. Benes csak néhány napig marad Genfben és november végén Kassára utazik, ahol találkozni fog Tituleseu román külügymi­niszterrel. Berlin, november 18. Jelentettük, hogj a Petit Párisién leleplezéseket közölt a né met külpolitika állítólagos titkos utasitá sairól. A lap a német cáfolat ellenére fönn tartja állításait, sőt egy londoni orgánuit is akad, amely megerősíti és kibővíti í francia adatokat. Göbbels, a német propa gandaminisztórium vezetője, ma erélyes cáfolatot küldött Londonba és Párisba c a legdurvább hamisítványnak nevezi a le leplezéseket. A Saturday Review szerkesz tőségéhez Göbbels ugyanilyen értelmi táviratot küldött. Hir szerint a párisi német nagyköve utasítást kapott, hogy a francia kormány nál tiltakozzék a Petit Párisién németelle nes kampánya miatt. Valószínűleg ugyan­ilyen utasítást kap a londoni német nagy­követ is. A dentars London, november 18. Bismarck her­ceg ma megjelent az angol külügyminisz­tériumban és bejelentette tiltakozását az angol sajtó németellenes kirohanásai miatt. P á r i s, november 18. A párisi német nagykövetség képviselője ma délelőtt arra kérte a franeia kormányt, hogy követelje annak az állítólagos okiratnak kiszolgál­tatását a Petit Parisientől, amelynek alap­ján a lap németellenes kirohanásait kö­zölte. Képtelen gondolat, hogy az egyetemi ta­nár, európai nevű tudós élete, gyermekei­nek élete, a szerencsétlen áldozat hozzátar­tozóinak élete fertőződjék meg és kesered­jék meg az abnormális nő szabad garáz­dálkodása folytán és ez a képtelen gondo­lat vált valósággá Zemplén Dénes életének tizenöt esztendejében. Most, hogy a katasztrófa a világ elé tereget minden há­zi titkot, most látható, hogy a környezet­nek úgyszólván minden tagja érezte állan­dóan a tragédia levegőjét és senkiben sem volt meg az erély, hogy biztos mozdulattal hárítsa el a régóta fenyegető drámát. Az apa nyugalmának és elvonultságának vé­delmében megelégedett azzal, hogy zárt nevelőintézetbe küldje a fiút, akinek lelké­ben együtt burjánoztak a forrongó fejlő­dés biztató virágai a rossz környezetben való nevelődés dudváivaí. A fiú gyámja megelégedett azzal, hogy tanácsokkal és rábeszélésekkel közvetítsen és végül a meggyilkolt asszony titkainak tudója, a nála lakó villanyszerelő, megelégedett az­zal, hogy a lelkére beszéljen a fiúnak, ho­lott már érezhette a gyilkosság vérszagát. Ha a kétségbeesett család és környezet tag­jai bíróságot tartanak a lelkiismeretükkel, nem menthetik föl magukat a súlyos mu­lasztás vádja alól. Igyekezetük, amellyel meg akarták előzni a tragédiát, abban me­rült ki, hogy a látszatot tartsák. A látszat függönye azonban elszakadt, a kérvény, amelyet biztos kézzel el lehetett volna tá- volitani, fölfakadt. A látszat mögött nincs meg az erkölcsi tartalom, amely az élet fönntartásának egyedüli alapja. Nem sza­bad azt mondani, hogy elszigetelt eset, ha­nem nyíltan ki kell mondani az igazságot: egy agyonkinzott, beteg társadalom újra megmutatkozó fekélye ez, amely ma Buda­pesten, tegnapelőtt Parisban fakadt föl, holnapután talán a mi életünket piszkitja be. A gyógyulásnak he kell következnie, a gyógyulás be fog következni, de a mi nem­zedékünknek le kell mondania arról, hogy a gyógyulás az ő életében fogja meghozni az egészséges, tisztult élet örömeit. Nem lehet egyéb föladatunk, mint az, hogy a jövő nemzedékre vigyázzunk! Ma megbo­csáthatatlan bűn, ha gyermekeink sorsát a magunk kényelméhez akarjuk igazítani, de az is, ha csak a magunk küzdéses, ke­serves életét akarjuk elviselhetővé tenni — a gyermek rovására. Nem hivatkozhatunk többé sem hivatásra, sem tudományra, sem művészeti, de még.társadalmi célokra sem, hogy ezzel fedezzük visszavonulásunkat és kitérésünket a gyermek iránti kötelezett­ségünk elöl. Nincs meg többé a joga a szü­lőnek, hogy föltétien engedelmességet és tiszteletet követeljen meg gyermekétől, csak akkor, ha példaadásban százszázalé­kosan megtesz mindent, hogy a gyermek hitét megerősítse tekintélyében, és ha min­den körülmények között elsősorban a gyer­mek egészséges testi és lelki fejlődésének juttatja az élet megszerzett anyagi és er­kölcsi javait. A magunk életét már úgyis elvesztettük, a magunk életöröméről már úgyis le kell mondanunk, mi lehet tehát egyéb célja az életünknek, mint az, hogy a jövendőt mentsük meg a jövendőnek. Ha elvesztettük lelkierőnket, hogy a magunk javára tartsuk magasra az összeomlás kö­Német demars Párisban és Londonban A Petit Párisién leleplezésének következményei

Next

/
Thumbnails
Contents