Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-18 / 38. szám

4 ttn£ 1933 november 18, szombat A nagyapa 1870-ben a császári koronát vitte I. Vilmosnak, az unoka németségének elismeréséért küzd A von Simsonok tragédiája — Linsingen tábornok, a Richthoien és Hühnefeld bárók a keresztény, de nem árja jogfosztottak között — Kétmillió ember szervezkedik és kéri vissza a németségét Berlin, november 17. i „Nem árja, vagy nem teljesen árja szárma- t izásu német keresztény államipolgárok Birodait- 'I mi Szövetsége..Az ember mosolyogva for­gatja kezében a géppel Írott meghívót, kiván­csiam olvassa az aláírók névéi, I elcsodálkozik a német szervezkedési hajiam sokoldalúságán. < 'Az információs összejövetelen, melyet a furcsa i nevű egyesület a sajtó számára rendezett, i megfagy a mosoly és megdermed a kiváncsi- < ság. Harminc vagy negyven ember előtt a Deutsche Gesefflsohaift termében milliók tra- < gédiája pereg le. Igen, millióké... . A legnagyobb eredmény, melyet az egyesü- * ttet eddig elért, gyűlésének engedélyezése volt. Bá.r igaz, hogy a gyű léé szónokai, nomcssEivü katolikus és protestáns papok, vaskercsztet és más magas háborús kitüntetéseket viselő komoly, meglett urak, nem bíráltak ée nem támadtak. Senkit és semmit Mindem szavuk kiáltás volt a német- 1 ség és a német kormányzat nemzeti céljai mel- ^ lett, mert a mai Németország megbélyegzettjei és kitaszítottjai továbbra is rendületlenül azok maradnak, akik voltak: hűséges, áldozatkész íiai annak a hazának, melyért véreztek a világháború frontjain és ruely reájuk, a keresztény és német szel­lemben nevelkedettekre is ráilleszti a sárga foltot KÉTMIILIÓ EMBER, VAGY MÉG TÖBB... Az uj egyesülésnek nagyon komoly háttere van. Németországban összesen ötszázezer zsi­dó él. Ez a szám azonban, mely a német la­kosság nem egészen egy százalékát teszi, el­törpül a „keresztény nemárják11 száma mel­lett- A Hiti er-uralom fa.jelmélete körülbelül kétmillió állampolgárt választott ki a né­met népközösségbőL Lehet, hogy még többet. Pontos számok még nincsenek és nem is lehetnek soha. A „ke­resztény nemárják“ újonnan keletkezett tár­sadalmához mindazok tartoznak, akik fajtisz­ta eredetüket egészen a nagyszülőkig, sőt a legújabb rendelitek szerint a dédszülőkig nem tudták kimutatni. A KITASZÍTOTTAK között híres nevek Néhány példa, melyet a szónokoík felvetet­tek, mindennél jobban illusztrálja a. helyzetet. A mai Németországban nem számit német­nek többé a híres Richthoien báró család számos tagja, akiknek neve a német történetemmel elvá­laszthatatlanul összeforrt, nem német többé von Linsingen tábornok, a világháború egyik legnagyobb hadvezére és nem jut hely többé a németek 'sorában Ilühneíeld bárónak, aki örök időkre dicsőséget szerzett a német repü­lésnek cs halálával pecsételte meg heroikus életének nagy tetteit. Ugyanerre a soirsra jut von Mossier, Vilmos császár hires tábornoka, EIzász-Lotharingia utolsó katonai kormányzó­ja és a von Simson-család is, melyben a nagy­apa a Birodalmi Törvényszék első elnöke volt és 1870-ben a német államok nevében lelaján­lotta I. Vilmosnak a német császári koronát. TRAGÉDIÁK Néhány levél már bekövetkezett tragédiák­ról számol be. öngyilkosság oldotta meg a hazájuktól megtagadott „nem teljesen árja keresztények11 szörnyű problémáját. Más leve­lekből, kétségbeesett anyák Írásaiból a közelgő öngyilkosság hangulata árad. Azt írják, hogy ha elkövetkezik a menthetet­lenül közelgő óra, amikor gyermekeiknek, akik nagyanyjuk zsidó származását nem is sejtik és akik büszkén, lelkesen németek, csak né­metek, meg kell mondaniok, hogy nem tar­tozhatnak a többiek közé, hogy csak tűrt ide­geinek abban az országban, melyben évszáza­dok óta élnek őseik, csak a végső elhatározás adhat menekvést. „Pedig úgy szeretnének élni a hazánkért, a gyermekeinkért...“ A VIDÉK KEVESLI BERLIN SZIGORÁT Különösen döbbenetes hatást keltettek egy előkelő düsseldorfi ügyvédnek, Wedell dr.-nak a szavai, aki ugyancsak gomblyukában hord­ta a vaskereszt szalagját és típusában, hang­kor öioe ásóban a százszázalékos porosat teste­sítette meg, de ugyancsak odatartozik „a nem teljes árjáid1 közé. Elmondotta, hogy a vidéken az alárendelt hatóságok még a kormány könnyítéseit sem hajtják végre, melyek a háború résztvevőire és áldozataira vonatkoznak és bojkottot szerveznek mindazok ellen, akik­nek háborús érdemeikre való tekintettel — még a mostani törvények is meghagyták az egzisztemei áld s lehetőséget. Az egyesület elnöke Günther Alexander Kalz dr. volt tiszt és nemzeti diákvezér, egy magasrangu porosz bíró fia, rámutatott arra, hogy a „keresztény nem ár­ják11 még súlyosabb helyzetben vannak, mint zsidó sorstársaik, akikről felekezetűk szerve­zetei külföldön és belföldön gondoskodnak, míg a németségből kitaszított keresztények százezrei teljesen magukra maradtak életük, jövőjük nagy tragédiájával. PAPOK ÉS HIVATALOS KÜLDÖTTEK Egy katolikus pap, Monsignore Lichtemberg, Berlin egyik hires hitszónoka és egy protes­táns lelkész, D. Dráberr, a keresztény felekezc- fek részéről fejezték ki megható szavakkal együttérzésüket. Az evangélikus pap szerint a különbségtétel a keresztény árja és a keresz­tény nem árja között vétek a keresztség szentsége ellen. A katolikus pap pedig a katolikus egyház és a kulturvilág örök báláját ígérte a szárma­zási különbségeket nem ismerő igazi keresz­tényi gondolat helyreállítói számára. Az ülésen jelein voltak a kormány és a nem­zeti szocialista párt megbízottjai. A valóban megható és meggyőző beszédek után ők is önkéntelenül tapsra verték össze tenyerüket. Az első gyűlés sikere után remélni lehet, hogy a német kormány rigorozitása megeny­hül, — mint ahogy sok más jel is arra mu­tat, hogy a túlzások korának vége van Berlin­ben, a koncentrációs táborokat íöloszlatják, mert a nagy választási győzelem után nincs többé szükség óvatossági intézkedésekre — s a kétmillió problematikus jogú ember telje­sen egyenranguguan visszatér a német nem­zet közösségébe. Uirfit Henrik pozsonyi vezérisozsotí súlyoz onlutncsempészési afférja Ot napig volt letartóztatva a vezérigazgató, mig sikerült a negyed- millió koronás büntetést felére lealkudni Pozsony, november 17. (Tudósítónk tele­fonjelöntése.) Néhány hétte-l ezelőtt a po­zsonyi hatóságok nagyszabású valutacsem­pészési átférnek jöttek a nyomára, amely­nek középpontjában Virág Henrik, a „Vi­rág Vilmos és tá.rsa‘‘-féle pozsonyi eellu- loidgyár vezérigazgatója áll. A pénzügyi hatóságok megkeresésére a rendőrség ház­kutatást tartott Virág irodájában és tizennégy nappal ezelőtt a cég vala­mennyi könyvét cs egész levelezését le­foglalták. Az iratokat a pénzügyigazga­tóságon tüzetes vizsgálatnak vetették alá, amelynek során megállapították, hogy Virág súlyos devizakihágást köve­tett el, amennyiben a Nemzeti Bank en­gedélye nélkül nagyobbmennyiségü de­vizát vitt külföldre. A pónizügyigazgatóság Virág Henrikre ezért negyedmiíliókoronás büntetést rótt ki. Minthogy azonban Virág a büntetést nem tudta megfizetni, a pénzügyi hatóság közbelépésére a múlt hét péntekén letartóztatták és beszállí­tották a kecskeueeai bíróság fogházába. Virág ügyvédje érintkezésbe lépett a ha­tóságokkal cis 100.000 koronás kauciót aján­lott föl Virág szabadiábnahelyezése fejé­ben. A hatóságok azonban ezt az ajánlatot nem fogadták el, mire tovább folytatták a tárgyalásokat és megállapodtak abban, hogy Virág büntetését leszállítják 125.000 koronára. Ennek a megállapodásnak meg­kötése után tegnapelőtt délután Virágot szabadlábra helyezték. Mona Lisa mosolyától Praxiteles bűnös rajongásáig Olthatatlan szenvedély űzte a német múzeumok notórius szobortolva;át A hires európai muzeumlopások — A varsói tolvaj Műgyűjtésből bűn Páris, november 17. Néhány nappal ezelőtt .jelentették Varsóból, hogy az ottani Krasinski múzeumiba betörtek és nagymennyiségű értékes képet vittek el kö­rülbelül félmillió zloty értékben. A nyomozás eddig semminő eredményre nem vezetett. Mint a varsói jelentésből is látható, mind­untalan merülnek föl híradások a napisajtó­ban, amelyek hasonló tolvajlásokat jelente­nek és egy időre izgalomba hozzák az egész művészvilágot,. Az eltűnt műremekek pótolha­tatlan veszteséget jelentenek, amely nemcsak a tulajdonost, hanem az egész mü- vészetkedvelö közönséget is érinti. Gyakran sikerült a jólszervezett rendőrségnek, hogy a múzeumok, tolvajait leleplezze, sok esetben azonban mindörökre elveszett a rabolt érték. Ilyenkor biztosra vehető, hogy az értékes műtárgy valamelyik elszánt és rajongó műgyűjtő magángyűjteményébe ke­rült, mert az ilyen megszállott emberek semmiféle eszköztől sem riadnak vissza, ha gyüjtőszen- vedélyüket fölkeltette valamelyik nekik külö­nösen tetsző műtárgy. A MONA LISA MOSOLYA Talán miniden, idők leghiresebb kóplopása a Mona Lisa elrablása. A kép 1911-ben tűnt cf. a párisi Louvréból és csak két óv múlva bukkantak rá iámét Firen­zében. Sokasom tudták kidoriteni, hogy mi in­dította a tolvajt tettének elkövetésiére. Nem tudható, hogy a Mona Lisa ezerszer megéne­kelt mosolyának varázsa késztette-e a lopás­ra, vőgy talán az olasz patriotizmus, vagy pe­dig egyszerűen nyereségvágy, hogy sok pénzt szerezzen a kép eladása által. Ez utóbbi eset­ben sohasem elégülhetett ki vágya, mert a képet nem tudta eladni. Sok könyv jelent meg erről a témáról, nemré­giben filmen is játszották a Mon,a Lisa elrab­lását, mert az a körülmény, hogy a Gioconda mosolya újra a régi helyén ragyog, nem csil­lapította le teljesen az izgalom hullámait. Mindig újra, hallatszanak hangok, hogy a Louvreban levő kép csupán ügyes hami­sítvány és az eredeti festmény másutt van. Néhány héttel ezelőtt képesztette el a vilá- got egy tekintélyes angol arisztokratának, Lord Brownlownak az a kijelentése, hogy az egyedül valódi Mona Lisa az ő magángyűj­teményében van és a kép már évtizedek óta van a család tulajdonában. A lord ezt az állítását eredeti okmányokkal akarja bizonyítani, de a Louvre igazgatója mindeddig nem nyilatkozott a kérdésben. AZ EGZOTIKUS KORONÁZÓ KÖPENY Az utóbbi időben a németországi múzeumok­ban is fcltünéstkeltő tolva jlások történtek. A múlt évben tűnt el az egyik középnómet mú­zeumból egy igein értékes tárgy, egy úgynevezett koronázó köpeny Havai szigetéről. A köpeny tarka madártoliakból készült művészi alkotás és az ilyfajta köpenyeket annakidején a Ha­vai szigeten a fejedelmek viselték ünnepélyes alkalmakkor. Nagyon kevés ilyen köpeny ma­radt meg napjainkig és még kevesebb mú­zeum dicsekedhetik azzal, hogy ilyen műtárgy a birtokában van. Eddig nem tudták kézrekc­riteni az eltűnt koronázó köpeny tolvaját. A nyomozó hatóságok véleménye szerint ez a köpeny is valamelyik megszállott mű­gyűjtő birtokában van és valószínűleg az ö megbízásából lopták eL Az ilyen zsákmányt másképpen sehol a vilá­gon som lehet értékesíteni. CSAK UTÁNZATOKAT ÁLLÍTANAK KI A berlini hépisiméi múzeumban egyidőbön azt tapasztalták, hogy .az Ázsiából származó „®zerencseállatok“ egyre-másra eltűnnek. Le­het, hogy notórius tolvajok csenték el ezeket az állatkákat, hogy iparuk üzése szerencsés le­gyen. A muzeurn vezetősége végül is kényte­len volt elrendelni, hogy e kis álilátokat és bálványokat gipszutánzatokkal helyettesítsék. Az utánzatok is eltűntek, de ez ,a veszteség mégis inkább elviselhető volt. Nagy feltűnést keltett annakidején a Spitzweg-képek eltűnése a berlini Nemzeti Képtárból, valamint a Luther- és Melanch- ton-festmények eltűnése a Schinkel-mu- zeumbóL Nagy meglepetést keltett 1930-ban az a tolvaj - lás, amely a népszövetségi múzeumban történt: innen Farwati istennő egy szobrát vitték eL TRAGIKUS MÜVÉSZETIMÁDAT Nem ritka az olyan eset sem, amikor egyéb­ként teljesen jóravaló és büntetlen előéletű emberek válnak tolvajokká vagy felbujtókká merő lelkesedésből a művészet iránt. Nemrégiben került, tárgyalásira egy ilyen eset az egyik dóLnémetiorrszági bíróság előtt. Egy fiatalember, akinek egyébként igen jó hírneve volt, régóta olthatatlan lelkesedéssel viseltetett Praxite­les görög szobrász iránt, ez a lelkesedés végül is mámorrá fokozódott, a. fiatalember teljesen megfeledkezett magáról és az egyik délnémet város múzeumából el­lopta egy Praxiteles-szobor antik másolatát A szenvedély néhány hónapi börtönbüntetést eredményezett a fiatalember számára. A spekuláció és a gyüjtőszenvedély az alap­ja leggyakrabban az olyan képtolvaj lasoknak is, amelyek látszólag csupán nyereségvágyból történnek. Az ellopott műtárgyakat teljes le­hetetlenség múzeumnak vagy komoly műke­reskedőnek eladni, mert minden muzeurn igazgatósága azonnal érte­sül megfelelő körlevelek utján a történt tol- vajlásokról. > A tolvajnak csak az a reménye maradhat meg ilyen esetben, hogy valami lelkes és gazdag műgyűjtő talán az Óceán túlsó partjáról érke­zik meg, hogy törvényellenes s titokzatos utón jusson hozzá a máskülönben elérhetetlen mü­—- Németországban szaporodnak a házassá­gok. A Wotiff-ügynökség jelenti: A házasságok gyarapítását előmozdító törvény máris jótéko­nyan érezteti hatását a statisztikai hivatal je­lentései szerint. Ez év júliusában a birodalom nagyobb városaiban átlagosan 15 százalékkal, augusztusban 30 százalékkal, szeptemberben pedig 53 százalékkal emelkedett a házasság- kötések száma a múlt év megfelelő hónapjai­val szeműéin. Augusztus óta a születések szá­nra is megfelelően emelkedik a nagy városok­ban. Átlagosan augusztusban 3.5 százalékkal, szeptemberben 7 százalékkal több volt a szü­letések száma, mint az előző óv eme hónap­jaiban. Ezt a körülményt elsősorban a műtéti beavatkozások csökkenésével magyarázzák. V

Next

/
Thumbnails
Contents