Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-18 / 38. szám

Ár^80fillér ^ ^ Ma: RÁDIÓMELLÉKLET 10 oldal I. évf. 38. szám - Szombat ■ 1933 november 18 LAGERLÖF ZELMA, a nagy svéd írónő, most ü nepli 75-ik születésnapját. Berlin, november 17. Rosenberg, a német nem­zeti szocialista párt külügyi szakembere, egyik legutóbbi nyilatkozatában Csehszlovákiáról is beszélt. Mindenekelőtt kijelentette, hogy a len­gyel-német közeledésből is látni, hogy Géni megkerülésével kitűnő diplomáciai munkát lehet Prása álláspontja Prága, riavemiber 17. Prágai politikai körök­ben a német—lengyel tárgyalásokat egyelőre nem tartják olyan akciónak, amelyről máris tiszta képet lehetne formálni. A jelentések egyelőre tökéletlenek. Németország valószínű­leg ugyanolyan javaslatot tett Lengyelország­nak, mint amilyet a közelmúltban Csehszlová­kiának tett A csehszlovák kormány e javas­latra kijelentette, hogy mielőtt érdemlegesen tárgyal róla, előbb tisztázni kell a helyzetet Franciaországgal és a kisantant többi államá­val. Németország és Lengyelország egyelőre a támadás kizárásának fogalmát tisztázzák és erről nyilatkoznak. Csehszlovákia nyugodtan és rokonszenvvel figyeli a tárgyalásokat, meri örömmel üdvözli a Németország és a Lengyel, ország közötti békét A Ceské Slovo, a külügyminiszter lapja, a következőket írja: Egyelőre nem látni tisztán, hogy mi történt Németország és Lengyelország között. Mig a lengyelek azt mondják, hogy a kérdést sikerült ünnepélyesen szabályozni, addig Berlin szerint csupán a tárgyalások meg­kezdéséről van szó. Lengyelország a locarnói szerződés kiegészítéséről beszél, mig Németor­szág azt állítja, hogy nem a keleti Locarno az, amiről Lengyelországgal tárgyat Mindeneset, re bizonyos, hogy a német—lengyel kérdés tisztulási folyamatba jutott. Csehszlovákia ele­gendőnek tartja a Iocarnói szerződést és a Briand—Kellogg paktumot a saját helyzetének biztosítására és Németországgal csak akkor hajlandó támadást kizáró szerződést kötni, ha ennek a szerződésnek megkötése egyidejűleg történik valamennyi kisantantállam bevonása. vaL A németek dlesérik Beck lengyel ScűlUgy- minisztert Berlin, november 17. Beck lengyel kühügymi- iniszter részletesen nyilatkozzott a német— lengyel tanácskozásokról • és nagyjelentőségű politikai eseménynek nevezte a német nyilat­kozatot a támadás kizárásáról. Beck nyilatko­zatát a német hivatalos jelentés rendkívül ki­elégítőnek és helyesnek tartja és egyúttal rá­mutat arra, hogy a külügyminiszter Pilsudski közvetlen környezetéhez tartozik. Egyúttal végezni. Véleménye szerint Prágában még nem látják a helyzet teljes komolyságát. A dunai tér­ben újjá kelt alakítani a gazdasági viszonyokat cs a középeurópai országokat ki kell menteni a francia és az idegen tőke karmai közül. hangsúlyozza, hogy Beck mihiszter tiszti csa­ládból származik és ujvágásu személyiséget jelent s lengyel és az európai diplomáciában, Németország . örömmel üdvözli ennek az uj cl i plo m>ata tipusn ak előtéri)©nyomai 1 ását. A német hivatalos jelentés szerint a közvet­len német—(lengyel tárgyalásokkal megkísér­lik, hogy.a genfi nemzetközi komplikációk el­hagyásával megáldják a keleti problémát. Né­hány hónappal ezelőtt Danziginok is sikerült közvetlen tárgyalásokká:' kibékülnie Lengyel- országgal s Berlin reméli, hogy most ugyan­ez fog történni a birodalom és Varsó között. Paris tow&bfora is nyassioáí Paris, november 17. ;A félhivatalos Excelsior ina nyilatkozik a Lengyel—német tárgyalások­ról. A;francia közvélemény a lap .szerint! meg­elégedéssel .vette tudomásul .a, lengyel—német 'közeledést. Természetesen egyelőre nem lehet befejezett eseményről beszélni s csupán, köl­csönös nyílat'kiozatmegtéteiliről' van szó. Bizo­nyos körökben sajnálattal állapították meg, hogy Lengyelország 'megelőzte - Franciaorszá­got a közvetlen tárgyalások utján. Sir Simon és Paui Boncour Genfben Uj akció indul a lefegyverzési konferencia megmentésére Páris, mevembor 17. A Perit Párisién genfi jelentése szerint a francia lefegyverzési bi­zottság a genfi ellenőrző bizottságnak tegnap délután fontos emlékiratot nyujtotr át, melyet a további tárgyalások alapjának és -a MacDo- náld-terv kiegészítésének kell tekinteni. A francia deOegáció kijelenti, hogy a lefegyver­zés munkáját föltétlenül meg kell gyorsítani. A javaslat egyébként főleg a lefegyverzési el­lenőrzés problémájával foglalkozik. Páris, november 17. Sir Simon angol külügy­miniszter Pórison át Geníbe utazott. Párisbóí az angol külügyminiszter vonalján utazik Paul Boncour francia külügyminiszter is. A két államférfin szombaton reggel érkezik a le­fegyverzési konferenciára. Az európai sajtó nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy az angol külügyminiszterrel a francia külügymi­niszter is Geníbe utazott. Válságban Válságban a francia kormány Páris, november 17. A francia kormánykri- zis máris akuttá vált. Sem a kamarában, sem a pénzügyi _bizottságban nem' fogadták szíve­sen a Sorraut-kormá/ny pénzügyi javaslatait. Braun ett francia pénzügyminiszter tegnap este a radikális, képviselőknek nyilatkozott'a kor­mány pénzügyi terveiről és. rámutatott arra, hogy a pénzügyi helyzet rendkívül súlyos. A képviselők ennek ell-emére helytelenitették a kormány intézkedéseit. A pénzügyi bizottság pénteken délután ült össze és vaűószinüleg el fogja utasítani a kormány javaslatait, amelyek a kamarában sem találnak megértésre. A kor­mány egyelőre nem myütközött szándékáról, de a kamara folyosóin az a hir terjedkel, hogy Sarraot önként lemond és átalakítja kabinett- jél A kormányzás, munkájába a radikálisok a jövőben be szeretnék venni a középpártokat is. A pénzügyi bizottság a kormány ellen Paris, november 17. A kamara pénzügyi bízó ttsága ma 21 szavazattal 6 ellenében elhatározta, hogy megkezdi a kormány pénzügyi javaslatána k részleges vitáját. 23 szavazattal 8 ellenében elhatározták, hogy a miniszterelnököt íölszólitjá k, hogy azonnal lépjen érintkezésbe a pénzügyi és a költségvetésügyí miniszterrel és tegye meg a kellő intézkedéseket a költségvetés téljes ki­egyensúlyozására. Ezzel a határozattal a pénzű gyi bizottság és a kormány között áthidalhatat- lanná vált a szakadék. Németek és lengyelek Természetesen csak örülni tudunk, lm a világpolitika a váratlan lengyel-német kibékülés meglepetésével kedveskedik az ilyesfélékben csöppet sem elkényeztetett Európának, örülni tudunk az uj Locarno állítólagos tervének, mert az olyasvalami, amit éppen tegnapelőtt! vezércikkünkben óhajtottunk szerényen — és reméltünk. Azt mondottuk, amikor a legnagyobb a baj, akkor jönnek el a Lovarnők. Nem hittük volna, hogy ennyire közeljárunk az igazsághoz, s a legbonyolultabb euró­pai helyzet kellős közepén bekopogtat a békeangyal, s megtörténik az, amit Strc- semann sem mert megvalósítani kilenc évvel ezelőtt. Éppen ez a csodálatos a lengyel-német barátkozásban. Ha Stresemann és a „ki- békiilési politika** többi államférfin aján­lotta volna föl Lengyelországnak az erő­szakos v i taeszkö zök rő 1 lemondó megnem­támadási szerződést, bizonyosra vehettük volna, hogy Stresemann Raíhenau sorsá­ra kerül: a felháborodott német naciona­lizmus rögtön végez vele. De Hitler, a német nacionalizmus legradikálisabb szárnyának vezére, szem huny őrá fás nél­kül szembefordul régi politikájával, szembefordul vele, amint veszedelmes és céltalan lesz. Kár, hogy csak a külpoliti­kában tudta megcselekedni ezt. A bel­politikában sem ártott volna, ha néha szintén szembefordul ellenzéki túlzásai­val. igy a rigorózus fajelmélettel, amely mellett valódi német alapossággal és szó- tartással tartott ki hatalomrajutása után. De a külpolitikában, Európa nagy ámulatára, szakított radikális elveivel. Azt mondják, a lengyel közeledés eszmé­je és ügyes me ne zselése (Jöbbcls müve volt, mint ahogy sokak szerint egyáltalán Göhbeís az, aki a legtöbb diplomáciai ér­teimet képviseli a harmadik birodalom vezérkarában. Mindenesetre nagyszerűen felépítették az akciót. Göbbels genfi meg­beszélései után azzal kezdődött a munka, hogy a birodalom kilépett a népszövet­ségből és a „direkt diplomáciai akciók 4 hívévé vált. A merész lépés, amelyet a. megbántott német önérzet dicsfényébe vontak, nem tévesztett hatást a biroda­lomban s azokat is Hitler mellé lökte, akik addig fenntartással figyelték a kan­cellár radikalizmusát. A pompás élőké- szités után a második lépés a nép meg­kérdezése a olt. Tökéletesen sikerült: a német nép szőröstül-bőröstül átadta ma­gát a bálványozott Führernek s helehar- sogta a világba: „tégy velünk, amit akarsz*6. A vezetőknek csak ez kellett. Nem azt akarták, amire esetleg a fölcsi- gázett idegrendszerü, a döppingek hatása alatt hirtelen heroikussá vált nép gon­dolt, szó sincs róla, nem háborút akartak — ellenkezőleg, olyasvalamit, amire a germánok, akik a nagy lelkesedésben a fogasról már leakasztották a rozsdamarta kardot, nem gondoltak: az Erfiiílungs­politikát akarták, meri kitünően tudták, hogy minden más politika katasztrófába vezet manapság, A csel pompásan sikerült. A harcias németeknek ugyan leesik az álluk, de a nagy pátenst átnyújtották már Hitlernek, aki egyébként a plebiszciíum előtt is hangsúlyozta (de senki a belföldön és a külföldön el nem hitte), hogy békét akar az egyenjogúság alapján. Az egyenjogú­ságot megkapja s hogy mit ad érte, mel­lékes. A németség bátran megteheti azt, amit Stresemann nem tehetett meg egy­részt azért, mert tekintettel kellett len­nie az ország hangulatára, másrészt, mert a külföld nem bízhatott a stresem mni hangban, amely csak töredékhang volt s nem teljes fuga, mint Hitler hangszere, A hallatlan megtörtént: Hitler kibékült Len gyelországgal. A lengyelek csodálkoznak a legjobban. Boldogak. Sieburg, Hitler nagy zsurna­lisztája, kifogástalan munkát végzett a szakértő Göbbels utasításai alapján Var­sóban: a sajtót előkészítette, a közvéle­mény várható animozitását elszigetelte, egyszóval német irányban elvégezte ugyanazt, amit a közelmúltban Radek végzett Varsóban orosz irányban. — S hogy mi lesz most? Fölocsudás a kábu­latból. A merevgörcs enyhülése. Talán ugyanaz, ami Locarno után jött 1925-ben. Biztosra vesszük, hogy Hitler a lengyel pilula lenyelése után másutt is megkezd? Hitler római utazási tervez Hivatalos csehszlovák állásfoglalás a lengyel-német tárgyalásokhoz Rosenberg az ujjj német keleti politikáról Berlin, november 17, A lengyel-német közeledés után az angolok javaslatot tettek a négy­hatalmi konferencia összehívására. Ezt a javaslatot Berlinből készítették elő és a franciák is támogatják. Londoni illetékes körök egyébként jól fogadták a német kormány lengyelországi kezdeményezéseit. A négyhatalmi konferencia vagy Rómában, vagy Londonban ül össze. Abban az esetben, ha a konferenciát Rómában tartják meg, az olasz kormányt Mussolini képviselné, a német kormányt pedig személyesen Hitler. Ez lenne az első eset, hogy a német kancellár kül­földre utazik és résztvesz egy nemzetközi konferencián. Bizonyosra vehető, hogy személyes jelenléte nagy nyomaíékot adna a német álláspontnak és tisztázná az esetleges félreértéseket. Rosenberg Csehszlovákiáról

Next

/
Thumbnails
Contents