Napló, 1933. november (1. évfolyam, 24-48. szám)

1933-11-17 / 37. szám

Áro^Ofillér ^ jp BECK ezredes lengyel külügyminiszter, aki szenzációs diplomáciai tárgyalá­sokat kezdett Németországgal. A KELETI LOCARNO Németország és Lengyelország megnemtámadási szerződést kőt „A német békeoffenziva első fele” — A kereskedelmi tárgyalások is megkezdődtek a két hatalom között Varsó, november 16. Tegnapi számunkban jelentettük, bogy Hitler kancellár fogadta az uj berlini lengyel követet és kijelentette, hogy a német birodalom sóiba nem alkalmaz erő­szakot a keleti problémák, igy a korridor prob­lémájának megoldásánál. Ezt a fontos külpolitikai bejelentést, amely bizonyára uj utakat szab a lengyel—-német viszonynak, a lengyel sajté bőven kom mén. tálja, Li'pszki követet Hitler .ka/oceldár Neuratli' 'kül- ügyminiszter társaságában fogadta. ,- Az egyik hivatalos varsói kommentár szerint Németország és Lengyelország a közeljövő­ben támadást kizáró szerződést köt A Ga/zetta, Polska, a. kormány lapja, ugyan­csak rámoltat a tegnapi köv ellátogat ás ko­molyságára, amely szerinte határkövet jeCont & német—lengyel viszonyban. A két állam ünnepélyes fogadalmat tett, hogy közös prob­lémáik megoldásánál ©óiba som alkalmaz erő­szakot. A szomszédos hatalmak ilyen hivata­los kijelentései mindig nagyjedentőségüek vol­tak. A locarnói szerződésben levő nagy hiányt Hitler nyilatkozata tegnap kipótolta, mert az csaknem egyértékti p keleti locarnói szerző­dés megkötésével, ‘A november 15-iki berlini dipliomáciai aJkeió óriási jelentőségű a világbéke szempontjából -— árja a hivatalos lengyel lap — és végül megállapítja, hogy az uj némát—lengyel köze­ledés semmiképpen nem érinti Lengyelország többi szerződését és kötelezettségét. A kedvelő atmoszféra Varsó, november 16. Moltke német követ szerdán meglátogatta Zarzycki lengyel keres­kedelemügyi minisztert, akivel a lengyel— német kereskedelmi viszony helyzetéről tár­gyalt, A két politikus megállapodott abban, hogy a közelmúltban félbeszakított lengyel- német kereskedelmi tárgyalásokat hamarosan újra megkezdik, mert az atmoszféra lényege, sen megjavult és lehetővé tette a kiegyezést. A német-lengyel kőteledéi híre Nyugateuröpában Paris, november ■ 16. Hitler szerdai bejeleaa- ’ítése, amelyet a lengyel követnek tett, óriási meglepetést keltett Parisban. A lapok legna­gyobb része nem veszi komolyan Hitlár fogad­kozását ée azon a véleményen van, bogy Né­metország kedvező esetben a legnagyobb hi. degvérreíí megszegné ígéretét. A Havas-ügy­nökség varsói munkatársa bosszú kommentárt íüz a lengyel—német közeledés megkezdésé­hez és jellemzőnek tartja, hogy a-kölcsönös írneg-nemtámadási nyilatkozat éppen akkor történt, amikor Varsóban óriási apparátussal kipróbálták a légi háborút. a lengyel—német közeledés, Hitler bejelenté­Londonból érkezett jelentések szerint ottani sét általában a megkezdődő német békeoffen- diplomáciai körökben is nagy feltűnést keltett ziva első pozitív jelének tekintik. U! orientáció a világpolitikában Berlin, november 16. A világpolitika leg­újabb szenzációja a német—legyei közeledés hire, mely könnyen alapvetően megváltoztat­hatja, a mai európai helyzetet. Németország megragadta.az iniciativát a külpolitikában. A válszfá’sosk után mindeaiki tudtja, hogy a biro­dalom mindent.el fog követni a' külpő'.'itikai izoláltságból való menekülésre. A német dip­lomácia a népszövetségből- való kilépés után- azonnal munkához látott és tájékozódott a bi­rodalom keleti szomszédjainál, vájjon táma­dást kizáró szerződést köthet-e velük. Újra föl­merült a keleti Lccanno kérdése s mivel a bi­rodalom és a keleti szomszédok viszonya hosz- szu évek óta kifogástalan volt és a berlini kor­mány az izoláltságból való' kiszabadulás, ér­dekében nagy áldozatokat volt hajlandó tenni —• nagyobbakat, mint amilyenre annakidején Stresemann gondolhatott —■ Lengyelország és Németország közelítedósének útjában nem állt akadály. Beck és Gőbbels tárgyalásai Már Géniben megkezdődött az előzetes tár­gyalás Beck lengyel külügyminiszter, Göbbels és Neurath között. A lengyel-német közeledés eszméje állítólag Göbbelstöl ered, aki legutolsó genfi tartózkodása alkalmával fölvette a kap­csolatot a lengyel külügyminiszterrel, akinél nagy megértésre talált. A német kormány a keleti orientációval Szociáldemokrata lOntetássel kezdődött a magyar parlamenti ciklus Az Eckhardt-Turchányi affér a képviselő láz előtt Budapest, november 16 (Tudósitónk telefonjeleu- tése). Ma délután összeült a magyar képviselöház. Az ülés megnyitása után a szociáldemokraták heves tüntetést kezdtek, éltették a „gerstli-deniokráciát“, abzugolták a fasizmust és követelték az általános titkos vá­lasztójogot. Amikor a szociáldemokraták rögtönzött botránya lecsendesedett, Turcfaányi Egon képviselő tett ösz- szeférhetetlenségi bejelentést önmaga és Eckhardt Tibor ellen az úgynevezett Trettina-Ibusz affér­ral kapcsolatban. Eckhardt Tibor ellen azért tett összeférhetetlenségi bejelentést, mert az ő meg­győződése szerint • Eckhardt . a buszezer pengős ügybe bele van keverve. Kéri az ügy teljes kivizs­gálását. ' - ' Gömbös Gyula miniszterelnök kijelenti, hogy az ügyre a független magyar bíróságok fognak fényt deríteni * és a vizsgálat lefolytatásának megkönnyítése érdekében a bíróságnak ki fogja szolgáltatni az iratokat. Eckhardt Tibor bejelenti,, bogy a független kis­gazda pártban a maga részéről megindította a nyo­mozást és feljelentette az „Esti Kurirt‘‘ is, mert nem hozta nyilvánosságra az összes adatokat, ame­lyekkel fenyegetőzött. Felhívja a kormány figyel­mét, hogy ebben az ügyben az összes megveszte- getök és megvesztegetettek‘nevei még nem keljei­tek nyilvánosságra.­I. év!. 37. szám - Péntek - 1933 november 17 A román Don Qmdtotíe A román kormányválsággal kapcsolat, bán ismét aktuálissá vált a régi probléma, amely félszázadon keresztül táplálta a Balkán-szakértőket s amely ma semmivel se kevésbé aktuális, mint volt harminc esztendővel ezelőtt. Kiderült, hogy a tö­rök uralom erkölcsi örökségét sokkal ne­hezebben tudják levetni a hajdani ozmán világbirodalom európai perifériáin kelet­kezett nemzeti államok, mint magát az uralmat, kiderült, hogy a rendszer, ame­lyet a délszláv agitáció például három év­tizeden keresztül oly kitartóan tudott pe- lengérre állítani Európa közvéleménye előtt, sokkal mélyebben gyökerezik a Bal­kán közéleti talajában, mint azok a tagad­hatatlanul tetszetős jelszavak, amelyek az ozmán birodalom teljes széthullásához ve­zettek. Az eset nem hangzik újszerűén, mind­össze arról van sző, hogy a rendszer túl­élte megalkotóit, s a történelmi szükség örökállónak látszó törvények megalkotója lett. Ezek az íratlan törvények, amelyeken minden kísérletezés, minden társadalom­reformáló törekvés előbb-utóbb hajótörést szenved, ezek azok a törvények — hogy visszatérjünk oda, ahonnan kiindultunk —, amelyek Maniu szikár alakját keserű és egyre kilátástalanabb harcában Cervan­tes! vonalakkal rajzolják el Romániában, & ezek azok a törvények, amelyek Romá­niára menthetetlenül rányomják a balkáni bélyeget. Az európai közvélemény két többé-ke- vésbé rosszhiszemű könyvből ismeri Ro­mániát, helyesebben azt az életet, amely a kulisszák mögött folyik, az egyik a szalo­nokba vet röpke pillantást, a másik a lúir- tönökbe, —■ az egyiket egy utazó lady irta. a másikat egy mérges forradalmár, arról azonban, ami e két véglet között van, ed­dig nem írtak őszinte könyvet. Ez az a föl­adat, amit csak Maniu emlékiratai tudná­nak megoldani. Ami ugyanis Romániában a gyulafehérvári kiáltvány óta egészen a tegnap elhangzott kolozsvári vádbeszédig történt, lényegében nem volt egyéb, mint Maniu elkeseredett harca az ellen a kato­nai és hivatalnokklikk ellen, amely Romá­nia életére rányomja a balkáni bélyeget s amelynek karjai közül nem lehet kiszaba­dítani a kontinens délkeleti felének legna­gyobb birodalmát. Ez a klikk tagadhatat­lanul fénykorát élte a boldogtalan emlékű régens-tanács idején, és Maniu azzal a nyílt szándékkal hozta haza puccsszerűen a királyt, hogy megindítsa a döntő harcot a kamariilák ellen. Maniu válllakozása föltűnően rövid idő alatt csődöt mondott, kiderült, hogy a klikk fejét százszor levág­hatja, teste újra és újra föléled és olyan halálos szorítással fonódik Románia testé­re, amelyből nincs kiszabadulás. Maniu nem először tette meg politikai pályafutá­sa során ezt a keserű megállapítást, s ilyenkor egy időre mindig visszavonult badacsonyi magányába, ahonnan azonban hívei újra és újra kiráncigáltálc és u.ira és újra nekiszabaditották a hétfejü sárkány­nak, amelynek időközben természetesen mindig uj feje is nőtt. Maniu elölről kezd­te aküzdelmet, ami rendszerint azzal vég- ződött, hogy egyik-másik hívét, akiben rendületlenül hitt, hatalomba segítette, ezzel aztán az akció le is zárult, mert a hívek csak ennyit akartak elérni. A sár­kány tehát uj fejeket kapott. S ha ez a fő koronát viselt, éppenugy elfordult Mamu­téi, mint amikor csak tanáros evikker re­megett az orrán. Példás eset Vajdáé, A Vajda-kormány első bukását a klikk­nek köszönhette. Emlékezetes az az ulti­mátum, amelyet a hadsereg küldött a ki­rálynak akkor, amikor a miniszterelnök a katonai ellenőrzés alól föl akarta szaba­dítani a kolozsvári és bukaresti rendőrfőnö­köt és óvatos kézzel hozzányúlt ahhoz, hogy a müvet, amelyet Manin rábízott, be is fejezze, és a titkos katonai klikk hatal­ma alól fölszabadítsa a közigazgatást. A király ekkor egy román ezredes és egy ro- mán őrnagy csöndes skartbatétele helyett jobb és simább megoldásnak találta a kor­mány lemondását. A konfliktusnak az lett a vége, hogy Vajda és Mánia között végze­tes ellentétek támadtak és Vajda is átka­nyarodott arra az oldalra, ahová előbb- utóbb Maniu kivételével mindenki átka­nyarodott. A két államférfin harca érez­tette hatását a nemzeti parasztpártban is és a Manin-frakeió csakhamar leszakadt a bizonyos fokig a franciák diplomáciai sú­lyát akarja meggyöngiteni. Nagyvonalú külpolitikai spekuláció az, amibe a biroda­lom bocsájtkozik. Eddig Berlinben Fran­ciaország szövetségeseinek rendszerét te­kintették a birodalom külpolitikai szabad mozgása legnagyobb akadályának. Ha most Németország teljesíti a' lengyel kí­vánságokat, akkor a lengyeleket könnyen elcsábíthatja a franciáktól. A birodalom ezen a téren a legnagyobb áldozatoktól sem riad vissza, csakhogy sikert érjen el. Sietourg atesióia Berlinből származó hírek szerint a né­met kormány Sieburgot, a Frankfurter Zeitung volt párisi levelezőjét küldte Len­gyelországba az ottani közvélemény meg­nyerésére. Sieburg rendkívül eredményes munkát végzett és a lengyel intellektuel- leken keresztül sikerült előkészíteni a ta­lajt az előzetes tárgyalások számára. A tegnapi megnemtámadási deklaráció az el­ső lépés a további tanácskozások felé. Varsó utóm Prága Illetékesberlini körök úgy tudják, hogy Varsó után föltétlenül Prága kerül sorra a megnemtámadási szerződés megkötésé­nél. Prágában állítólag kedvezően fogad­nák a német javaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents