Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-17 / 12. szám
év!, 12. szám - Kedd * 1933 október 17 ÁraSOffO^ ^ ^ ' ARTHUR HENDERSON, a lefegyverzési konferencia elnöke, aki a genfi események középpontjában áll. Németország visszavonulásának következményei reménytelen hangulatban napolta el a csonka lefegyverzési konferenciát Tíznapos szünet — Magyarország, Oroszország, Törökország és Lengyelország nem fogadták ei Henderson válaszjegyzékét Neurath tájékoztatja a sajtót Genf, október 16. A lefegyverzési konferencia főbizottsága ma délután fél négykor ülést tartott, amelyen Henderson elnök bemutatta azt a jegyzéket, amelyet a nagyhatalmak delegátusaival közösen megfogalmazott s amelyet a német kilépő nyilatkozatra adott válaszképpen el akart küldeni Berlinbe. A nyilatkozat fölolvasás után fölállt Tánczos tábornok, magyar delegátus és kijelentette, hogy nem írhatja alá é nyilatkozatot, mert Magyarország helyzete a békeszerződésekre való tekintettel különleges a lefegyverzési problémában. Tánczos után Dov- galevszkij orosz delegátus jelentkezett szólásra, aki ugyancsak megtagadta aláírását, mert, mint mondotta, nem vett részi azokon a megbeszéléseken, ahol ezt a választ megfogalmazták és igy nem Írhatja ezt alá. A lengyel delegátus ugyanilyen értelmű kijelentést tett és megállapítja, hogy Lengyelország nem ismerheti el kötelezőnek maga részére az olyan nyilatkozatot, amelyet négy-öí nagyhatalom képviselője fogalmazott. A nagyhatalmak külön akcióját Lengyelország sohasem akeeptáija. Ugyanilyen nyilatkozatot tett Törökország delegátusa is. i Henderson a négy hatalom nyilatkozatára rendkívül ingerült hangon válaszolt. Ennek ellenére a főbizottság elhatározta, hogy a jegyzéket elküldi Berlinbe. Henderson szerint a jegyzék megfogalmazásában a konferencia összes fődelegátusa részt vett, úgyhogy az ellen senkinek kifogása nem lehet. Az elnök kijelentette, hogy a lefegyverzési konferencia a szombati események ellenére folytatni fogja tárgyalásait a végleges befejezésig, de az elnökség helyesnek tartaná, ha a delegátusok most hazautaznának és tájékoztatnák kormányaikat a helyzetről. Épp ezért javasolja, hogy a konferenciát október 26-ig elnapolják. A lefegyverzési konferencia elnöksége október 25-én, a főbizottság pedig október 26-án ülést tart. Henderson kifejezte azt a reményét, hogy a delegátusok kellő instrukciókkal fölszerelve ujult erőkkel térnek vissza a konferencia színhelyére. Reménytelenség Genf, október 16. A lefegyverzési konferencia főbizottságának mai ülésén lezajlott szócsata, amelyben egyrészt Henderson, másrészt Szov- jetoroszország, Lengyelország, Törökország és Magyarország képviselője vett részt, ismét éimérgesitette a genfi helyzetet. A tíznapos szabadságra a delegátusok nem éppen a legragyogóbb kilátásokkal távoznak. A nagyhatalmak képviselői már hétfőn elutaznak. A lefegyverzési konferencia mai ülésén a delegátusok nem foglaltak határozott állást Németország ellen, ami valószínűleg az amerikai és az olasz dsNeurath tájékoztatja a világsajtót Berlin, október 16. Neurath báró német külügyminiszter ma fogadta a világsajtót és beszámolt az újságíróknak a nemzetközi politikai helyzetről, Neurath megismételte a német álláspontot a lefegyverzési kérdésben és hangsúlyozta, hogy most a többi ország dolga, hoav nyilatkozzék és állást foglaljon. A külügymí niszier kijelentette, hogy a nagyhatalmak létkérdésében támadták meg a birodalmat ás ezzel szétrobbantották azt az alapot, amelyre a népek együttműködése épült. Németország a genfi institúció keretén belül nem küzdhet többé jogaiért. A külügyminiszter ezután hintést adott a genfi tárgyalásokról és kijelentette, hogy Németország csalódott Mae-Bonald tervében és nem marad számára más hátra* mint kilépni a népszövetségből Mi lesz most? Németország szakított Európával. A, legnagyobb mti, amire a háború utáni világpolitika készült, a lefegyverzés, nem sikerült. A loearnói szerződés, amely nyolc év óta úgy,ahogy mégiscsak működött, formailag megsemmisült, mert elöföltéíele Németország népszövetségi tagsága volt. Egyetlen megállapodás van ma, amely Németországot a többi hatalomhoz köti. egyetlen kapocs, s ez — Versailles. Mi lesz most? Illetve hogyan történhetett, hogy az események a inai holtpontig fejlődhettek? Az elmúlt év decemberében Schleicher német kormányának sikerült kicsikarnia a nagyhatalmaktól a fegyverkezési egyenjogúságról szóló nyilatkozatot, s a német nép azon a véleményen volt, hogy az elvi jelentőségű döntést hamarosan praktikusan is megvalósítják. Hitler hatalomrakerülése azonban megváltoztatta a helyzetet. A kancellár május 17-i békebeszédéig s néhány hétig a szerencsés nyilatkozat után nem volt haj, sőt a hitleri Németország kii í politika ja biztosítottnak látszott, mert a franciák előnyösebbnek találták nyíltan tárgyalni Hitlerrel, mint rettegni a demokratikus Németország pa- pirkulisszái mögött ólálkodó kiszámíthatatlan rémtől. A fordulat akkor következett be, amikor a világközvéleménynek koncessziókat tenni nem akaró nemzeti szocializmus tényleg maga ellen hangolta a világhoz véleményt. Junius óta a birodalom a külföldi sajtó összpontosított pergőtüzének középpontjában állt, s ezt nem bírhatta ki. Amikor a népszövetség, a világ aeropág- ja ősszel összeült Genf ben, Németország izoláltsága nyomban nyilvánvalóvá vált Az első csapás a kisebbségi vitánál érte a birodalmat: Németország egyedül maradt, s a zsidó menekültek elbírálásának kérdésében még Berlin addigi barátai is, például Olaszország és ^Magyarország ellene szavaztak, Keserű szájízzel ült le Nadolny német delegátus a lefegyverzési tárgyalások asztalához, s amikor fagyos arcokra talált mindenfelé, amerre nézett, amikor az angol külügyminiszter nyilvánvaló anlmozl- zásában olyan javaslatot tett v a 1 a m e n y- nyí hatalom nevében, amely ügyesen el- szabottálja a decemberi egyenjogúsági nyilatkozatot és nyolc évig változatiatlan- , «ak akarja hagyni a mai helyzetét, sőt újabb ellenőrzést rendel el a fegyverkezésre, mert bizalmatlansággal töltötte el a német nemzeti szocializmus agresszívan katonai politikája, — amikor szombaton délben Hitler tudomást szerzett Genf teljes pálfordulásáról, néni maradhatott más hátra, mini levonni a konzekvenciát a gyászos helyzetből és kilépni. íme, ide vezetett a világközvéleményt semmibe sem vevő német politika! Mi lesz most? Hitler rádióbeszéde igyekszik menteni a menthetőt. A kancellár egyenesen udvarolni kezd a franciáknak és minden vonalon nyitva tartja az ajtót a további tárgyalásokra. Háborúra nem kerül sor, annyi bizonyos. Egyelőre nincsen ok arra, hogy a Versailles! szerződés szankciós klauzulái életbelép.jenek, de hogy Franciaország keresni fogja az ürügyet e szankciók alkalmazására, annyi bizonyos. Viszont Németországnak meg van a módja, hogy védekezzék a francia támadások ellen: valahányszor demars érkezik majd Berlinbe egy=egy titkos fegyverkezési, vagy más, Versaillest megsértő kérdésben. Berlin engedni fog (mint tette eddig is) s igy éveket nyer, megerősödik. A hitelek megvonásával Páris nem operálhat, mert a birodalom amúgy sem kap hitelt, s tartozásait nem fizeti vissza. A Ruhr-megszáliást nem kockáztathatja az antant, mert legföljebb a kétmillió rajnai munkanélküli nyűgét venné magára. Szankciók helyett valószínűleg uj tárgyalások indulnak meg s a hatalmak kénytelen-kelletlen kezdik elölről az építést. A lefegyverzési konferenciát elnapolják, s Mussolini megragadja az iniciativát. Nem lehetetlen, hogy a világpolitika mélypontján uj alapokon és egy végső nagy föike- rekedésben ugyanúgy kivirágzik a béke olajága, mint kivirágzóit a Ruhr-megszál- Iás és a teljes holtpont után Locarnóban, mint kivirágzott minden pokolymélységü valutapánik idején a szanálásokban, mint kivirágzott mindig ott, ahol legnagyobb volt a baj, mert — hiőba — a legnagyobb bajokban van mindig legközelebb az UríeiAit ' Prága, október 16. Hivatalosan jelentik: A politikai kabineti tagjai ma este összegyűltek Malypeir miniszterelnöknél és meghallgaítáls részletes jelentését a genfi eseményekre] ia Németország politikájának várható következményeiről. A miniszterek a helyzetet nyugodtan ítélték meg, mert tudatában vannak annak, hogy a köztársaságban a kormány semmi olyat el nem hanyagol, ami biztosítja Csehszlovákia békés fejlődését. A genfi esemény Geeb- szlcvákia szempontjából semmiféle belpolitikai következménnyel nem járhat. Japán cáfolta német barátságát Tokio, október 16. A japán kormány hlvaiaMussolini összehívja a négyhatalmi konferenciát Róma, október 16. A római külügyminisztériumban hétfőn délután fontos tanácskozás volt, amelynek eredményeképpen Mussolini valószínűleg meghívja a négyhatalmi szerződést aláíró hatalmak külügyminisztereit, hogy a közeljövőben Rómába jöjjenek a helyzet megtárgyaláséra. Rómában az a benyomás uralkodik, hogy a rendkívül bonyolult európai helylosan megcáfolja azt a hirt, hogy Németország nak a népszövetségből való kilépése után Japán közeledni óhajt Németországhoz. Szerdán angol minisztertanács London, október 16. Londoni kormánykörökben az a vélemény uralkodik, hogy az uj genfi helyzetet nyugodtan kell megítélni. Az angol kormány szerdán ülést tart és foglalkozik a helyzettel, Angol illetékes körök utalnak arra, hogy a népszövetségi titkárság egyeláre nem kapott hivatalos jelentést Németország kilépéséről s ha ez a kilépési nyilatkozat meg is történik, kt évig kell várni, amig törmyerőre lép. Két év alatt viszont sok minden történhet. zetben csupán a négyhatalmi paktum adhatja meg a kibontakozás bázisát. A paktum 3. paragrafusa kimondja, hogy konfliktusok esetén az aláirt hatalmak barátságos utón keresni fogják a megegyezés útját. Római felfogás szerint azért is fontos a négyhatalmi konferencia megtartása, hogy Franciaország ne vonulhasson vissza intranzingen sformában a versail- iesi szerződés alapjára* Folytatás a 2, oldal 2. hasábján. . Neurath nyilatko zalának. végén kifejtette, hogy n.em - a. „német, kővctejésely,„.fanéin ..'.Németország ellenfeleinek "magatartásaj volt." áz,''aajely V 'tárgyalások folytatását, lehetetlenné' tette. Sir John Simon angol kültigyminisztér szombati bejelentésében MacDonald tervének helyébe Franciaország, Amerika éő Anglia uj tervét helyezte,. amely. német szempontból elfogadhatatlan volt. Ennek ellenére Neurath Hangsúlyozta,: hogy Németország a jövőben is hajlandó .'minden lefegyverzési javaslatot vizsgálat tárgyává tenni. és az egyenjogúság alapján a lefegyverzésről tárgyalni. Neurath után a külföldi újságírók Göbbels minisztert látogatták meg, akihez több- kérdést intéztek a küszöbön álló plébiszöitum ügyében. Az újságírók hangoztatták, hogy a .népszavazásnak a diktatúrában nincs értelme. Göbbels igyekezett eloszlatni az újságírók kételyeit. A csehszlovák minisztertanács foglalkozott a helyzettel legátusok munkájának eredménye. Francia részről a mai ülést nagy németellenes tüntetéssé akarták kifejleszteni, de Mussolini meggátolta Páriát e tervének keresztülvitelében. A nagyhatalmak delegátusai közül egyedül Norman Dawis marad Géniben.
