Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-08 / 5. szám
Árcr80^nér ^ ^ Mussolini orosz és amerikai módszer szerint bevezeti a kötött gazdálkodást Olaszországban Pár is, október 7. Henry de Kerillis, az Echo de Paris mai számában közli azt a beszélgetést, amelyet Mussolini olasz miniszterelnökkel folytatott, A francia újságíró az elragadtatásnak olyan hangján beszél Mussoliniról, mint ahogy eddig egyetlen francia újságíró sem tette. Mussolini nemcsak aktuális kérdésekről beszélt Eerillís-szel, hanem a fasizmusról általánosságban is. A duce kijelentette, hogy a parlamentek nem alkalmasak a béke biztosítására és a megfelelő békés eszközök megteremtésére. . fasizmust áz erő alapelvére építették föl. A népek kölcsönösen tisztelik egymást és félnek is egymástól és igy nem tudnak megegyezni. Európa veszedelemben van, mert Ázsia felől viharfellegek gyűlnek az égen. A kontinenst kívülről és belülről komoly ellenfelek veszélyeztetik. Mussolini kijelentette a francia politikusnak, hogy Olaszország számára vadonatúj termelési feltételeket állított föl és kidolgozta már a nagy reorganizáció tervét. Szakit a liberalizmus régi elvével. Eszerint a jövőben Olaszor- szágban,’nem termelnek annyit, mint amenynyit az egyén jónak lát, hanem korlátozzák az általános produkciót. OlaszororSzág uj gazdasági alkotmányt kap. A nyilatkozat végén Mussolini az olasz—francia viszonyról is megemlékezett. Véleménye szerint a helyzet ma sokkal jobb, mint volt. Az olaszok és franciák kitünően megértik egymást. A fasizmus számtalanszor bebizonyította már, hogy a békét akarja, a békét és az erős Olaszországot. Mussolini Európa népeitől csak annyit kíván, hogy tiszteljék Itáliát és úgy bánjanak vele, mint ahogy Gtff íi&tiy néppel, bánni kell. v Anglia tradíciója: megakadályozni az uj háborút ,Angiiénak fegyverkeznie keli a leszerelési egyezmény értelmében4* Angol katonai gyakorsatok a belga tengerparton London, október 7. Baldwin kijelentésével kapcsolatban, hogy Anglia a locarnói szerződés alapján áll, a Times vezércikket ir, amelyben a következő feltűnő kitételek vannak: „Semmi sem könnyítheti meg jobban az egész civilizációt elpusztító veszedelmet, mint az a gondolat, hogy Anglia semmilyen körülmények között sem fog interveniálni, vagy annak hangoztatása, hogy Anglia képtelennek mutatkozhatik az eredményes közbenjárásra. Anglia igazi tevékenysége és tradíciója, amelyet mindenekelőtt poitikai, gazdasági és pénzügyi helyzete diktál, abból áll, hogy megfelelő befolyást gyakoroljon és ezáltal mindenáron megakadályozza az esetleges uj háború veszedelmét.“ A Daily Telegraph ugyancsak nagy cikkben foglalkozik Baldwin nyilatkozatával. Kiemeli, hogy Angliát Baldwin szavai értelmében a leszerelési egyezmény nem hagyhatja meg a „nem megfelelő védelem veszedelmes helyzeté- ben“, amelybe a leszerelés körül hozott áldozatai juttatták. Az egyezmény egyenlőséget jelent a fegyverkezésiben, ami azt jelenti, hogy Angliának lehetőleg fegyverkeznie kell, ezzel szemben a többi államok leszerelése volna szükséges. lenjavaslatokat elégtelennek tartják. Abban az esetben, ha a lefegyverzési konferencia sikertelenül végződik, Németország fönntartja magának a jogot, hogy folytassa fegyverkezését és a német hadseregbe beillessze azokat a fegyvernemeket is, amelyeket a versaillesi békeszerződés nem engedélyez a birodalomnak, igy a német hadsereg azonnal nehéz ágyukkal, tanítókkal és repülőgépekkel szereli föl csapatait, míg a hadi tengerészet tengeralattjárókat épít. A német kormány a felelősséget teljes mértékben a lefegyverzési konferenciára hárítja ezért a lépésért. A német delegátus után Simon külügyminiszter a francia és az olasz nagykövetet fogadta. Washington, október 7. Amerikában óriási felháborodást keltett az a hír, hogy Németország nem fogadja el a francia lefegyverzési javaslatokat és bejelenti, hogy a lefegyverzési konferencia csődje esetén megkezdi fegyverkezését. UngoS katonai bizottság készíti elő Belgium katonai védelmét Brüsszel, október 7. ötven angol tisztből álló bizottság érkezett ide az angcl admiralitás vezető személyiségeinek és szakértőinek tagjaiból. A bizottság napokon keresztül a belga tengerparton folytatott tanulmányokat stratégiai gyakorlatok végrehajtására. A gyakorlatok feltételezése az, hogy német betörés történhetik a partvidéken. A gyakorlatok a belga katonai és polgári hatóságok kifejezett beleegyezésével történnek a nemrégiben kidolgozott angol terv Szerint. A katonai bizottságot W. J. S. Doppie angol altábornagy vezette. Newyork is védekezik az esetleges légi támadások ellen Newyork, október 7. Newyorkban és környékén a légi védelmi gyakorlatokkal kapcsolatban xepülőgépmanövert tartottak, amelyen bombavető gépek és két hadi repülőosztag gépei vettek részt, összesen 27 repülőgép keringett éjszaka a City fölött és a nyugati városrészeket bombázták a gyakorló bombákkal, amelyek tiz percig égtek a levegőben. Ezer meg ezer kiváncsi ember tolongott az uccákcn a színházak bezárása után és a Brodway-n, valamint a környező uccákban, amelyekben a szórakozó helyek vannak, órákhosszat megakadt a forgalom. * HémetorczüS bejelentése a lefegyverzési Konferencián London, október 7. Bismarck herceg a német követség megbízásából ma felkereste a Foreign Office-on Simon angol külügyminisztert és a lefegyverzési kérdésről tárgyalt vele. Bismarck kijelentette, hogy Németországban a francia elReosevelt o munKnsoK is munKoodök egységfrontját sürgeti Washington, október 7. Roo'seve'.t elnök az amerikai szakszervezetek megalapításának évfordulóján Gonker elhunyt szakszervezeti vezér szobra előtt beszédet mondott, amelyen a munkásokat és munkaadókat felszólította, hogy alkossanak egységfrontot a gazdasági háború ellen. Felszólította úgy a tőkéseket, mint a mezőgazdákat, hogy úgy, mint 1917T>en, legyenek egységesek. Beszédében kijelentette az elnök, hogy a gazdasági helyzetet nem lehet erőszakkal megjavítani. Beszéde végén azt mondta Roosevelt, hogy a mai helyzet megköveteli, hogy az emberszeretet is szerephez jusson. GÖRÖGORSZÁGOT IS BE AKARJAK VONNI A KÉSZÜLŐ BALKÁN-SZÖVETSÉGBE Athén, október 7. Sándor jugoszláv király korfui látogatása alkalmával megkoszorúzta a korfui szerb katonák sírját. A király tanácskozásokat folytatott a görög kormány tagjaival. Beavatott körökből vett információ szerint Sándor jugoszláv király a balkáni Locarnot. készíti elő -ég Görögországot is be akarja vonni a készülő Balkán-szövetségbe. I. évf. 5. szám - Vasárnap - 1933 október 8 Az angol tradíció A londoni Times vezércikkben foglalkozik Baldwin nyilatkozatával a leszerelési konferenciával kapcsolatban és a vezér- cikkiro élénken tiltakozik a gondolat, ellen, hogy Anglia nem fog interveniálni az újabb háborús veszedelem elhárítása érdé- kében és a kishitűség ellen, hogy Anglia intervenciója nem is vezethet eredményre. Anglia tradíciója — mondja a Times vezércikke —, amit politikai, gazdasági és pénzügyi helyzete diktál, az, hogy megfelelő befolyását latba vesse az esetleges újabb háború katasztrófájának elhárítására. Ez a tradíció, az angol tradíció valóban megvan. Anglia volt az az állam a világháborúban, amely az utolsó pillanatig igyekezett eloszlatni a félreértéseket és kibékíteni az ellenfeleket. Föltételezhető, hogy valódi jószándék volt ez, nem csupán alibi, dacára annak, hogy Anglia minden jószándéka ellenére kénytelen volt maga is résztvenni a háborúban. Nem lehet tehát csodálkozni a kishitűségen, hogy egyetlen ország sem tudja megakadályozni a háborút, mert a kishitűséget az a fölismerés okozhatja, hogy a valóságos tények ellene szólnak az ilyen tradíciónak, a békefenntartás tradíciójának. És mégis hinni kell ebben a tradícióban és ápolni kell ezt a tradíciót! A világháború vétkeseinek kikutatása bözö színű diplomáciai könyvek, a különböző színű diplomáciai könyvek, a különböző államférfiak emlékiratai, a történet- tudósok vitairatai nem tudták kideríteni a bűnöst, nem tudták a történelem itélőszéke elé állítani azokat az embereket, akikre a bizonyítékok teljes súlyával ki lehetett volna mondani az ítéletet: „Ti okoztátok a háborút!" Azt kell hinnünk, hogy maguktól dörren- tek el a fegyverek azokban a végzetes napokban és ez a hit méltán kétségekkel és ijedelemmel tölthet el bennünket a jövő tekintetében. Kétségtelen, hogy Anglia alibije a lég helytáll óbb, Anglia békebuzgalma a legkiviláglóbb. De azóta már mindenki bebizonyította az alibijét és mégis megtörtént a szerencsétlenség. Utólagosan nem lenet jóvátenni semmit, a tradíciót nem késői alibivel kell igazolni, k tradíciót ápolni kell minden régi kudarc dacára, hogy ez a tradíció életképes és hatásos legyen. ........... ... Ak ármilyen súlyos rést is ütött az angol tradíción a világháború, igaza van a Times vezércikkírójának abban, hogy óvakodni kell a fáradt kézlegyintéstől, amely azt jelenti, hogy úgyis hiába minden. A tradíció kudarcot vallhat, de a tradícióba vetett hit soliaí Hasonló ez a hit a beteg ember ama hitéhez, hogy fölgyógyul, még ha a környező hozzátartozói arcáról kétséget és aggodalmat olvas is le. És a kezdetleges, tapogatózó orvostudomány is tisztában van azzal, hogy ez a hit gyakran meggyógyítja a halálosnak tartott betegséget, inég a csügge- dés, a kétségbeesés ágyba döntheti az egészséges embert is. Tudjuk jól, hogy az egyén fejlődése az idők folyamán gyorsabb tempóban történik, mint a fajok és nemzetek fejlődése. Tudjuk jól, hogy az egyén jogai és kötelességei sem voltak kiépítve a biztonság jegyében az egyes közösségeken belül. Hosszú korszakok voltak a történelmi időkben is, amelyekben az egyes embert nem védte törvény, biró és rendőr. A fejlődés útja megmutatta, hogy az egyéni biztonságot meg lehet szervezni a társadalmi kereteken belül. Nagyjában és elméletileg tökéletes ez a szervezet, zavartalan működése azonban nagyrészt attól függ, hogy az egyén miképpen találja meg helyét és megélhetését a társadalomban. Az egyéni jólét ápolása az az olaj, amivel a tapasztalat szerint egy államközösség, vagy társadalmi közösség gépezetét kenni kell. Az egyén fejlődése mutatja azt az utat, amelyen a társadalmak és az államok fejlődése haladni fog. Tudjuk, hogy a természetben ugyanaz az elv érvényesül minden életmegnyilvánulásban és minden fejlődésben. Az egyén, aki a régi időkben remegve és fölfegyverkezve lépett ki házából, mert attól kellett tartania, hogy bármelyik erősebb embertársa leütheti, nem vesztette el hitét az életben. Meg volt benne az ősi erő, az ösztön, amely arra ösztökélte, hogy normális, hosszúra irányuló életre rendezkedjék be. Az elv, amely az egyén élet fejlődésében elvezetett az egyéni élet biztonságáig, fog érvényesülni az államok életében is és cnJUDBN1CS TÁBORNOK a haboru-utáni fehérorosz hadsen gek tegnap elhunyt vezére.