Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-22 / 17. szám
I. évi. 17. szám ■ Vasárnap - 1933 október 22 Sir John Simon a népszövetség palotájáén siet. London, október 21. Világszerte óriási szenzációt keltett az a hir, hogy Roosevelt ameri. kei elnök levelet intézett Kalininhez, a szov- féfScrmá'ny' vezetőjéhez, illetékes körök szerint az orosz—amerikai diplomáciai viszony uiraiölvctelc küszöbön áll s ha a terv megvalósulónkkor a csendestengeri nagy politika szenzációs fordulóponthoz érkezik. Egy revali jelentés szerint Litvinov külügyi népbiztos a szovjetkormánytól azt az utasítást kapta, hogy a küszöbpn álló orosz—amerikai tárgyalások alkalmával tegyen javaslatot az orosz— amerikai támadást kizáró paktum megkötésére. A SevéiváSfás London, október 21. Rsosevelt elnök a következő' levelet intézte a szovjetkormány vezaíő- jéhez, Kalininhez: — Hivataloskodásom első napjától kezdve kívánatosnak tartottam, hogy igyekezzünk megszüntetni az Egyesült Államok 125 millió főnyi és Oroszország 160 millió főnyi lakossága között fennálló rendellenes viszonyt. Nagyon sajnálom, hogy nincs semmiféle gyakorlati eszköze a közvetlen érintkezésnek a két nagy nemzet között, amely több mint egy századon át kölcsönösen hasznos baráti jóviszonyban élt egymással. A nehézségek, amelyek ezt a rendellenes helyzetet okozták, komolyak, de nézetem szerint nem megoldhatatlanok és általában a két nagy nemzet között csak nyílt és barátságos megbeszélésekkel lehet a nehézségeket kiküszöbölni. Ha ön is igv vélekedik, készséggel hajlandó vagyok fogadni a megnevezendő megbízottat, hogy megvizsgáljuk a két ország között elintézésre váró összes kérdéseket. Az e megbeszéléseken való részvéte! természetesen nem kötelezi egyik felet sem jövendőbeli eljárásának iránya tekintetében, hanem minden érintett kérdés kielégítő megoldására irányuló őszinte óhaj záloga volna. Remélem, hogy ezek a megbeszélések mindkét ország népének javára válnak. Kalinin, a szovjet központi végrehajtóbi- zotlságának elnöke, a következő levélben válaszolt; — Megkaptam október 10-én kelt üzenetét. Mindig meg voltam győződve, hogy sajnálatos az a viszony, amely a Szovjet és az Egyesült Államok között tizenhat éven át fennáll és amelynél fogva nem volt meg az összeköttetés rendes módja a két köztársaság között, megfosztva a két népet az összeköttetés előnyei- töl. Örömmel állapítom meg, hogy ön is igy gondolkodik. Abban nem kételkedem, hogy a két ország között fennálló nehézségeket csak a közvetlen összeköttetés helyreállítása után lehet megoldani és hogy másrészt ilyen össze- közi helyzetre. Fentiekkel egybehangzóan köttetés hiáiiyában nincs kilátás a megoldás- örömmel elfogadom azt a javaslatát, hogy a ra. Bátor vagyok továbbá azt a véleményemet szőriét képviselőt küldjön az Egyesült ÁUa- kííejezni, hogy ez a rendellenes heiyzeí kod- nwkba a két országot érintő kérdések megbe- vezötlen befolyást gyakorolt nemcsak a két szélésére. A szovjetet Litvinov fogja képviselni érintett államra, hanem általában a nemzet- a kölcsönösen megállapítandó időpontban. A washinffőni konferencia, programja Washington, október 21. Az amerikai közvé-. leményben óriási feltűnést keltett'az oröá-z-ame-' rikai közeledés kire. Hir szerint Litvino-v külügyi népbiztos már a közeljövőben Washington-- ba érkezik, ahol .megkezdődik a nagy .konferencia .'az orosz-amerikai ügyek'tisztázására. Ain:e-> rikai részről a tárgyalásokat Hull államtitkár vezeti. Az amerikaiak a következő feltételeket szabják a megegyezés számára: 1. A szovjetpropagandáí azonnal meg kell - szüntetni Amerika területén. 2. Tisztázni kell a Kerenszkinek adott 187 millió dolláros kölcsön ügyét. 3. Á Szovjetoroszországban lévő amerikai magántulajdon elismerésének ügye. 4. Az Oroszországban lévő 100 millió dolláros magánhitelek visszafizetésének rendezése. Szomorú ceremónia Qeníben 1 német kilépési nyilatkozat átadása és Ayenol válaszlegyzéke Gr e n í, október 21. Dr. Kraul német fő- konzul Avenolnak, a népszövetség főtitkárának ma a következő jegyzéket nyújtotta át: „Főtitkár ur! A német kormány nevében tisztelettel közlöm, Hogy Németország a népszövetségi alkotmány harmadik fejezete első bekezdésének értelmében ezennel bejelenti a népszövetségből való kilépését. Főtitkár ur fogadja különös nagyrabecsülésem tiszteletteljes kifejezését Neurath báró.44 Nyolc napig tartott, amig Németország kilépő nyilatkozata megérkezett Genfbe. A bét elején Genfben még olyan vélemények merültek föl, hogy Németország csak fenyegetőzött a kilépéssel, de nem hajtja végre azt. Valószínűnek vehető, hogy a múlt szombati események után Berlinben még számos megbeszélés volt, amig a németek végleg megvalósították elhatározásukat. G e n f, október 21. A népszövetség főtitkára a német kilépési nyilatkozatra ma délelőtt a következő választ adta: „Ezennel tisztelettel közlöm, hogy október 19-én a német kormány, nevében irt levelét megkaptam. Ebből a levélből kitűnik', hogy Németország a népszövetségi alkotmány 3. fejezetének első cikkelye értelmében előzetesen bejelenti a népszövetségből való kilépését. Ez a szakasz a következőképpen hangzik: A szövetség minden tagja kétéves fölmondással kiléphet a szövetségből abban az esetben, ha eddig teljesítette minden nemzetközi kötelezettségét, beleértve azokat is, amelyeket a nép- szövetségi alkotmány előir. — A fönt nevezett levélről azonnal értesítem a népszövetség tagjait, valamint közlöm velük a jelen levél szövegét is. Avenol főtitkár.*4 Henderson vagy Litvinov kapják a Nobel békedijat London, október 21. Stockholmi jelentések szerint lehetséges, hogy a Nobel-békedijat Henderson, a leszerelési konferencia elnöke fogja megkapni. Litvinov orosz külügyminiszter nevét szintén emlegetik és nincs kizárva* hogy neki ítélik az idei békedijat. Ili barátkozik Fantasztikusnak látszó hírekkel árasztanak el bennünket e napokban a világlapok. Az egyik hir szerint Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, mé- zeshangu levelet irt Litvinovnak Ó3 arra invitálta a külügyi népbiztost, hogy jöjjön Washingtonba és beszélje meg személyesen, barátságosan az amerikai kormány- nyál a két egyformán óriási, de ellentétes világnézeten fölépülö világhatalmasság kibékülését. Egy másik hir szerint Titu lescu Moszkvába készül, — s hogy mit jelent ez, csak az tudhatja, aki ismeri az európai véleményt, amely szerint a román külügyminiszter eddig a szovjet legádázabb ellenségének számított és több bukaresti kormányt buktatott meg oroszbarátságuk miatt. Végre a harmadik hir szerint a stockholmi Nobcl-akadémia. teljes komolysággal azon gondolkozik, hogy az idei békedijat Litvinovnak adja genfi magatartása miatt. (Szomorúan állhat a béke ügye, ba már a vörös hadsereg egyik leglelkesebb propagálójának akarják eljuttatni a békés hajlandóság egyik legnagyobb európai elismerését.) Évekkel ezelőtt az ilyesféle híreket a lapok a legátkozottab uborkaszezonban som merték volna közölni. Ma nem fogadják szkeptikusan őket, mert elvitathatni! múl van bennük logika és valószínűség. Roosevelt meghívása például nem válik abszurdummá, ha kibogozzuk a világpolitika szövevényéből, s fontolóra vesszük, hogy Japán egyre növekvő agresszivitása következtében Nippon két nagy ellenségének: az orosznak és az amerikainak előbb- utóbb találkoznia kell, s a jelenlegi időpont nem is nevezhető korainak a „viribus unitjs44 csendesóceáni kihangsúlyozó sara. Ez az egyik szempont. A másik gazdasági természetű, Roosevelt az N. R. A. Ipari föllendülésének programját csak úgy valósíthatja meg, ha piacot talál az óriási amerikai produkció számára. A piackeresés munkáját a friss elnök a bélföld folvevő- képességének növelésével kezdte meg. Nem sikerült, az amerikai kisember még hitelre sem akart vásárolni, — a becsületére legyen mondva- A második stádium az inflációs terv volt, s az, hogy az olcsóvá vált amerikai áru egyszerűen lekorikuvrál- ja az otthoni árut Európában. Nem sikerült. Az európaiak az inflációs taktikához jobban értenek, mint az emrikaiak, több a praxisuk benne, s az Unió észrevette, akármilyen olcsó a dollár, az európai népek — még olcsóbbá tudják tenni a valutájukat, ha éppenséggel erre van szükség. Az uj európai bonyodalmak egyébként úgy megijesztették, az ó-cöuníry felé kacsintgató dollárt, az általános gazdasági débaele veszedelme oly közelfekvővé vált Nyugateurópában, hogy Unele Sam ha- nyathomlok viaszainenekült felhőkarcolói közé, Bizony, bizony, a dollár az első gazdasági puskalövésre gyáván megszökött az európai harctérről. A nagy tanácstalanság éjszakáján egyszerre csak megjelent Amerika egén az uj betlehemi csillag, a. szovjetesillag. Oroszország ma a világ egyetlen piaclehetősége, különösen annak, aki tőkeerős és kockáztatni merészel. Amerika merészei, Amerika merészel, mert van pénze, mindig ilyen bátor volt és mit tehet egyebet! Az európai liferánsok legjelentősebbikét, Németországot, némi világnézeti különbség miatt kitessékelték Moszkvából, Franciaország, az újonnan jelentkező udvari szállító, csak fegyvereket adhat el a kommunistáknak, mert a tovarisokat és a komzomolckákat egyelőre nem sikerült megnyerni annak, hogy francia illatszert, selymet, pezsgőt és párisi cseesebesét vásároljanak, vagy Patounál fedezzék toalettszükségletüket, Angliának a kemény ottawai szerződés nem engedi meg, hogy a domíniumok háta mögött orosz nyersanyagra cserélje át készárufölöslegét, — egy szóval Amerika nem indul rossz kilátásokkal az orosz üzletbe. Bármily ironikusnak hangzik, Roosevelt véleménye szerint a dollárt a szovjet fogja megmenteni. Ezért a kedves meghívó levél, ezért a nagy szeretet, s ezért nem csodálkozhatunk már azon sem, ha Roosevelt a közel jövőben netalán „kedves kuzinjának44 szólítja Sztálint. Ha a puritán yankee nem átallotta meghívni Moszkvát, az valóban nem lephet meg, hogy a hajlékony Titulescu meg akarja látogatni az orosz fővárost. Bessza- rábián át egyszerűen behunyt szemmel fog ülni a vasúti kocsiban, a többi majd csak Szenzációsíordulai avsfágpoUiihábars Szovjetoroszország és Amerika ozeljovoben Washingtonban me 1 a kibékülést tárgyalásokat Orosz-amerikai támadást kizáré szerződés —RooseveSt és Haiinln levélváltása — Litvinov személyesen Washingtonba utazik
