Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-22 / 17. szám

I. évi. 17. szám ■ Vasárnap - 1933 október 22 Sir John Simon a népszövetség palotájáén siet. London, október 21. Világszerte óriási szen­zációt keltett az a hir, hogy Roosevelt ameri. kei elnök levelet intézett Kalininhez, a szov- féfScrmá'ny' vezetőjéhez, illetékes körök sze­rint az orosz—amerikai diplomáciai viszony uiraiölvctelc küszöbön áll s ha a terv meg­valósulónkkor a csendestengeri nagy politika szenzációs fordulóponthoz érkezik. Egy revali jelentés szerint Litvinov külügyi népbiztos a szovjetkormánytól azt az utasítást kapta, hogy a küszöbpn álló orosz—amerikai tárgya­lások alkalmával tegyen javaslatot az orosz— amerikai támadást kizáró paktum megköté­sére. A SevéiváSfás London, október 21. Rsosevelt elnök a követ­kező' levelet intézte a szovjetkormány vezaíő- jéhez, Kalininhez: — Hivataloskodásom első napjától kezdve kívánatosnak tartottam, hogy igyekezzünk megszüntetni az Egyesült Államok 125 millió főnyi és Oroszország 160 millió főnyi lakossá­ga között fennálló rendellenes viszonyt. Na­gyon sajnálom, hogy nincs semmiféle gyakor­lati eszköze a közvetlen érintkezésnek a két nagy nemzet között, amely több mint egy szá­zadon át kölcsönösen hasznos baráti jóviszony­ban élt egymással. A nehézségek, amelyek ezt a rendellenes helyzetet okozták, komolyak, de nézetem szerint nem megoldhatatlanok és álta­lában a két nagy nemzet között csak nyílt és barátságos megbeszélésekkel lehet a nehézsé­geket kiküszöbölni. Ha ön is igv vélekedik, készséggel hajlandó vagyok fogadni a megne­vezendő megbízottat, hogy megvizsgáljuk a két ország között elintézésre váró összes kér­déseket. Az e megbeszéléseken való részvéte! természetesen nem kötelezi egyik felet sem jö­vendőbeli eljárásának iránya tekintetében, ha­nem minden érintett kérdés kielégítő megoldá­sára irányuló őszinte óhaj záloga volna. Re­mélem, hogy ezek a megbeszélések mindkét ország népének javára válnak. Kalinin, a szovjet központi végrehajtóbi- zotlságának elnöke, a következő levélben vála­szolt; — Megkaptam október 10-én kelt üzenetét. Mindig meg voltam győződve, hogy sajnálatos az a viszony, amely a Szovjet és az Egyesült Államok között tizenhat éven át fennáll és amelynél fogva nem volt meg az összeköttetés rendes módja a két köztársaság között, meg­fosztva a két népet az összeköttetés előnyei- töl. Örömmel állapítom meg, hogy ön is igy gondolkodik. Abban nem kételkedem, hogy a két ország között fennálló nehézségeket csak a közvetlen összeköttetés helyreállítása után lehet megoldani és hogy másrészt ilyen össze- közi helyzetre. Fentiekkel egybehangzóan köttetés hiáiiyában nincs kilátás a megoldás- örömmel elfogadom azt a javaslatát, hogy a ra. Bátor vagyok továbbá azt a véleményemet szőriét képviselőt küldjön az Egyesült ÁUa- kííejezni, hogy ez a rendellenes heiyzeí kod- nwkba a két országot érintő kérdések megbe- vezötlen befolyást gyakorolt nemcsak a két szélésére. A szovjetet Litvinov fogja képviselni érintett államra, hanem általában a nemzet- a kölcsönösen megállapítandó időpontban. A washinffőni konferencia, programja Washington, október 21. Az amerikai közvé-. leményben óriási feltűnést keltett'az oröá-z-ame-' rikai közeledés kire. Hir szerint Litvino-v kül­ügyi népbiztos már a közeljövőben Washington-- ba érkezik, ahol .megkezdődik a nagy .konferen­cia .'az orosz-amerikai ügyek'tisztázására. Ain:e-> rikai részről a tárgyalásokat Hull államtitkár vezeti. Az amerikaiak a következő feltételeket szabják a megegyezés számára: 1. A szovjetpropagandáí azonnal meg kell - szüntetni Amerika területén. 2. Tisztázni kell a Kerenszkinek adott 187 millió dolláros kölcsön ügyét. 3. Á Szovjetoroszországban lévő amerikai magántulajdon elismerésének ügye. 4. Az Oroszországban lévő 100 millió dollá­ros magánhitelek visszafizetésének rendezése. Szomorú ceremónia Qeníben 1 német kilépési nyilatkozat átadása és Ayenol válaszlegyzéke Gr e n í, október 21. Dr. Kraul német fő- konzul Avenolnak, a népszövetség főtit­kárának ma a következő jegyzéket nyúj­totta át: „Főtitkár ur! A német kormány nevében tisztelettel közlöm, Hogy Német­ország a népszövetségi alkotmány harma­dik fejezete első bekezdésének értelmében ezennel bejelenti a népszövetségből való kilépését. Főtitkár ur fogadja különös nagyrabecsülésem tiszteletteljes kifejezé­sét Neurath báró.44 Nyolc napig tartott, amig Németország kilépő nyilatkozata megérkezett Genfbe. A bét elején Genfben még olyan vélemé­nyek merültek föl, hogy Németország csak fenyegetőzött a kilépéssel, de nem hajtja végre azt. Valószínűnek vehető, hogy a múlt szombati események után Berlinben még számos megbeszélés volt, amig a né­metek végleg megvalósították elhatározá­sukat. G e n f, október 21. A népszövetség főtit­kára a német kilépési nyilatkozatra ma délelőtt a következő választ adta: „Ezennel tisztelettel közlöm, hogy októ­ber 19-én a német kormány, nevében irt levelét megkaptam. Ebből a levélből kitű­nik', hogy Németország a népszövetségi al­kotmány 3. fejezetének első cikkelye értel­mében előzetesen bejelenti a népszövetség­ből való kilépését. Ez a szakasz a követke­zőképpen hangzik: A szövetség minden tagja kétéves fölmondással kiléphet a szö­vetségből abban az esetben, ha eddig tel­jesítette minden nemzetközi kötelezettsé­gét, beleértve azokat is, amelyeket a nép- szövetségi alkotmány előir. — A fönt ne­vezett levélről azonnal értesítem a népszö­vetség tagjait, valamint közlöm velük a jelen levél szövegét is. Avenol főtitkár.*4 Henderson vagy Litvinov kapják a Nobel békedijat London, október 21. Stockholmi jelentések szerint lehetséges, hogy a Nobel-békedijat Henderson, a leszerelési konferencia elnöke fogja megkapni. Litvinov orosz külügyminisz­ter nevét szintén emlegetik és nincs kizárva* hogy neki ítélik az idei békedijat. ­Ili barátkozik Fantasztikusnak látszó hírekkel árasz­tanak el bennünket e napokban a világ­lapok. Az egyik hir szerint Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, mé- zeshangu levelet irt Litvinovnak Ó3 arra invitálta a külügyi népbiztost, hogy jöjjön Washingtonba és beszélje meg személye­sen, barátságosan az amerikai kormány- nyál a két egyformán óriási, de ellentétes világnézeten fölépülö világhatalmasság kibékülését. Egy másik hir szerint Titu lescu Moszkvába készül, — s hogy mit je­lent ez, csak az tudhatja, aki ismeri az európai véleményt, amely szerint a román külügyminiszter eddig a szovjet legádá­zabb ellenségének számított és több buka­resti kormányt buktatott meg oroszbarát­ságuk miatt. Végre a harmadik hir sze­rint a stockholmi Nobcl-akadémia. teljes komolysággal azon gondolkozik, hogy az idei békedijat Litvinovnak adja genfi ma­gatartása miatt. (Szomorúan állhat a béke ügye, ba már a vörös hadsereg egyik leg­lelkesebb propagálójának akarják eljut­tatni a békés hajlandóság egyik legna­gyobb európai elismerését.) Évekkel ezelőtt az ilyesféle híreket a la­pok a legátkozottab uborkaszezonban som merték volna közölni. Ma nem fogadják szkeptikusan őket, mert elvitathatni! múl van bennük logika és valószínűség. Roo­sevelt meghívása például nem válik ab­szurdummá, ha kibogozzuk a világpoliti­ka szövevényéből, s fontolóra vesszük, hogy Japán egyre növekvő agresszivitása következtében Nippon két nagy ellenségé­nek: az orosznak és az amerikainak előbb- utóbb találkoznia kell, s a jelenlegi idő­pont nem is nevezhető korainak a „viribus unitjs44 csendesóceáni kihangsúlyozó sara. Ez az egyik szempont. A másik gazdasági természetű, Roosevelt az N. R. A. Ipari föllendülésének programját csak úgy való­síthatja meg, ha piacot talál az óriási ame­rikai produkció számára. A piackeresés munkáját a friss elnök a bélföld folvevő- képességének növelésével kezdte meg. Nem sikerült, az amerikai kisember még hitelre sem akart vásárolni, — a becsüle­tére legyen mondva- A második stádium az inflációs terv volt, s az, hogy az olcsóvá vált amerikai áru egyszerűen lekorikuvrál- ja az otthoni árut Európában. Nem sike­rült. Az európaiak az inflációs taktikához jobban értenek, mint az emrikaiak, több a praxisuk benne, s az Unió észrevette, akármilyen olcsó a dollár, az európai né­pek — még olcsóbbá tudják tenni a valu­tájukat, ha éppenséggel erre van szükség. Az uj európai bonyodalmak egyébként úgy megijesztették, az ó-cöuníry felé ka­csintgató dollárt, az általános gazdasági débaele veszedelme oly közelfekvővé vált Nyugateurópában, hogy Unele Sam ha- nyathomlok viaszainenekült felhőkarcolói közé, Bizony, bizony, a dollár az első gaz­dasági puskalövésre gyáván megszökött az európai harctérről. A nagy tanácstalanság éjszakáján egy­szerre csak megjelent Amerika egén az uj betlehemi csillag, a. szovjetesillag. Orosz­ország ma a világ egyetlen piaclehetősége, különösen annak, aki tőkeerős és kockáz­tatni merészel. Amerika merészei, Ameri­ka merészel, mert van pénze, mindig ilyen bátor volt és mit tehet egyebet! Az euró­pai liferánsok legjelentősebbikét, Német­országot, némi világnézeti különbség miatt kitessékelték Moszkvából, Franciaország, az újonnan jelentkező udvari szállító, csak fegyvereket adhat el a kommunistáknak, mert a tovarisokat és a komzomolckákat egyelőre nem sikerült megnyerni annak, hogy francia illatszert, selymet, pezsgőt és párisi cseesebesét vásároljanak, vagy Patounál fedezzék toalettszükségletüket, Angliának a kemény ottawai szerződés nem engedi meg, hogy a domíniumok háta mögött orosz nyersanyagra cserélje át készárufölöslegét, — egy szóval Amerika nem indul rossz kilátásokkal az orosz üz­letbe. Bármily ironikusnak hangzik, Roo­sevelt véleménye szerint a dollárt a szov­jet fogja megmenteni. Ezért a kedves meg­hívó levél, ezért a nagy szeretet, s ezért nem csodálkozhatunk már azon sem, ha Roosevelt a közel jövőben netalán „kedves kuzinjának44 szólítja Sztálint. Ha a puritán yankee nem átallotta meg­hívni Moszkvát, az valóban nem lephet meg, hogy a hajlékony Titulescu meg akarja látogatni az orosz fővárost. Bessza- rábián át egyszerűen behunyt szemmel fog ülni a vasúti kocsiban, a többi majd csak Szenzációsíordulai avsfágpoUiihábars Szovjetoroszország és Amerika ozeljovoben Washingtonban me 1 a kibékülést tárgyalásokat Orosz-amerikai támadást kizáré szerződés —RooseveSt és Haiinln levélváltása — Litvinov személyesen Washingtonba utazik

Next

/
Thumbnails
Contents