Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)
1933-10-21 / 16. szám
I. évf. 16. szám - Szombat - 1933 október 21 Áro80fillér ^ j ÜMBERTO olasz trónörökös, akinek családi ügyeiről sok szó esik a rvvilágsajtóban. Maiypeír nagy beszéde után: A képviseldház elfogadta a párti eloszlatás i torvényt A Pribina-ünnepségek a ház plénuma előtt — Heves összetűzés az autonómisták és a centralisták között — A miniszterelnök kifejti, hogy Szlovenszkót nem érte sérelem Malypetr beszédét Szlovenszkón kiplakatirozzák Prága, október 20. A képviselőház ma letárgyalta a politikai pártok tevékenységének betiltásáról és a politikai pártok föloszlatásá- ról szóló kormányjavaslatot. A javaslatot a képviselőház első és második olvasásban elfogadta. A vita során főképpen ellenzéki szónokok szólaltak föi. A szlovák ellenzék részéről Tiso szlovák néppárti, Rázus szlovák nemzeti párti, a németek részéről Schollich német nemzeti párti, Krumpe keresztényszocialista és a magyar ellenzék nevében Sziillö keresztényszocialista vett részt a vitában. A vita hosszab intermezzóját a nyitrai Pri- bina-ünnepségek során történt eseményekről keletkezett vita alkotta. Ennek során élénk 'összetűzésekre került a sor. Malypetr miniszterelnök ugyancsak fölszólalt és számszerű adatok alapján visszautasította azt az állítást, hogy a cseh kormány Szlovenszkót mostohán kezeli. A javaslat előadója Indokolja a javaslatot Pateidl cseh in&mzeti szocilista képviselő ismertette a pártfölo&zlatási törvényjavaslatot. Pateidl referátumában kijelentette, hogy az utóbbi időben egyes politikai pártok állam- ellenes tevékenysége olyan arány óikban fokozódott, hogy a kormány kénytelen volt meg a napirenden levő javaslat benyújtása előtt két politikai pártot föl oszlatni.. Az előadó megállapította, hogy a csehszlovák választási rendszer a politikai pártok, tényleges, létezésével számol. Mindén de&iok^atikus rendszerben a politikai pártok a politikai élet tengelyét alkotják. Ebből természetesnek látszik az a következtetés, hogy egy belföldi politikai párt nem tarthat fönn kapcsolatokat külföldi politikai párttat A politikai pártoknak allammal szembeni lojalitá- suk magától értetődik. Ha egy párt az alkotmány megváltoztatását tűzte ki céljául, akkor e cél érdekében csak törvényes utón tevékenykedhet. A csehszlovák kormány mindaddig nyugodtan szemlélte a felforgató üzelmeket, amíg a belső veszedelmet a külföldi események nem fokozták; amint azonban politikai pártok tagjaira államellenes cselekedeteket rábizonyítottak, a csehszlovák kormánynak kötelessége volt eljárni ezekkel az elemekkel szmben. Aktív és volt szlovák miniszterek szócsatáfa Ezután Tiso szlovák néppárti szólalt föl. Kijelentette, hogy a nyitrai eseményeket az a hír idézte elő, hogy a szónokok tüntető formőban jelentették be, hogy noha nem (vesznek részt a Szent Vencel ünnepségeken ... Síévik: Ez nem igaz. A szekciók ott voltak. Tiso: ...a nyitrai ünnepségeken meg fognak jetenni. Továbbá az idézte elő a nyitrai eseményeket, hogy az első keresztény, bizottságot, mely a nyitrai püspök'vezetése alatt állott,' föloszlatták és helyébe uj bizottságot állítottak össze. Hlinkának nem mint politikai pártvezérnek, hanem miaut a Szent Adalbert egyesület elnökének kellett volna (beszélnie. A pozsonyi előkészítő bizottság, ezt a követelést elfogadta, de később azt közölték a szlovák néppárttal hogy Htinka nem fog beszélni. Tiso megemlékezik arról, hogy Hodzsa miniszterrel megegyezett abban, hogy Hllnka a manifesztációs gyűlés idején nem szólalt föl, hanem beszédét egy nappal előbb a szlovák akadémia ünnepi ülésén tartja. Ezzel szemben az akadémia hivatalos meghívóján ünnepi szónokként Dérer ml- njjjier volt föltüntetve, > Dérer: Sohasem jártam az akadémián. Tiso: Megmutatom önnek a meghívót. Dérer: Én nem néztem meg a meghívót. Tiso ezután a nyitrai események következ- mönyeirél be&zél és azt állítja, hogy egyes tanítókat felfüggesztettek miattuk. Szlovenszkón mindenki azt kérdezi -— mondta Tiso —, hogy miért éppen Dérer miniszter tesz ilyesmit Dérer: Állami tisztviselőnek, nem szabad az állam ellen tüntetnie. Tiso ezután a báni tanfelügyelő esetét ismerteti. . Dérer: Tanfelügyelőnek nem szabad a kormány ellen tüntetnie. Nevezett ellen büntető eljárás indítható. Tiso ezután fölveti azt a. kérdést,!hogy olymódon konszolidálják-e Szlovenszkót. Rázus a szlovenszkóí problémáról Rázus szlovák nemzeti párti kijelenti, hogy minden ellenkező állítással szemben a szloven- szkói probléma fönnáll'‘és kardinális problémája a. caehszl^yák^köztárisaMgnak^, — Nem félünk semmiféle; törvénytől — mondotta. a szónok — mivel ragaszkodunk ehhez az államhoz. Ha nem értetek meg bennünket, akkor oszlassátok' föl pártunkat, kormányozzatok egyediül és viseljétek egyedül a felelősséget. Majd figyelemmel kisérjük, ‘ hogy hogyan állítjátok talpra, a szlovák Lázárt A csehek és a szlovákok közötti tárgyalások megkezdése előtt a betiltott.lapoknak ismét meg kell jelenniük és ismét helyre, kelti állítani a sajtószabadságot és a gyülekezési'szabadságbtV Az autonómia utján nem akarjuk a köztársaságot szétverni, nem akarunk az autonómia utján katasztrófa-politikát űzni. Az állam alapján állunk, de követeljük, hogy a viszonyokat olyképpen változtassák meg, hogy mi, szlovákok, ebben az államban otthon érezzük magunkat. Schollich német nemzeti állítása szerint a kormány a napirenden szereplő javaslat utján utólagos alapot kivan magának szerezni a (politikai pártok föloszlatása kérdésében. Szüllő keresztényszocialista éles bírálat tárgyává teszi a pártföloszlatási javaslatot és azt állítja, hogy az ellentétben áll az alkotmánylevél szellemével. A keresztényszocialista, a ma- gyer nemzeti és a szepességi német párt nevében a következő deklarációt teszi: — Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt, a szepességi német párt közös klubja a törvényjavaslatot a legélesebben elitéli, mert ez a törvényjavaslat inkor- porálja azt a politikát, amely sem a nemzetnek, sem a demokráciának, sem az államnak nem célja. A szlovenszkóí és ruszinszkói kisebbségi nemzetek nevében ezennel tiltakozunk a törvényjavaslat törvényerőre való emelése ellen. Ghmelik Liga-párti üdvözli a cseh és a szlovák nacionalista ellenzék együttműködését. Krumpe német keresztényszocialista kijelenti, hogy pártjai szivesen vesznek részt a demokrácia biztosításának munkájában. De sajnálattal állaipitja meg, hogy a javasolt intézkedések a demokrácia megsemmisitéséhez is vezethetnek. Bródy (ruszin ellenzéki) szerint a törvényjavaslat a ruszin nemzet ellenállását idézi elő, mivel a ruszin nemzet a köztársaság többi nemzeteivel való együttélésének egyetlen biztosítékát a csehszlovák köztársaság keretében létesítendő autonómiában látja.- Folytatása a,2._ oldal 2. hasábján A pozsonyi vár Micsoda gyönyörű panoráma Pozsony a Duna felől! Ragyogó májusi fényben jöttem egyszer hajóval Becsből s tovább utaztam a Fekete tengerig, csak mint utas néztem ezt a képet, magamba szuggerál- tam, hogy semmi közöm a városhoz, s mindössze néhány röpke pillanat az, amíg elém tárul a nagy dunai képeskönyv soksok oldala közül ez az egyik, — de megbii- völten álltam ott a fehér hajókorlátnál, megbüvölten én, a mesterséges idegen, s talán még soha nem éreztem kedvesebbnek Pozsonyt, mint ebben a tavaszi fénykoszo- ruban. Minden városnak egy-egy történelmi és kulturjelentőségii épület, vagy emlékmű adja meg jellegét, Párisüak az Eif- íel-torony, Prágának a Hradsin, Pestnek a parlament, s Berlin talán éppen azért nem tetszik, mert nincs jellegzetes épülete, vagy ami van, silány. A pozsonyi vár furcsa sziltietje Európa legjellegzetesebb városai közé helyezi Pozsonyt. Jól oda van téve az épület, — ha hajón jössz, fenségesen elédmagasodik jó messziről, ha vonattal érkezel, ott áll a Kárpátok utolsó kiugrásán és üdvözöl távol a kisalföldi síkon, valóban Nyugatszlovenszkó szimbólum ma lett ez a vár, aminek örül minden bely- henlakó és amit szeret minden idegen. Foch marsall említette pozsonyi tartózkodása alatt, hogy érdekesebb épületet nem igen látott Európában. Felejthetetlen marad előttem az a néhány misztikus romantikával telt sor, amit llja Ehrenburg irt róla pozsonyi novellájában. Nincs szlovenszkóí ember, aki ne örülne a pozsonyi vár tatarozásáról szóló híreknek. Gyakran kérdeztem magamban, miért marad rom ez a komorszép emlékmű, míg a környék sok más várát — gondoljunk Szomolányra, Bajmócra, Vörös- koré — sorra restaurálják. Hiszen ez a legszebb, a legerősebb, mintegy kulcsa annak a várrengetegnek, amely itt kezdődik s húzódik a Vág völgyén át föl Budáim. Sztrecsnó, Árvaváralja sziklacsodáiig. A! Rajna völgyét az teszi Európa egyik legszebb és legfölkeresettebb vidékévé — Ugyanúgy, mint a Loire völgyet is —, hogy sorra újjáépítették a völgy várait, a középkor csodáit, a mai utazó ember fantáziájának biztos megragadóit. A pozsonyi várral meg kell kezdeni ezt a. munkát Szlovenszkón is, nem kidobott pénz, amit ráfordítanak. A pozsonyiak szeretik összehasonlitáni az uj épületeket a régi viskókkal, de megfeledkeznek arról, hogy egyrészt az uj épületek között számos csapnivalóan csúf hodály van, másrészt pedig a régi Pozsonynak is vannak szép épületei, szobrai, képei. A legszebbek egyike a pozsonyi vár. Ha milliókat és milliókat költenek Szlo- venszkó fővárosában reprezentációs palotákra, miért ne válhatna valósággá a vár újjáépítésének terve is? Ezzel a munkával mintegy szimbolikusan összeegyeztetnék a régi és az uj Pozsonyt: a régi világ legszebb emlékét az uj idők törtetésével, nagyarányuságával és szorgalmával megfiatalítanák és fölfrissitenék. Nagyon helyesen mondják a tatarozás pozsonyi szószólói, hogy egyetlen fillér sem veszne kárba, amit a várra fordítanának. Ismétlem, egész Szlovenszkó örülne, ha a maga szimbolikus nagy palotá ját tudná kifejleszteni a hatalmas épülettömbből. Ha a köztársaság elnöke fejedelmi kastélyt kapna benne, s a szlovákok büszke örömmel figyelhetnék, amint az év egy részében ott rezideál magasan a Duna fölött, méltó környezetben, olyan helyen, amely nem marad el a prágai Hradzsin mögött. Ha Szlovenszkó múzeumát és néhány reprezentációs hivatalát a pozsonyi várban helyeznék el, hadd hirdesse az itteni kultúra rangját és jelentőségét. Többet érne ez és nagyobb örömet okozna a szlo- venszkóiaknak, mint sok újonnan emelt szürke betonépület lent a városban, esetleg eldugott, girbe-görbe uccukon. Sem a. Hradzsin, sem a pesti várdomb nem volna különb, mint ez a messziről látható, büszke, kemény blokk, amely szabályos és egyszerűen észszerű alakjával szinte maradéktalanul illeszkedik be a modern architektúra fogalmai közé: az uj tárgyilagosság és az ökonomikus szépség elveibe. A szlovák köznép ismerői tudják, hány kedves népdal szól erről a várról, hány régi szlovák katonanóta, s mily simogatóau emlékszik meg a népfantázia a szembe*
