Napló, 1933. október (1. évfolyam, 1-23. szám)

1933-10-18 / 13. szám

tissÜ 1933 október 18, sceocda. nyugodtan és biztosan élhetnek a legyőzői­tek is. Fölényes helyzetükben nekik kell megtaíálniok bátor kézzel a megoldásokat, amelyek szétoszlatják az elkeseredett tö* inegindulatot, az elveszett ember mentali­tását, amely a megdöbbentő mondatban csúcsosodik ki: „Nem veszthetek mást, csak a láncaimat/* Ök a józanság diktáto­rai, nékik kell megteremteniük a józan helyzetet. A meglepetéseket minden áron el kell ke­rülni, a háború árnyékát minden áron le kell törülni Európa egéről. Nem áltathat­juk magunkat tovább, tudnunk kell, hogy hova vezethet egy újabb világháború Euró­pában. El kell kergetni a háborús rémet, ha már nem lehet szavakkal, úgy bátor, nagyvonaln, elhatározó cselekedetekkel. A győzők bátorságára van szükség, amely elhárítja az erőszakot, talán az utolsó órá­ban. Göringet és Göbbelst kihallgatják a Lubbe-pörben Pénteken hallgatják ki a Barnakönyv f©vádlottjait: Heines breslaui rendőrfőnököt, Hellmer grófot és Schulz főhadnagyot A tanú, aki először boringnek tett jelentést Tudósítás eleje az első oldalon oszlatott vágy ideiglenesen betiltott párt szá­mára tilos gyűléseket tartani, azokon részfcven- ni és még olyan gyűléseket sem tarthatnak, amelyeken csupán meghívott vendégek vehet­nek részt. A megrcndszabályozott politikai pár­tok Mvonulásakat sem tarthatnak, nem foly­tathatnak pártszervezési akciót és nem gyűjt­hetnek anyagi eszközöket pártcél okra. Tilos az ilyen pártba való belépés és tilos tá­mogatni e pártok fölforgató céljait. Ugyancsak tilos olyan azonos célokat támogatni, melyek miatt egy pártot a kormány föloszla­tott vagy annak működését betiltotta. Rendőrségi engedély minden gyülekezésre A harmadik szakasz értelmében a hatóság a pártok tevékenységének betiltásával vagy fel­oszlatásával egyidejűleg betilthat különböző olyan egyesületeket, melyeket a föloszlatott vagy betiltott pártok kiegészítő részeinek lehet tekinteni. A javaslat további szakaszai értelmében egy betiltott politikai párt tagjai pártjuk betiltá­sát követő három esztendő során az illetékes rendőrség engedélye nélkül még olyan gyűlé­seken sem vehetnek részt, melyeken csupán meghívott vendégek jelenhetnek meg. A kormánynak jogában áll ezt a tilalmi időt megrövidíteni. Az országos hivataloknak joguk­ban lesz betiltani" azokat'az időszaki sajtóter­mékeket, melyek a betiltott- vagy -föloszlatott-. pártók szolgálatában állottak, avagy e pártok céljait szolgálták. A járási hivatal vagy az ál- lamrondörség azokat, akik egy föloszlatott vagy betiltott politikai párt tagjai voltak, a követke­ző korlátozásoknak vetheti alá: bírósági végzés nélkül elrendelheti, hogy ezek­nek az egyéneknek a leveleit vagy egyéb küldeményeit elkobozhassák vagy fölnyithas­sák. A különböző cenzúra Vonatkozik ez a rendelkezés azokra a levelek­re és azokra a küldeményekre, melyeket a föl­oszlatott pártok volt tagjai küldenek vagy kapnak. A hatóság elrendelheti a távirati és a telefon- cenzúrát. Elrendelheti a hatóság, hogy ezek az egyének egy meghatározott területen tar­tózkodjanak, vagy pedig egy bizonyos terület­ről eltávozzanak, avagy megtilthatja nekik, hogy egy bizonyos területre járjanak. A ható­ságnak jogában áll a föloszlatott vagy betil­tott politikai párt tagjait rendőri felügyelet alá helyézni. Tilos lösz egy föíoszlatobt politikai párt nevét egy belföldi egyesülőt vagy társaság nevévé tenni. A sajtótörvény ama rendelkezése, hogy szaba­don közölhető a törvényhozónak a törvényho­zásban elhangzott beszéde, nem vonatkozik az olyan törvényhozó beszédeire, vagy beadvá­nyaira, aki égy betiltott, vagy föloszlatott poli­tikai párt tagja. Az ilyen törvényhozó tárgyi immunitása pártja beszüntetése napján megszű­nik. A törvényjavaslat tizedik szakasza kimond­ja, hogy a betiltott, vagy feloszlatott politikai pártok tagjai elvesztik mindazokat a funkció­kat, melyekhez pártjuk révén választás, kineve­zés vagy egyéb módon jutottak. Amennyiben olyan időben imák ki a választáso­kat, amidőn egy bizonyos- politikai párt tevé­kenységét beszüntették, akkor ez a párt nem ve­het részt a választáson s azok az egyének, akik nyilvános funkcióikat elveszítették, pártjuk szű­rte telesének tartama alatt, legfeljebb három éven keresztül, nem választhatók. A mandátumok elvesztése A betiltott vagy föloszlatott politikai pártok ama tagjai, akikre az államellenes állami tisztvi­selőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoz­hatok, büntetéssel kell sújtani, amennyiben tud­tak a párt államellones céljairól. A rendőrség a föloszlatott párt vagyonát elkobozza és megőrzi. A törvényjavaslat tizenhatodik szakasza ki­mondja, hogy egy politikai párt föloszlatásával annak tagjai elvesztik törvényhozó mandátu­maikat, amennyiben föloszlatott politikai párt Berlin, október 17. A Lubbe-pcr mai tárgya­lásának kezdetén a két bolgár, Popoff és Ta- neff mientőtamuit hallgatta ki a bíróság. Hein- riclh nevű mozijegy&zedő igazolta, hogy Popoff ,a kritikus időpontban moziban volt. Ezután a birodalmi gyűlés személyzetének kihallgatása folyik tovább, Woekök portás kihallgatásánál a védelem isimét a „Barnakönyvvel“ és a lon­doni ellenbiróeággal száll vitába. Dr. Seufert azt a kérdést intézi a tanúhoz, hogy látott-e a .felgyujtás napján vagy azelőtt egy embert ládával bemenni a birodalmi gyűlés épületébe, amire a tanú nemmel felel. Ezután Saek védő intéz kérdést a tanúhoz. A következő tanú Kohl ruhatáros, aki busz éve teljesít a birodal­mi gyűlés palotájában szolgálatot. A tanú arra nézve tesz vallomást, hogy a kritikus estén többször is felhívta Torglert a kommunista frakció klubszobájában, mert még kilenckor is ott volt a ruhatárban Torg- ler kabátja és ö már be akarta zárni a ruha­tárt, de a kommunista klubhelyiségben senki sem jelentkezett. Nagy feltűnést kelt, amikor a vallomásba be- lemelegedve a tanú előadja, hogy először Goering miniszterelnöknek tett je­lentést az ügyről és akkor ugyanígy adta elő a dolgot, mint most. Sack védő igen nyomatékosan teszi fel) a tanú­nak a kérdést, hogy nem téved-e ebben, de a tanú kitart állítása mellett és részletesen elő­adja, hogyan jutott Göring miniszterelnök elé a gyújtogatás éjszakáján és hogyan tett neki jelentést-, mert hiszen Göring miniszterelnök abban az időben a birodalmi gyűlés elnöke is volt. Dimitroff felteszi a kérdést, hogy a tanú milyen párthoz tartozik. A tanú idegesen for­dul Dimitroff /felé és indignálódott hangon fe­jeli: ‘ " — Soha nem tartoztam párthoz, Dimitroff ur, ha éppen tudni alkarja. Majd azt a kérdést teszi fel Dimitroff, hogy a tanú találkozott-e még egyszer Göring mi­niszterelnökkel? A tanú kijelenti, hogy a gyujtogatási ügyben nem. Számos feljelentés alapján ma a Lubbe-perben 'kihallgatták van Swinder báró holland újság­írót. Az újságíró kihallgatása a rendőrségen véget ért. Hivatalos jelentés szerint Swinder bárót nem is akarták letartóztatni s a kora délutáni órákban el is hagyta, a rendőrigazga­tóság épületét, A szünet után Mut-zka fütőházkezelőt hall­gatja ki a bíróság arra nézve, hogy a pincefo- lyosók'on tapasztalt-e valami rendkívülit feb­ruár 27-én. A tanú a bíróság kérdésére, hogy SA és SS legényeket látott-e a kritikus napon a birodalmi gyűlés épületében, a tanú nemmel felel, ugyancsak nemmel felel arra a kérdésre is, hogy Göring miniszterelnököt látta-e ezen a napon a birodalmi gyűlés palotájában. Werner főügyész hangsúlyozza, hogy a Barnakönyv szerint Heines breslaui rend­őrfőnök, Schulz főliadnagy és Hellmer gróf rendőrfőnök vezetésével a birodalmi gyűlés épületének pincefolyosóin SA és SS legények rejtőztek el és ők gyújtották fel a palotát, A Barnakönyvben pontos helyrajz is látható, amelyen fel van tüntetve minden egyes SA' vagy SS legény posztja. Lubbe a Barnakönyv szerint az ötödik vagy hatodik volt a sorban, s a parlament őrsége adta meg a jelet a pin­cében rejtőzködő gyújtó,gatóknak, hogy tiszta a levegő, kezdhetik a munkát. A tüzet percek alatt lángralobbantetták és azon az utón, ahol jöttek, elvonultak, csak Lubbe maradt vissza az épületben. Az ügyész ezután bejelenti, hogy a Barna-; könyv állításait megcáfolhassák hallgassa ki tanúként a bíróság Heines rendőrfőnököt, Schulz főhadnagyot és Hellmer gróf rendőrfő­nököt. Ugyancsak hallgassa ki a bíróság tanú­ként Göring miniszterelnököt és Goebbels pro pagandaminisztert, akik ellen a Barnakönyv azt a vádat emelte, hogy közvetett szerepük! volt a birodalmi gyűlés palotájának felgyujtá-? sában. — Kötelességünk — mondta az ügyész — hogy amikor ilyen hallatlan rágalmak terjed­nek el a világsajtóban, módot adjunk a neve­zett uraknak, hogy a bíróság előtt tisztázzák' magukat a vádak alól. Rövid tanácskozás után a bíróság kijelenti, hogy megidézi tanúki­hallgatásra Heines és Hellmer gróf rendőrfő­nököket és Schulz főhadnagyot. A tanúki­hallgatás pénteken fog megtörténni. Görin­get és Goebbelst akkor idézi meg majd tanú­kihallgatásra a bíróság, ha a per politikai motívumait fogják tárgyalni. Sack védő javaslatára Heines és Sdhulz kihall­gatásával kapcsolatban Gleiwitziből és Tu- tzingból 'több tanút is be f ognak idézni. A tárgyalást szerdán folytatják. • ' *v - - -"A"- -- \­jelölő listáján kerültek be a törvényhozás há­zába. Mandátumaikat a föloszlatott politikai pártok ama volt tagjai nem veszítik el, akik leg­alább hat hónappal a feloszlatás előtt kiléptek ebből a pártból. Amennyiben a párt feloszlatását a párt tevékeny­ségének megszűntetése előzte meg, akkor a. hat- hónapi határidő' a párt tevékenységének betiltása napjától visszafelé kell számítani. A megürese­dett mandátumokat a párt jelölő listáján szereplő további jelöltek nem kapják meg. Csak abban az esetben jut mandátumhoz a jelö­lő listán szereplő további jelölt, ha a betiltást vagy a feloszlatást megelőzően legalább hat hónappal már nem volt tagja a feloszlatott vagy betiltott pártnak. Amennyiben a törvényhozói mandátumok száma a pártfeloszlatás' következtéiben csökken, akkor t is a képviselőíház, vagy a szenátus határozatké- c pességót olyképpen állapítják meg, hogy a kép- f viselőd tagok számát 300-ban és a szenátusi ta- j gok számát 150-ben határozzák meg. Amennyi- 'j ben valamely határozat hozatalához a képviselő- ház vagy a szenátus tagjai egy bizonyos töredé- ke szükséges, akkor a tagok számát hasonlókép- 6 pen állapítják meg. ( A kormány köteles pártfelős,zlató határozatát 1 haladéktalanul közölni a legfelső közigazgatási j bíróság első elnökével. A föloszlatott pártok tör- | vényhozóinak mandátumai ügyében a legfelső közigazgatási biróság választási bírósága,.tizenöt j napon belül köteles dönteni. Választásokon a föloszlatott pártok nem vehet­nek részt. I Azok az egyének, akik mandátumaikat- elvesz tét- f ték, a pártfoloszlatástól számított három ó ven -be- 1 lül nem gyakorolhatják passzív választójogukat, < azaz nem választhatók. A föloszlatott politikai pártok vagyonát az állam javára elkobozzák. A l>olügymínisztérnek jogában áll a pótpártot is beszüntetni, azaz beszüntetheti a belügyminiszter azt a politikai pártot, mely a föloszlatott politikai párt programjával azonos programot tűz maga elé. A büntetés A törvényjavaslat 01. szakasza értelmében poli-' . tikaá párt, alatt a jövőben nemcsak a szabályosan i megszervezett pártot értik, hanem minden polit.i-, . kai csoportot, egyesületet és mozgalmat. A 22. , paragrafus kimondja, hogy aki átlépi e törvény:- ; nek a rendelkezéseit, büntetendő cselekményt kö- ; vet el és már a járási, vagy az állami rendőrhiva- taltól is hat hónapig terjedő fogházzal és 50.000 > koronáig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenki- ' vül természetesen bírósági eljárás 'ás indítható. A 23. paragrafus kimondja, hogy az a körül- ■ rnény, hogy egy pártot már előbb fölaszlottak, nem változtat e törvény rendelkezésein. A 24. pa- . ragrafus szerint a törvény kihirdetésének napján óletbelép. A pártok és az egyesületek feloszlatá­sáról szóló meghatalmazáei törvény csak 1035 január elsejéig marad érvényben. A kassai képviselőtestület szótöbbséggel vette tudotuisul a polgármester Jelentéséi az ui nyelvhasználatról A magyar pártok Indítványa a kettős nyelvhasználat Fenntartásáért Kassa, október 17. (Kassai tudósítónk­tól.) Kassa város képviselőtestülete hétfőn délután öt órakor Maxon Milán polgármes­ter elnöklésével tartotta meg jelentőségtel­jes iilcsét, amelyen a magyar nyelvhaszná­lat ügyében határoztak. Az 1930. évi nép- számlálás adatai szerint a kassai magyar­ság száma csupán 18 százalékot tesz ki és emiatt a városháza adminisztratív életé­ben megszűnik- a magyar nyelvhasználati jog. Az elnöklő Maxon polgármester jelen­tette, hogy az országos hivatal átirat alap­ján léptette életbe az.intézkedéseket, ame­lyeket a nyelvtörvény ir elő. Az elnöki je­lentéshez többen liozza akartak szólni, a polgármester azonban erre nem adott en­gedélyt. A polgármesteri jelentést a lefoly­tatott szavazás értelmében a közgyűlés tu­domásul vette. Ezután dr, Halmi Béla terjesztette be a magyar pártok indítványát, amely sze­rint kívánják, hogy Kassa város köz­igazgatásában az ügyviteli nyelv kettős, az államnyelv és a magyar nyelv legyen, továbbá, hogy a képviselőtestület ütésem ée tárgyalásain minden képviselőtestületi tag a magyar .kisebbségi nyelvet is használhassa, hogy. az indítványok kölcsönösen mindkét nyelvre leJorditandók és a jegyzőkönyvek mind­két ügyviteli nyelven fog alma zandók í egyenek. Kívánják továbbá, hogy Kassa város minden pocáját és terét továbbra is az ..eddig, használt szlovák és magyar nyelvű táblákkal jelöljék meg. Az indítvány megtétele után, amelyet hosszabb indokolással támasztottak alá, vita következett. Először dr. Ocsenásek Miklós fő­orvos válaszolt a csehszlovák blokk nevében a magyar pártok indítványára. Szerinte fontos, hogy minden kisebbségi pol­gár akadály nélkül intézhesse el ügyes-bajos dolgait a maga nyelvéig, azonban meg keH te­remteni az ehhez szükséges pszihológiai felté­teleket. Utána dr. Straussmann József beszélt, a magyar szociáldemokrata párt nevében. Kijelentette, hogy pártja nem tartja megfelelőnek a mai nyelvtörvényt és ezért a legközelebbi pártkong­resszuson javaslatot fognak benyújtani uj meg- • felelő nyelvtörvény létesítésére. Ezután a kom­munista párt szónoka is a magyar nyelvhaszná-. lati jog további meghagyását kívánta. A vita befejezéseképpen a polgármester újból a nyelv-... törvényre hivatkozott, amelynek rendelkezéseit köteles volt végrehajtani. A törvényre való hi­vatkozással a magyar pártok indítványát sem engedte szavazásra bocsátani. Ezután több ki-1 eebb jelentőségű ügyet tárgyalt le a képviselő-1 testület. . . _ r Az elnöklő polgármesternek a magyar pár­tok inditványára vonatkozó határozata ellen az érdekelt pártok fellebbezést, nyújtanak be a leg­felső közigazgatási bíróságihoz. A VONAT ALÁ VETETTE MAGÁT BEREGSZÁSZON EGY KATONATISZT MAGYAR FELESÉGE Beregszász, október 17. (Tudósítónk tele­fonjelentése.) A beregszászi vasúti töltés mellett ma délután fölvágta ereit , és az­után a vonat elé vetette magát Friseli Al- fródnó teplitzschönaui uriasszony. Friseh Alfrédné, leánynevén Kovács Bertái, a ra- szdiszkói Vári községben jómódú szüleinél nevelkedett, majd megismerkedett Frisoh Alfréd főhadnaggyal, akibe beleszeretett. A szerelemből házasság lett, Friseli Alfré­det azonban nyugdíjazták és az utóbbi idő­ben egyre sűrűbben jelentkeztek a házas­pár életében az anyagi gondok. Friseli Al- frédné nagyon gyakran volt otthon szülei­nél és most is azzal utazott ol szüleitől, hogy visszamegy Teplit zsehönafuKa . z

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents