Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-07 / 203. (3313.) szám
Igen tisztelt Előfizetőinknek ! tiszteit Előfizetőinket, akik az előfizetési diiial hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával salát érdekükben kiadó- hivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. JL ra^<^-7VVAG^3R-HnaJ5I> 1933 szeptember 7. csütörtölí. LEGÚJABB SPORT Az ungvári Mankovich Emánueí Magyarország kettős iijusági tenniszbajnoka Mankovich a Sérfipáros döntőjében is küzd — Megkezdődtek a nemzetközi mérkőzések re, a Latorca balpartján eddig ismeretlen melódiáik ütődtek a folyó hullámaiba. Közvetlenül a Latorca mellett, Munkácsnak egy külső városnegyedében áll pár év óta a görögkeleti vallásnak fatemploma. A régi cári Oroszországból ideplántált stílus és lényeg. E templom körül folyt ugyanebben az időben a 82-tő1 17-re apadt hiteihagyott görögkatolikus áttérési szertartása a görögkeleti vallásra. A különös szertartás lefolyásának egyik szemtanúja a következő igen érdekes részleteket mondotta el az áttérési ünnepélyről: — Az áttérni akaró 17 ifjú ruszin a nagy- szakállu orosz batyuskák és a még nagyobb szakáltu szerb Damaskin püspök kíséretében, de még vagy húsz másrendbeli — nagyrészt idegen állampolgár — áttérni akaróival együtt égő gyertyával a kezében esküdött örök hűséget a ruszin népnek teljesen idegen — szerb görögkeleti egyházra. — Egészen keletiesen barbár, de egyben vérfagyasztó látvány volt, amikor Érdekesen világította meg a munkácsi események politikai hátterét egy ruszin újságíró. aki — a jelek szerint — teljesen ismeri a Sztojka püspök elleni hadjárat kulisszatitkait is. Erre vonatkozólag informátorunk a következőket mondotta: — A Munkácson történteknek hosszabb históriája van. Kárpátalján mindenki tudja, hogy a püspöki székért főként egy jelenlegi újságíró kollégánk, volt teológiai tanár harcolt. Úgy volt, hogy sikerül is neki, mivel a háta mögött állott a felekezetnélküíi Klofács szenátor, de tudunk arról is, hogy főként maga Benes külügyminiszter támogatta, nem is szólva boldogemlékü dr. Bészkid Antal kormányzónkról, aki különben nagy barátja volt a görögkeletieknek. Róma azonban másként határozott és igy lett a szegény ruszin nép soraiból származó Sztojka Sándor káptalani helynek a munkácsi egyházmegye püspöke. Nem túloznak tehát azok, akik a püspök elleni akciók hátterében sértett ambíciókat is keresnek. Ennek a püspök elleni bosszumun- kának tulajdonítják az úgynevezett ,.radikális studentek“ által a püspökhöz intézett tiszteletlen hangú ultimátumot is, melyben a püspök minden egyházfői intézkedését minősíthetetlen hangon kritizálják s több érdemes egyházi személynek állásából való egyszerű kirúgását követelik. Játék a legszentebb érzelmekkel — Az összefüggés azért nyilvánvaló, mert — mint ahogy azt mi ujságirószemmel azonnal észrevesszük — e feliratához nagyon hasonló tónusban foglalkozott a görögkatolikus egyház ügyeivel a dr. Fencik István kollégánk szerkesztésében megjelenő „Kárpát- * orosz Golosz" cimü újság is. Ez a lap valósággal terrorisztikus módon kezdte követelni a püspöktől, hogy tagadja meg ruszin voltát és á Íjon az úgynevezett nagyorosz nyelvi irányzat oldalára. — Sajnos, hogy önök, magyarok, nem tudják figyelemmel kisérni a mi különféle nyelvű sajtónkat. Elképednének azon a hangon, amilyenen ezek Írnak ezekről a kérdésekről. Nekünk módunkban van azokról is tudomást szerezni, amik meg nem jelenhetnek az újságokban. íme néhány epizód: Egy tanügyi férfiú például körlevélben hívta föl tanitótársaít, hogy lépjenek ki a görögkatolikus egyházból, de hozzátette, hogy „nem komoly ez a dolog. c&alt Sztojka püspököt akarjuk megijeszteni!!... — írtak arról önök is, hogy dr Fenciket a görögkeletiek püspöküknek kívánták. No hát, ez nem igaz és állítólag Fencik azt válaszolta volna e hírre, hogy „inkább leszek Spira főrabbinál káplán, mint görögkeleti". Egyébként az ifjak „áttérésére" jellemző az, hogy miként fanatizálták őket spiritus ektoraik, de nem vallási, hanem nemzeti szempontból. Az egyik áttért ifjú — tanuk szerint — azt a kijelentést tette, hogy az ő áttérési elhatározásukban nem a görögkeleti valláson (szerintük az öndicséretet jelentő ,,pravoszlávián") van a hangsúly, hanem az orosz nemzetiségükön. „Ha az oroszok mohamedánok lennének, akkor mi az islamra tértünk volna át" — mondotta az ifjú titán, mezhez nem kell kome tizenhét ruszin ifjú ünnepies átkot mondott Rómára, megátkozta a munkácsi megyéspüspököt, átkot mondott arra a hitre, melyben szülei megmaradtak és esküt tett rá, hogy szüleitől uj vallásánál fogva örökre elszakad. — Azért barbárság ez, mert ezek a ruszin ifjak éppen arra a Rómára kértek átkot az Istentől, amely az orosz bolsevizmus kitörése óta imát rendelt el az egész katolikus világnak Oroszország megmentéséért. Annak a pápának a fejére intonáltak átkot a bátyus- kák, aki ismert szociális akcióival, a bolse- viki „paradicsomban" éhenhalásnák kitett millió és millió orosz gyermeket mentett meg a biztos éhhaláltól. — Nemde, szomorúan érdekes találkozása az eseményeknek, hogy éppen, amikor az emigráns nagyorosz politika által félrevezetett néhány oroszoskodó ruszin ifjú átkot szór Rómára, ugyanakkor a Szentatya újabb világakciót kezdett az éhező Oroszország megmentésére? mentár. Mi, józan ruszinok csak moso’ygunk rajta, de egyben szánakozunk is A jótékony püspök Megkérdeztünk egy munkácsvidéki görög- katolikus papot is az előbb vázolt eseményekről, aki a következőket felelte: — A görögkatolikus papság, a józan ruszin intelligencia és a hivő nép már undorral nézi a nye.vi kérdés körül dúló és kétségkívül politikai háttérrel rendelkező test- vérharcot. De megelégedéssel és helyesléssel látja, hogy Sándor püspök nem hajlandó nyelvi harcosnak beállani. hanem' magasztos püspöki hivatásához híven, felülemelkedik a harcoló pártokon, igaz szeretettel törekszik kibékíteni a testvérharcot folytatókat, akik bizonyos részben — sajnos — po.itikai uszítások áldozataivá is lettek. A püspök nyelvi harc helyett sorra látogatja egyházmegyéje legeldugottabb helyét is, — igy fordult meg nálam is, — hogy az evangélium melegét és szeretetét oltsa be hívei szivébe, hogy saját szemével lássa népének nyomorát, mert segíteni akar rajtuk. Nyelvi harc helyett szociális akciókat indit a püspök. Hiszen emlékeznek rá az urak, hogy 1932-ben 60 ezer koronán felül, 1933- ban pedig 100 ezer koronát koldult össze a püspök az éhező ruszin népnek s ilyen értéken osztott isaét a szegény verhovina.i nép között húsvéti p ászkát, ruhát és kenyeret. S jellemző, hogy ebből az akcióból a püspök a görögkeletieket sem zárta ki. — A ruszin nép fiaitól nem politizálást, még kevésbé tudatlan demagógiát, hanem tanulmányaikkal komoly foglalkozást várnak a szülők. Sajnos, e politizáló ifjak nagyrésze örökké főiskolai ha Iga tó marad... * Végül Munkácsról visszatérve, felkerestük Sztojka Sándor püspököt is, hogy nyilatkozzék a lefolyt eseményekről, melyeknek éppen ő a „szenvedő hőse". A püspök mosolyogva tagadta meg kérésünket: — Majd máskor, ha eljön az ideje... Botrányos epilógus Ungvár, szeptember 6. (Ruszinszkői szerkesztőségünktől.) Munkács görögkatolikus közönsége még mindig a nagyboldogasszony- napi görögke.éti áttérések okozta izgalmak hatása alatt áll. A hitüket elhagyott főiskolásokat és tisztviselőket sehol sem néziik jó szemmel a hithü görögkatolikusok. Ennek tulajdonítható az az incidens, mely szombaton reggel történt a munkácsi görögkataliikus templomban. Pl napon tartották a munkácsi állami tanítóképző intézet növendékei évnyitó ünnepélyüket, mely a görögkatolikus templomban misével és Verni Sanote-val kezdődött. A növendékeket templomba kisérő tanárok között volt egy Ignáczy nevű tanár is, aki csak pár nappal ezelőtt tért át a görögkeleti vallásra. A tanár megjelenése a templomban óriási izgalmat keltett a hívek között. Egyesek hozzáléptek és kérték, hogy; a botBudapest, szeptember 6. A Magyar AC bajnoki ten nász versenye tegnap délután kezdődött meg. A versenyen, összesen 20 külföldi vesz részt, akik közül először a csehszlovákiai németek érkeztek meg. Kehrling Béla ezúttal először nem nevezett a férfi-egyes bajnokságra. Kehrling a vegyes párost a német Aussem Cillyvel együtt játsza. Tegnap az olmüci Deutschné a nöi-egyesben Reichlint kétszer 6:0 arányban verte meg, míg a vegyes-párosban a bécsi Brosch-sal együtt az újpesti Aschner-Tilianyi párt 6:1, 6:2 arányban győzték le. Nagyszőlős, szeptember 6. (Saját tudósitónktól.) A magyar kisebbségi iskolaügy nehézsor- eu utjának egyik s talán legszomorubb állomása a szőlőéi polgári iskola ügyé, amelyben élethűen tükröződik vissza az egész szűkkeblű módszer, amelyet az iskolaügyi kormányzat a magyarsággal szemben alkalmaz. Köztudomású, s úgy a múlt, mint a legutóbbi népszámlálás statisztikai adataiból is hivatalosan megállapítható tény-az, hogy a szőlőéi járás tisza-menti falvainak nagy részében nemcsak, hogy megvan a törvény által előirt 20 százalékon fölüli magyar kisebbsége, de egyes községek és falvak lakói szinmagyar ajkúak. Ezenkívül Nagyszőlős — volt ugocsaniegyei székhely — lakosságának több, mint 20 százaléka vallotta magát hivatalosan magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek. De a statisztika merev számadatain túl, Nagyszőlős lakosságának több, mint 50 százaléka ma is kizárólagosan csak a magyar nyelvet tudja és beszéli tökéletesen. S mégis mindezek dacára a szöllősi járás és Nagyszőlős magyarságának nincs magyarnyelvű polgári iskolája, mert 14 éve már, hogy a magyar tanítási nyelvet az orosszal váltották föl. Nincs és nem is lehet senkinek sem kifogása az ellen, hogy Nagyszőlősön orosz tanítási nyelvű polgári iskola van, mert a ruszin- ságot ez a jog számarányára való tekintettel kétségtelenül megilleti. Ez azonban nem vonhatja maga után azt. hogy a magyarság azon jogos igényétől, hogy - gyermekei magasabb kultúráját anyaryelivén biztosíthassa, megfosz- tassék. Hosszú küzdelem s pártjaink vezető férfiai eredményes munkájának tudható be, hogy sikerült kiharcolni az elemi iskola magyar párhuzamos osztályainak fölállítását az 1929—30. iskolai évben. Az iskolaügyi kormányzat Nagyszőlősön 12—13 tanerőre szervezett cseh jubileumi iskolapalotát építtetett a kevésszámú cseh hivatalnoki kar gyermekeinek számára, ilyen körülmények között nem zárkózhatott él takarékossági szempontokra való hivatkozással a magyarság jogos követelései elöl. De őszintén szólva, nem volt sok köszönet benne, mert amit adott jobbkezéve], csakhamar visszavonta a ballal, egy, a tanfölügyeőség utján leadott rendeletével, amely szerint rány elkerülése végett távozzék a templomból Ignáczy azonban nem volt hajlandó elhagyni a templomot, mire az izgalom a tetőfokra hágott. Már-már nyilvános botránytól lehetett tartani- amikor Ignáczy hoz lépett Szkiba képez- dei tanár és Márkovics főiskolás és ismételten felkérték, hogy távozzék el a templomból, amit Ignáczy ismét megtagadott. Ekkor Az ifjúsági bajnokságban az ungvári Mankovich mind a három számban a döntőbe jutott. A férfi-egyesben Mankovich Emánuel (Csehszlovákiai Magyar T-ennisz Szövetség) megverte Máhrt 6:2, 6:4 arányban és ezzel Magyarország ifjusági bajnokságát megnyerte. A vegyes-párosban a Man- kovich-Ernuszt kettős 6:3, 6:3 arányban verte a Kovács-Prok párt. A férfi-páros ma kerül eldöntésre. — Az ifjúsági női-egyest Laukovics nyerte 8:6, 3;6, 6:4 arányban Erauszt ellen. a magyar elemi iskola IV. osztályát végzett növendékek nem vehetők föl sem az orosz, sem pedig az emellett „közóhajra" szervezett cseh polgári iskola I. osztályába. Ez a rendelet a magyarságot, amely ideig-óráig kényszerűé égből gyermekeit az orosz polgáriba ** járatta, most már nemcsak attól fosztotta meg, hogy gyermekeit magyaT nyelven iskoláztathassa, hanem teljeser kizárta a magasabb polgári kultúra bármilyen nyelven való megsze- r ezhe t-ésé nak 1 e h et ősé géb öl. Ez a sérelem csakhamar megmozgatta, a szöllősi járás magyar lakosságát és Nagyszőlős, Fancsika, Tiszaujlak, Feketeardó és Királyháza lakossága- 1931 julius havában több, mint 200 aláírással ellátott kérvényt nyújtott be az ungvári országos hivatal tanügyi referálásához, amelyben kérte, hogy Nagyszőlősön. — amely az érdekelt községek között központi fekvéssel bir — a-z orosz tannyelvű polgári és kereskedelmi iskolák mellett magyar párhuzamos osztályokat létesítsen. Az országos hivatal azonban a kellően megindokolt kérvényre még csak választ sem adott. Ezután Hokky Károly nemzetgyűlési és dr. Siméníalvy Árpád tartománygyülési képviselők a .már említett kérvény másolatát egy, a pártjaink nevében Írott kérvény kiséretében fölterjesztették egyenesen az iskolaügyi minisztériumhoz. Ebben -a kér vény bér. kérték, hogy rendelje el az iskolaügyi minisztérium a- nagyszöllősi állami polgári és kereskedelmi iskolákban a magyar párhuzamos osztályok fölállítását már az 1931—32. iskolai évben. Ez a kérvény még ma is ott fekszik valahol a poros aktacsomók között. S most, hogy újra beköszöntött az iskolai év, a szöllősi járás és Nagyszőlős község magyar lakosságának gyermekei, ha tanulni akarnak, úgy kénytelenek vagy a nagyobb távolságra fekvő Beregszászba naponként beutazni, vagy pedig kegyelemből fölvétetni magukat a nagyszöllősi orosz és cseh, vagy az újabban nyitott királyházai orosz polgáriba. íme, egy eset a sok közül! Ez az egy eset is azonban fényesen rávilágít arra az iskolaügyi „liberalizmusra", melyre oly szívesen hivatkoznak a szociáldemokrata iskölaügyi miniszter elv társai. a két ur megragadta Ignáczy karját és erőszakkal eltávolította öt a templomból. A közönség nagy izgalommal nézte végig a kínos jelenetet s nem egy szemlélő tett fél- baaigos megjegyzést a hitebagyott tanárra, aki emellett nem riadt vissza a görögkato-ll- küs hívek provokálásatól sem és átlépte annak ÍV/j egyháznak küszöbét, melyet pár nappal azelőtt: Damaskin görögkeleti püspök előtt megtagadott és megátkowíít, Politika és vallás I siilisi járás magyarságát kizárták a polgári Iskolai oktatásitól A szállási járás lakossásának nmarésm magyar anyanyelvű és a járásnak az íllanMIai éta nnts magyar polgári iskolája
