Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-05 / 201. (3311.) szám

A magyar gyárnak iskolába megy (sp) Prága, szeptember 4. Mákoknak öröim. nekünk gyakran szomorú­ság az a nap, amikor kinyiinak az iskolák ka­pui és elnyelik a gyermeksereget, hogy oda­benn, a szülőnek, rokonnak, nemzettárenak megközelíthetetlen épületfalanxokban berakják az ember esem été két az ész pácjaiba, megfüstöl­jék a tudás kéményeiben és egy bizonyos világ­nézet. vagy életfölfogás receptje szerint kon­zerválják őket az élet számára. Az iskola olyan, mint a csikágói csodakonzervgyár: az egyik oldalon ugrándozó, vidám kis tinók és üszők vonulnak be, a másik oldalon — a tanulmá­nyok befejezése után — komor sorokban ömié­nek ki az egyforma konzervdobozok, megvál­toztathatatlan erővel jön elő az uniformizált eredmény, mert az iskola azzá teszi, azzá őrli, pácolja és csomagolja a gyermeket, amivé akarja s ami éppen a célja. Ha a cél, amit az iskola elérni kiván, egyezik a szülő, a család céljaival s annak a környe­zetnek dédelgetett tradícióival, vagy praktikus elképzeléseivel, amelyből az iskola az emiber- csemetékét magába szívja, az apa és az anya örömmel küldi a kiképző helyekre gyermekét. De mi lesz, ha az iskola munkája rejtély ma­rad a szülő előtt? Ha nem tudja, mivé változ­tatja az ismeretlen nevelés a gyermekét? Gyak­ran előfordult már, hogy a szülő édes gyerme­ke ment el egy verőié nyes szeptemberi napon az iskolába s évek múlva idegen érkezett haza. akit rideg választófalak különítettek el a csa­ládtól, amelyhői vétetett. Különösen veszedel­mes az elhidögülésnek ez a folyamata a mi kisebbségi viszonyaink között, ahol a más isko­lákban felnőtt szülők nem tudnak kontaktust tartani az idegenné vált iskolai neveléssel. Azt szokás mondani, hogy az apa és az anya az iskolás gyermekével való foglalkozás közben mégegyszer visszaálmodja a fiatalságát és fiá­val, leányával együtt rekapitulálja az ismere­teknek és a tudásnak, a világnézetnek és a lel­kesedésnek azt az anyagát, amely emberré tet­te és hu kísérője volt az élet gondjain keresz­tül. Ma gyakran nincs meg a gyermekkel való közösségnek ez a boklogitóan meleg érzése, nemcsak azért, mert a kor és az ismeret ez egy- i szer tulnagyot ugrott előre, hanem azért is, mert a szülő sokszor értelmetlenül és tudatla­nul áll szemben azzal az anyaggal és szellem­mel, amit a gyermeke manapság az iskolából hazahoz. A következmény az, hogy konfliktus támad a családban, megbomlik az otthon nél­külözhetetlen egysége, s jól tudjuk, hogy a kor legtöbb általános nehézségének, a katolikus megnemértésnek és elidegeriülésnek a máscsi- málás és a másakarás betegségének csirái a házi egység megbomlásának e kis jelenségeihez vezethetők vissza. Minden nagy viszálynak és félreértésnek kezdete a családi félreértésekben és viszályokban rejlik. Ha azt hirdetjük, hegy magyar gyemnek ma­gyar iskolába való. általános nemzeti érdeke­ken kívül elsősorban e családi és iskolai kon­taktus szükségességére gondolunk. Elmaradha­tatlan a családi konfliktusok kitörése ott, ahol a szülő meg sem érti a gyermek tananyagát és az idegen nyelv világa választja el attól, amit gyermeke tanul, e ahogy gyermeke gondolko­zik. Az iskolás gyermek szifinkszkéirt áül szü­lője előtt, aki nem segíthet rajta, nem figyel­heti, nem ellenőrizheti s nem adhatja meg a nevelésnek azokat a finom kis simításait, ame­lyek nélkül az iskolai nevelés nem ér semmit és élettelen ismeretszajkózássá, de nem az éle­tet szervesen fölépítő értelemszerzéssé válik. Ha magyar szülő magyar gyermeke magyar iskolában van. az elhidegü'lés nem következhe- tik be, vagy legalább is nem következhetek be oly gyorsan, mint máskülönben. A gyermek nem áll egyedül a tananyag hatalmas masszájá­val, nem Iát ellentmondást az otthon és az is- tkola között, nem válik idő előtt cinikussá és nem veszíti el rögtön az első elemiben a gyer- mekszoibát, az otthoni nevelés és az otthoni megbeszélések mindennél fontosabb segítségét. A rolKMMSztagok fetoo&tdásáYal befejeződött a nürnbergi Hitler-kongrenw Az osztrákok szerepe Nürnbergben — A világ legnagyobb tűzijátéka Francia kommentárok Nürnberg, szeptember 4. A nemzeti szocia­lista pártkongresszus vasárnap befejeződött. Az események a vasárnap délelőtti hatalmas fel­vonulással érték el tetőpontjukat. A fölvonuló rohamosztagok déli 12 órakor érkezte' a nürn­bergi Hitler Adolf térre és ünnepi : zeneiben, üdvözlésre emeli kézzel elvonultak a Führer előtt. A csapat elején gyalogszerrel Rohm ha­ladt, mögötte a rohamosztagok legfelső vezér­kara. A felvonulókat leírhatatlan üdvrivalgás fogadta. Különösen az ausztriai nemzeti szo­cialisták felvonulása váltott ki nagy lelkese­dést a beláthatatlan tömegben. A fölvonulók mindenütt a legfegyelmezettebben és a legsza­bályosabban haladtak végig a városon s a vá­logatott legénység, az úgynevezett Schuízstafel, csodálatosan egyenletes parádéja nagy szenzá­ciót keltett a diplomaták között. A tizenkét­ezer főnyi SS után a kancellár testőrsége kö­vetkező., amely az újonnan fölavatett Adolf Hitler-zászlót vitte. A menet elvonulása négy és fél óra hosszat tartott és 16 óra 40 perckor ért véget. Körülbelül 120.000 katona vonult el Hitler előtt. A Führer öt órakor automobilon elhagyta tribünjét és szállójába hajtatott. Este a LiiKpold-csarnokban hatvanezer ember jelen- lilében befejeződött a pártkongresszus. Szombaton este Nürnbergben óriási arányú népünnepélyt tartottak. A sátorvárosban fák- lyavilágiíás és a zenekarok hangja mellett kez­dődött az ünnep, amelyet eddig ismeretlen mé­retű tűzijáték fejezett be. A tűzijátékot nyolc- százezer ember nézte végig. Ötezer nehéz ra­kétát lőttek ki, 3600 bombacsövet, 18.000 vil­lámrakétát. Az állandó dörgés szinte megre­megtette a város földjét. Percenkint átlag 65— 70 bomba robbant. Sok száz tüzszóró, renge­teg üstökös tüzet szórt az ég felé és 18.0C9 könnyű és 3,000 nehéz mozsár színes bombákat lőtt a levegőbe. 2400 sziréna szólt, s ndníha a pokol fölszabadult volna, olyan óriási zaj kelet­kezett. A tűzijáték végén a legnagyobb kaliberű acélcsövekből 160, külön erre a célra készült óriási, több rétegű bombát lőttek a levegőbe, amely egymást keresztezve ragyogott a magas­ságban. A vidék tiz percig vérvörös fényben izzott. Egyetlen, megszakítás nélküli menny­dörgés rázta át a levegőt s ezzel a világ legna­gyobb tűzijátéka befejeződött. Késezer osztrák kalandos útja NürnSsergfee Berlin, szeptember 4. Az Angriíf nürnbergi jelentése szerint a nemzeti szocialista párt- kongresszuson 2000 Ausztriából érkezett nem­zet? szocialista is részt vett. Az osztrákok az éj leple alatt, ködben és esőben lépték át a határt. Folyókon úsztak át, gleccsereken haladtak ke­A mai sziovenszkói magyar iskolákban elég intenziven tanulják az államnyelvet., úgyhogy a diák a megélhetésnek e nélkülözhetetlen kel­lékét a magyar iskolában is elsajátítja és két­szer olyan értékes emberré válik, mint az egy­nyelvű növendék: magáévá teszi a magyar kul­túrát. s mellette a csehszlovák köztársaság egy másik kultúráját is. Ha a sziovenszkói magyar gyermek magyar iskoláiba jár, szintén sok olyat hall és lát, ami ellenkezik az otthoni fölfogásokkal; De ha a szülő megérti a gyermek tannyelvét és köny­veit, könnyen rámutathat a tévedésekre s köny- nyen kiegészítheti az iskolai ismeretekét. Eb­ben az esetben mégis harmonikus egységbe vonható az iskola és az otthon nevelése, sőt: resztül és néhányan attól sem riadtak vissza, hogy a határ alatt földalatti utat vágjanak s ezen keljenek át Németországba, csakhogy üd­vözölhessék a Führert. — Tegnap ismét alkalmunk volt Alfréd Proksch-sal, az osztrák nemzeti szocialista párt vezérével beszélni — írja az Angriff. — Proksch beszámolt azokról a hallatlan nehézségekről, amelyekkel a határon átjövő osztrák nemzeti szocialistáknak meg kellett küzdeniük. Vala­mennyien tudatában vannak annak, hogyha visszatérnek Ausztriába, a Dollfuss-rendszer börtönei fogadják őket. Sok nemzeti szocialista évekre elvált feleségétől és gyermekeitől, fölál­dozta állását és jó jövedelmét, de átjött a kon­gresszusra. Földönfutókká váltak ezek az osztrákok, de semmi sem gátolhatta meg őket, hogy eljöjjenek. Szombaton a kétezer osztrák már Nürnbergben volt és a nagy ifjúsági mee- tingen meghajtotta zászlaját a Führer előtt Meghajtott zászlóval adóztak a fiatal osztrák nemzeti szocialista emlékének is, akit a hatá­ron a Nürnbergbe való szökés közben az osztrák határőrök agyonlőttek. Egy helyen órák hosszai kergették az osztrák katonák revolve­rekkel és karabélyokkal a nemzeti szocialistá­kat. Az osztrák nemzeti szocialisták segélykiál­tásai tulharsogták a pártkongresszus lelkesedé­sének zaját és mi németek tudjuk, hogy mi a kötelességünk — irja a berlini lap. Hébsru vagy béke? Páris, szeptember 4. Az Echo dé Paris a nürnbergi nemzeti szocialista kongresszusról írva megállapítja, hogy a Locarnoból Nürnberg­be vezető uit megmutatta, hogy Németországgal nem lehet barátságos és jóságc* hangon tár­gyalni. Ezzel ellentétben a radikális Republique el­érkezettnek látta az időt, hogy Franciaország újból közeledési kísérletet tegyen Németország­ban, mert a német kancellár szavaiból kitűnik, hogy a háború ellensége. Az Oeuvrcben Beren- ger ciklket közöd az Auschluss ellen. Akiket megfosztottak osztrák állampolgárságuktól Berlin, szeptember 4. A Wolff-ügynökség salzburgi jelentése szerint az osztrák kormány Németországba való szökés és bazaáruló akciók támogatása miatt megvonta az osztrák állam­polgárságot Scbaritzer volt osztrák nemzeti szo­cialista szövetségi tanácsostól, Hermann Lang- hans volt osztrák századostól és tiz más salz­burgi nemzeti szocialistától. A szökevények ezzel megszülitek osztrák állampolgárok lenni. Kommunista razziák a birodalomban Essen, szeptember 4. A Nationalzeitung érte­sülése szerint vasárnap délután fél hattól ki­lencig Duisburg-Hambornban nagy kommunista razzia veit, mert a rendőrség megállapította, hogy a kommunista szervezetek újra megkezd­ték illegális működésűket. Hetvenhat személyt letartóztattak. Nagymennyiségű muníció- és propagandaanyag került a rendőrség kezébe. Belgrádi fairek w£ olaszok földalatti erődjeiről Belgrád, szeptember 4 A jugoszláv sajtó tegnap szenzációs külsőségek között nagy „leleplező" cikkeket közölt az olaszok állító­lagos földalatti erődítéseiről a jugoszláv ha­táron. A jugoszláv határ mentén Ausztriától a tengerig beton lövészárkokat építettek az olaszok amelyeket földalatti folyosók és a gyermek megtanul objektiven látni és sokféle szempontot ismer meg. Vaunak esetek, amikor más iskola híján el­kerülhetetlenné válik, hogy a magyar gyermek idegen nyelvű iskolába kerüljön. Ilyenkor a szülő föladata kétszeresen nagy és nehéz. Vala­mikor divat volt, hogy az iskolai tanulmányo­kon kívül zenére és idegen nyelvekre oktassák a gyermeket. Most minden erőt koncentrálni kell a magyar kulimra é6 történelem megismer­tetésére, s ha másnyelvü az iskola, a szülő föl­adata, hogy •magánórákban és jó könyvek alap­ján, szeretettel, lelkesen, ügyesen kifejlessze fiá­ban, vagy leányában az anyanyelv kultúráját. Csak igv kerülhetők ki az összeütközések a két idegen miliő, az iskola és az otthon között, földalatti vasútvonalak kötnek össze. Az erő­dök önálló elektromos erőmüvei rendelkez­nek. Istria tartományt erős erödgyürü veszi körül. Az olaszok uj rádióállomásokat építet­tek, amelyekkel állandóan zavarják a jugo­szláv rádióleadást — panaszolják a belgrádi lapok­csak a rendszeres magánoktatás tárhatja föl a magyar kuítura értékeinek titkait a fiatalok­ban, s csak ezzel a módszerrel vonható ismét felsőbb harmóniába az otthoni szempont és az iskolai szempont. Ha azt akarjuk, hogy a kisebbség szempont­jából is örömnap legyén az iskolaév megkezdé­sének napja, s a magyar gyermek ne kezdje meg a bizonytalanság, az elidegenedés útját, s gyermek és szülő között n© induljon meg az élet legnagyobb betegségévé váló örökös vi­szály és félreértés folyamata, akkor küldjük magyar Iskolába a magyar gyermeket, — vagy ha ez nem megy, lássunk hozzá rendszeres és szeretettel telt magyar házi oktatásához. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága Q» Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok II. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. .. .. .... r r -! Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több polltlKQl nCLpilCLpjQ. - Telefon: 34184. Egyet szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Ki. 8ŰRQÖNVCIM! HÍRLAP. PRAHfl __________________________________ , , msiiisiii^^mi ni is ■ miMi i^n ll■Bll■as siisb—il'MIS I 11IIIII ITr>1^qMIMBra^riBlWWlU,m,»nMTiaB,irinMrMMMgBMWriWTTTrB“TnrMr ISIfl IT~n ' -1 TITU -vaaar.s-^^^yfu.4vi‘rlr|,- ra-MimilK

Next

/
Thumbnails
Contents