Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-03 / 200. (3310.) szám

12 1933 JSzmHÁzKönWKobTüRA PRO THEATRALIA! Irta: SZIKLAY FERENC — Állandó kereszté nyszocialista párttítkár- *ég Párkányban. Az országos keresztéuyszo- cialista párt központja közli, hogy szeptem­ber 4-étol Bratkovics István körzeti titkár Párkányban, a Godó-vendégMbeu mwudtefnnap hivatalos órákat tart. xx „Harcban kipróbált" szokták mondani^ mert sehol sem ismerj tik ki 'barátunkat jobban, mint az ellenségeinkkel való küzdelemben. Ká­lódon t egy ilyen barát, mert semmi sem győzi le biztosabban a fognak legveszélyesebb ellen­ségét, a fogkövet, mint Kalodont, az ország egyetlen fogkrémé, amely a Dr. Bráunlich-féle sulforicinoleátot tartalmazza. A naponta két­szeri fogtisztitás által a Kalodont a benne Lévő suMoricinoteát áltál földiája a fogkőnek azon alkatrészeit, amelyek azt összetartják és a fogr kőhöz erősitik. Ha nagy elővigyázatosságból évente kétszer fogorvoshoz megy, úgy ez örömmel fogja megállapítani, milyen nagyszerű eredménnyel járt a Kólód oirital valló fogápolás. — Pozsonyban tanuló diákok figyelmébe! A Pozsonyban tanuló diákok, akik lakást ég ál­lást keresnek magánbázakban, forduljanak az országos ke<résztényezooialista párt központjá­hoz (Ventur u. 9. I.), ahol ingyenesen megfelelő címeket kophatnak. xx Elővigyázatos vevő az, aki vásárlásánál nem kér egyszerűen cipőkrémet, hanem kifeje­zetten Schmoüpasztát. — Elkészült Varsó nagy vasúti alagutja. Versó­ból jelentik: Holnap nyitja meg a köztársasági el­nök Lengyelország egyik legfontosabb alagut.ját, amely a varsói uccák alatt húzódik és összeköti a Keleti pályaudvart a Főpályaudvarral. Az alagút- üzembehelyezésével Varsó három nagy pályaudvarát egy központi pályaudvaron egyesitik. amelyen az egész kelet-nyugati forgalmat- fogják lebonyolítani. Az alagutat a Visztulán egy uj nagy vas'hiddal ve­zetik át. Az uj nagy központi pályaudvar részére uj állomásépületet is építenek. Az építkezés a közeljövőben már megkezdődik. A most- elkészült alagutat 1926- óta építik. xx A Titán csehszlovák rádiógyár a szeptem­ber 3—10. között tartandó idei őszi rádiópiacon a rádiókészülékeket vásárlók számára óriási meg­lepetést készít. Ez a meglepetés annál is inkább kellemes, mert az összes eddigi típusok árának nagyfokú leszállítását jelenti. Emellett, azonban hangsúlyozni kell azt, hogy ez a jelentős árle­szállítás nem történt a készülékek minőségének rovására. A kultúra fokmérője ma már nem a szappan, hanem a rádiókészülékek fogyasztása. A külföld azt mondja rólunk, hogy nem vagyunk eléggé kulturált nép azért, mert kevés a rádió- hallgatónk. Ezen az állásponton épitette a gyár a tervét. Ez arra irányul, hogy a tegnap még fényűzést jelentő rádiókészülék haladóirányu embereink számára napi közszükségleti és köny- nyen megszerezhető cikké váljék. És bátran mondható, hogy a gyár ezt a tervét ezázszázalék- ban teljesítette. A nyár folyamin neon lustáikor dott, hanem újat és újat konstruált, a műhelyek- , ben újabb precíziós gépeket állítottak be, a mun­kamegosztást egyszerűsítették, a szériák számit növelték é« a veszteségeket a minimumra csök­kentették. A munka ez uj organizációja lehetővé tette a rádiókészülékek árának a leszáliitásit, emellett a munkabérek sértetlenül megmaradtak. — Ez oly 6Íker, — és dicséretes, hogy ezt éppen egy csehszlovák gyár érte el, — amelyet neon szabad figyelmen kívül hagyni, különösen ha meggondoljuk, hogy a gyár a külföldi kartellek­nek magas szabadalmi dijakat s a drága lám­pákért nagy összegeket kénytelen fizetni. Ha nem volna ez a két utóbb említett körülmény, úgy a készülékek még olcsóbbak lehetnének. A „Hospo- dáreké Rozhledy" c. gazdasági szaklap részletes vizsgálata és fejtegetése szerint a csehszlová­kiai termelők a szabadalmi illetékeket, évenként mintegy 3 millió koronát s a lámpákon legalább kétszer annyit veszítenek. — Nyilvánosságunk­tól é« közönségünktől függ, hogy mennyire ké­pes majd kifejezésre juttatni nemzeti büszke­ségét és hogy megérti-e egy csehszlovák gyár törekvését. A csehszlovákiai TITÁN-készülékek vételével a mi munkásainkat segítjük munká­hoz, keresethez, mig külföldi márkák vételével a pénzt külföldre szállítjuk. Ez mindenesetre na­gyon megfontolandó. A TJTAN-rádió a mintává- sáron a rádiópiac 13017-19. számú standján jobbra az első utcácskában állít ki. Látogassák meg ezt a standot, kérjék a készülékek bemutatását s meglátják, hogy azok teljesítményüket illetőleg teljesen egyértéküek a külföldi készülékekkel s az árat illetőleg sokkal olcsóbbak, ennek követ­keztében bárki számára megszerezhetők. É« hogy­ha csehszlovák TTTAN-készüIéket vesz, úgy biztos lehet, hogy a belföldi munkás nagy öröm­mel fog az ön számára dolgozni, ha tudná fogja azt, hogy a vételied a családjának kenyeret adott. ' Ezért a nMDtaváeár álljon az olcsó és jó TITAN- készülékek jegyében. PRÁGAI MOZIMŰSOR: AVION: ... és ki csókol meg engem? — Ka­cagtató zenés vígjáték. 5zsplö ellen a lég- beoáliabb szer gjm&y créme őzeplö.máifoltok ás mindennemű arctisztótolonsóg azonnal eltűnik. Sdllndfinütt kapható 9oa!án szótkűldt: <Dr, Bad. 9olláh és 9»a. 9le$fany. ETCoeé SlJíesto nad öáhom. 1 tégely ára Ki 10 Az őszbehajló nyár évadján gyülekezik a feceikenép a villanydrótokon, útra készülnek második hazáju-kiba. A csevegésük biztosan, taktikai megbeszélés, az öregek oktatják a fiatalokat, hogy a nagy üt veszedelmeit hagy kejil kikerülni. A színház .kiskapuja fáján rajzik a színész- nép, Thália papjai, (papnői, csevegésük szintén taktikai megbeszélés, a tapasztaltaik oktatják a messziről jöttékét, hogy a nagy tél válságait hogy lehet megúszni lemondással, szenvedés- vállalálssa.l. Isten veletek, fecskék, — Isten hozott, szí­nészek! ♦ A sziirésznép — szemre — csak olyan, mint más ember. Talán jobban vasalt a ruhája, drá­gább (— vagy mutaitósabb? —) a boája. A nyáTspolgár talán lenézi, — mert titkon irigyli, — pedig csak olyan kenyérkereső, robotos munkás nép, mint az ad ótár no,k, vagy az or­vos, ügyvéd. Mégis van különbség ml. ,.privá­tok11 ás a színészek közt. Ami nekünk foglalko­zás, nekik hivatás, ami nekünk kenyérkereset, nekik művészet. Egy régi esztétánk kifejtette, hogy a színészet mind az öt- művészetet egye­síti magában: költő a költői gondolat megele- venitésében, muzsikus a nyelv ■zenéjének, vagy a zenei mondanivalók reprodukálásaiban, festő az elképzelt jelenetek megkomponáilásában, szobrász a maga teste szoborszép mozdulatai­nak megmintázásában és építész a d'rá.ma mo­numentális szerkezetének fölépítésében. — A színész-világ külön világ, élete más, több, mint az ucca, vagy az otthon, hivatal, munkahely köznapi, vagy akár vasárnapi élete. Az életben is mindannyian — színész ködünk. Van, aki üres zsebbel adja a gazdagot, van pénzes zsák, aki szegénységről sir, van, aki szinleg a becsület bajnoka, pedig bellii! romlott a lelke legfenekéig. Van, aki bűnöket vállal magára szinleg, mert divat ez, van. aki f.iata- labbnak akar látszani, mint amennyit kereszt- levele elárul, — talán senki nincs ma a társar dalom életében, aki olyannak mutatkoznék, mint amilyen. Ám minden „privát" egy egész életre egy maszkot ölt, egy szerepet játszik, a színész mindennap mást. Ma király, holnap kol­dus, ma egy eszme tragikus hőse, holnap ne­vetség tárgya, ma igehirdető pap, holnap esze­veszett forradalmár. Az élet tettetöje azt adja, ami leírni szeretne, a színészet azt, amit más, a költő elképzel1. A színész soha nem sajátmaga, mindig a más gondolatát testesíti valósággá. Sorsokat vállal magára.. Megéli a 'bűnt és erényt, az élet ömlik át a lelkén komolyan, mélyen, vagy fölülete* könnyedséggel, fúrón, vagy kacagom Hamis a könnye, hamis a mo­solya, játék az élete — a más szemében, — neki komoly, kenyeret, adó játék, nehéz mun­ka, Önmegtagadás, — hivatás. Az élet tettetői azért szinészkadnék, hogy hasznúik legyen belőle, ha a más kárán is, a ,hivatásos tettetők“, a színészek azért játszák az életet, hogy szórakoztassanak, kacagtatva felejtteesék a mindennapos gondot, vagy rész­vétet keltve a tragikus hős iránt, tanítsanak az élet fonákjának megismerésére, a bűnök föl­ismerésére. Kiteregetik az erénynek tudott hi­bát, hogy meglássa más is a nyomában lopa­kodó „költői igazságszolgáltatást". Az életben el lehet bújná a törvény paragrafusai közt a iegocsmányalbb bűnökkel terhelten is, a költé­szetben soha, A 6zinész elbukik naponta, hogy másokat fölemeljen, Happy endet hazudik, hogy más is higyjen a jóság jutáim álban, ami az életben ritkán, vagy soha meg nem valósul. A rideg, szeszélyesen, Jogikátlanul folyó élettel szembeállítja a mesék igazságát, hogy más is álmodozzék a jó és rossz — költőileg — logi­kus következményéről: a jutalomról és bünte­tésről. Ez a színész élete: művészet és pedagógia. Életszépités és életre nevelés. A színészet „tük­röt- tait az emberiségnek", gyűjtő tükröt, mely véletleneket eürit. művészi következetességgé. És ha hozzávesszük, hogy teszi mindezt azon a mi. édes egy anyanyelvűnkön, mely életünk formája és lényege, színe és tartalma, amely válságba sodródott maga a kisebbségi sors ál­tal, úgy a kisebbségi magyar színészet nagy, fenséges hivatása élesen kiemelkedik minden más színészet általános emberi, társadalmi hi­vatása főié. * Ezek a gondolatok villantak föl a lelkemben az őszbehajló nyárutó évadján, amikor gyüle­kezik már a ezinésznép a kassai színház kis­kapuja tájáir, a kávéházak márványasztalai körül, kifelé gondtalan, hangos csevegéssel, — mert. ezt is mimeLni kell, kint. az életben is. be­felé is feledtetni a gondot, a nehéz tél, a falu­zás, az otthontalan&ág, talán a nélkülözés, a vándorút fáradalmainak előrevetett sötét ár­nyát. A kisebbségi magyar színészet élete, jövője éppen olyan sötét, mint maga a kisebbségi élet. Semmi setm úgy történik, ahogy mi szeretnek, akik benne élünk az életsoiban s legjobban tudjuk, mi fáj. Hiába kérünk, hiába memoranr dumozunk, hiába támasztjuk aJlá logikus ész­okokkal a kérésünket, a 'helyzeten, amely vál­ságba kergette és válságban tartja a kisebb­ségi magyar színészetet, nem változtatnak. Sokszor elmondtuk, mégis, untig ismételnünk kell, hogy a szlovenszkói magyar színészet éle­tének három alapbaja van: 1. A szinikerüLetek rossz beosztása; 2. a színi idények rossz beosztása; 3. a magyar színészet 'befogadására kéipes és vágyakozó városok kizárása. Ad í. A színik erüiletekef föld-rajai fekvés szerint osztották be, Pozsony és Kassa köz­ponttal. így a színigazgató már eleve dilem­mában van. Ha a nagyváros kulturigényeire alapozva szervezi meg a társulatát, a kisebb helyeken nem bírja fedezni a rezsit, ha a ki­- sébb helyek igényeit tartja szem előtt, nem- tudja kielégíteni a másod-harmadrendű nívó­val a nagyvárost. A keleti kerületiben igy ál­y landóan az anyagi csőd fenyeget, a. nyugatiban a, az erkölcsi kudarc. i A4 2. A teherbíróbb nagy városokba a szí- a, néfizetünk roesz időiben, mehet be, nyár végén- ée nyáT elején — (Pozsonyba pláne nyár dere­it kán) —, amikor a közönség szívesebben keresi r még a napfényt, vagy már a természet ezépeé­- gélt, mint hogy beüljön izzadni a piros bár­- sonyszékekbe, vagy a fölforrósodott karzatra, a így a színtársulat nem gyűjthet tartalékot a a, kisebb városok föltétlenül 'bekövetkező deficit- i- jelnek fedezésére. y Ad 3. Vannak Szlovenszkón városok, ame- iyekben ma még nagy a sziniku Burára vágyó ii intelligens magyar közönség (például Igló, I. Nyitra), ahonnan azonban a politikai álbölcse- J ség kizárta a hivatásos magyar színészetet, s Pedig mi kár lenre abból, ha a magyar közön- i- fiég kulturális igényeinek nemes gesztusu kielé­- gitése folytán könnyebben viselhetné az élet­nek amúgy is nehéz sorát? Hiába! — Évek óta hangoztatjuk a meggyő­- ződésünket sajtóban, hivatalos fórumok előtt, y hogy a szlovenszkói magyar színészet problé- . mája egy csapásra megoldódnék, ha ezt- a há- \ rom anomáliát megszüntetné az. akinek hatai- c máiban van: a kormányhatalom. Marad minden ,r a régiben, ahogy évekkel ezelőtt senki megelé­- gedésére kiagyalták ezt a fonák megoldást. * 1 Az alapbajokhoz, mint a helyzetet még *<u­• lyosbitók, mások is járulnak. Ilyen a színész- hiány. Már, hogy elsőrangú színészekben. A kassai kerület nagy társulatának ezelőtt 20, 1 majd 12, ezidén már csak 8 (nyolc!) külföldi íl­- letősé-gü színész behozatalát enge dél yezf ék­7 A másik — talán alapba.jnak is vehető — az ■i általános világjelenség, a gazdasági válság, ■ mely az embert legelsösorban a küliurigényei- '■ nek lefokozására kényszeríti. A színház is ezek- sorába tartozik, a világot kormányzó „parva 1 sapientia" igy a kisebbségi magyar színészeten ■ csattan. És mégis! — A magyar színészetünk élete ; nem kétségbeejtő, ha a közönség föl tudja ér­• tékeM a színészet hivatásában élő knlturérté- > két, — melyet halvány szavakkal igyekeztem 1 fölvázolni, — s ha nehézségeik, lemondás árán ’ is pártul fogja a színészetet anyagi és erkölcsi ■ értei ember. A színigazgatónk, a mi Iván Sán­■ dórunk, akinek neve fogalom lett a szlovén^ ’ 6zkói magyar életben, aki nem szaval, de tesz, • nem sir hangosan, de csöndben viseli a magár* : vállalt hivatala gondját, maga is igyekszik ai­■ kalmazkodni a helyzethez s önként segít a so­ron, ott, ahol tud. A gazdasági krízisnek elébe áll, helyárleszállitássaJ. Nem is olyan tessék- Jáfifiék ez, de kereken é6 átlagban 20 százalék. A színészinánynak kevés, de valóiban elsőren­dű, munkabíró színészek szerződtetésével. A kerületi és idénybeosztási fonákságnak kisebb, de jól megszervezett társulattal. A közönségen múlik, hogy ezek az okos, józan intézkedések beváljanak s hogy a magyar színészet meg­ússza a várható válságot, aminthogy megúszta ■eddig is panasz és minden különösebb baj nél­kül az elmúltakat. *' A közönség pártolásának két módja van: A legfőbb és legfontosabb a színház látogatása, a másik a Szín pártoló Egyesületbe való belépés. Az elsőnél nem kell 6ok szót vesztegetnünk. A színészet a közönségből él, ha van közönség, megél, ha nincs, megbukik. És ha egyszer el­hallgat a magyar 6zó a magyar pénzen, magyar akarattal fölépült színházainkban, nincs erő, mely föl támassz a újra! — Ez a tény ejtse gon­dolkodóba a magyar társadalmat, ez a meg­győződés váljék mindenkinek vérévé, ez a ve­szedelem kopogtasson minden magyar ember lelkiismeretéa! A Szinpártoló Egyesület alapszabáiyszerü célkitűzése a hivatásos színészet anyagi, er­kölcsi és kulturális támogatása. Ezt a hivatá­sát csak úgy tudja betölteni, ha kollektív erő­források érvényesülnek benne, ha a szloven­szkói magyarság teljes számmal tagjai sorába lép, hogy legyen anyagi ereje, erkölcsi tőkéje és kulturális értéke. Ha minden magyar em­ber, akinek módja van hozzá, üerójja a tagsági d'ij adóját, — akár élvezd közvetlenül a színé­szet áldásait, a városokban, akár csak távolról él abban a tudatban, hogy egy-egy téglával ő is részes a kisebbségi kulturélet fölépítésében. A színészetünk közös kincse mindaunyiunknak, városnak, faluinak egyaránt, mert a központok­ban égő tűz fénye, melege kisugárzik a vidék­re is és a falusi magányra Ítélt intelligenciá­nak is éreznie kell, hogy a hangosan hirdetett ige az ő szavának, vágyának is a visszhangja. ♦ Ez a kisebbségi élet! A poétikue gondolat, az esztétikai elmélkedés is rideg anyagi térre térül, ha a mi különös sorsunk szemüvegén nézzük a dolgokat. A szép vágya garasokra váltódik, ám ha nem szórjuk szélbe a garast, de odaadjuk ,ahová kell, töke lesz belőle, me­lyen megválthatjuk a belépőjegyet a virágzó kultúráiét birodalmába. üli­A legjobb losonci vetögépet, egy­szerűt ésmütrágyaszóróvalkom­bináitat, Fox mütrágyaszórót és alkatrészeket az összes góptpu- sokhoz közvetlen a gyárból szállít leszállított árban és árajánlattal szívesen szolgái a Losonci Mező­gazdasági Gépgyár R. T. f. a. Luíenecen. xx Az uj 4 plu6 1 csöves Standard Super 34. A készülék szuperheterodyn kapcsolású és tö­kéletes szelektivitása az uj, még épülőben lévő magas-teljesítményű adóállomáfiok közvetlen közelében is tökéletes Európa-vételit biztosit Bevezető szalagszűrője és abszolút árnyéko­lása a hely iád ók mindennemű zavarát kiküszö­böli, amit az egyes európai fővárosokban (Prá­ga, London, Párás, Bruxelles, Wien, Budapest stb., stib.) megejtett számos kísérlet bizonyát. A készülék érzékenysége a legmodernebb csövek és áramkörök fölhasználása által annyira foko­zódott, hogy az minden állomást teljes hang- erőfifiéggel behoz. A készülék úgy rádióvétel­nél, mint gramofonerőeitésnél torzításmentes és tökéletes hangszinezettel 2 watt végenergiát ■ad le. Ezt az eredményt legújabb szalagszűrők és egy teljesen uj .konstrukciójú hangszóró al­kalmaztatása által lehetett elérni. A készülék 95—125, 140—160, 200—250 volt, oca 42—50 periódusu váltóáramú hálózatiba kapcsolható ésj 200—2000 mét<er hullámhosszban való vételre alkalmas. A 200—600 és 600—2000 hullám­hosszra való beállítás egy buliámkapcsoló se­gítségéivel történik. Csövek gyanánt a legmo­dernebb Telefunkenicsöveket alkalmaztáik. A készülék kiszolgálása a lehető legegyszerűbb, mert rendkívül nagyra méretezett, nagysze­rűen áttekinthető skáláján az összes fontosabb állomások föl vannak jegyezve. Egy gomb szol­gál az állomás beállítására, egy második a hangszinezet, egy harmadik, pedig a hangerős- ség szabályozására, A hangerőfisóg szabályozá­sa oly széles kiterjedésű, hogy a legerősebb helyiadó is minimális hangerősségre csökkent­hető. Egy automatikus biztonsági kapcsoló, amely a hátlap eltávolítása esetén az áramot automatikusan kikapcsolja, teljesen veszélyte­len üzemet biztosit. Fényezett nemesfafurnir a szekrénynek igen tetszetős külsőt .nyújt, úgy­hogy a kéezülék gyönyörű bútordarab, luxus­kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents