Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-03 / 200. (3310.) szám
10 „Koniferum" valódi borókabogyó 'párlat csodás hatású rossz emésztésnél és gyomorgörcsöknél. „S lov lih“ Trenéin. eég vöm, ez a két város tizenöt foknyira fekszik egymástél. Hogyan leköt elvégezni ezt az összehasonlítást? Ez a csillagászati földrajznak egyik ősrégi problémája. A feleletet már az ókor megadta. Ha- egy és ugyanazon • abszolút időpontban a föld felszínének két különböző pontján, amelyek azonban nem egy délkörön feküsznek és igy más és más helyi idejük van, megfigyelnek egy mindkét helyen észlelhető csillagászati jelenséget, ugy a megfigyelések helyi idejének összehasonlítása megadja a két hely idejének különbségét, melyből egyszerre ki lehet számítani a két hely egymástól Való távolságát is. A második módszer csak a modern technikai fejlődés következtében vált lehetségessé, ennek a lényege pedig az, hogy az egyik megfigyelő állomás egy abszolút időpontban közli helyi idejét a másik állomással s igy a helyi időik különbsége megadja a két hely egymástól való földrajzi távolságát. Az ókor természetesen kénytelen .volt, megelégedni az első princípiummal.. Elsősorban a holdfogyatkozások jötték tekintetbe s ezt a módszert már Hip- parchos ajánlotta és jóelőre ki is számította a holdfogyatkozások bekövetkezésének idejét. A XV. század végéig ez a módszer volt egyediül használatos és használható a földrajzi hosszúság meghatározására s éhből magyarázható, hogy a hol iíugy atkozások ritkasága mint* miért maradt reánk olyan kevés földrajzi bosszuságmeghatárőzás az ókorból és a középkorból. Egy ilyen földrajzi hosszusáigmeghatározás valóságos klasszikus hírnévre tett szert, bár pontossága sok kivánmi valót hagy fenn. Abból a körülményből, hogy a Krisztus előtti 331-ik évben bekövetkezett holdfogyatkozást á Tigristől keletre fekvő Arbenában az ötödik órában, Karthágóban pedig a második órában figyelték meg, a Krisztus utáni második században élő Ptr-emeus megállapi- totta, hogy a két varos helyi idejének különbsége három óra és igy Arbela és Karthágó negyvenöt foknyira fekszik egymástól. A valóságban azonban a hosszuságkülönbség csupán 34 fokot tesz ki, vagyis az ókori helyi idő meghatározások nem voltak tökéletesek. Tizenegy fokot tévednek, ami csaknem egy órának felel . meg. Ebből - a hibás hosszúsági meghatározásból magyarázhatjuk, hogy Pto- lemeus térképei a Földközi tenger keleti részének hosszúsági' tengelye rendkívül hosz- ezura nyúlik s így Ptolemeus térképe tulajdonképpen hamis képet ad. Újabb csillagászati jelenségek felhasználása A távcsőnek a föltalálása után Galilei 1610- ben megtalálta a Jupiter bolygó holdjait és megállapította, hogy ezek eltűnnek a Jupiter árnyékában, továbbá a Jupiter korongja mögött. Ez a csillagászati jelenség most már a holdfogyatkozás megfigyelése helyett a, hosz- szuságmeghatározás alapjává lett. Természetesen itt is fölmerült ez a nehézség, hogy ez a jelenség is meglehetősen ritka, s neim elég gyors lefolyású ahhoz, hogy a szilárd időpontot élesen fixirozni lehessen. Ezen okból egészen a legújabb időkig különböző csillagoknak a hold által való eltakarását vették a megfigyelés alapjául. Természetesen csak olyan csillagokról lehet szó, amelyek a holdpálya közvetlen közelében feküsznek. A -csillagászati évkönyvek, az ephemeridák egész sor csillagra vonatkozólag portos időt tárták maznak, hogy különböző helyeken mikor kerülnek a hold korongja alá. Az órával való helymeghatározás módszere Amióta pontosan járó órák állanak a megfigyelők és mérők rendelkezésére, terresztrikus, mesterségesen produkált fény- jelenségeket, mint lángrobbantást, erős tükrökben reflektált napfényt stb. is fölhasználtak .arra a célra, hogy két nem nagy távolságban fekvő pont hosszúsági különbségét megállapítsák-. A fényjelenséget természetesen mindkét helyen észlelni kell s a helyi idők közlése és összehasonlítása mégadja a megfigyelő helyek távolságát. A 19. században ezt a fáradságos eljárást az elektromos táviró fölhasználásával könnyítették és mennél inkább vonta be a távíró a földigolyót, annál inkább nyert a telegrafikus hosszmeghatározás fixpontokat a föld felületén s ilyen fixpontokul különösen a csillagvizsgálók szolgáltak. Mivel az elektromos áram óriási .gyorsasággal szá- guldja be a földet, föltehető, hogy az A-ban megadott jelet szinte egyidejűleg észlelik Iliben s igy ha A közli Ijplyi idejét B-vel, B 1938 szeptember 3, vasárnap. Ötször annyi rádium van az uj gellérthegyi Juventus-forrásban, mint a gasteini vizben Teljes üzemben Budapest két uj gyógyforrása Rádium gyógyforrás a Rudasfürdőben Budapest, szeptember 2. Az Erzsébethid budiaí hídfőjénél feltárt gyógyforrásokat nemrégiben ünnepélyes Ikeretek között adta ét a közönségnek a magyar főváros. A leltárt két uj forrás vetekszik a világ leghíresebb fürdőinek gyógyforrásaival. A két forrás között az Attila-forrás gazdag kérihidrogén tartalmú, különösen gyomor és bélbajok gyógyításánál használható. A másik forrás a Juventus, hihetetlen bő rádiumtartalmánál fogva reumatikus és idegbán tál mák, valamint érelmeszesedés eseteiben használható eredményesen. A Juventus-forrás vize ötször olyan erős rödiumjaíktivitásu, mint a gasteini gyógyforrások. Á rádium forrás vize szivattyúzás és-tárolás utján kerül a Rudasfürdő most épülő rádiumosztályába. A forrás vizét csak orvosi receptre szolgáltatják ki. Az Erzisébet-park közepén készítették el az Attiila-forrás művészi hatású medencéjét. A Juventus-forrás üvegszekrény mögött szabadon láthatóan szókig elő a föld mélyéből. Budapest alatt rengeteg meleg viz vau, csak fel kell kutatni a fúrásokat. Érdekes, hogy a két forrás feltalálása tulajdonképpen a véletlen müve. Ugyanis eredetileg a Rudas-fürdő fűtéséhez kerestek termálvizet. Ezt a keresett 65 fokos termálvizet nem találták meg, de helyette erre a kétgazdag és rendkívül értékes gyógyforrásra bukkantak. K? könnyen elvégezheti helyi idejének összehasonlítását A helyi idejével A tengerész helymeghatározása Ezek az utóbbi módszerek magátólértetődően csupán kevés kiválasztott és terresztrikus .pontra vonatkoznak, miig a geográfusnak, az utazónak, a tengerésznek olyan módszert kell keresnie, amelyet a földfelület bármely pontján bármikor alkalmazhat. Ezek között a módszerek között elvileg már az újkor elején, javaslatba hozták a holdtávolság által történő hosszuságmeg- határozást. A hold, amelynek pályája ötfoknyi szögben hajlik a nap pályájához, a földkörüli keringésében- a napot mindig megelőzi, átlagban naponként mintegy tizenhárom fokkal, óránként tehát harminchárom perccel. A hold tehát éppen ugy, mint az óramutató az óra számlapján, végighalad a pályája közelében fekvő csillagok előtt. Középpontja először tévői yan egy ilyen csillagtól, a távolság csökken, ámint közeledik feléje s megszűnik, ha a hold és a csillag ugyanazon a meridiánon állanak s ezután az ügyre vezet kompi keié ut án a távolság újból és újból növekszik. Tehát arról van szó, hogy a hold ezen mozgását kövessük s megállapítsuk azt az időt, hogy Greenwichben mikor figyelik meg ugyanazt a holdtávolságot Egy példa .mindent megmagyaráz. Egy ilyen megfigyelés alkalmával 1893 február 10-én este hét óra nyolc perckor egy hajó a hold középpontjának távolságát a Regulus központjától 105 fok 30 percben állapította meg, mig a greenwichi évkönyv ezt a távolságot délután hat órára 104 fok 36 perc 4 másodperc és este kilenc órára 106 fok 5 perc 27 másodpercben adja meg. így a megmért. 105 fok 30 perc nyilvánvalóan hét óra 48 perc 50 másodperc greenwichi középidőnek felel meg. Mivel a megfigyelés 7 éra 8 perckor történt, a helyi idők .különbsége 40 perc 50 másodpercet tett ki, a. hajó helye tehát 10 fok 12 perc és 30 másodperc volt. Greenwichtol. Ámbár ezt a módszert már a fölfedezése korában ajánlották, mégis évszázadokba került, mig használható holdtáblázatot tudtak összeállitanl. Az első használható ilyen táblázatot az 1862- ben meghalt Tóbiás Mayer göttirgai csillagász készítette s a tudós professzornak örökösei kapták meg azt a hatalmas dijat, amelyet az angol parlament tűzött ki . annak a tudósnak a megjutalmazására., aki a földrajzi hosszúság meghatározására használható módszert dolgoz ki. Amikor azután szállítható órákat készítettek, rögtön fölmerült az a gondolat, hogy ezeket hosszúságimé gh a tár o z ásra lehet fölhasználni. Elméletileg igy áll a dolog: egy hajó magával visz egy órát, amely greenwichi helyi időre van beállítva, azután tetszőleges ponton csillagászati módszerrel megái lapítja a saját helyi idejét és a két adat összehasonlításából meg tudja határozni földrajzi helyzetét. A gyakorlatban természetesen minden az óra tökéletességén fordul meg. Amióta az órakészitést tökéletesítették és az úgynevezett cihronometert bevezették, léginkább ezt a. módszert használják tengeri helymeghatározásra. A Cardani-féle felfüggesztés lehetővé teszi, hogy az óra ne legyen kitéve a rázkódtatás hatásának s minden hajón több kitűnő chrorometer van beállítva greenwichi helyi időre, úgyhogy ezeknek ösz- szehasonlitásával csaknem a pontosság teljes határáig lehet az egyenlítés művelete alapján, mindenütt megállapítani a greenwichi helyi időt. A rádió a helymeghatározás szolgálatában A rádió föltalálása sok mindent forradalmasított, nem maradhatott hatás nélkül a földrajzi helymeghatározásban sem. A másodperc ezredrészének pontosságára van szükség az ilyen helymeghatározásban, ezt a pontosságot azonban megadja a rádió, amelynek hullámai a fény sebességének határához közeli sebességgel továbitják a hangot, vagyis az emberi szemlélet szempontjából egyidejűleg. Ha a milánói operában énekelnek, a.z a réző, aki a színpadtól 99 méternyire ül, három másodperc múlva hallja a hangot, az a rádiófölvevő azonban, aki Kassán ül készüléke mellett, azonnal, három másodperccel hamarább hallja az éneket, mint a milánói néző. A rádióval való közvetítés gyorsasága fölöslegessé teszi, hogy mindenfajta fáradságos idő- egyenlitési szá.mmüveletet végezzünk. A le adó - .állomások mindig pontos időjelzést adnak és igy a hajó fölvevő álló-mása mindenkor tájéko- zóidJhatik a londoni (greenwichi) helyi időiről is. Most hát 150 rádióállomást állítanak be a nagy mérés munkájába. Ezek az állomások automatikusan fognak jeleket adni és automatikusan veszik föl az érkező jeleket, úgyhogy minden percben 61 jeladás történik, a §l-ik jel Tehát egybeesik a tulajdonképpeni percjellel A számítás szerint most is lesz valamelyes pontatlanság, de ez nem fog többet kitenni 4—12 méternél, míg eddig jóval nagyob volt, mert eddig 100— 1000 méteres különbségek adódtak. Most a másodperc kétszázad részéig megfelelő pontosságot fognak elérni. Mi a földmérés célja? Nem csupán kicsinyes számítási mesterkedés a célja ennek a nagy apparátussal végrehajtandó tudományos munkának, amely októberiben és novemberben történik meg, hanem egyúttal egy tizenötéves forradalmi jelentőségű teória tisztázása tekintetében kívánják megtenni az első lépést. A PMH hasábjain több ízben foglalkoztam Wegenernek, a sarkvidéken mártírhalált szenvedett gráci professzornak zseniális elméletével, a kontinensek eltolódásával. Eszerint a-z elmélet szerint a kontinentális rögök nem fixek, hanem a sz iái-rétegekből föl- épűlt szárazföldek mintha kocsonyába volnának ékelve a Sima-rétegben, amelyben továbbmozognak. Wegener elméletének egyik bizonyítékául éppen a hosszúságineghatározást hozta föl, amely szerint kimutatható, hogy a kontinentális rögök .kimutathatólag mozgásban vannak, így például Grönland évenként átlag 4—5 méternyire távolodik el délnyugati irányban, Európától. Az eddigi helymeghatározások azonban részben különböző módszerek alapján történtek, részben pedig pontatlanok voltak ahoz, hogy egy ilyen nagyiontosságu elmélet biztos alapjául szolgálhatnának. Most azonban a rádió segítségével évről-évre rendszeresen meg lehet majd állapítani az európai partvonal és Grönland partvonalának viszonyát, hogy valóban történik-e eltolódás és ha igen, akkor annak mekkora a mértéke? A másik elmélet, amelyben értékes megállapításokhoz vezethet az uj földmérés, Janeck heidelbergi professzor hire6 teóriája a föld zsugorodására vonatkozólag. Azok a számok, amelyeket a zsugorodás mértékére találtak, rend,kívül kicsinyek, úgyhogy Janecke a zsugorodást évi 0.06 miliőiméterben állapítja meg, ami azt jelenti, hogy Krisztus születése óta a föld sugara 10 centiméterrel kurtult. Ha még azt állapítanák meg, hogy a zsugorodás évenként 30 köibkiloiméternyi, akkor sem kellene tartanunk a föld rohamos öez- szeesésótől, mert hiszen a föld köbtartalma egybillió köbkilométer, de a földmérés lehetővé teszi a kisfok.u zsugorodás ellenőrzését is. Még sok egyéb kérdés kapcsolódik ahhoz az érdekes tudományos munkához, amely októberben s novemberben egyesíti a geográfiai matematikusokat. Dr. V£CSEY ZOLTÁN. Allamj, városi és köztisztviselőknek legelőnyösebb havi törlesztésre folyósítunk kezes nélkül magasabb kölcsönöket. Megkeresések Banka, Bratlslava, Námestle Republlky 28. Intézendök. riHlREK __ SZ ÍVESKEDJÉK * b. címére küldött postabefiaetési lapot kitölteni s előfizette! hátralékának össgégét a postán be- fi*etni, nehogy a kiadóhivatal be&zfin- tews a lap küldését. — „Büszke vagyok a kitüntetésre, amelyre a mi lapunk, a Prágai Magyar Hírlap érdemesített!" Ismeretes olvasóközönségünk előtt, hogy lapunk eziidei nyaraltatási akcióját szelem! oümpiásszalkötötte egybe olyképpen. hogy az olim.piász díjnyertesének többhetes, ingyenes nyaralást nyújtott Baldőc- fürdőn. Badinyi Gyula besztercebányai díjnyertes gimnáziumi tanuló most, a nyaralás befejeztével, a következő levelet irta szerkesztőségünknek: „Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Hálásan köszönöjn a Prágai Magyar Hírlap lapnak s a mélyen tisztelt Szerkesztő Urnák a baldóci nyaralást. Kitünően éreztem magam Baldócon, a gyönyörű kis Paradicsomban. Sokkok kellemes emlékkel jöttem el onnan. A szép vidék, Gábor igazgató ur jóságos figyelme, a kedves nyara ló gyerekek mind, még most is a szemem előtt vannak. Büszke is vagyok a kitüntetésre, amelyre engem a mi lapunk, a Prágai Magyar Hírlap érdeme- sitett s Ígérem mélyen tisztelt Szerkesztő Urnák. hogy még fokozottabb örömmel látok most neki a tanulásnak." — Egyesült a „Magyar Vidék" és a „Csallóközi Hírlap". Pozsonyból írják: A -Császár István szerkesztésében megjelenő .,Magyar .Vidék" című hetilap egyesülési megállapodást. létesített a Dunaszerdaheiycn dr. Szeiff Géza kiadásában megjelenő „Csallóközi Hinlap“-pal Az egyesült lapok uj elme: „Csallóközi Hirlap —■ Magyar Vidék", megjelenik Dunaszerdaholy cm, szerkesztik dr. Szeiff Géza és Császár István. A dunaszerdaihelyi szerkesztőséget és ki adó híva telt továbbra is dr. Szeiff Géza, a poisónyá szerkesztőséget és kiadóhivatalt (Ferenciek, tere 7/II.) pedig Császár István vezeti. A „Csallóközi Hirlap — Magyar Vidék" politikai és társadalmi jellegű hetilap, amely, ellőnzéki.alapon .állva Tokozott erővel folytatja á küzdelmet á kisebbségi magyarság, céljaiért és különös súlyt helyez a csallóközi és mátyásföldi lakosság érdekeire és az ezzel kapcsolatos hírszolgálatra. — A Losonci MAE közgyűlése. Losonci tudósítónk jelenti: A Losonci Magyar Akadémikusok Egyesülete most tartotta meg évű rendes közgyűlését a tagoknak úgyszólván teljes részvétele mellett. A közgyűlésen az egyesület magyar nemzeti 'érzésű tagjai kifogásolták a vezetőségnek nemzetellenes és vallásellenes működését s különösen Zwank László és Gottliíb Dezső higgadt, tartalmas felszólalásaikban mutattak rá arra a helytelen irányra, amelyet Szepesi László elnök és társai követnek. Hibáztatták, hogy az egyesület, amely a magyar társadalom erkölcsi és anyagi támogatását élvezi, a főiskolások támogatására összeadott pénzen kommunista érzelmű előadókat hiv meg az ország különböző részeiből Emiatt elégedetlenségüknek és bizalmatlanságuknak adnak kifejezést az elnökséggel szemben. Az egyesületben azonban már annyira elharapózott a baloldali irányzat, hogy egy kis adminisztrációs ügyeskedéssel leszavazták a magyar nemzeti és valláserkülcsi alapon állók csoportját s újból baloldali irányzatú vezetőséget választottak. A város magyar társadalmában nagy a felháborodás a történtek miatt. — Még tart a bizonytalanság az érsekuj- vári katolikus leányiskola építése körül. É'r- sekujvári tudósitónk jelenti: Mint ismeretes, a néhai Simor bibonnokról elnevezett érsek- újvári katolikus leányiskola épülete olyan állapotban van, hogy a tanügyi hatóságok a tanítást ott csak ideiglenesen engedélyezték s azt bármikor visszavonhatják. Természetes, hogy az érsekujvári katolikus társadalom a legnagyobb aggodalommal látja, hogy az uj iskolapalota építés© elé számtalan akadály gördül. Elsősorban megfelelő kölcsönt nem tudnak az építésre szerezni. A város 800.000 koronás hozzájárulást szavazott meg s arra a Zemská Banka 350.000 koronás, a Pozsonyi I. Takarékpénztár pedig 450.000 koronás kölcsönt helyezett kilátásba. Mint hírlik, a Pozsonyi I. Takarékpénztár végleg megszavazta ezt a kölcsönt s annak folyósítása küszöbön áll. Azonban a Zemská Banka által megszavazott kölcsön folyósítása elé ismeretlen befolyásra folytonosam uijabb nehézségek tornyosulnak. Dr- Hol óta János városbiró a napokban ismét Pozsonyba utazik, hogy megsürgesse ennek a kölcsönnek a folyósítását, mert ha erre sor kerül, ugy nyomban megkezdhető volna az építkezés. Ez annál sürgősebb, mert a város erre a célra egyik parkját máris feláldozta, oda homokot hor- datott s fél esztendeje a legnagyobb por és rendetlenség uralkodik ebben a városrészben.
