Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-01 / 198. (3308.) szám
1933 szeptember 1. jiéntelő Nagyszabású ünnepségek keretében ünnepelték meg Besztercebányán az önkéntes tűzoltó- egyesület 60 éves fennállását JszÖnibeti,. aki szenvedéssel és örömmel alapitól! a- a várost, és most mint polgármester vezeti azt. Besztercebánya, augusztus 31. ('Saját tudósítónktól). Besztercebánya évszázadok óta ismeri a tűzoltói intézményt. A városi levéltár tanúsága szerint minden évben újból kihirdették a lakosság előtt a tűzveszély etilen szükséges óvintézkedéseket és inár a XV. században tűzrendészet! rendeleté két adott ki a városi tanács. Ha a város valakit felvett polgárai közé, az illetőnek esküt, kellett tennie, hogy fegyverrel fogja megvédem a . várost és tűz esetén a legnagyobb odaadással fog harcolni a veszedelem megfékezésén. Egy ilyen polgári eskü letétele alkalmából az uj polgár teljes fegyverzetben és két bőrvederrel jelent meg a tanács előtt, mert abban az időben a tüzifeeskendő- ket bőrvedrek pótolták. A tűzoltóságot a céhekben szervezték meg és évenként a városbiró parancsnoksága alatt a céhek többizben tartottak tüzoltógyakorlatokat. A nagy készültség dacára 1761 augusztus 3-án a nagy viharban tűz támadt és egy óra leforgása múlva lángtenger volt az egész város. Újabb két óra múlva Besztercebányából már csak füstölgő és égő romhalmaz maradt. De nemcsak a város égett le, hanem az erdők is tüzet fogtak és csak harmadnap sikerült eloltani a borzalmas tűzvészt, amelyben 132 ember vesztette életét. 1784-ben a városi tanács már fecskendőket szerzett be és állandó tűzbiztost nevezett ki. A katonai parancsnokság is rendeletet adott ki, amely szerint a katonaság köteles volt résztvenni a tűzoltásban. 1870-ben Besztercebányán is felvetődött az önkéntes tűzoltó-egyesület megalakításának eszméje. Eisert. Ede nagykereskedő fejtett ki nagy agitációt a cél érdekében és 1873-ban meg is alakult az önkéntes tüzoltóegyesüilet. amelynek elnökévé Stadler Tódort, a hennaneci papírgyár tulajdonosát választották meg, főparancsnok pedig a népszerű Eisert Ede lett. 1909-ben feloszlott az önkéntes tüzoltóegyesület és helyéibe a város fizetéses tűzoltó szervezetet alakított. Néhány évvel ezelőtt a régi tradíció alapján újból életre kelt az önkéntes tüzoltóegyesület és a jelenlegi főparancsnok, Furgvik Vilmos gyáros, Eisert szellemében vezeti az egyesület munkáját. Az ő, valamint Mensatorisz Károly tüzrendészeti felügyelő, valamint SzamiiJhely Mihály polgármester kezdeményezésére ünnepelték meg vasárnap a besztercebányai önkéntes tüzoltóegyesület alapításának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre közel ezer tűzoltó érkezett Szlovenszkó minden részéből. Az ünnepély fénypontja egy zászló átadása volt, amelyet Szamuhely polgármester nyújtott át a város ajándékaképpen az egyesületnek. Az ünnepélyen óriási közönség vett részt, a- tűzoltók katonás rendben vonultak fel az uj zászló alatt, amelynek felszentelésénél Furgyik Viimosné, Sza- niiulhelv Mihály né és S.pát Lajosáé szerepeltek mint keresztényanyák. Az ünnepély befejezéséül bankett. este pedig nagyszabású táncmulatság volt a város egész közönségének részvételévé]. A népszövetség ülésén Benes miniszter előadást fog tartani a zsidókérdésről A Jewish Agency megkezdte tanácskozását Prága, augusztus 31. A prágai cionista kongresszus csütörtökön délelőtt nem tartott ülést. Ehelyett a Jewish Agency, a zsidóságnak cionistákból és neoncionistákből álló népjogi képviselete kezdte meg ülésezéseit a reprezentációs ház Gregr-tenméiben. A tanácskozást Speyer brüsszeli tanár nyitotta meg, utána rögtön igazolóbizotíságot választottak a mandátumok felülvizsgálására. Ezután Hörter tartotta meg referátumát a telepítési kérdésről. A tanácskozáson Csehszlovákia képviseletéiben a prágai dir. Popper vesz részt. A Jewish Agency üléseit befolyásolja a kongresszus meghosszabbított tanácskozása, amennyiben számos kiküldött egyben tagja az Agencynek is, ténylegesen azonban a kongresszus bizottságaiban van elfoglalva. A kongresszus elnökségének három tagját: Szokolovot, Motzkint és Jakobsohnt ma délelőtt Benes külügyminiszter fogadta. Benes a népszövetség teljes ülésén előadást fog tartani a palesztinai mandátumról. Az éjszaka folyamán az akcióbizottságból kilépett a revizionisták kilenc képviselője, miáltal a helyzet ismét kiélesedett. Az esetben, ha a kongresszus elfogadja a munkáspárt deklarációját, úgy a revizionisták a leghevesebb ob- strukciót fogják megindítani. „Tel A vív a legnagyobb őrület!" - mondja a vadonatúj nagyváros polgármestere Hogyan épült fel Tel A vív a homokbuckákon Tel Aviv, augusztus 31. A jaltai kikötőben igen nehéz a partraszállás. Hat óra hosszat tart, arnág valamennyi utas a partra kerül, mert a jaífai kikötőnek nincsen rakpartja, hanem ötszáz méternyire a parttól kell megállnia a gőzhajónak. Ez az egyetlen helye a Földközi Tengernek, amely mindig viharos és az utolsó órában a nyugodt utazás után még az utasok feile gyorsan keresztül esik a tengeri betegségen. A nap rettenetesen süt. a hajó ingadozik, emelő- daruk csikorognak, a vám ellen őrzés írek nem akar vége szakadni, vatöságos tisztítótűz ez. mielőtt bejutunk a paradicsomba. Végire a csónakban ülünk, amely ugrál és táncol, minden pillanatban el alkar süllyedni, az arabok eveznek. Végre partot érünk. Még egy félórát kell elitölteni az orvosi vizsgálattal, azután szabadok vagyunk. Széles, fákkal szegélyezett utón hadad kocsink. Két oldalt modern házak, amelyek küiiönöeképen mégis beleillenek ia bibliai atmoszférába, autóbuszok, héber feliratok az üzleteken: Tel Avivban vagyunk. Másnap korán reggel a városházára indulunk és útközben kitárul előttünk a város egész különös szépségében. Newyork, Górnia és: Varsó keveréke, amely fiatal kora dacára (mindössze 25 éves), magán viseli sajátságos jellegét. Minden bevándorlási hullám ráüti egy időre a városra a maga bélyegét: a lengyelek lengyellé, az oroszok orosszá festették és most festik át a németek németté. Ezek a hatások csak átmenetiek, minden szin és minden nyelv eltűnik, magába szívja az uralkodó héber jelleg és beolvasztja a lassan fejlődő uj kultúrába. 1909-ben csak homokbuckák voltak itt, de ma már 80.000 lakosa van a városnak és ez a tulajdonképpeni központja a keletkező zsidó államnak úgy szellemi, mint népességi tekintetben. A város amerikai tempóban növekszik. Azzal számolnak, hogy a mostani bevándorlók gyermekűi — ha ilyen tempóban megy tovább a fejlődés — már megélik az első millióit. Óriási nehézségeket kell leküzdeni, óriási tőkéket fektetnek bele telkekbe és házakba: a világkrizis közepén nem kevesebb mint kétmillió fontot invesztáltak. Mindenütt építenek, uj uccák támadnak a homokból. Az uj operaház most épült fel. A telekárak megsokszorozódnak. A legfontosabb, hogy Tel Avivban, épp úgy, mint egész Palesztinában, nem ismerik a munkanélküliség rémét. A folyton növekvő bevándorlás dacára olyan hiány van munkaerőben, hogy a város vezetősége emiatt nem tudja megkezdeni a köz- épitkezéseket. Ihriaihban, a városházán Meir Dizengov fogad bennünket, az a férfiú, akinek a város -létét köUgyszélván minden; ami mintaszerű és minden, aipi értékes Tel Avivban. a« ő kezdeményezéséből származik. Az előírás, hogy a házak (között mindig nyolc méter köznek kelll maradnia, az ebből származó kertváros jelleg, a keleten annyira ritka vízellátás, a kínos tisztaság az uccákon, a zsidó báróság és rendőrség autonómiája, a nagyszerűen fejlődő -levantei vásár, a fiatal és máris kiváló városi múzeum, amelynek céljaira saját házát -ajánlotta fel: mindez Dizengov -müve. — Hatvanam voltunk — -mondja a- polgár- mester — akik 1908-ban Jaltában elhatároztuk, hogy egy kis viilkwárost fogunk alapítani. Azt akartuk, hogy gyermekeink veszélytelenül játszhassanak, asszonyaink nyugalomban lehessenek az arabok elől és hogy mint európaiak, szabadon és higiénikusan élhessünk, lsem voltunk miiiomosok,. csak egyszerű polgárok, közép- és kiskereskedők. Mindenki adott ezer aranyfrankot, engem bíztak meg, hogy telket vásároljak és a zsidó nemzeti, alap segítségével sikerült is megkerülni az akkor szigorú török törvényeket és így telket- vásárolhattunk: poros, homokos föilddaraibot 15 percnyire Jaffáml. így kezdődött. Olaszországban nemrégiben megkérdezték tőlem, hogy mi Tel Aviv. Azt- válaszoltam: „Tel Aviv a legnagyobb őrület! Várost alapítottunk építési engedély nélkül, tőke, bizottság és terv nélkül, de hittel és erővel.“ De mik ezek a jelentéktelen fogaknak oly fontos dolgokkal, mint tőkével és bizottsággal, szemben? És a jelentéktelen fogalmak mégis erősebbnek bizonyultak ég most itt ülünk ebben a városban, amely egyik legcsodálatosabb jeleutsége az utóbbi időknek. — A borzalmas krízist, amelyen keresztül kellett mennünk, úgyszólván már el is felejtettük. 1914-ben, mikor kitört a háború, a törökök kiürítették a várost, egyszerűen kidobtak bennünket. Megint engem bíztak meg. — most megfordított munkával — hogy vezessem a kivándorlást, Tízezer embert vezettem ki, szétosztottam őket az országban. Nagy részük Egyiptomiba, vagy máshová vándorolt. Nehéz idők voltak, de elmúltak. 1918-ban megkezdődött az uj uralom. visszatértünk és két évvel későbben Sir Herbert Samuéi autonómiát adott a városnak, ami -azt jelenti, hogy azóta nem vagyunk Jaffa külvárosa, hanem önálló város, amely régen felülmúlta Jaffáf. A bevándorlás növekedett, a mindenfelé támadó nyugtalanságok újabb polgárokat hoztak számunkra, akik arab vidékeikről] vándoroltak hozzánk. A világgazdasági krízis is • éreztette*** hatását, de leküzdöttük azt is és ma, — ha szabad mondanom — az egész közeli kelet és a keleti Földközi-ten-**** ger vidékének szellemi és gazdasági középpontja vagyunk. Ég azt hiszem, hogy a jövő még jobban meggyorsítja és megerősíti ezt a fejlődést. A KÉK GYÉMÁNT regény Irta: IFJ. BÓKAY JÁNOS J tag faliszőnyeget és utat engedett a .deíek- ! tívnek. dl) ! — Szabó György vagyok — mondta köny-1 nyed meghajlással. A báró lányához fordult. — Itt van már Géza? — kérdezte. — Nem. de minden percben várjuk ~~ hangzott a válasz. — Jól van — folytatta Sárossy. — Most menj szépen nagyanyádhoz és értesítsetek, ha Géza megérkezett. Valami közölni valóm lesz veletek. Addig hagyjatok magunkra. Edith elkomolyodott. — Csak nincs valami baj? — kérdezte ijedten. A báró mosolyogva cirógatta meg lánya aggódó arcocskáját. — Nem, bajról szó sincs — mondta nyugalmat színlelve — legföljebb egy kis ... Különben majd meghallod. Kinyitotta dolgozószobája ajtaját és betessékelte a detektívet. — Az ördögbe! — _ kiáltott fel bosszúsan, ahogy magukra maradtak — bizony nem lesz kellemes feladat, kitálalni nekik az egész ügyet. A detektív nem válaszolt- Körülnézett a szobában, aprólékosan szemügyre vett mindent és tekintete megakadt az egyik sarokban áljó páncélszekrényen. — Ebben őrzi báró ur a nyakéket? — Igen. A detektív a páncélszekrényhez lépett, végigtapogatta falait, leguggolt és megvizsgálta a zárt. Pompás darab — jelentette ki elisme- rön — Nyugodt lehet, báró ur, itt biztonságban van az ékszer- Különben is kizártnak tartom, hogy a bel'qjő olyan kapzsi és vakmerő legyen, hogy egy sikerűit félmillióé fogás után még a nyakét megkapairitását is megkísérelje. És akkor sem ezen a módon. De hiszen minden lehetséges — mondta aztán elgondolkozva- — Mindenesetre éjszakánként őriztetni fogom a házat. Ugye, a cselédség megbízható? — Teljesen. — Talán megtekinthetünk az ékszert, hogy kétségtelenül megáll api lsük valódiságát. — Kénem. A báró felnyitotta a páncélszekrényt 'és átnyújtotta a detektd'vnek az ékszertokot. A zár felpattant és a hatalmas gyémánt ott feküdt káprázatos pompájában sötét bársonyágyán. A két karcsú platinalánc mint kél vékony tisztavizü csermely szaladt a ragyogó gyémánttóba. — Bizony ez könnyen kísértésbe ejtheti az embert — dörmögte a detektív- A fénynek tartotta a gyémántot éis keresztülnézett rajta, majd nagyit óüveget vett elő és azzal vizsgálta. — Gondoltam —- mondta aztán — ahhoz mégsem volt bátorsága, hogy kicserélje— Tehát nem hamisítvány? — kérdezte' a báró. * — Nem. Az ajtó kinyílt és az inas jelentette, hogy Juhász Géza ur megérkezett és a méitóságos asszony a szalonban várja az urakat. — Juhág* Géza a lányom vőlegénye — magyarázta a báró, miközben elzárta az ékszert. — Kiváló ember. Talán ismeri névről? Súlyt helyezek rá, hogy jelen legyen, amikor közlöm családommal a történteket. Hiszen úgyszólván már ő is a családhoz tarto- i zik. Tessék •.. A báró féketalLáa az ajtót helyettesítő vasA szalonban már türelmetlenül várta őket a háromtagú kis társaság. Mindnyájan érezték, hogy valami rendkívüli történt. Az öregasszony méltóságteljesen, feszesen ült egy magastámláju régi gobelin-karosszék- ben és loxnyonján keresztül fürkészve nézett a szobába lépő ismeretlen fiatalemberre- Edith mögötte állt: nyugtalan, ragyogó tekintete elárulta kíváncsiságát. A vőlegény nyugodt arca nem tükrözött vissza semmiféle érzést. A báró édesanyja elé vezette a detektívet. — Engedd meg, mama, hogy bemutassam neked Szabó Gyöngy de tek t i vfőfeliigy elő urak A „détektiv“ szó mindhármukra kellemetlen hatással volt. Az öregasszony kérdőn tekintett fiára, Edith arca kipirult és a vőlegény öeszehunyoritotta szemét, mintha savanyú almába harapott volna. — Foglaljatok helyet — mondta a báró és tüstént, mint aki lehetőleg gyorsan át akar esni a kellemetlenségen, belekezdett előadásába: — Sajnálatos eset történt. Remélem, nem fogjátok túlbecsülni jelentőségét. Egy szóval tegnap • •. — És röviden, tárgyilagosan, higgadtan elmondott mindent. Egy hang sem szakította félbe előadását. A detektív feszült érdeklődéssel figyelte a hatást. Tekintete az egyik arcról a másikra siklott, de mindig visszatért Edith arcára, mely szinte lenyűgözte rendkívüli szépségével. Könnyeket várt a fiatal lány szeméből, de azon csak az érdeklődés és izgalom fénye csillogott. Az öregasszony arca szinte megkövült, tartása még feszesebb, airca szigorúbb lett. A vőlegény pedig bosszúsan, unott arckiifejezéesel ült ezekén, mint akinek egy hosszadalmas, kellemetlen szertartáson kell keresztiülesnie. Semmi sopánkodág, semmi szemrehányás. A báró elhallgatott. Az öregasszony megkérdezte: — És mennyi a károd t — Fogalmam sincs róla — hangzott a válasz. — Az első feladat ilyen esetben, édes fiam — mondta az öregasszony feddő, de nyugodt hangon — hogy az ember megái lapítsa a kárt, tudja, mit veszített. Az ékszer rekről pontos jegyzékünk van és emlékezz csak vissza, két év előtt, mikor szegény atyád meghalt, fel is becsültettük őket. Várjatok kissé, mindjárt megkeresem. •. Ezzel felállt és méltóságteljes léptekkel kiment a szalonból. Edith felhasználta nagyanyja távollétiét- Már nem bírt kíváncsiságával. A detektiv- hez fordult: — És most, ugye, kezdődik a hajsza?-.. A detektív elmosolyodott: — Igen, most kezdődik a hajsza. — És ön... ön fogja az egészet irányítani ? — Igen, engedőimével én. Edith még kérdezni akart valamit, de vőlegénye halkan hallgatásra intette: — Ugyan, Edith!... Az öregasszony visszajött. — Itt van, megtaláltam — mondta s ezzel átnyújtott fiának egy papírlapot. — Nézd át, szerepelnek-e benne az összes ellopott ékszerek. Ha nem, úgy egészítsd ki a jegyzéket. Hiszen emlékezned kell, mit vásároltál azóta. A felügyelő urnák is meg fogja kőny- nyiteni munkáját, ha tudja, hogy voltaképpen miről van szó. A báró engedelmeskedett anyjának- Figyelmesem átnézte a jegyzéket, bólogatott, közben elgondolkozott, megdörzsöl te kopasz fejét, majd újra bólintott. — Bizony — mondta végül — ezeket majdnem kivétel nélkül elemeit* a gazember. Az egészből csak egy gyöngyfülbevaló maradt meg, azt a lányom hordja. Azonban volt még az ellopott ékszerek között kettő, amit én magam vásároltam- Ezek vételára százhúszezer pengő körül lehetett. Ha tehát a két év előtti becslést veszem alapul, aa egész károjn ha tezázhetveneaer pengő. i
