Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)

1933-09-16 / 211. (3321.) szám

5 Codos és Rossi útban Moszkva felé ChajrkoT, szeptemer 15. A francia légügyi miniszter tiszteletére adott vacsorán több népbiztos is részt vett. Kutschinsky, az ukrán hadsereg főparancsnoka a d is zekéden pohár- köszöntőt mondott, amelyen a többi (között a következőket mondta: „A francia légügyi miniszter látogatása alkalmat ad nekünk ar­ra, hogy bizonyságát adjuk annak a barátsá­gos érzésnek, amellyel Franciaország iránt vi­seltetünk." A hadsereg főparancsnok ezután annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a látogatás alkalmas arra, hogy a két ország között a kapcsolatokat kinnélyitse. A beszédet azzal fejezte 'be, hogy mind a két ország katonai célja a béke megszilárdítása. A beszédre Cot válaszolt, elismeréssel nyilat­kozott a szovjet légi erejéről és az uj ipari és társadalmi rendszerről, amely Oroszor­szágban uralkodik. Strassbug, szeptember 15. Codos és Rossi, a , Joseph Lebrix" fedélzetén, Verneil pe­dig a „Biarpz" nevű géppel ma reggel startolt Moszkva felé. Amennyiben az időjárási viszo­nyok kedvezőek lesznek, Codos és Rossi re­méli, hogy leszállás nélkül jut el Moszkvába. Pribináról nevezik el Nagyszombatban a város egyik terét Az uj német államtanács összeüíésének napján: Göring elparentálta a parlamentarizmust Francia demars Berlinben — A londoni eilenbiréság ülései Nagyszombat, szeptember 45- A nagyszom­bati városi képviselőtestület rendes havi ülése ünnepi keretek között ment végbe, mert a közgyűlés Pribina emlékének szólott Vyszkocsil György városbíró nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Zsiska Pál szenátor tartotta meg ünnepi beszédét- Ezután a vá­rosbiró azt a javaslatot terjesztette be, hogy az eddigi Svatojansky tér nevét Pribina tér­re változtassák meg. A képviselőtestület egyhangúlag fogadta el a javaslatot és igy Nagyszombat egyik történelmi nevezetessé­gű terét Pribina térnek fogják nevezni. A közgyűlés ezután üdvözlő táviratot küldött Masaryk elnöknek Nagytapolcsányba. Ezután a rendes ügysorozat került tárgya­lásra, amelynek során a városi bérház egyik lakásának bérbeadásáról kellett határozni- A tanács azt. javasolta, hogy a megüresedett lakást dr- Chóiníiszyl orvosnak adják ki, az országos kereszt ényszccialieta párti képvise­— Elhízott egyéneknél a termé­szetes Ferenc József keserüvizkura hatalmasan előmozdítja a bélmükö- aést, a testet könnyeddé teszi és tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. F\z orvosi szakirodalom kimutatja, hogy a Ferenc József viz a máj és a vég­bél felé irányuló vértődulásoknál, vala­mint aranyérnél és prostatabajoknál is áldásos hatást fejt ki, A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. lő testületi tagok pedig azzal a javaslattal álltak a képviselőtestület elé, hogy a lakást Bayer mérnöknek, az építészeti hivatal re­ferensének adják bérbe. A tárgyhoz csak­nem valamennyi párt hozzászólt, és a hosszú vita után szavazásra került az ügy, amely a kér. szoc- párt győzelmével végződött. A közgyűlés 19:11 szavazatarányban a kér. szoc. párt javaslatát fogadta el és igy a városi bérbázban megüresedett la­kást Bayer városi mérnök kapja meg. Népszavazás dönt a FülSp-szigetek ön- kiinsánysafa fölött Manilla, szeptember 15- A Fülöp-ezigetek képviselőtestülete negyvennyolc szóval tiz ellenében elfogadta azt a javaslatot, hogy a Fülöp-szigetek népe népszavazással döntsön a Füföp-szigetek tíz éven belül megvalősi- tandó önkormányzatára vonatkozóan. A tör­vényjavaslatot továbbították a szenátusnak. — TJjabb letartóztatás az ilosvai utlevélha- misitás ügyében. Beregszászi tudósítónk je­lenti: A ilosvai utlevélhamisitás ügyében a nyomozást még nem fejezték be. A bereg­szászi vizsgálóbíró előtt állandóan folynak a kihallgatások, amelynek során újabb szemé­lyek kerülnek az egyre jobban kiszélesedő hamisítási ügy gyanúsítottjai közé- A csend- őrség letartóztatta Grünféld Henrik koivács- réti cipészt Ezzel a letartóztatottak száma 28-ra emelkedett.. ' v v ~ v v Berlin, szeptember 15- Az uj porosz állam­tanácsot ma délelőtt nyitották meg ünnepé­lyes formák között. Az állami szertartás al­kalmával a birodalom fővárosát újból íöl- lobogózlák. Az Untét den Liliden útvonalon reggel nyolckor megkezdődött a rendőrség zászlóparádéja. Azokat az ucicákat, amelye­ken át az előkelő személyiségek az állam­tanács épületébe vonulnak, girlandokkal fel­díszítették. Nyolc óra óta ezeken az utakon beszüntették a forgalmat. A miniszterek dél­előtt tiz órakor összegyűltek az államminisz­térium épületében és 10 óra 15 perckor el­indultak. Az első kocsiban utazott Göring miniszterelnök és Rohm, a rohamosztagok vezérkari főnöke, a másodikban Komor ál­lamtitkár és Himmler, a berlini SS vezére. A kocsik előtt, lovasrendőrök vonultak föl, mögöttük pedig a rohamosztagok lovas külö­nítményei. A többi kocsiban a miniszterek és az államtitkárok ültek. Az útvonal mellett a rohamosztagok kettős sorfalat álltak, úgy hogy körülbelül 10.000 egyenruhás nemzeti szocialista között tették meg az utat a politi­kusok. Hat zenekar hazafias indulókat ját­szott. Hz 9i] német rendszer Göring az államtanácsosok előtt nagy be­szédet mondott. Méltatta a nap jelentőségét, amelyen az uj rezsim külsőleg is megmutat­ja, hogy megsemmisítette a parlamentariz­must. A forradalom azonnal hatalomrakerü- lése után megkezdte a parlamentarizmus­nak, a múlt szörnyű rendszerének likvidálá­sát. A parlamentarizmus idejétmúlt politikai torma és nem a németeknek való, mert a „számok gyávasága" uralkodik benne. A for­radalom első kötelessége volt e korhadt többségi rendszer megsemmisítése. A parla­mentarizmus — úgymond — a buták és a gyávák közül kiválasztotta azokat, akik ural­kodtak. A történelem folyamán sohasem a többség intézte az országok dolgát, hanem a tehetséges férfiak és ezért megbukott a mo­dem többségi elmélet is. A parlamentarizmus helyéibe az uj kor­mány az államtanács intézményét helyezi, amely nemcsak Poroszországban, hanem a birodalom többi részén is uralkodni fog. A parlamentarizmus nyugati rendszere nem felel még a német népnek és igy Hitler a ve­zetők grémiumának rendszerét helyezte he­lyébe. A parlamentarizmus Németországot a szakadék szélére taszította és a birodalmi gyűlés épületének égése szinte a végzetes jel szerepét ját&za a régi rendszer éjszakájá­ban. A német szabadság zászlóaljai az utolsó diadalmas rohammal bevették a parlamentet és tönkretették a korhadt rendszert. A gond­viselés ár, utolsó pillanatban olyan férfit he­lyezett a német nép élére, aki vissza tudta bűzni Németországot a szakadék széléről. A világtörténelem meg fogja állapítani, hogy Németország újjáéledését a, nemzeti szocia­lizmus győzelmének napjától kell számítani. A múlt nem ismerte a közösség fogalmát és csak az egyéni nyerészkedésre volt tekintet­tel. Az urak üres szalmát csépeltek a parla­mentben, szavaztak és újra szavaztak, mi­közben a nép fokról-fokra zuhant lefelé. „Mi katonák — mondotta Göring — akik négy évig véd tűk a népet és a hazát a harctéren, odakint keserűen megállapitottuk, hogy a parlament ellopta a győzelmünket és a leg­fontosabb pillanatban cserben hagyott. A gyáva parlament tette tönkre a német népet. Ha valamikor volt parlament, amely bebizo- nvitatta, hogy alkalmatlan a nép vezetésére, akkor ez a köztársasági éra német parla­mentje volt. A háború előtti néniét parla­ment ugyanilyen szerencsétlenül működött. A németség örök szégyene marad a berlini parlamentarizmus története. Éppen ezért minden német boldog lehet, hogy a forrada­lom réget vetett a parlamentarizmus sze­rencsétlen ren d s zérón e k. “ Pár is, szeptember 15. A párisi Journal ér­tesülése szerint Francois Poncet berlini francia nagykövet szóbeli tiltakozó demarsot intézett Neurath külügyminiszterhez egyrészt a kehli robamcsapat miatt, amelyet „Strassburg“-nak neveztek el, másrészt azért, mert egy német ünnepen a hivatalos szónok a saarvidéki dele­gációt „az egyenruhás francia katonák fog­lyainak" nevezte. Neurath a második tiltako­zásra azonnal válaszolt és megígérte, hogy az ügyet tisztázza. A Strassburg elnevezés ügyé­ben egyelőre nem érkezett válasz. „A félelem drámája" London, szeptember 15. A sajtó rendkívül hűvösen viselkedik a birodalmi gyűlés fölgyuj- tását tisztázni óhajtó nemzetközi vizsgálóbi­zottság londoni munkájával szemben. A Daily Telegraph a tárgyalásokat a tévedések komé diájának és a félelem drámájának nevezi. Dr. Sack német ügyvéd, a vádlott Torgler védője, Londonba érkezett, hogy mint megfigyelő részt vegyen a nemzetközi bizottság tárgyalá­sain. A német téli segélyakció: gigantikus arányú alamizsnagyójiés London, szeptember 15. A Times ma „szo­morú és amatőrszerü" akciónak nevezi a né­met téli segélyakció terveit. Az angol lap véle- í menye szerint a terv gyöngíti a német nép vá­! sárlóerejét és még nagyobb munkanélküliség­hez fog vezetni. A munkanélküliség kérdését csupán a piacok nemzetközi fölélénkitésével le­het megoldani. A bizalom hiánya azonban le­hetetlenné teszi a nemzetközi megállapodást. A i német terv egy gigantikus arányú alamizsna- I gyűjtést jelent. A külföld bizalmatlanságának iüf @iíssái’iasnál bizonyára súlyt fektet a kisebbfajta külsőségekre is, éppen azért annál több gondot kellene fordí­tania egy megbízható akkumulátorra: ez valóban fontos része az autónak, mert jól szóródó fénye révén az Ön biztonságáról gondoskodik. Azon­kívül az indításnál való begyújtásnál is sok bosz- szuságtól mentesiti Önt. Ezért kérje csak a megbízható ‘VÁRTA akkum oiJáfiort! A Csehszlovák köztársaságban 130 elárusítóhely áll az Ön rendelkezésére. főoka egyébként „ a német külpolitika határta­lan nyugtalansága". Szlovenszkó—a cseh közvélemény érdeklődésének középpontjában Egyszerre három cseh Sáp is igyekszik „elsimítani" Szlovenszkó sérelmeit Prága, szeptember 15. A prágai cseh la­pok egy része már napok előtt megállapitót­tá, hogy a nyitrai eseményeknek — minden odíózus fordulatuk ellenére — egy jó olda­luk is van: a cseh közvélemény figyelme is­mét Szlovenszkóra terelődik. Bizonyos, hogy Szlovenszkó bajaival az államfordulat óta egyíetlenegy évben sem foglalkoztak annyit mint az utolsó hónapokban. Csütörtöki szá­munkban ismertettük Hrusovszky cikkét s azóta több prágai lap is foglalkozik ugyanez­zel a kérdéssel. így a Národni Listyben dr. Mikyna Ven­cel beismeri, hogy Szlovenszkón nagyobb az ál­talános nyomor, mint a történelmi orszá­gokban, ahol ugyancsak sok a baj, különö­sen az iparvidékeken, Szlovenszkó azonban mindig szegényebb volt, — írja Mikyna — a szlovákoknak azonban megvolt a néhány milliomosuk az állarafor- dulat előtt is a szentmiklósi gyárosok kö­zött. Minden nyomor ellenére Szlovenszkón ma is számos milliomost és gazdag embert találunk a szlovákok köreiben s közöttük olyanokat, akik államfordulat utáni millio­mosok. A szlovák emberek földbirtokvagyona jelen­tősen növekedett, sőt megsokszorozódott. A gzlovák városokban a ház vagyon java­részt szlovák kezekbe került. Más kérdés azonban, hogy ezek az egyes va­gyonos szlovákok miképpen hajlandók telje­síteni népükkel szemben önkéntes adakozási kötelességüket a jótékonykodás, a nemzeti vagy kulturális feladatok terén, mennyit ál­doznak a nemzeti védőintézmények javára s akár életükben, akár holtuk után mennyit szentelnek a diákság s a kulturális és népmű­velési intézmények támogatására. Szlovenszkó patiperizációja kapcsán Myki- na azt Írja, hogy ennek okait senki sem ku­tatja és hogy ma senki sem veszi figj^elembe az állam- fordulatot követő első tiz év szédületes konjunktúráját, melynek hazája Szloven­szkó volt. (?) Ebben a fejezetben Mikyna azt állítja, hogy például érdemes összehasonlítási alapul szol­gálhatna a hajdani Délmagyarországon dol­gozó s jelenleg Csehországban alkalmazást találó szlovák mezőgazdasági, idénymunkás szociális elhelyezkedése. E téren Mikyna dr.- nak csak azt ajánljuk figyelmébe, hogy kér­dezzen meg egy öreg szlovákot, hogy mennyi volt a szalonna-járandósága hajdan Délma­gyarországon és győződjék meg a saját sze­mével, hogy a Hős ti varban, Prága tőszom­szédságában dolgozó szlovák mezőgazdasági munkások hétszámra tejsavón élnek napi öt korona munkabérért. A szlovenszkói faválság kérdése kapcsán dr. Mikyna azt állapítja meg, hogy a törté­nelmi országokban is az iparvidékek valósá­gos gazdasági temető képét mutatják és hogy a történelmi országokban a helyzet annyival nehezebb, mert a gyári munkás teljesen el­szakadt a földtől ami a nyomort csak növeli. A cikkíró a következő szavakkal fejezi be a problémák lényegét elkerülő cikkét: „Egy jól ismert nevű szlovák vezéregyéniség ma­gánlevelében a közelmúltban azt irta, hogy a köztársaság nem képes elviselni az olyan feszültséget, mint amilyen a csehek és szlo­vákok viszonyában kezd kifejlődni. Ezért el kell távolítani mindazokat az okokat és 'ürü­gyeket, amelyek ezt a feszültséget növelik." A Národni Osvobození kényszerzubbonyt emleget A légionárius Národni Osvobozeni „Csil­lapodjanak le a ludákok" cimü vezécikkéhen először Hrusovszkynak a cikkét ismerteti, majd a lapunkban tegnap ismeretetett varsói állítólagos Hlinka-interjura tér át: — A szlovák néppártiak ilyen módon erő­szakolják ki — írja a cikkíró — a közfigyel­met és természetes, hogy régi szokásuk szerint azt akarják béebszélni a hallgatóság­nak, hogy ügyük az egész szlovák nép ügye és csehszlovák kérdés. Megnyilatkozásaik azonban olyan idegesek, hegy ez alkalommal vissza kell azokat utasítanunk, bár egyéb­ként mindig készek vagyunk a vitára. A lu- dák nyilatkozatokban annyira túlsúlyban van az idegesség, hogy ezek alapján a szlovák és ludák ügyek jobb megértéséhez s észszerű eredményekhez alig juthatnánk eh még ke- vésbbé a közös munkához. A ludákok örül­hetnek, ha tetteikben és nyilatkozataikban nem látunk egyebet a lelki egyensúly érthe­tetlen megbomlásánál. „Hogy mi legyen a gyógyítás módja, egyelőre nem tudjuk. Nyu-

Next

/
Thumbnails
Contents