Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-15 / 210. (3320.) szám
9 W» WBptWnber lg. vMmSl igen tisztelt Előfizetőinknek! tiszteit Előfizetőinket, akik az előfizetési dillal hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saját érdekükben kiadó* hivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. KözcazdmácT1 A külföldi államokkal fönnálló kereskedelempolitikai viszony sürgős szabályozása ée a szilárd behozatali tervezet elkészítése rendkívül fontos, mivel a csehszlovákiai exportipar legfontosabb; piacait a németországi erős dömping is veszélyezteti, amennyiben a németországi gyáripar az úgynevezett regisztermárka segítségével mintegy 25 százalékos kiviteli prémiumban részesül. A tizennyotcmitliós augusztusi aktívum ellenére Negyvenhat millióval passzív a nyakhavi külkereskedelmi mérleg Meglepően visszaesett úgy a behozatal, mint a kivitel Prága, szeptember 14. Az állami statisztikai hivatal most tette közzé az augusztusi külkereskedelmi forgalom és ezév első nyolc hónapja forgalmának mérlegét. A mérleg adatai szerint az augusztusi külkereskedelmi forgalom 18,881 000 koronás aktívumot tartalmaz, a iwult év augusztusának 27,900.000 koronás aktívumával és a júliusi 85. millió koronás passzívummal szemben. A külkereskedelmi forgalom méretei jiulius óta . erősen csökkentek. A júliusi 85 millió koronás passzívum olyképpen módosult aktívummá, hogy a behozatal mértéke a kivitel mértékének csökkentésénél nagyobb arányban ment vissza, Az export július óta 53 millió koronával csökkent. Ez a tünet arra vall, hogy a külkereskedelmi helyzet remélt javulása még nem következett be. Az augusztusi (külikereskedelmd forgalom ikímutatásában érdekes tétel a nemesfémek behozatalának, tétele szerepel, Augusztusban a Csehszlovák Nemzeti Bank nagyobbmany- nyiségü aranyat importált az Északamerikai .Egyesült Államokból melyet a csehszlovák áy^mkinostár számára évekkel ezelőtt ott letétbe helyeztek. A behozatt nemesfém értélre, augusztusban 219 millió koronát tett ki. Tavaly augusztusban 233 milió korona értékű nemesfémet hoztak be. A júliusi importtal szemben a behozatal értéke augusztusban 150 millió koronával csökkent. Legnagyobb mértékben Az élfemiszerek és az italok importja ment vissza. Ez a tétel júliusban 143 milió koronára rúgott, augusztusban már csak 63 millió koronát tett ki- A különbözet 80 millió korona. Júliusiban 279 millió korona értékű nyersanyagot hoztak be. Ez a tétel júliusban 151 és augusztusban 122 millió koronát tett ki. Tavaly augusztusban 169 millió korona értékű készárut importáltaik Csehszlovákiába. A készáru-kivitel értéke a júliusi 351 millióról augusztusban 311 millió koronára csökkent. Tavaly augusztusban 358 millió korona értékű készárut exportáltak Csehszlovákiából v 1 Legnagyobb mértékben a vasáru exportja esett. Augusztusban a júliusi adatokhoz viszonyítva 20 millió koronával kisebbmértékü vasárut ée 9 millió koronával kevesebb értékű gépeket szállítottak Csehszlovákiából külföldre. Az élelmiszerek és az italok kivitelének tétele a júliusi 42 millióról augusztusban 34 millió koronára ment vissza. Ebben a tételben nagy szerepet játszik a cukorkivitel erős visszaesése. A nyersanyagok és félkészitmények exportja a júliusi 103 milliós kivitellel szemben aii- gusztusban csupán 97 millió koronát tett. ki. Ez a visszaesés azzal magyarázható, hogy Augusztusban a júliusi adatokhoz viszonyítva 5410 kocsival kevesebb szenet exportáltak. A nyersanyagok behozatalának értéke júliusban 48 millió, de augusztusban már csak 40 millió korona volt. A szénbehozatal értéke 19 millióról 20 millió koronára emelkedett. Augusztusiban 130.237 tonna szenet hoztak be Csehszlovákiába, mig az előző hónap szén- importja csupán 122.046 tonnára rúgott. Az ásványolajak, importja 35.066 tonnával 29.083' tonnára esett vissza. A vasércimport 50.902 tonnáról 25.836 tonnára csökkent. A vasipari áruk exportjának értéke augusztusban a júliusi 50 millióról 29 millióra ment vissza. A selyem és a selyemáru kivitelének értéke 20 millió koronát tett ki. Augusztusban’ 16 millió korona értékű fát és faárut exportáltak Csehszlovákiából. Az év első nyolc hónapja során importált áruk értéke 3918 milió koronára rúg. A tavalyi óv hasonló időszaka behozatalának értéke 5470 .millió korona volt. Az idén ösz- szesen 3576 millió korona értékű árut exportáltak Csehszlovákiából, amíg a tavalyi export 4789 milió koronát tett ki. A külkereskedelmi forgalom mérlege tehát ez év első nyolc hónapjára 46 millió korona passzivummal zárul. A tavalyi év hasonló időszakának passzívuma 288 millió koronát tett ki. Céltusfafos kereskedelmi politikát követel a gyáripar A csehszlovák gyáriparosom központi szövetsége kereskedelempolitikai értekezletet tartott, melyen állást foglalt a kereskedelempolitikai helyzet kérdésében. Az elfogadott határozati javaslat szerint a. csehszlovák export mértéke ez ér első fejében a tavalyi esztendő hasonló idösza kához viszonyítva, 28 százalékkal és az J929- év hasonló időszakához viszonyítva 68 százalékkal csökkent. A kivitel nagymértékben visszaesett amaz államokkal való relációban, melyek a csehszlovákiai áruk ellenértékét csupán saját cikkeik exportjával tudják fizetni. A kisantant államokba irányuló csehszlovák kivitel ez év első hét hónapja során a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva átlagosan 34 százalékkal esett visz- sza. A Jugoszláviába irányuló export csökkenése 56 és a Bulgáriába irányuló kivitel visszaesése 77 százalékot te^z ki. A csehszlovákiai gyáriparosok határozati javaslatukban leszögezik, hogy a gyáriparosok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kivitel további csökkenését megakadályozzák, eddigi elhelyezési piacaikat megtartsák és uj piacokat szerezzenek árucikkeik számára. A fontos behozatali áruk a kötött gazdálkodási rendszer kötelékébe tartoznak s a szilárd tervet nélkülöző, tartósan kötött gazdasági rendszer — 'nézetük szerint — 'romlásba viszi a kereskedelmet. A határozati javaslat leszögezi, hogy a kötött gazdasági rendszer miatt még nem tisztázták a csehszlovák —lengyel kereskedelempolitikai kapcsolat I előfeltételeit és a kötött gazdasági rendszer veszélybe sodorta a kisantantáltainok közötti kereskedelmi kapcsolatot. A gyáriparosok szerint a kötött gazdasági rendszert reprezentáló szindikátusok még azokat az irányelveket is semmibe veszik, amelyeket a kormány határozott meg és a kormány nem tanúsít elegendő energiát ahhoz, hogy határozatainak respektálását elérje. A csehszlovák gyáriparosok központi szövetsége fölszólítja a kormányt, hogy Szilárd behozatali tervet állítson össze. E terv keretében engedélyezni lehet a gabonabehozatalt is anélkül, hogy az importált árut az importot követő időben azonnal piacra vetnék. A gyáripar reprezentánsai állításuk szerint jól tudják, hogy a mezőgazdaság milyen fontossággal bir, de kénytelenek megállapítani, hogy a mezőgazdatársadftlom szempontjából is káros az a politika, mely a mezőgazdasági termékek elhelyezési lehetőségeit azáltal korlátozza, hogy az ipari foglalkozást űző e gv ének ni un kané 1 kii ]is ég éne k f ok o zásával csökkenti a belföldi piac felvevőképességét, Hodzsáék ellen Natouseknéfl keresnek védelmet a terménykereskedők A csehszlovákiai kereskedőik központi tanácsának küldöttsége felkereste Matousek kereskedelemügyi minisztert, akinél a termény- tőzsdéken és az azokon kívül kötött terményüzletek regisztrálásáról készülő szükségrendelet ügyében interveniált. A küldöttség tagjai abbeli véleményüknek adtak kifejezést, hogy a tervezett rendelet a szahadkereskede- lem további korlátozását jelenti és rámutattak arra, hogy egyéb államokban elképzelhetetlennek tartják azt a módot, ahogyan a készülő kormányrendelet megköti a szahadke- reskedelem elvét. A kereskedelmi szerződések szabadságának korlátozása nézetük szerint azonos a kereskedelmi élet legfontosabb alapelvének kikapcsolásával. A kötések regisztrálása a kereskedelmi titoktartást veszélyezteti, a kereskedelmi forgalomba jogbizonytalanságot visz be, mivel lehetővé teszi, hogy a szerződéseket az egyik fél is fölbonthassa. A regisztrálássail járó illetékek az üzemköltség további megterhelését idézik elő, ami a gabonakereskedelem újabb megterhelését jelenti. A küldöttség rámutatott arra a körülményre is, hogy az azonnali regisztrálásnak egyik legfőbb akadálya az a körülmény, hogy a számos ügynökkel dolgozó nagyobb cégek csupán hetenként egyszer kapnak jelentést a kötött üzletekről és igy nem tehetnek eleget a rendelet ama rendelkezésének, hogy a kötéseket azonnal bejelentsék. Maguk a mező- gazdasági érdekeltek sem kételkednek abban, hogy nem válhat valóra az a remény, hogy a kötések regisztrálása megakadályozza az árak esését. A tervezett rendelet nem tartalmaz büntető határozatokat azokkal szemben, akik a napi árnál olcsóbb áron adják el áruikat, mert ilyen büntető szankciókat nem is tartalmazhat. Ez a negatívum sem erősítheti meg az árak megszilárdulási folyamatát. A kereskedők küldöttsége fölhívta Matousek kereskedelemügyi miniszter figyelmét arra a körülményre, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a gabonazálogjegyekről szóló törvény intenciói értelmében teljesített hitelgyakorlat során hitelt csak a szövetkezeteknek és a malmoknak ad, de nem nyújt hitelt a kereskedők számára. Ez az igazságtalan gyakorlat sérelmet jelent a kereskedelem számára, miért is arra kérik a kereskedelemügyi minisztert, hogy tegye lehetővé annak a kívánságnak a teljesítését, hogy a kereskedőket a szövetkezetekkel és a malmokkal egyforma elbánásban részesítsék. A küldöttség végül annak a kérelmének adott kifejezést, hogy az állami eszközök ; segítségével folyó intervenciós akciókból ne kapcsolják ki a kereskedelmet. A malomiparosok központi szövetségének tagjaiból alakult másik küldöttség a (kereskedelemügyi minisztert a gabonapiac helyzetéről informálta és közölte vele az áresések okára vonatkozó véleményét. A malmosok a kereskedelemügyi minisztert arra kérték, hogy a malomipar érdekeit érintő kormány- intézkedések tervezetét a jövőben véleményezés céljából adják ki a malomiparosok szervezeteinek. Nem kell a gabonazálogköksőn Prága, szeptember 14. Terménykereskedő körökben elterjedt hírek szerint a Csehszlovák Nemzeti Bank a gabonazáloglevelekről szóló törvény rendelkezései értelmében eddig 50 millió koronás hitelt nyújtott. A Nemzeti Bank tudvalevőleg erre a célra 300 millió koronával rendelkezik s igy abból a tényből, hogy ennek az összegnek csupán egyhatod részét vették igénybe, arra kell következtetnünk, hogy ez a későn jött agrárvédelmi intézkedés sem hozta meg a kívánt eredményt. Svehía nem nyilatkozott az inflációs tervről Prága, szeptember 14. A pilzeni Nová Dóba jelentése nyomán beszámoltunk arról, hogy Svehla volt miniszterelnök energikus hangú nyilatkozatban állást foglalt a cseh agrárpárt radikális szárnyának alvezérei részéről indítványozott inflációs tervek ellen. Svefcla ebben az állítólagos nyilatkozatában politikai szélhámos- ságnak nevezte az inflációs terveket. A volt miniszterelnök állítólagos nyilatkozata óriási föltünést keltett és hatása a prágai értéktőzsde árfolyamainak esésében is megnyilvánult. A cseh agrárpárt prágai vezető napilapja most megcáfolja a Nová Dóba közlését és azt állítja, hogy a Svehla-nyilatkozat szemenszedett valótlanság. Terjeszkedik a Légió Bank. A pénzügyminisztérium engedélyt adott a Csehszlovák Légió Bank számára ahhoz, hogy Rózsahegyen, Nagy- mihályon ég Aranyosmaróton fiókokat létesítsen. A Légió Bankba beolvadt a Rózsahegyi Általános Hitelbank, a nagymihályi Zempléni Népbank é6 az aranyosmarót-i Agrárbank. A bankfiókokat e bankok helyiségeiben nyitja meg a Léió Bank. A Légió Bank-kai, fuzionált pénzintézetek fiókintézeteit me,gszüntetik. Készül az uj csehszlovák-jugoszláv sertéskonvenció. A csehszlovák-jugoszláv sertéskonvenciót előkészítő tárgyalásokra tegnap Prágába érkezett a jugoszláv kereskedelmi delegáció. A sertéskonvenció a jugoszláv hízott sertések csehszlovákiai behozatalának biztosítását célozza. Föloszlatják az államvasutak olmützi igazgatóságát . Az olmützi vasutigazgatóságot hir szerint takarékossági okoból feloszlatják. Morvaország és Szilézia területén csupán Briümben lesz., ezentúl vasutigazgatóság. Ülmíitzben a brünni vasutigazgatóság két ügyosztálya mariid. Százötven árucikket kivontak a devizaköteles áruk jegyzékéből. A devizabizottság legutóbbi ülésén a pénzügyminisztérium delegátusának indítványára 150 árucikket törölt a devizaengedélyhez kötött importárak jegyzékéből. A 150 árucikk sorában 41 olyan árucikk szerepel, melynek csehszlovákiai behozatala lényegtelen. A devizaköteles árak uj jegyzékét szeptember végén teszik közzé a hivatalos lapban. Látható gabonakészletek Rotterdamban. Rotterdamiból jelentik: Szeptember 9-iki jelentés szerint a látható gabonakészletek a következők voltak: búza 86.000 (67.000), rozs 16.000 (18.000), árpa 2000 (1000), zab 1100 (1400), tengeri 4500 (7500) t. Készül az uj vasúti törvény. A vasutügyi minisztérium a régi vasúti törvények egységesítése céljából uj vasúti törvényjavaslatot készít elő. A javaslatot véleményezés céljából eljuttatták a kereskedelmi kamarákhoz is. A kereskedelmi kamarák központjának forgalmi bizottsága tegnap tanácskozott a készülő vasúti törvényről A javaslat nem nyerte meg a bizottság tetszését. Kifogásolják, hogy számos fontos kérdést nem rendez a készülő törvény, hanem kormányrendeletekre bízza azok rendezését, amit már csak azért le kifogásolnak, mivel fontos magánjogi ügyekről is szó van. A javaslat a vasutügyi hatóságok számára a kamarai vélemény szerint túlsók jogot biztosit. Esett a nagykereskedelmi indexszám. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint a nagykereskedelmi indexszám szeptember 1-én 96.5 százalékot tett ki. Az indexszám augusztus l-én 97.4 százalék volt, a csökkenés tehát 0.9 százalék. Az élelmiszerek indexszáma 96-ról 95.5-re, a takarmányindex 53.5-ről 47.8-re, az iparcikkek indexszáma 101.6-ről 100.4-re mént vissza. A búza ára augusztus 1-től szeptember 1-ig 13.2 százalékkal, a rozs ára 4.3 százalékkal, a zab 21.6 százalékkal és az árpa 12.1 százalékkal olcsóbbodott. A gabonaárak olcsóbbodása következtében a belföldi búzaliszt 9. a rozsliszt 10.8, a borsó 13.4 és a burgonya 19.7 százalékkal lett olcsóbb. A takarmányárak olcsóbbodása maga után vonta a húsárak esését is. A marhahús 20.2 és a sertéshús 3.8 százalékkal olcsóbb. A belföldi sertészsír ára 1 és a külföldi sertészsír ára 6.6 százalékkal ment vissza. A vaj ára 12 és a tojásé 20.5 százalékkal drágult. A nyersemkor ára 1.2 százalékkal emelkedett. A fémárak közül a sárgaréz 5.1, az ón 1.9, a cink 0.8, és az ólom 5.8 százalékkal olcsóbbodott. A textiláruk sorában a gyapot 12.2, a gyapotfonál 5.4, a selyem 8.2 és a juta 3.2 százalékkal-olcsóbbodott. A nyersbőr (5.2) és a puhafa (gömib- fa 7.4. a tűzifa 2.8 százalékkal) drágult. Olcsóbb lett a lenmag, melynek ára 6.3 százalékkal esett. A cment 3.7 és a cellulózé 8.7 százalékkal olcsóbbodott.
