Prágai Magyar Hirlap, 1933. szeptember (12. évfolyam, 198-211 / 3308-3321. szám)
1933-09-10 / 206. (3316.) szám
1988 szeptember 10, vasárnap. 15 Két bajnoki mérkőzési játszóié és kétszer győző# az SK BraSisíava Pozsony, szeptember 9. Mozgalmas napja volt pénteken az SK Bratislavának. Pozsonyban és Nagyszombatban játszott bajnoki mérkőzést. A volt bajnok pozsonyi ellenfele az újonc FC Uherská Vés volt, melyet 2:1 (1:0) arányban győzött le. A Bratislava ezen a mérkőzésen tartalékcsapatát szerepeltette. Góljait Honti ég Sterba rúgták, a vendégcsapat részéről Sons volt eredményes. A másik bajnoki mérkőzésről az alábbiakban számolunk be: Nagyszombat, szeptember 9. A zsupabajnok- ság során a vasárnapi forduló egyik mérkőzése az SK Bratislava és az SK Trnava között játszódott le. A két egyesület azonban abban egyezett meg, hogy mérkőzésüket a pénteki nem hivatalos ünnepnapra hozzák előre. A közönség erről csak az utolsó pillanatban szerzett tudomást és ennek tulajdonítható, hogy aránylag kevesen jöttek ki a Trnava-pályára. A mérkőzést a pozsonyi csapat 7:2 (2:0) arányban könnyen nyerte. A nagy gólarányu győzelem dacára a Bratislava csak árnyéka volt régi együttesének. A hazaiak is gyönge teljesítményt nyújtottak. A vendégek legjobb része a csatársor volt, amelyben Sors, Maszarovics és Uher játszottak jól. A honiak a második félidő 6. percében 2:1 állásnál egy tizenegyest nem értékesítettek. Ez döntő befolyással bírt az eredmény kialakulására. A mérkőzést vezető Korcsán biró a második félidő 30. percében kiállította az idősebbik Czirokot. Ettől kezdve a Bratislava döntő fölénybe jutott ég góljait egymásután érte el. A győztes csapatnál Sors (4), Uher, Maszarovics és Parik góloztak, mig a Trnava részéről Závodszky és Éliás voltak eredményesek. Szabó uj magyar rekordja az 1000 méteren Budapest, szeptember 9. (Szerkesztőségünk i telefonjcientése.) Az MTK tegnap jól sikerült atlétikai versenyt rendezett, amelyben főleg a futószámok hoztak nívós és eredményes küzdelmeket. így az 1000 méteren Szabónak sikerült 2:29.2 percre megjavítani a magyar rekordot. Kovács a 110 méteres gátfutásban beállította régi rekordját, a 14.9 perces legjobb teljesítményt. A 100 méteren Gerő 10.7 mp. alatt győzte le Raggaunbit (10.8). — A 3000 méteren Simn (MTK) 8:56.2 p. alatt meglepetésszerűen legyőzte a bajnok Kelent (Vasas), akit mellszéllességgel előzött meg a célban. . Közgazdaság . Mosaktzik a gabonabehozatali szindikátus Hatezer vagon búza vételével igyekszik jóvátenni a hibát - Országos tiltakozás a tervezett regisztrálási rendelet ellen íOü A vasárnap sportja PRÁGÁBAN két jelentős bajnoki mérkőzés lesz már. A Slavia a Viktória Pilsennel, a Sparta pedig a Viktória Zslzskovval játszik. Az előbbi mécsesét dr. Brüll (Pozsony), az utóbbit Kubik biró vezeti. Mindkét mérkőzés a Sparta-pályán folyik ie. — A Bohemians a Danner Stadionban az SK Kladnót, a Csechie Kariin pedig az SK Nachodot látja vendégül. — TEPLITZBEN a Zsldenlce a Teplitzer FK-bal mérkőzik. — A DFC RAKO- N1TZBAN barátságos mérkőzést játszik az SK Rakovnik ellen. — SAAZBAN a BSK Ga.blonz, KARLSBADBAN az SV Bodenbach és BRÜNN- BEN a DSV Troppau a helyi német csapatok bajnoki ellenfele. POZSONYBAN az MLSz-bajnokságban a Ligeti a Húsossal, a Vas a PTE-vel, az Admira pedig a Kábelgyárral mérkőzik. A szlovák bajnokságban a Tölténygyár az RSK Malackát látja vendégül. — SZENCEN az SzTK a Donaustadtot fogadja. DÉLI KERÜLET. Komáromi FC—Diószegi SK, Lévai TE—Érsekujvári SE, Párkányi TE—Gálán tai SE, Vágsellyei SC—Ipolysági FC I. osztály. — Zseíiz—Dunaszerdahelyi AC II. osztály. KÖZÉPKERÜLET. Losonci AFC—Fülefci TC, Rimaszombati PS—Apátfalusi SC, Pelsöcá SC— Rimaszombati ME, Ragyoloi TC—Tornaijai IMES. KÖZÉPZSUPA. Trencséni TS—A’sókubini SK, Zsolnai SK—Ruttkai FC, SK Rózsahegy—SK Tu- rócszentmárton. Besztercebányai Slavia—Losonci Slavia, SK Breznyóbánya—Zólyomi TK. NYUGATI ZSUPA. Pöstyóni FK—Makkabea, Nyitrai AC—Bazini SK, Tapolesányi SK—Nagy- szombati Rapid. UNGVÁR. UMTE—SK Rusj, megismételt országos bajnoki döntő. BEREGSZÁSZ. BMSE—tTTK. — CSAP. CsSE— BFTC. I. osztályú bajnoki mérkőzések. BUDAPEST. Újpest—Hungária, Ferencváros— Szeged FC, Budai XI.—Kispest. — KAPOSVÁR. Somogy—Bocskai. — MISKOLC. Attila—III. kerület. KRAKÓ. Budapest amatőr válogatott—KTakó városi team. Prága, szeptember 9. A gabon abehozat a I i szindikátus e.nöksége az egyik prágai kőnyomatos utján a következőket közli: A gabonabehozatali engedélyek miatt* a gabonabehozatald szindikátust az utóbbi időben súlyos szemrehányások érték. Ezek a támadások igazságlalanok. A szindikátus április 19-én adta ki legutóbbi buzabekozatáli engedélyét. Ez az engedé.y három hónapra szólt s határidejét a devizabizottság határozta meg- Ha a gabonaibehozatali szindikátus rövidebb lejáratú határidőt állapított meg, akkor az importőrök kénytelenek lettek volna kizárólag Hamburgban és csakis azonnal szállítható árut vásárolni. Ebben az esetben a hamburgi gabonapiac árai emlekedtek volna s a csehszlovák devizatartalékok rovására magasabb árat kelleti volna az importgabonáért fizetni. A behozatal késedelmét főképpen az a tény okozta, hogy az Elba májusban és júniusban alig volt hajózható. Csehszlovákia átlagos havi búzaszükséglete mintegy 8000 vagont tesz ki s ezért logikusnak látszott az a számítás, hogy három hónap leforgása alatt elfogy a 24.000 vagon búza- Az illetékes tényezők joggal számiihattak arra is, hogy az importált búzát teljes egészében fel- őrlik a ma mok. Lehet azonban, hogy az importált áru egy részét az importőrök tovább adták, de ennek az ellenőrzése nem tartozik a gabouabehozatali szindikátus hatáskörébe. Valószínű, hogy a búza árának esése a behozatali engedélyek kiadása nélkül is bekövetkezett volna. Erre a rozs árának kialakulási folyamatából lehet következtetni. 140 koronás búzaárnak normális körülmények között 115 koronás rozsár felelne meg. Ezzel szemben a rozs alig éri el a 80 koronás árnivót. A gabonabehozatali szindikátus nem adott ki rozsbehozatali engedélyt, a rozs ára mégis esett. A gabonabehozatali szindikátus a gabona árának ingadozását megszüntetni kivánja s ezért azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy tegye lehetővé a fölös gabona fölvásárlását. Ezt az akciót a szindikátus olyképpen kivánja elősegíteni, hogy a benne helyet foglaló csoportok utján 6000 vagon búzát vásárol. Ebből a mennyiségből a malomipar tagjai 3000, a szövetkezetek 1800 és a terménykereskedők megbízottai 1200 vagon búzát vesznek. A 6000 vagon búzát a gabonabehozatali szindikátus beraktároztatja és mindaddig nem hozza piacra, amíg azzal újabb buza- besSzt okozhatna. Morvaországi ás sziléziai terménykereskedők tiltakoznak a regiszter-rendelet efien Brünn, szeptember 9. A csehszlovákiai terménykereskedők központi szövetsége, a morvaországi és sziléziai terménykereskedők, ügynökök és liszt kereskedők delegátusainak jelenlétében értekezletet tartott, melyen a terménytőzsdéiken és az azokon kívül költött terményüzletek és lisztüzletek köteles regisztrálásáról szóló tervezett kormányrendeletről tanácskoztak. Az értekezlet határozottan állást foglalt a készülő kormányrendelet ellen. Állásfoglalását azzal okolja meg, hogy a rendelet erősen sérti az űzeti titoktartást és a végrehajtása inproduktiv munkával, valamint fölösleges illetékekkel jár. A rendelet az értekezleten kialakult vélemény szerint nem hozhatja meg a kívánt eredményt és ezzel állítólag e legújabb agrárvédelmi intézkedés értelmi szerzői is tisztában vannak. A rendelet főcélja Állítólag abból áll. hogy pszichológiai hatást keltsen a .mezőgazdasági termelők körében és bennük azt a hitet ébressze, hogy a spekuáció letörése érdekédben intézkedés történt. A terménykereskedők leszögezték, hogy nem üzérkednek és ebben a legújabb kormányrendeletben csupán kísérletet látnak arra nézve, hogy az agrárszövetkezetek számára megsze- rejzzék azokat a pozíciókat is. melyek eddig az agrárszövetkezetek még nem szerezhettek meg maguknak. Prága is tiltakozik A prágai terménykereskedők egyesülete panaszos levéllel fordult a Národui Listy szerkesztőségéhez. A prágai terménykereskedők is sérelmesnek találják a gabona- és a lisztüzletek regisztrálásáról szóló tervezett kormányrendé.et határozatait. A terménykereskedőik úgy vélik, hogy a rendelet megváltoztatja a magánjogi téren bevezetett eddigi jogszokást. A terménykereskedők szerint a rendelet egyoldalú intézkedései tudatosan jöttek létre, amennyiben előnyben kívánják részesíteni a gazdákat, akiknek jogokat adnak anélkül, hogy kötelezettséggel terhelnék meg őket. A kereskedőknek viszont kötelezettségeik vannak, de nincsenek jogaik. A büntetések csupán a kereskedőket, a malmokat és a földolgozó ipar tagjait sújtják. Az árak ellenőrzése csak akkor bir jelentőséggel, ha hivatalosan maximált árakról van szó. Ebben az esetben azonban az áralakulási folyamatot a kínálat és a kereslet aránya fogja meghatározni s az üzletkötések regisztrálása nem lehet befolyással az árak kialakulására. Indi- rekl hatása csak hátrányos lehet, mivel a fölösleges és nehézkes formalizmus a kereskedelmi forgalom ütemét, lassúbbá teszi. A szilárd irányzatú egészséges piacokat pedig gyors tempó jellemzi. Aktuális kereskedelempolitikai kérdések a kereskedelmi kamarák központja előtt. A kereskedelmi kamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága Tanzet alel nők elnöklésével ülést- tartott. Az ülésen dr. Friedmann meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium külkereskedelmi osztályának főnöke is megjelent. Dr. Friedmarn részletes beszámolót tartott a kereskedelempolitikai helyzetről. Beszédében kiemelte a nemrég kötött csehszlovák —bolgár kereskedelmi szerződés jelentőségét, ismertette a Romániával folyó kereskedelmi tárgyalások állását és jelentést tett a küszöbön- álló csehszlovák—lengyel kereskedelmi tárgyalások előkészületeiről. Dr. Friedmann beszámolt a török kormány kereskedelempolitikai rendeletéiről és összefoglaló jelentést tett a londoni világgazdasági értekezlet tanácskozásairól. A beszámolót vita követte. A vita során rátértek a gabonapiacokon lejátszódott eseményekre és az események által előidézett kereskedelempolitikai következményekre. A kereskedelmi kamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága szükebb bizottságot küldött ki a kamarai központ plenáris ülésén beterjesztendő beszámolójelentés megszerkesztésére. A bizottsági ülésen szóba került a német dömping ügye is és ezzel kapcsolatban megállapították, hogy egyes német vállalatok a kötött márka és az úgynevezett, regisztermárka segítségével a csehszlovák exportipar árainál olcsóbb árakon teszrek ajánlatokat a közös exportpiacokon. A kereskedelmi kamarák központjának kereskedelempolitikai bizottsága állást foglalt ama terv ellen, hogy az exportáru eredetét minden alkalommal megjelöljék. )( Az amerikai férfi-egyes tennlszbajokságban, j \ Foreet Hűbben már kialakult a négyes-döntő. Az í elődöntőben Sutter (USA) Mac Grathet (Ausztrá- >, lia) 3:6, 6:4, 6:3, 3:6, 8:6, Perry (angol) az ausztráliai Quistet 6:4, 6:4, 6:0, Stoeffen (USA) honfitársát Grantot 8:6, 6:4, 3:6, 7:5 arányban verte meg. A továbbiakban az ausztráliai Crawford az amerikai Suttert 6:3, 6:3, 6:4 arányban győzte le. — Ma a középdöntőben az angol Perry az amerikai Stóéf termel játszik, mig Crawford az amerikai Shields-szel mérkőzik. V etömag* K*ecenatly csoda búza. Idei termés hozama kataszteri holdankint 27 mázsa 12 kiló. Hektoliter súlya 83 84 kiló. Nagy kár minden esendőért, mely elmúlik anélkül, hogy e horribilis termésű, sikérdús, acélos, nemes búzát ne termelnénk. A termés többlete busásan fedezi * termelési kiadásokat. Egy holdon meghozza egy és fél hold termését. Megrendelhető: Pecenady Uradalomnál, Pecenady, Posta: Veiké-Kostolany, Statió; Leopoldov. Vételára: Bratislava! börzei legmagasabb ár és 25% nemesítés! felár. Életbe léptek az uj vaj- és zsirvámok Prága, szeptember 9. A törvények és rendeletek gyűjteményében most jelent meg a pénzügyminisztérium ama rendeleté, mely szeptember 10-től kezdődően uj vaj- és zsirvámokat léptet életbe. A vaj vámját 630 koronáról 430 koronára csökkentették. A nyers zsír vámja nem változott, továbbra is 150 koronát tesz ki s az olvasztott zsir vámját 200 koronáról 300 koronára emelték. A behajthatatlan adók törlése és egyéb adótartozások rendezése Közli: A magyar nemzeti párt pozsonyi szenrezetének adóügyi tanácsadója Pozsony, szeptember 8. Az adóhátrál ékok be- hajtatlanságuk tekintetében kétféle kategóriába sorolhatók és pedig olyanokra, melyek teljesen behajthatatlanok és olyanokra melyeknek behajtása részint nehézségekbe ütközik, részint az adóhátralékosok megélhetését veszélyezteti. Mindkét csoportba tartozó adóhátrálékok rendezése az államkincstárnak legeminen6ebb érdeke. Érdeke a babusnak, hogy az évről évre kivetett adók a tárgyévben befolyjanak, de nem lehet közömbös az 6ean, hogy oly adókat tartson nyilván és kísérelje meg azok behajtását, melyek beszedése nyilvánvalóan eredménytelen. Az évek óta felszaporodott adótartozások nyilvántartása e behajtásuk megkísérlése feleslegesen terhelik meg az államkincstár adminisztrációját, a hátralékosoknak csak bajt és zaklatást okoz és legtöbb esetben azok megélhetési viszonymit veszélyezteti, miért is a behajthatatlan hátrálékok feltétlenül törlendők, az egy éb hátrálékok pedig rendszeridők. Kettős a veszteség, ha az államkincstár az évek hosszú során át felszaporodott adótartozásokat végrehajtás utján kísérli meg beszedni, mert legtöbbször értéken alul elárverezett ingóságok alig fedezik a régi tartozások elenyésző kis részét, sőt a folyó adók fizetését is kétségtelenné teszik, mi által ezek is behajthatatlanokká válnak. Ezen adótartozásoknak évről-évre való behajtásának megkísérlése kárára van. az államkincstárnak s csak azt eredményezi, hogy az államkincstár papiroson tart nyilván reá nézve teljesen értéktelen, úgyszólván fiktív követeléseket. Ami a behajthatatlan követeléseket illeti, ahhoz nem kell bővebb magyarázat, mert ahol nincs, ott ne keress, tehát törlendő, mert ezen évek hosszú sora óta tényleg behajthatatlannak bizonyult adótartozások nyilván tartása, azok szorgalmazása az adminisztrációs költségekre eulyos százezredikéi nehezedik, ezek rendezése a felhozott okoknál fogva inkább az államkincstár, mint a felek érdeke. Nagy fontossággal bir azonban azon adóhátralékosok adótartozásainak rendezése, kiknél évek hosszú sora óta önhibájukon kívül szaporodtak fel az adótartozások, amelyek behajtása exisz- tenciális tönkretételüket eredményezné. Ezen itt felsorolt adótartozásoknak mielőbbi gyors rendezése a lehető legeli rgősebb feladat lenne, nnert utóbbi években annyira megnövekedtek az adóterhek s annyira megromlottak a kereseti viszonyok, hogy az adóalanyokra nézve még a folyó évi adók ie egyre súlyosbodó megterhelést jelentenek. Kell valami oly kedvezmény, amely az adóhátralékosok egzisztenciájának összeomlása nélkül lehetővé teszi, hogy a kincstárnak is jutta- són annyit, amennyit a legvégső megfeszítéssel juttathat. A pénzügyi kormányzatnak módjában áll az 1927. évi 76 számú törvény 276 § 3 pontját alkalmazni, mely szerint „a jogerősen előirt adó kérelemre egészben vagy részben elengedhető, ha annak behajtásával az adós megélhetése komolyan veszélyeztetnék vagy gazdasági romlása előidéz- tetnék". Adót fizetni elsőrendű polgári kötelesség s aki bármely megerőltetéssel, de tud fizetni, ne nyerjen alkalmat, vagy ürügyet a nem fizetésre. Ellenben azon adózónál, kinek önhibáján kiviil és a mostoha gazdasági viszonyoknál fogva sza- porodtak fel a nagymérvű adótartozásai, — mert a közismert rossz kereseti viszonyok egyszerűen lehetetlenné tették a fizetést, — feltétlenül alkalmazandók lennének a fentebb idézett törvény kedvezményt biztosító intézkedései, nem lévén semmi érteimé annak, hogy a folyó adóhátrálékokból csak még nagyobbra növekedjék az amúgy is sulyoe s előző évekből eredő adóhátralék, mely végeredményben hovatova behajthatatlanná válik. Sok-«ok adózó tartozásainak részben vagy egészében való törlése lehetővé tenné azt, hogy folyó adójukat megfizethetnék, minek feltétlenül eleget is tennének, ha nem állna fenn e régi adótartozásnak reájuk nézve megfizethetetlen terhe. Kellő számvetés ée az Összes lehetőségek mérlegelésével megállapítható, hogy hol és meddig mehet el az államkincstár a könnyítésekkel, végső esetben a hátralékok törlésével. Ha a pénzügyi kormányzat arra e meggyőződésre jut, hogy teendő intézkedéseivel a kincstárnak csak használ, úgy fogjon hozzá a rendezésihez, de mielőbb, mert ,,kétszer ad az, aki gyorsan ad“. Hosszú évi gyakorlatból leszűrt és bevált tény az. hogy a humánusan alkalmazott segítség a jövőre feltétlenül meghozza hatványozottan az eredményt, amellett bizalmat kelt az adópolitikával szemben és növeli az adómorált, melyre Mépült az 1927. évi 76 számú törvény.
