Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-01 / 172. (3282.) szám

10 ^rxgmMag^arhtrlat* 1933 augusztus 1 kedd. Igen tiszteit Előfizetőinknek! tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési dilial hátralékban vannak, vagy az esedékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával saját érdekükben kiadó­hivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. Köze, a rij r»;*„ síácT1 A búzaimportot a belföldi búza árától teszik függővé Alliióiag csak akkor engedélyezik a behozatalt, ha a belföldi búza elérte a 145 koronás árfolyamot - Október előtt nem adnak ki behozatali engedélyeket - A földmivelésiigyi minisztérium cáfolja az álhirekef 1.) Prága, julius 31. A prágai sajtóban az utóbbi időben híre terjedt annak, hogy a gabonabehozatali szindikátus legutóbbi ülé­sén 25.000 vago-n külföldi búza importját ha­tározták el. A lapok tudni véltek arról is, hogy a Csehszlovákiába importálandó 25-000 vagon mennyiségből Jugoszlávia 10.000 va­gont fog szállítani és az exportot a „Prdsad“ végzi. E hírekkel kapcsolatban a földműve­lésügyi minisztérium hivatalos közlést jutta­tott a prágai lapok szerkesztőségeihez. A minisztérium a leghatározottabban cáfolja e híreket s azt állítja, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak és csak a spekuláció ér­dekeit szolgálják, mivel a spekuláció ilyen hírek terjesztésével szándékszik a búza árát leszorítani. Beavatott helyen érdeklődtünk az idei bú­za-import kérdéséről s azt a választ kaptuk, hogy a gabonabehozatali szindikátus már csak azéirt sem foglalkozhatott az idei import ügyével, mert a kormány azon az állás­ponton van, hogy importengedélyekeit mindaddig nem szabad adni, amig egy­részt a belföldi búzakészlet el nem kel, másrészt a búza ellanyhult ára meg nem szilárdul. Beavatott helyen ugv tudják, hogy a kor­mány a búza árát 145 koronában kívánja stabilizálni s mindaddig, amig a búza ára nem éiri el a 145 koronás színvonalat, senki sem kap búzab eh ozatali engedélyt. Az import őröknek augusztus és szeptember folyamán fedezniük kell szükségleteiket s csak októberben vagy novemberben kapják meg a behozatali engedélyeket. A behozatal terén a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy min dón öt vagon belföldön vásárolt belföldi búza jogosíthassa csak föl az importőrt arra, h ogy egy vagon búzát imp o rtál has són küllőidről. Ezt az arányszámot fogja a ga- bonaibehozatali szindikátus alkalmazni. A rozs ára megjavításának érdekében az importőrnek módjában lesz búza helyett rozsot vásárolni, de ötven százalékkal na­gyobb mennyiségű vételre van szükség akkor, ba az importőr búzát kíván behozni Csehszlovákiába. Három vagon belföldi rozs két vagon belföldi búzával lesz egyen­értékű az importkérdésben. A saboftaisshozafaii szindikátus beszámolója A gabonabehozatali szindikátus legutóbbi ülésén Feierabend elnök jelentést tett a szindikátus tevékenységének első esztendei munkájáról. A szindikátus 67,875-432-60 ko­ronát vett be. Ebből az összegből 62 millió koronát utalt át a pénzügyminisztérium fo­lyószámlájára. A szindikátus rezsiköltsége 104.458-85 koronát tett ki, a devizahivatail- nak kezelési illeték címén 3,724-728 koronát fizetett. A szindikátus postatakarékpénztári folyószámlájának állása julius 25-én 2 millió 476.245.75 korona. Ezt az összeget is átutal­ják a pénzügyminisztériumnak. Julius 24-ig a gabonabehozatali szindiká­tus 28.385 vagon búza, 7120 vagon dunaten- geri, 1106 vagon magyar tengeri, 277 vagon tengeri vetőmag, 2937 speciális ruszinszkói tengeri és 220 vagon ipari tengeri behozata­lát engedélyezte- Ipari földolgozás céljaira szolgáló gabonamagvak importja 161 vagont tett ki. Ezenkívül 987 vagon tengerentúli, 100 vagon • francia liszt behozatalát engedé­lyezték. I HareiltMni forgalom általános visszaesése mellett fokozódott a magyar-csehszlovák árucsere Hivatalos adatok Csehszlovákia exportjáról és importjáról Prága, julius 31. A statisztikai államhivatal a külkereskedelmi forgatom júniusi kimutatását most tette közzé. A kimutatásból kitűnik, hogy a csehszlovák köztársaság kivitele a külkeres­kedelmi forgalom szempontjából a legfontosabb piacokon a májusi adatokhoz viszonyítva egyes kivételekkel mérsékelten visszaesett. A kivéte­lek közé a román piac tartozik, mivel a Romá­niába irányuló export értéke a májusi 20 millió koronáról júniusban 24.8 millió koronára emel­kedett. Ez a mennyiség fölülmúlja a tavaly jú­niusi külkereskedelmi forgalomban szereplő mennyiséget, melynek ellenértéké 23.1 millió csehszlovák korona volt. Érdekes, hogy a szerződésen kívüli állapot ellenére emelkedett a Magyarországba irá­nyuló kivitel értéké, mely májusban 13.2 milliót és júniusban 14.8 millió koronát je­lentett. Javult a Svájcba irányuló export is, melynek ellenértéke májusban 22.3 millió, s júniusban 24.9 millió korona volt. A többi fontos piacokon az export mennyi­sége és ellenértéké visszaesett. A németországi kiviteli májusban 74.9 millió, de júniusban csupán 72.3 millió korona volt. Ez a különbözet még szembetűnőbb a tavaly júniusi kivitel 87.2 millió koronás ellenértéké­vel szemben. A csehszlovák-osztrák külkereske­delmi forgalomban a csehszlovákiai export ér­téke a májusi 54.2 millióról júniusban 51.9 mil­lióra csökkent. Tavaly júniusban 78.2 millió korona értékű árut szállítottak Csehszlovákiá­ból Ausztriába. Lengyelországba júniusban 12.2 millió koronát tett ki az export, melynek ellen­értéke májusban 18.9 millió korona volt. A ju­goszláviai kivitel 16.8 millióról 15.4 millióra ment vissza. A Belgiumba exportált áru értéke 13.7 millióról 11/5 millióra csökkent. Nagyibri- tániába is kevesebbet exportáltunk, a kiszállí­tott áruk értéke a májusi 28.1 millióval szem­ben 27 millió korona volt. Aránylag nagy mér­tékben csökkent a franciaorszáigi export, mely májusban 39.3 milliót, de júniusban már csak 21.9 millió koronát tett ki. Az olasz kivitel 14.3 millióról 12 millióra, a holland 20.3-ról 18.4 mil­lióra és az északamerikai Egyesült Államokba irányuló exportforgalom ellenértéke 34.1-ről 32.5 millió koronára csökkent. Az exportforgalom lemorzsolódása egyes ki­vételektől eltekintve nem túlságosan nagy. A csehszlovák-orosz külkereskedelmi forgalom el­lenértéke a májusi 10.8 millió koronáról június­ban 11 millió koronára emelkedett. Ugyancsak emelkedett az angol-indiai export értéke, mely májusban 6.7 és júniusban 10 millió koronát tett ki. Az export csökkenésével egyidejűén csökkent az import is. A behozatal visszaesése talán még nagyobb mértékű, minit a kivitelé, . , Németországból mindössze 92 millió korona ér­tékű árut hoztak be Csehszlovákiába, mig a né­met import tavaly júniusban 160, az idén május­ban 102 millió korona volt. Az Ausztriából be­hozott áruk értéke a májusi 26 millióról június­ban 23.3 millióra esetit vissza. Tavaly ez a tétel még 38.4 millió koronát tett ki. A Lengyelor­szágból Csehszlovákiába irányuló behozatali forgalom összege 12 millióról 9.4 millióra, a Nagybritaoniáiból jövő áruk értéke 28.6 millió­ról 15.9 millióra ment vissza. A csehszlovák-francia kereskedelmi forgalom­ban ugyancsak erősen esett a Franciaország­ból importált áruk ellenértéke, mely május­ban 42.3 milliót, de jnniusban már csak 29.8 millió koronát reprezentált. Az olaszországi importáru ellenértékének Ö6z- szege májusban 26.5 ég júniusban 18 millió ko­ronát tett ki. Érdekes, hogy az általános importcsökkenés ellenére a Magyarországból Csehszlovákiába behozott áruk ellenértékének összege 11,9 millióról 19 millió koronára emelkedett. A Romániából importált áruk mennyisége azo­nos a május folyamán behozott áruk mennyisé­gével. Ezeknek ellen értéke mindkét hónapban 14.3 millió koronát tesz ki. A külkereskedelmi forgalom mérlegéből kitű­nik, hogy a csehszlovák-német kereskedelmi kapcsolat mérlege még passziv, de a passzívum csök­kenő tendenciát mutat. Ez év első felében 590 millió korona értékű árut importált Csehszlovákia Németországból a ta­valyi év első félévében importált 1044 millió korona értékű árumennyiséggel szemben. Ta­valy az év első felében 575 millió koronát repre­zentált a Németországba irányuló csehszlovák export, melynek mérete ez év első hat (hónapja folyamán csupán 468 millió koronára ment visz- sza. A tavalyi deficit 475 millió korona volt, az idei csak 122 millió koronát tesz ki. Lényegesen módosult a csehszlovák-lengyel ke­reskedelmi forgalom mérlege. Ez a mérleg hosz- szu esztendők során passziv volt Csehszlovákia számára. Ez a passzívum a tavalyi óv ekő felié­ben 120 millió koronát jelentett, noha a Len­gyelországból Csehszlovákiába importált áruk ellenértéke mindössze 222 millió koronára rú­gott. A Lengyelországba irányuló csehszlovák kivitel mindössze 102 millió koronát tett ki. Az idei csehszlovák-lengyel külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozott, sőt némi aktívumot is tartalmaz Csehszlovákia számára, mert an­nak kivitele 85 millió, a 80 milliós lengyel be­hozatallal szemben. A magyar-csehszlovák kereskedelmi forga­lom mérlege is egyensúlyban van, amennyi­ben Csehszlovákia Magyarországról 80 millió korona értékű árut importált és 76 millió ko­rona értékű árut exportált Magyarországra. A külkereskedelmi forgalom mérlegének legna­gyobb aktív tétele az osztrák-csehszlovák keres­kedelmi forgalom adataiból tűnik ki. Ausztriába 325 millió korona értékű árut exportáltak, on­nan viszont csak 138 millió korona értékű árut 'hoztak Csehszlovákiába ez év első felében. Az aktívum 187 millió koronát tesz ki. Ez a tekin­télyes mennyiség azonban lényegesen kisebb a tavalyi első félév 315 millió koronás aktívumá­nál. Lényegesen módosult a csehszlovák-román külkereskedelmi forgalom mérlege, mely Cseh­szlovákia számára tavaly 71 millió koronás passzívumot és az idén 72 millió koronás ak­tívumot jelentett. A csehszlovák-francia külkereskedelmi forga­lom ménlege is lényeges eltérést mutat a ta­valyi adatoktól, mert tavaly a külkereskedelmi forgalom mérlege francia relációban 22 millió korona aktívumot mutatott ki Csehszlovákia ja­vára. Ez az aktívum ez év első felében 19 mil­lió koronás passzívummá változott. A Phönix Életbiztosító közgyűlése A PIhönix Életbiztosító Társaság szombaton tar­totta 50. rendes közgyűlését Becsben. Tekintettel a nehéz időkre a rendkivülá ünnepségektől el­tekintettek. A biztosítási állomány 1932. év végén 845.706 kötés mutat fel 12.757,304.805 Kö biztosí­tási összeg értékben, és 20,322.072 Kö évjáradék­ban. Minden idegen érték aranyechilllingben van átszámítva. A pnémiabevétel 714,932.461 Kő-t, a tőkebefektetések hozadéka 136,518.804 Ké t tesz ki. A bebiztosít Ottóiknak és azok hátTaimaradottaú- nak 285,861.632 Kö-t fizettek ki. A Társaság 392,906.860 Kö-t kitévő összes ingatlan vagyona Csehszlovákiában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, Magyarországban, Lengyelországban, Romániában, Jugoszláviában, Bulgáriábban és Egyiptomban 117 ingatlant foglal magábban. Az értékpapír tulajdo­nok 1.142,956.324 Kc-t tesznek ki, amiből 1.088,043.764 Ke. biztos kamatozású befektetés. 54,912.560 KS jegybbankok részesedése, különbö­ző részvények és biztosító társaságokban való részesedés. A jelzálogkölcsönök 144,463.745 Ke ra és a saját kötésekre nyújtott kölcsönök 262,707.273 Kö-ra emelkedtek. A Társaság garanciaeszközei­nek értéke 2.502,994.937 Ke. A csoportbiztositás- ban (a Metropolitan Life Insurance Company-val Newyorkbau közösen) 42.439 alkalmazottnak és munkásnak nyújtottak '304,000.000 Ke értékben biztosítási védelmet. A bizto&itottak díjmentes or­vosi tanácsadóját beszüntették. A bel- és külföldi biztosító társaságok üzletmenete, melyekben a Társaság részvénytökével és a Prudential Assu- rance Company Ltd. London társasággal viszont­biztosítás által részesedik, teljes megelégedésre bonyolódott le. A Társaság az elmúlt év folyamán a Svájci Viszontbiztosító Részvénytársasággal Zürichben, a Compagnie d’Assurances Générales Párisban, a Varsói Biztositótáreásaggal Varsóban résztvett a Krakkói Kölcsönös Biztosítótársaság újjáépítésében. A biztosítottaknak kifizetett nye­reségrészek leszámítása után az évi elszámolás 3,743.605 K5 nyereséget mutat fel; ebből a rész­vényesek úgy mint tavaly 5% osztalékot kapnak 950.00 Ke értékben, a maradékból dotálják az alaptőketartalékokat és 877.136 Ke összeget uj számlára vezettek elő. Nagyszabású bányászati részvénytársaság alakul Szlovenszkón Nagyjelentőségű eredménnyel zárult a sztovenszkéi bányászat érdekében rendezett dobsinai ankét Dobsina, julius 31. A silovpnezikói köz­gazdasági egyesületek tegnap ankétet ren­deztek Dobsinán, melyen Országh József szlo- venszkői országos elnök, a kormány, a par­lament és különböző hatóságok képviselői is megjelentek. A tanácskozások folyamán a szakértők a szlovenszkói érchegységek érctartalmárol tartottak előadásokat és egybehangzóan hangsúlyozták, hogy minden lehetőség meg­van a termelés fokozásához. Országh elnök az országos hivatal nevében kijelentette, hogy az akciót támogatni fogja. Az értekez­leten megjelent kormánypárti képviselők egyike kijelentette, hogy pártja ragaszkodni fog a rézvámok bevezetéséhez. Az ankét résztvevői elhatározták, hogy szlovenszkói bányászati részvénytársasá­got hoznak létre s egyesek hajiadónak mu­tatkoztak a részvények azonnali jegyzésére is. Ezekből előkészítő bizottságot alakí­tottak. A tervezett bányászati részvénytársaság lé­tesítése szükségletnek látszik, mivel Szlo- venszkó réz- és vasércprodukciója az utóbbi időben olyan nagy mértékben csökkent, hogy a bányák üzemben tartása már-már alig fi- zetődött ki. A Szép ességben 1926-ig élénk bányászati tevékenység folyt, E vidéken a szakértők véleménye szerint évente legalább 10,600.000 köbméter olyan rézércet bányásztak, mely kétszázalékos tiszta rezet tartalllmazott. Ebben az időben a vasércbányák forgalma i® élénk volt. 1929-ben a Szepességen 9,783.000 méter- mázsa vasécet bányásztak, ez a mennyiség azonban tavaly 3,585.000 métermázsára esett vissza. A Szepességen bányászott vasérc a belföldi szükséglet 16 százalékát fedezte. Főleg Witfcovitz és Tri- nec környékére szállították a szepességi vas­ércet. Érdekes, hogy a Szlovenszkón bányá­szott vasérc mennyiségének csökkenésével egyidejűén emelkedett a külföldről impor­tált vasérc mennyisége. 1981-ben a csehszlovák köztársaság terüle­tén 23,929.000 métermázsa vasércet dolgoz­tak föl, ebből 12.199.000 métermázsa kül­földről került hozzánk. Még tavalyelőtt Szlovenszkó területén 534.780 métermázsa rézércet produkáltak, a rézbányák azóta beszüntették üzemüket és a fogyasztók külföldről fedezik szükségleteiket . 1931-ben 219.019 métermázsa, tavaly 168.468 métermázsa volt a rézércbehozatal. 1920-tól 1932 végéig 2,394.738 métermázsát tett ki a Csehszlovákiáiba importált külföldi rézérc mennyisége, melynek 3,206.240.000 cseh szí o- vák korona az ellenértéké. Szlovenszkón ma is elég rézérc van, csak modern gépekben és berendezésekben van hiány.

Next

/
Thumbnails
Contents