Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-08 / 178. (3288.) szám
4 írja: BENEDEK KÁBOLY (Páris) ív. Most harmincöt év elmultán Yvette Guil- ibert, a minden idők legnagyobb, egyetlen, hasonlithatatian diseuse-je, miután dalaival, könyökig érő keztyüjével, már klasszikussá avult művészek festményein történelmivé avatott egysizerü sötét ruhájában végigjárta két földrész minden országát, miután New- yorkban színházi iskolát alapított, Parisban könyveket (Mémoires és Lettres d'Anxour) irt és adott ki és az uj idők műfajában, a hangosfilmben mint a Deux Orphelines Fro- chard-ja felejthetetlen, felülmúlhatatlan alakítást nyújtott — Yvette most színpadi szerzőnek csapott fel! Madame Chiffon címmel egy 18- századbeli hallatlanul finom zenés- játékot irt Yvette és előadatja a Pleyel- t eremben. „Nem balett ez az én darabom" magyarázza nekem, „hanem képzelet mulatságos játéka, ráhimezve arra a zenére, melyen XV. La- jcs udvara andalgott. Oly játszi, könnyed, finom és simuló ez a zene, melyet Rafael irt az én kupléimra, mint darabom hősnőjének, az elöregedett marchande de frivolrtés-nek az árucikkei. Két segédje van a korcs özvegynek, ki habozik, hogy melyiknek nyújtsa kezét. De alkalmasint letenne az egész házassági tervről, ha a két segéd egyikét el nem ütné előle a fiatal unokahuga. Most már csakazértis feleségül megy a másikhoz. Ez a darab persze csak ürügy, hogy érvény rehozhassam általa a régi lengébb idők levendulát lehelő dalait. A francia dal szolgálatában áll ez a munkám is, mint ahogy a francia dal szolgálatában áll egész életemNagyanyám emléke vezette toliamat, mikor a Marchande de Frivodités-t modelláltam. Kilencvennégy esztendős volt az én normán d öreganyám és 3G94 régi chansont tudott. Satut Lo-ban reggeltől estig kötényén lógtak a község összes gyermekei, hogy daloljon, hogy meséljen nekik. Hihetetlenül vidám históriákat tudott: dévajókat és csintalanokat... Hadd elevenítse fel az ő emléke e darabban a régi francia chansont. Mert bizony ráfér e mai közönségre egy kis biztatás. Nagy távolság 35 esztendő. Nagyon más a Tegnap és a Ma. Bár hiszen minden jelen egyként csak előkészülés egy jövőre; forrongás, romlás, uj szépségek kínos. lassú bon tokozása. A chanson forradalma kicsiny körből indult ki és megint kicsiny körbe szorult. A régi Chat-Noir mi volt? Apró szoba, féltucat lelkes gyerek- És most harmincöt év múltán megint ily apró sz in termekben, a Stúdiódban, az Atelier-ben, a Montparnasse-han, az Ave- nue-hen buzog az izmosodó komoly színművészet, melynek jövője van. Az istennek mindig kicsiny kápolnákkal kell beérnie, ha a katedrálisok a pogányok kezébe esnekA régi francia müizlés leromlása a világháborúban kezdődött meg, mikor az angol és amerikai csapatokat akartuk mulattatni, kik nem értették meg sem a francia nyelvet, sem a francia szellemet. A fülük zárva volt; a szemüket kellett elkápráztatni. A revü tul- burjánozla a kabarét és megfojtotta a chansont. Cirkusz tolongott a szines fényekben fürdő színpadon: balettechnika. lovarda, elownok és betanított állatok. És minden ezélihám-müvészetnek felijött a napja. Még rosszabb lett a helyzet a háború után, mikor a megszokott, pallérozott müizlésü pábolyközönséget infláció és krízis baigncirokból és zsöllyékből felhajtotta a kakasülőre és helyettük a földszint bársonyán azok terpeszkedtek el, kik a háború előtt csak nagy ünnepnapon jutottak el a mesterlegények karzatáig • •. De mindez múló incidens csak a chanson történetében. A francia elérté és bon sens, józan ész és zárt forma halhatatlanok: kétségtelenül övék a jövő. A kicsiny kápolna ajtaján már kizeng az uij zsolozsma. Előbb az intelligencia vezércsapata jött, uj tehetségek bukkantak föl azután és szemmel láthatólag serdül körülöttük az uj közönség és az uj üteratura, mely újszerűsége mellett szigorú formákban értelmes megint... Hanem hogy a chanson maga életre ébred-e még valaha Franciaországban — ki tudná ezt megmondaná?" „A francia dal" mondom elgondolkodva- „Vájjon nem Yvette Guilbert maga volt-e a francia dal? Nem Yvette Guilbert utánzója volt-e, ahány diseuse-t azóta hallottunk, mind valamennyi? Kegyed, asszonyom és a chanson valahogy szinonim fogalmak. A chanson a Kegyed különleges művészete." „Hogy mi az én művészetem — magam sem tudnám megmondani. A repertoár ómban nincs semmi különös. A hallgatóim feszülten figyelik dalomban a mesét, élvezik a gazdag tartalmat, a meglepő fordulatokat. De ha aztán néhány fillérért megveszik a csodás dalt lés maguk olvassák a szöveget — a varázslat hirtelen megszakad: a chanson egyszerű akkor 'és színtelen. Az én művészeteim nem kiokoskodott valami és nincsen elmélete sem. Azt hiszem, a rejtély nyitja az én különleges viszonyom a francia szavakhoz. Nekem gondolatokat susognak a betűk, a hangok történeteket hordanak magukban és végtelen távlatok nyílnak meg minden sző mögött. A szótagok hatalma néha valósággal elborít, hogy fuldoklóm szinte a gyönyörtől, amint hullanak a színes, zengő szavak, az én nagy szerelmeseim. Olyankor a chanson hordja az élet minden értelmét: fények és árnyak laknak a szavakban, sorsok és végzetek és drámai kifejezés. Senkit úgy nem szeretnek a szavak, mint en,gémét és senki, mint én, lelkűkkel nem rokon. Hozzám jönnek, az ő egyetlen asszonyukhoz, múltak minden terhével viselésen,. amit beléjük lehelt egymást követő nemzedékek végtelen eora- Régi emberek éltek, szenvedtek, daloltak és meghaltak ugyam ezeken a szavakon, a szótagokon, a francia nyelv betűin keresztül- És én érzem hangokban és hetükben az életüket. Nem maradt utánuk semmi nyom: nem egy sírhely, nem egy marék hamu. De megmaradtak a szavaik: örök ezótagok és halhatatlan betűk. A nyelv köt velük össze; átláthatatlan csudaerdő, mely örökre él és évezredek kultúráját hordja. A múlt, mely él, mely élni akar. És a chanson az ő élete-“ Rotter magyar cserkész Gödöllőn megjavította a magyar sportrepülőrekordot Istentiszteletek, látványosságok a gödöllői világjamhereen Lezajlott a csevkész-mlágkoníeremaa Budapest, augusztus 7. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Vasárnap ra- igyogó időben a látogatók ezrei látogatták meg a gödöllői cserkésztábort. Az állomáson ötpercenként érkeztek vonatok az érdeklődők tömegeivel. De nemcsak magyar, hanem rengeteg külföldi vonat is érkezett. A külföldről érkező vonatok között a legnagyobb feltűnést egy Norvégiából jött vasúti kocsi keltette, amelyen „Norvégia— G ödöIiLö-Jamboree“ felirat jelezte a kocsi messzi származását. Vasárnap ünnepi istentiszteletek voltak. A katolikus cserkészek, számszerint mintegy 15 ezren, Serédi Jusztinián által pontifikáit misén vettek részt. A protestáns cserkészek Raffay Sándor evangélikus püspök prédikációját hallgatták. Délután a közönség szórakoztatására szebbnél-szebb ceerkészmutaitványok kerültek bemutatásra. De nemcsak a közönség, hanem az idegen cserkészek szórakoitatásáról is történt gondoskodás, A külföldi cserkészek kisebb-nagyóbb csoportokban a vidéki magyar városokat keresték fel. Hétfőn délelőtt zajlott le Gödöllő, augusztus 7. A jamboree-város kétségtelenül ma a világ legvidámabb helye. Itt nincs munkanélküliség, nincsenek kenyérgondok és nincs faji vagy nemzeti ellentét. Bármely részére vetődjünk is az ötnapos cserkész-államnak, mindenütt csak mosolygó arcokra találunk. A leggyorsabban intézi el mindenki napi munkáját, hogy azután tá- borról-táhorra járva, fedezzen fel régi ismerősöket, vagy szerezzen újakat. A nyelvi nehézségeknek semmi jelentőségűit nincs, Egy baráti kézfogás, két összemosolygó szempár, esetleg a varázserejü „ohange" szó kiejtése és már karonfogva vonul tovább Sziam barna fia izlandi testvérével. Túlsúlyban természetesen a magyar cserkészek vannak, mindig előzékenyek, udvariasak és kicsit katonásak. Menetelni talán valamennyi közül a legjobban tudnak. Sohase vesztik el jókedvüket, pedig mig a többi nemzet számára a jamboree inkább játék, addig az ő részükre verejtékes munka. Kora reggeltől késő estig állják a gyilkos iramot, akár mint rendőrök, akár mint az ostromlott várakhoz hasonló cserkészboltok eladói, akár mint szórakozás-vezetők. Érdeklődés-hiányról a ceyloniak boltja sem pa- naszkodhafcik, ahol különböző eredeti hímzéseket, csecsebecséket lehet kapni és szép kerek összegeket vasalnak be naponta a csokoládébama legények. A lengyeleknek is megvan a saját boltjuk. Cserkészjelvényeket, lapokat, gyümölcsöt árulnak. A külföldiek boltjainak óriási előnye, hogy nincs alkudozás. A vevő és eladó nem értik egymást. Az egyik rámutat az óhajotott tárgyra, a másik a papírlapra felírt számok közül a megfelelő árra és vagy fizetünk, vagy mehetünk tovább. A táborok már mind teljesen készek és csak az utolsó simítások folynak még itt-ott. Sokan látogatják a csehszlovák tábort, ahol igen tetszenek a morva cserkészek faházikói. Nagy az érdeklődés a magyar fiuk iránt és igaz szeretettel és lelkesedéssel köszöntötték tegnap a komáromiakat, mikor a csehszlovák kontingenst képviselve, a sporttéri játékokhoz felvonullak. A komáromi és érsekujvári cserkészek a svédekkel szemben táboroznak. Hozzájuk közel áll a vendéglátó nagykőrösiek tábora, akik specialitáa cserkész-világkonferencia. Délután pedig látványos felvonulással kezdetét vette a vízi verseny, amely Csepelen zajlik le és előreláthatóan két napig fog tartani. Rotter Alajos magyar cserkész megjavitot- ía a magyar sportrepülő-rekordot, mert Kálkápólnálg repülve 80 kilométert tedi meg. Baden-Powell kedden hagyja el a tábort és utazik vissza Angliába. A búcsúztatásán valamennyi cserkész részt fog venni. Életmentő hős cserkészek Budapest^ augusztus 7. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt vasárnap a Balatonon. Gróf Salm Egon társaságával vitorlás kirándulásra indult. A kirándulásnak azonban hamar vége szakadt, mert a vitorláecsónak felborult ós a társaság a vízbe esett. A mély vízben komoly veszély fenyegette a felborult csónak utasait, akiket a ruha is akadályozott az úszásban. A bajbajutott kirándulóknak motorcsónakon idejében érkezett angol cserkészek nyújtottak segítséget. sukkal a kovászos uborkával, még pedig elsőrangúval. traktálják a külföldieket. * Amilyen pirospozsgásak, egészségesek, nevetők a svájciak, olyan a táboruk is. A bejárat két oldalán egy-egy cserkész-alak ernyővel. Az egyiken a felírás: „A birkenheadi jamboreen mindig esett, oda esernyőt vittünk"1, a másikon: ,.A derűs Magyarországra a napernyőt hoztuk el". Ezzel kapcsolatban említem meg, hogy régi babona dőlt meg ezen a jamboreen. A cserkész-monda ugyanis úgy tudja, hogy ahol Baden-Powell megjelenik, ott dűl az eső. Az első napokban úgy látszott, most is úgy lesz. De azután kiderült és oly forrón tűz a nap, hogy még az egyiptomiak sem panaszkodhatnak. Bár ki tudja? Ma délben a sziriaiak tevehajcsárja pokrócaiba burkolózva aludt az éppen nem hűvös teveis-t-állóban. Irigyen néztem, miközben homlokomról patak csörgedezett alá. * Miközben írok, hűtött le a lepel a délelőtt egyik ijesztő tünetéről. Az amerikai fiuk egyrésze ugyanis rákvörö6 felsőtesttel szaladgált össze-vissza és már sajnálni kezdtük szegényeket a hirtelen lesülés kétes élvezetéért. Most azonban nagy üvöltés között, mint tökéletes indiánok jelentek meg gyorsan elcikkázva a fényképészek orra elől és így a szánalmunk festett hátaknak szólt. * Estédként mindig három altáborban tartamai, nagy tábortüzet. Pódiumon, reflektorfényben é* megafönökön keresztül árad szét a tréfa, száll a dal és zajlanak le elsőrangú mutatványok. Az első altábor legnépszerűbb alakjai az örmények. Minden este megjelennek a magyar öregcserkészek tábora előtt és csárdás-zenét követelnek. Lelkesedéssel táncolják a magyar cserkészekkel a csárdást és már nagyon tudnak. Sokat táncolnak a skótok is. Esténként, ha összefogódzva megy 8—10 szoknyás skót, egyszerre csak körbe állanak, az egyik a kör közepére ugrik és a többi énekel és azután jöhet autó, kerékpár, ők táncolnak és mulatnak az ut közepén. És a forgalmi rendőr sem haragszik (ő is cserkész), csak mosolyogva tessékeli őket a járdára. Ifj. Aixingev László. Seletzki ártatlan és Skodáéh szállitiák a legmegbíz — vallják egyhangúim bukaresti hnnpm tanúi Bukarest, augusztus 7. A hadbíróság ma délelőtt folytatta a Seletzki-pör tárgyalását. A tárgyalás tanúkihallgatásokkal télt el. Menetéből megállapítható, hogy a védelem kifogástalanul működik. A kihallgatott tanuk szinte egyöntetűen Se- letzki ártatlanságáról tesznek vallomást és az elhangzott vallomások mind azt bizonyítják, hogy a Skoda-müvek príma anyagot olcsó áron szállítottak. A kitűnő hangulatot kiesé megzavarta az a vihar, mely Serb ezredes kihallgatásakor keletkezett. Serbhez Seletzki védője azt a kérdést intézte, mit tud a Séletzklnél lefoglalt iratok tartalmáról. Az elnöklő hadbíró nem engedte meg, hogy Serb válaszoljon a kérdésre, mert „ilyen messzemenő kérdésre a tanú nem felelhet". Ro- setti védő ingerülten ugrott fel: — Lehetetlenné teszi elnök ur a védelmet, ha előre bemondja, hogy a tanu nem válaszolhat a hozzá intézett kérdésre —■ mondta. — Ha továbbra is ezt a módszert követi, akkor le kell mondanunk a védelemről. A befolyásolásnak még csak a látszatát sem szabad kelteni. A hadbíróság elnök© ingerülten válaszolt: — Azonnal vonja vissza! Itt nincs befolyásolás. — Alikor viselkedjék elnök ur úgy, hogy az ember ne gondoljon befolyásolási szándékra. A tanúi csak akkor lehet félbeszakítani, ha annak vallomása a közrendet veszélyezteti. Az elnök a következő szavakkal vetett véget az incidensnek: — Bízza csak rám a tárgyalás vezetését Serb ezredes vallomás álban kifért a kopsami- cai gyár afférjének ismertetésére. Vallomását nem fejezhette be, mert az elnök ismét félbeszakította és zárt tárgyalást rendéit el. A húsz perces zárt tárgyalás után Draganesou tábornok, a román hadügyi minisztérium fegyverkezési osztályának volt igazgatója jelentette ki, hogy Seletzlvinek, mint egy hadseregszállitó vállalat ügynökének jogában állott olyan iratokat megtekinteni, melyek a román hadsereg fölszereléséről tájékozta tták. Seletzki előzékenységében annyira ment, hogy a román hadügyminisztérium érdekeit sokszor saját vállalatának érdekei elé helyezte. A tanú megállapítja, hogy Sturza ezredes, a bukaresti négyes számú repülőezred parancsnoka engedélyt adott Seletzkánek arra, hogy megtekintse az ezred ütegeit. Ez a szemle egy megrendeléssel kapcsolatiban történt. Egyébként Sturza is megállapította, hogy a Skodáék ajánlata sokkal előnyösebb volt, mint a többi száki tóé. E nagyjelentőségű megállapítás elhangzása után a hadbíróság a tárgyalást megszakító Ra. Yveík Suilbept,@ m!m!mchanson-ok anyja •AŐA.Ok-Vn.*t~íI 1953 apgiisgtjia 3, fcefig, ■»wiirnrrnir~nmf HF'HH if .... 'ti "TTirr—fllf Á m osolygó cserkészváros
