Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-05 / 176. (3286.) szám

<j^<mrMA.G$AR-HnaaEí 1933 augusztus 5, BSombat, Afrikai szerelmek Parisban Ha Marianne Mohamedbe szerelmes Bu-Szádá-bau, e csodálatos haragoezöld oázisban a mérhetetlen szikpuszta közepén, ahol hiirteden lázasan tör ölő a napjárabnyi földön mindenütt visszafojtott természet, mintha ezen a tenyérnyi helyen akarná megmutatni, hogy mit tud, óriásra és zama­tosra növesztve banánt, kókuszt, afrikai vi­rágzást s a pálmák minden faját, ebiben a lá­zas kis délszaki paradicsomban mutatott be az ottani „Transatlantic-Palaoe" vezetője egy csodaszép búza kai ászszőke, kékszemü és sudár termetű angol hölgynek, aki itt, egy kis házban él évek óta a világtól vissza­vonulva egy arab tevehaijicsár fiúval, aki sze­reti és akit szeret. Ez jutott eszembe és más hasonlók afrikai utaimból, hol gyakran figyelhettem azt a döbbenetes vonzóhatást, melyet a szikár barna arabok fehér asszonyokra gyakoe ólnak. Az egész távoleső faijuk nemiségének ezegy- másrah áfására kellett gondolnom, mikor a párisi Agadár-bárban a kávésáé, rózsás arcú, tűzről pattant francia menyecske, vonako­dott esti nyolc óra előtt kávét adni nekem, mert Ramadan van (mondta), mikor nap­nyugtáig bőjtölni kell. — „De önnek csak nem!“ mondtam neki, „hiszen ön francia". „Természetesen" felelte büszkén az asz- szonyka, „de férjem után muzulmán is va­gyok és tartom s betartatom vallásom törvé­nyeit". Fér fi és szel nehéz felfogni, hogy az euró­pai nőt mi vonzhatja a Koránhoz, mely az asszony szolgaságát foglalja törvénybe, nem tudja embernek és megtagadja tőle még a lelket is. A tizenkilenc éves ragyogó szép Bendzsuliánné, nagy műveltségű jómódú bé­csi leány, ki egy Párisban élő marokkói arab ügyvédhez ment nőül, részben megfe­lelt e kételyemre. „Hlgyje el" — mondotta — „a leánynak valóban nincsen lelke. A bakfisok kedves tapogatózó ösztönét én sem tudom halhatatlan léleknek érezni és el sem tudok gondolni szebb és költőihb igazságot a Korán tanánál, hogy a nő lelkiét férjétől kap­ja a nászéjszakán. Ez igy is van, csak az európaiak nem tudják. De nekem elhiheti, én tapasztalásból tudom". És igy magyarázható kérem, hogy a párisi Grésül on-negyed egész arab kolóniájában csupa ragyogó szemű szerelmes francia asszonykát találtaim az arab fiuk oldalán. Csak a negyed két uocaíánya hamisítatlan afrikai benszü'lött. A timimuni Olheílók Pedig az arabok, berberek és rifkabilok vegyes házasságai párisi nőkkel sokfajta romlást okoznak a távol Afrikában szivek­ben s erszényekben egyaránt. Az arab fiu­kat, kik pénzt gyűjteni Párásba vándoroltak, egy tői-egyig várja odahaza a Bordj-ban a je­gyestárs, a nyolc vagy tízesztendős Fatma vagy Znlejka, aki fehér vászonba burkolja szép arcát, hogy férfi még a tekintetével se •illethesse ama tiz vagy tizenöt esztendeig, mig vőlegénye vissza nem tér pénzzel rakot- tan a távol Fnengisztánból, ahol Renamlt- üzemekben forgatja a kalapácsot a szaladó szalag alatt. A vőlegény vagy férj vehet magának má­sodik asszonyt az idegenben. Az ő kötelessége mindössze annyi, hogy há­romszor-négyszer évente a nagy ünnepeken küldjön haza asszonyának valami ajándékot. De még ha ezt elmulasztja is: az asszonynak várnia kell és hűségesnek kell lennie. És az arab falu a poros oázisokban, a ma- gaspartu Vad-ok oldalán, epedő Solvei- gekkel vannak tele. Ily viszonyok között, mikre bizonyára nem gondolt a próféta, mikor a nő kötelességeit irta fel zengő Szúrákba, véres drámák nem marad hatnak el. Törvényszéki tárgyalásokból emlékszem arra a febérszakállu berber pátriárkáira, aki valahol a micbeleti erőd környékén szántot­ta a földet három házas fiával- Egyik fiú (a föld kicsiny volt és a búzaár esett) Parisba ment munkásnak. A felesége otthon maradt és várta a férjét sok évekig. De a nő szép volt és fiatal, a férj kisebbik öecsének meg­halt az asszonya — és egy napon nem lehe­tett titkolni többé az apa elől, hogy a ma­gárak a,gyott menye teherben van és hogy ebben az özvegyen maradt sógor a bűnös. A hatvanhat éves apa szóit sem szólt erre, de másnap hajnalban baltát fogott, leütötte menyét, leütötte legifjabb fiát, akik megszegték a törvényt és szégyent hoztak a családra. A fiú felépült a kórházban súlyos sebéből, az áldott állapotban levő asszony meghalt a kórházi ágyon és az apát a francia biiró Guyanába küldte 15 évre. Az sem fog élve visszatérni többé. Az özveggyé lett fiú azon­ban rég együtt él Párisban egy kedves fran­cia lánnyal •.. Hány frankot ér a jó nő és a válás hány aranyat ér ? Kegyetlen az arabok törvénye 'és a becsü­letnek magas az ára Afrikában. A férfi bár­mely percben elhagyhatja nejét, ha meg­felelő kijelentést tesz a kádi vagy a caid (polgármester) előtt. De a nőnek semimi kö­rülmények között sincs a válásra joga. Végül 1930 május 4-én a francia törvény kiterjesz­tette az arab nőkre is a válás jogát- Akkor akadt is egy merész arab asszony, aki a francia civiiiható6ágnál válókeresetet adott be férje ellen, ki nyolc esztendeje magára hagyta gyermekeivel, Párásból levelet sem irt neki sok éve, de elválni vonakodott. A francia bíróság ki is mondotta a válást hűt­len elhagyás elmén a férfi hibájából. Hanem a férj otthonmaradt barátai még aznap éjjel megölték az asszonyt, hogy tisztára mossák m/eggy alázott barátjuk becsületét. Francia törvény nem törheti meg az Izlám rendelkezéseit, de maga a Korán nyújt ki­vezető utat: hisz a válás megy, minden to­vábbi nélkül, percek alatt. Csak a férfinek kell azt kérnie- Hanem a férfi pénzen vette szüleitől a lányt és pénzért adja vissza ne­kik. A nő szülei vissza keli hogy fizessék neki a hozományt­A mi nyugati gondolkozásunk szerint a nő értéke (ha már igy vesszük) a házasság alatt inkább fogyóban, mint növekedőben van és a férfi, ha már évekig élvezte a ró­zsaláncokat, legrosszabb esetben sem köve­telhet annyi pénzt, amennyit az üde leány­ért évekkel ezelőtt- adott. Ezt a nézetemet féléinken ki is fejtettem Ahmed barátom előtt, de ő nagyon eiszörnyedt európai ér­tetlenségemen. „Tiz évvel ezelőtt" — mon­dotta, „mikor én házasodtam, egy jóravaló kis­lány feleségnek a ,duar‘-ban általában 1000 frankba került. De próbálja meg most: a legrongyabbéirt is elkérnek mind­járt 4000 frankot, ha többet nem. Az csak világos, hogy aki most, mikor az asszony négyezret ér, lemond róla, átengedi másnak, annak legalább ie négyezret kell érte kapnia". A francia törvény sokszor megpróbálta az ilyen válásvásárokat eltiltani, de semmire se ment vele. A válólevélnek szabott ára van a Grésil- lon-negyedben­Ha megalkudtak benne az Európában dolgo­zó férj s az Afrikában maradt örömszülők, a férfi prokurát ad a jegyző előtt valamely ott­honi barátjának, hogy az mondja ki nevében é'S helyette a caid előtt otthon a válcformu- láf, amivel azután az asszony felszabadul és ismét férjhez mehet. ... És talán mégis igaza van a szőke miss- nek ott a bu-szádai kis házban, hogy évek óta boldog háza sóletet él az ő arabjával, de — férjhez nem ment hozzá soha­Benedek Károly. Az első benyomások JKttnchenben Ucca, házak? nők, m^ságok, mozik Hitler alaii Irta: SZVATKÓ PÁL A város Münchenben az ember arra gondol, milyen szerencse, hogy Párást nem művész, hanem Hausmann báró, a mérnök építette, Mün­chent, sajnos, művész építette, Klenze, Első Lajos király udvari építőmestere, a diktátor, aki kérlelhetetlenül ítélt izlésdolgokban, uc- cákat rántott le, ros-sz görög-római kópiákat állított csatasorba az újonnan épülő városiban s az ő bűne, hogy az egyébként remek bajor főváros ma csupa ant% másodpéldány, csu­pa „eredeti stílus", anélkül, hogy egységes stílus volna. A cicerónék eldorádója Mün­chen: ha rámutat egy középületre, nyomban hozzáteheti: „tiszta renaissance stílusban épült", „ónőmet stilus", „bárok stílus", „Versailles után készült", „ujgót stiluis", „a firenzei loggiák utánképzése" — s még jó, hogy az agyondiszitett városháza mellett (olyan ennek a városházának cikornyás ujgót stílusa, mintha a vénkisasszony akarná csip­kékkel, szallagokkal, színekkel, festékkel és kecses mozdulatokkal visszavarázsolni a fiatalság báját), még jó, hogy meghagyták mellette a Frauenkirche megbámult kármin téglagótikáját, a rendetlenül szűk uccák és sikátorok közé plántált elemi erőt, az észak­német komorságot a szilaj alpesi klímában. Eleget berzenkedtek rendetlenségén az egy­kori építészek, dé dühükben mást nem téhet- tek e templom ellen, mint kitörték belőle belsejének bárok berendezését és stílsze­rűen — Isten bocsássa meg bűnüket — re­noválták. Hausmann Párisban csak mérnök volt: geometriát látott, elmés összeköttetéseket, egyenes, széles uccukat, praktikus városké­pet, a házépítést ráhagyta másokra. Klenze Münchenben nem elégedett meg a városren­dészettel — amit mellesleg szólva jóval Hausmann előtt kitünően megoldott —• ha­nem „stílust" kényszeritett Münchenre s százá­val építette a palotákat. Csupa latin és gö­rög dolgot: ekkor, 1840 körül keletkezett a sok Glyptoteka, Propylaák, Pinakotéka, dia­dalkapu, dicsőséges ara ok s többek között a Maximileánum is például, amelyhez a „perspektíva" kedvéért az oldalakon két üres, háznak látszó kulisszafa lat építettek, mert igy „jobban beillett a városképbe". A Glyptotékába pedig összeihordták az antik világ műremekeinek másolatait. Mondták is az elkeseredett müncheniek, hogy királyuk húsz millió forintot fizetett gipszért, — me­lyik ország követheti ezt a fényűzést? Vissza Bavária szépségéhez A híres Bavária, a mögötte álló „Ruhmes- halle“-val együtt annyira csúnya, hogy a ci- cerone kötelességének tartotta megjegyezni: — A Bavária szobor neim felel meg a mai szépségideálnak. Modelje kövér nő s mia a karcsuakat szeretik. Mire az autóban stentorá hangon megszólal egy fiatal északnémet náci: — Majd visszajön a jó német szépségideál. ügy mondta: das gute deutsdbe Schönheits- ideal. Ránéztem a B avár iára és megborzad­tam. Ennek a huszonkét méteres nőszobor- nak a feje annyira üres, hogy hat személy kényelmesen elfér benne, nem sok jót vár­hatunk tőle. Visszajön szépségideálja az uj birodalomban? München nagy-nehezen sza­badult a klenzei tradícióktól, van itt egy ér­dekes uj Bismanck-szohor, szenzációs a két lóidomitó meztelen bronzfigura a technika előtt, a Deutsches Museum házkomplexuma a legjobb modern német épületek sorozatába tartozik, a város parkjainak és tereinek gaz­dag kifejlesztése a világ egyik legegészsége­sebb városává teszi a különben is ötszáz mé­ter magasan és az Alpesek közelében fekvő nagyvárost, ahová nemisokára egyetlen gőz- vasút sem fut be, csak csupa villamos, — miért kellene visszatérnie a Bavária szépség- ideál j'ához? A leégett Glaspalast helyett most épitteti Hitler Münchenben a „Német Művészet Ott­honát." A náci művészet első standardmüvé­nek készül ez a ház. Meglátjuk milyen lesz. Barna és fekete Nem lepett meg, hogy a Münchenből kiin­duló nemzeti szocializmus a barnát válasz­totta színének. A legjellegzetesebb dolgok barnák Münchenben. A házak, a sör, Zurba- ran felejthetetlen Szent Ference a Pimako- tékában, Dürer önarcképének szőrtmekabát- ja s éppen a müncheni múzeumok képei iga­zolják, hogy a barna volt a bárok művészek bizonytalan sóvárgásának az örökös ködbe és sötétbe vesző hátterének színe, amit a mü- vészettörténelem „sauce Ibrune" néven tipi­kusan a misztikus bizonytalanságot jelző jelenségként régen elkönyvelt alapfogalmai közé. Csak egy fekete Müncheniben: a nők haja. Büszkén hordják dús sötétségüket, nem vál­toztatnak rajta, pedig a hiennaféstéik segítsé­gével bárki megszerezheti a „nordisehe Rasse" diadalmas szőkeségét. Ez a fekete női haj s ami hozzátartozik az arcon, a ter­meten, a mozgáson, a viselkedésen, sokáig gát marad a poroszok és a bajorok nagy- nagy barátkozásánál. Alapvetően más típus a müncheni nő, minit az északnémet (nem számítva Berlin nemzetközivé vált nőtdpu- sát). Ha szembe jön veled az macán, rád emeli sötét szemét, megrázza fekete haj- koronáját, ha visszanézel, visszamosolyog, eltagadhatatlanul látszik, hogy ezek a nők hosszú ideig versengtek a párisi nők világ­hírével s a müncheni bohéméiíeit a ment­mairtreivel. Este a Löwenbraeuban a lányok ott ültek a gigantikus terem karfáin, az asz­talokon, a lábukat lábalták, nevettek és kia­báltak- Nehéz lesz hitleri rendre tanítani és „északivá" nevelni e feketehajuakat, a leg­jobb mediterrán faj díszpéldányait. Nehéz lesz Münchenből kiventillátorozni az atelier- levegőt, épp úgy, mint a eörezagot. E nők megszokták, hogy a sörcsarnokból egyene­sen a múzeumba kerüljenek. Sok sörcsarnok van Münchenben, legalább ugyanannyi mú­zeum s ha Londonban, hejj, van számos ucca ős minden uccán egy sarok, Münchenben minden sarkon muzeum áll. Néha kettő is egy macában. De a rekordot nem a eörcsarnok és nem a muzeum tarája. Hanem a templom. München nyolcvannégy kaitok templomával arányla- giosau Róma után következik a nagyvárosok között s ha a világosbarna sört, a barna há­zakat és a barna szín művészetét ellensú­lyozza a fekete sör, a fekete női haj, akkor a papok mindenütt látható fekete reverendá­ját ugyancsak ide sorolhatjuk, A sors szimbolikus akart lenni, amikor a Barna Ház főúri palazzójával szemitől-szem- be, átellenbe, az ucca másik oldalára oda­tette a pápai nuncius ugyanilyen főúri pár lazzóját. A két erő egyforma intenzitással hat a mai Bajorországban. „Jöjjön össze a világ ifjúsága" Budapest, augusztus 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Lord Baden Powell, a világ cserkészeinek főparancsnoka, tegnap az Evening Standard és az Evening News cimü londoni lapoknak Budapestről telefoninterjút adott, amelyben többek között ezeket mondta a gödöllői világjamboreeról: — Leirhatatlanul megható volt a felvonu­lás látványa. Ilyen fogadtatásban, mint most Magyarországon, még sohasem volt részem. Jöjjön össze a világ ifjúsága és kössön barát­ságot, mert ez az ut vezet a világbókéhez. A magyarok a világ valamennyi nemzetének fiaival egy családként élnek Itt s ezzel lerak­ják a világ jobb jövőjének alapjait. Tegnap este félkilenckor a magyar kormány a<z összesereglett cserkészcsapatok tisztjeinek fogadóestélyt adott, amelyre a cserkészvezető­kön kívül a társadalmi, politikai ég diplomáciai élet előkelőségeit is meghívták. Megszűnt a statárium Romániában Bukarest, augusztus 4. Romániáiban ez év február havában kihirdetett statárium a csütörtöki nappal automatikusan megszűnt Szabadlábra helyezték Biesz Elemér szobrászt Budapest, augusztus 4. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: A budapesti büntető­bíróság vizsgálóbírója csütörtökön elrendelte Biesz Elemér, a szlovenszkói (gömöri) Cserepesről származó, budapesti szobrászművész szabadlábra helyezését, aki ellen az a vád merült fel, hogy modelljét, Végváry Borbálát Dob-uocai lakásának ablakából az uocára lökte volna ki. Biesz Elemér már első kihallgatása alkalmával hangoztatta ár­tatlanságát, amit a vizsgálat során a biróság is beigazoltmk látott és ezért elrendelte a szobrász szabadlábra helyezését. 4

Next

/
Thumbnails
Contents