Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-05 / 176. (3286.) szám
<j^<mrMA.G$AR-HnaaEí 1933 augusztus 5, BSombat, Afrikai szerelmek Parisban Ha Marianne Mohamedbe szerelmes Bu-Szádá-bau, e csodálatos haragoezöld oázisban a mérhetetlen szikpuszta közepén, ahol hiirteden lázasan tör ölő a napjárabnyi földön mindenütt visszafojtott természet, mintha ezen a tenyérnyi helyen akarná megmutatni, hogy mit tud, óriásra és zamatosra növesztve banánt, kókuszt, afrikai virágzást s a pálmák minden faját, ebiben a lázas kis délszaki paradicsomban mutatott be az ottani „Transatlantic-Palaoe" vezetője egy csodaszép búza kai ászszőke, kékszemü és sudár termetű angol hölgynek, aki itt, egy kis házban él évek óta a világtól visszavonulva egy arab tevehaijicsár fiúval, aki szereti és akit szeret. Ez jutott eszembe és más hasonlók afrikai utaimból, hol gyakran figyelhettem azt a döbbenetes vonzóhatást, melyet a szikár barna arabok fehér asszonyokra gyakoe ólnak. Az egész távoleső faijuk nemiségének ezegy- másrah áfására kellett gondolnom, mikor a párisi Agadár-bárban a kávésáé, rózsás arcú, tűzről pattant francia menyecske, vonakodott esti nyolc óra előtt kávét adni nekem, mert Ramadan van (mondta), mikor napnyugtáig bőjtölni kell. — „De önnek csak nem!“ mondtam neki, „hiszen ön francia". „Természetesen" felelte büszkén az asz- szonyka, „de férjem után muzulmán is vagyok és tartom s betartatom vallásom törvényeit". Fér fi és szel nehéz felfogni, hogy az európai nőt mi vonzhatja a Koránhoz, mely az asszony szolgaságát foglalja törvénybe, nem tudja embernek és megtagadja tőle még a lelket is. A tizenkilenc éves ragyogó szép Bendzsuliánné, nagy műveltségű jómódú bécsi leány, ki egy Párisban élő marokkói arab ügyvédhez ment nőül, részben megfelelt e kételyemre. „Hlgyje el" — mondotta — „a leánynak valóban nincsen lelke. A bakfisok kedves tapogatózó ösztönét én sem tudom halhatatlan léleknek érezni és el sem tudok gondolni szebb és költőihb igazságot a Korán tanánál, hogy a nő lelkiét férjétől kapja a nászéjszakán. Ez igy is van, csak az európaiak nem tudják. De nekem elhiheti, én tapasztalásból tudom". És igy magyarázható kérem, hogy a párisi Grésül on-negyed egész arab kolóniájában csupa ragyogó szemű szerelmes francia asszonykát találtaim az arab fiuk oldalán. Csak a negyed két uocaíánya hamisítatlan afrikai benszü'lött. A timimuni Olheílók Pedig az arabok, berberek és rifkabilok vegyes házasságai párisi nőkkel sokfajta romlást okoznak a távol Afrikában szivekben s erszényekben egyaránt. Az arab fiukat, kik pénzt gyűjteni Párásba vándoroltak, egy tői-egyig várja odahaza a Bordj-ban a jegyestárs, a nyolc vagy tízesztendős Fatma vagy Znlejka, aki fehér vászonba burkolja szép arcát, hogy férfi még a tekintetével se •illethesse ama tiz vagy tizenöt esztendeig, mig vőlegénye vissza nem tér pénzzel rakot- tan a távol Fnengisztánból, ahol Renamlt- üzemekben forgatja a kalapácsot a szaladó szalag alatt. A vőlegény vagy férj vehet magának második asszonyt az idegenben. Az ő kötelessége mindössze annyi, hogy háromszor-négyszer évente a nagy ünnepeken küldjön haza asszonyának valami ajándékot. De még ha ezt elmulasztja is: az asszonynak várnia kell és hűségesnek kell lennie. És az arab falu a poros oázisokban, a ma- gaspartu Vad-ok oldalán, epedő Solvei- gekkel vannak tele. Ily viszonyok között, mikre bizonyára nem gondolt a próféta, mikor a nő kötelességeit irta fel zengő Szúrákba, véres drámák nem marad hatnak el. Törvényszéki tárgyalásokból emlékszem arra a febérszakállu berber pátriárkáira, aki valahol a micbeleti erőd környékén szántotta a földet három házas fiával- Egyik fiú (a föld kicsiny volt és a búzaár esett) Parisba ment munkásnak. A felesége otthon maradt és várta a férjét sok évekig. De a nő szép volt és fiatal, a férj kisebbik öecsének meghalt az asszonya — és egy napon nem lehetett titkolni többé az apa elől, hogy a magárak a,gyott menye teherben van és hogy ebben az özvegyen maradt sógor a bűnös. A hatvanhat éves apa szóit sem szólt erre, de másnap hajnalban baltát fogott, leütötte menyét, leütötte legifjabb fiát, akik megszegték a törvényt és szégyent hoztak a családra. A fiú felépült a kórházban súlyos sebéből, az áldott állapotban levő asszony meghalt a kórházi ágyon és az apát a francia biiró Guyanába küldte 15 évre. Az sem fog élve visszatérni többé. Az özveggyé lett fiú azonban rég együtt él Párisban egy kedves francia lánnyal •.. Hány frankot ér a jó nő és a válás hány aranyat ér ? Kegyetlen az arabok törvénye 'és a becsületnek magas az ára Afrikában. A férfi bármely percben elhagyhatja nejét, ha megfelelő kijelentést tesz a kádi vagy a caid (polgármester) előtt. De a nőnek semimi körülmények között sincs a válásra joga. Végül 1930 május 4-én a francia törvény kiterjesztette az arab nőkre is a válás jogát- Akkor akadt is egy merész arab asszony, aki a francia civiiiható6ágnál válókeresetet adott be férje ellen, ki nyolc esztendeje magára hagyta gyermekeivel, Párásból levelet sem irt neki sok éve, de elválni vonakodott. A francia bíróság ki is mondotta a válást hűtlen elhagyás elmén a férfi hibájából. Hanem a férj otthonmaradt barátai még aznap éjjel megölték az asszonyt, hogy tisztára mossák m/eggy alázott barátjuk becsületét. Francia törvény nem törheti meg az Izlám rendelkezéseit, de maga a Korán nyújt kivezető utat: hisz a válás megy, minden további nélkül, percek alatt. Csak a férfinek kell azt kérnie- Hanem a férfi pénzen vette szüleitől a lányt és pénzért adja vissza nekik. A nő szülei vissza keli hogy fizessék neki a hozománytA mi nyugati gondolkozásunk szerint a nő értéke (ha már igy vesszük) a házasság alatt inkább fogyóban, mint növekedőben van és a férfi, ha már évekig élvezte a rózsaláncokat, legrosszabb esetben sem követelhet annyi pénzt, amennyit az üde leányért évekkel ezelőtt- adott. Ezt a nézetemet féléinken ki is fejtettem Ahmed barátom előtt, de ő nagyon eiszörnyedt európai értetlenségemen. „Tiz évvel ezelőtt" — mondotta, „mikor én házasodtam, egy jóravaló kislány feleségnek a ,duar‘-ban általában 1000 frankba került. De próbálja meg most: a legrongyabbéirt is elkérnek mindjárt 4000 frankot, ha többet nem. Az csak világos, hogy aki most, mikor az asszony négyezret ér, lemond róla, átengedi másnak, annak legalább ie négyezret kell érte kapnia". A francia törvény sokszor megpróbálta az ilyen válásvásárokat eltiltani, de semmire se ment vele. A válólevélnek szabott ára van a Grésil- lon-negyedbenHa megalkudtak benne az Európában dolgozó férj s az Afrikában maradt örömszülők, a férfi prokurát ad a jegyző előtt valamely otthoni barátjának, hogy az mondja ki nevében é'S helyette a caid előtt otthon a válcformu- láf, amivel azután az asszony felszabadul és ismét férjhez mehet. ... És talán mégis igaza van a szőke miss- nek ott a bu-szádai kis házban, hogy évek óta boldog háza sóletet él az ő arabjával, de — férjhez nem ment hozzá sohaBenedek Károly. Az első benyomások JKttnchenben Ucca, házak? nők, m^ságok, mozik Hitler alaii Irta: SZVATKÓ PÁL A város Münchenben az ember arra gondol, milyen szerencse, hogy Párást nem művész, hanem Hausmann báró, a mérnök építette, Münchent, sajnos, művész építette, Klenze, Első Lajos király udvari építőmestere, a diktátor, aki kérlelhetetlenül ítélt izlésdolgokban, uc- cákat rántott le, ros-sz görög-római kópiákat állított csatasorba az újonnan épülő városiban s az ő bűne, hogy az egyébként remek bajor főváros ma csupa ant% másodpéldány, csupa „eredeti stílus", anélkül, hogy egységes stílus volna. A cicerónék eldorádója München: ha rámutat egy középületre, nyomban hozzáteheti: „tiszta renaissance stílusban épült", „ónőmet stilus", „bárok stílus", „Versailles után készült", „ujgót stiluis", „a firenzei loggiák utánképzése" — s még jó, hogy az agyondiszitett városháza mellett (olyan ennek a városházának cikornyás ujgót stílusa, mintha a vénkisasszony akarná csipkékkel, szallagokkal, színekkel, festékkel és kecses mozdulatokkal visszavarázsolni a fiatalság báját), még jó, hogy meghagyták mellette a Frauenkirche megbámult kármin téglagótikáját, a rendetlenül szűk uccák és sikátorok közé plántált elemi erőt, az északnémet komorságot a szilaj alpesi klímában. Eleget berzenkedtek rendetlenségén az egykori építészek, dé dühükben mást nem téhet- tek e templom ellen, mint kitörték belőle belsejének bárok berendezését és stílszerűen — Isten bocsássa meg bűnüket — renoválták. Hausmann Párisban csak mérnök volt: geometriát látott, elmés összeköttetéseket, egyenes, széles uccukat, praktikus városképet, a házépítést ráhagyta másokra. Klenze Münchenben nem elégedett meg a városrendészettel — amit mellesleg szólva jóval Hausmann előtt kitünően megoldott —• hanem „stílust" kényszeritett Münchenre s százával építette a palotákat. Csupa latin és görög dolgot: ekkor, 1840 körül keletkezett a sok Glyptoteka, Propylaák, Pinakotéka, diadalkapu, dicsőséges ara ok s többek között a Maximileánum is például, amelyhez a „perspektíva" kedvéért az oldalakon két üres, háznak látszó kulisszafa lat építettek, mert igy „jobban beillett a városképbe". A Glyptotékába pedig összeihordták az antik világ műremekeinek másolatait. Mondták is az elkeseredett müncheniek, hogy királyuk húsz millió forintot fizetett gipszért, — melyik ország követheti ezt a fényűzést? Vissza Bavária szépségéhez A híres Bavária, a mögötte álló „Ruhmes- halle“-val együtt annyira csúnya, hogy a ci- cerone kötelességének tartotta megjegyezni: — A Bavária szobor neim felel meg a mai szépségideálnak. Modelje kövér nő s mia a karcsuakat szeretik. Mire az autóban stentorá hangon megszólal egy fiatal északnémet náci: — Majd visszajön a jó német szépségideál. ügy mondta: das gute deutsdbe Schönheits- ideal. Ránéztem a B avár iára és megborzadtam. Ennek a huszonkét méteres nőszobor- nak a feje annyira üres, hogy hat személy kényelmesen elfér benne, nem sok jót várhatunk tőle. Visszajön szépségideálja az uj birodalomban? München nagy-nehezen szabadult a klenzei tradícióktól, van itt egy érdekes uj Bismanck-szohor, szenzációs a két lóidomitó meztelen bronzfigura a technika előtt, a Deutsches Museum házkomplexuma a legjobb modern német épületek sorozatába tartozik, a város parkjainak és tereinek gazdag kifejlesztése a világ egyik legegészségesebb városává teszi a különben is ötszáz méter magasan és az Alpesek közelében fekvő nagyvárost, ahová nemisokára egyetlen gőz- vasút sem fut be, csak csupa villamos, — miért kellene visszatérnie a Bavária szépség- ideál j'ához? A leégett Glaspalast helyett most épitteti Hitler Münchenben a „Német Művészet Otthonát." A náci művészet első standardmüvének készül ez a ház. Meglátjuk milyen lesz. Barna és fekete Nem lepett meg, hogy a Münchenből kiinduló nemzeti szocializmus a barnát választotta színének. A legjellegzetesebb dolgok barnák Münchenben. A házak, a sör, Zurba- ran felejthetetlen Szent Ference a Pimako- tékában, Dürer önarcképének szőrtmekabát- ja s éppen a müncheni múzeumok képei igazolják, hogy a barna volt a bárok művészek bizonytalan sóvárgásának az örökös ködbe és sötétbe vesző hátterének színe, amit a mü- vészettörténelem „sauce Ibrune" néven tipikusan a misztikus bizonytalanságot jelző jelenségként régen elkönyvelt alapfogalmai közé. Csak egy fekete Müncheniben: a nők haja. Büszkén hordják dús sötétségüket, nem változtatnak rajta, pedig a hiennaféstéik segítségével bárki megszerezheti a „nordisehe Rasse" diadalmas szőkeségét. Ez a fekete női haj s ami hozzátartozik az arcon, a termeten, a mozgáson, a viselkedésen, sokáig gát marad a poroszok és a bajorok nagy- nagy barátkozásánál. Alapvetően más típus a müncheni nő, minit az északnémet (nem számítva Berlin nemzetközivé vált nőtdpu- sát). Ha szembe jön veled az macán, rád emeli sötét szemét, megrázza fekete haj- koronáját, ha visszanézel, visszamosolyog, eltagadhatatlanul látszik, hogy ezek a nők hosszú ideig versengtek a párisi nők világhírével s a müncheni bohéméiíeit a mentmairtreivel. Este a Löwenbraeuban a lányok ott ültek a gigantikus terem karfáin, az asztalokon, a lábukat lábalták, nevettek és kiabáltak- Nehéz lesz hitleri rendre tanítani és „északivá" nevelni e feketehajuakat, a legjobb mediterrán faj díszpéldányait. Nehéz lesz Münchenből kiventillátorozni az atelier- levegőt, épp úgy, mint a eörezagot. E nők megszokták, hogy a sörcsarnokból egyenesen a múzeumba kerüljenek. Sok sörcsarnok van Münchenben, legalább ugyanannyi múzeum s ha Londonban, hejj, van számos ucca ős minden uccán egy sarok, Münchenben minden sarkon muzeum áll. Néha kettő is egy macában. De a rekordot nem a eörcsarnok és nem a muzeum tarája. Hanem a templom. München nyolcvannégy kaitok templomával arányla- giosau Róma után következik a nagyvárosok között s ha a világosbarna sört, a barna házakat és a barna szín művészetét ellensúlyozza a fekete sör, a fekete női haj, akkor a papok mindenütt látható fekete reverendáját ugyancsak ide sorolhatjuk, A sors szimbolikus akart lenni, amikor a Barna Ház főúri palazzójával szemitől-szem- be, átellenbe, az ucca másik oldalára odatette a pápai nuncius ugyanilyen főúri pár lazzóját. A két erő egyforma intenzitással hat a mai Bajorországban. „Jöjjön össze a világ ifjúsága" Budapest, augusztus 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Lord Baden Powell, a világ cserkészeinek főparancsnoka, tegnap az Evening Standard és az Evening News cimü londoni lapoknak Budapestről telefoninterjút adott, amelyben többek között ezeket mondta a gödöllői világjamboreeról: — Leirhatatlanul megható volt a felvonulás látványa. Ilyen fogadtatásban, mint most Magyarországon, még sohasem volt részem. Jöjjön össze a világ ifjúsága és kössön barátságot, mert ez az ut vezet a világbókéhez. A magyarok a világ valamennyi nemzetének fiaival egy családként élnek Itt s ezzel lerakják a világ jobb jövőjének alapjait. Tegnap este félkilenckor a magyar kormány a<z összesereglett cserkészcsapatok tisztjeinek fogadóestélyt adott, amelyre a cserkészvezetőkön kívül a társadalmi, politikai ég diplomáciai élet előkelőségeit is meghívták. Megszűnt a statárium Romániában Bukarest, augusztus 4. Romániáiban ez év február havában kihirdetett statárium a csütörtöki nappal automatikusan megszűnt Szabadlábra helyezték Biesz Elemér szobrászt Budapest, augusztus 4. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti büntetőbíróság vizsgálóbírója csütörtökön elrendelte Biesz Elemér, a szlovenszkói (gömöri) Cserepesről származó, budapesti szobrászművész szabadlábra helyezését, aki ellen az a vád merült fel, hogy modelljét, Végváry Borbálát Dob-uocai lakásának ablakából az uocára lökte volna ki. Biesz Elemér már első kihallgatása alkalmával hangoztatta ártatlanságát, amit a vizsgálat során a biróság is beigazoltmk látott és ezért elrendelte a szobrász szabadlábra helyezését. 4
