Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-03 / 174. (3284.) szám

4 1903 augusztus 8, csfifórtgfc: Egy begy ült az uj Bábel a cserkésztestvériség jegyében a gödöllői világjamboreen Gödöllő, augusztus 2. (Saját munkatársunk­tól.) A pesti Duna-korzó az utóbbi nyaraikon már különben is erősen nemzetközi lett, a pestiek nem kis örömére s a -dunaparti smok­kok ilyenkor telítik meg magukat európai jelleggel, amely kitart a zeurszezon végéig. De most, ha végigmégy a Rita és a Carlton közötti aszfalton, fokozottabban érzed, hogy valami különleges nyugateurópai illat szál­long a levegőben s mint vezérszólamhoz a kí­sérő hangok, úgy sorakoznak az európaiaság mellé az egész világot jelentő cserkészka­lapok. Megtermett angol cserkésztisztek, barna rövidnadrágban, nagyon jószabásu ruhában, kettőságu furcsa kis bottal a kezükben sétálnak, majd később elvetik magukat az egyik dunaparti kávéház nádfonatu zsöllyéjé- ben s különleges magyar italra alkusznak a pincérrel. A sárga villamosból most száll ki két kerekképü . maláji cser­kész, különös, döcögő járással, széles combjaikon csak úgy feszül a rövid nadrág. Éktelen sárga szijjak és szalagok lóg­nak féireesapott karima ju kalapjaikon. Né­hány lengyel cserkész feszit a hídon, négyszögletes lengyel sapkájukat épp úgy megcsodálják, mint a feltűnően elegáns olasz fasiszták kalpagját és fekete ingót. Nagy sikere van egy ­körszakállas francia cserkésznek, aki a körszakálla nélkül alig lenne huszonöt -esztendős... A vonatok pedig jönnek, egyre-másra ontják a cserkészeket. Gödöllőn végtelen rend, tisztaság. Rögtönzött uj hidak vezetnek a pályatesten keresztül, a vörös ho­mok elönti a tereket, előkelő benyomást tesz- Tejivócsarnokok és fagylaltos bódék emel­kedtek máris, a fák közül előmos oly ognak a sátrak és a sátrak lakói nem fukarkodnak az indián- üvöltéssel, ha megpillantanak egy-egy újabb cserkészvonatot. Láthatsz itt görög vagont, román kocsit, olasz szerelvényt, francia feliratot: némelyik elha­gyatva várja vissza lakóit, másokat most ürí­tenek ki, deszkákat emelgetnek nagy kiáltá­sokkal a lengyelek, kis kocsikkal futnak a kaposváriak, minden ablakából az állomás­nak cserkészfejek kandikálnak elő. A magyar árvalányhajak lassan gazdát cserélnek s a jámboré© -végén a kopasztott kalapokról lehet majd megismerni a magyar cserkészt, mig a néger cserkész vígan lengeti kalapja mellett a magyar puszták poétikus száraz vi­rágát ... A cserkész-csendőrök narancssárga nyakkendőt és ugyanilyen kar­szalagot viselnek. Mindenütt ott vannak, min­dent meglátnak, igyekeznek eligazítani, — hétszáz darab van belőlük. Egy szakasz cserkészlovasrendör is van. A hivatásos csendőrök, a kakastollal és a hosszú szuronnyal úgy festenek mellettük, mintha csak díszül állanának ott. Csendőrök állanak a vasúti pályatest mellett, majd min­den kilométeren, egészen Pestig. Egyre-másra érkeznek az idegen államok küldöttei. Az angolok három különvonattal jöttek, ezerötszázan. Annyit máris megtanul­tak: ,,-nadjon melleg uan .. Mert izzadnak, szegények, erősen a magyar kánikulában. Amit nem mondanak azonban mgukról az egyiptomiak, akik a hirtelen ke­rekedett záporban ugyancsak dideregtek, ők ezt a magyar szót tanulták meg: „hiddek, hiddek ...“ Kiki a bőre szerint tanulja a magyar nyelvet. A lengyelek roppant népszerűek. Több mint ezren jöttek s a kirakodásnál egyetlen hangos szavu­kat nem lehetett hallani. Gyorsan, zaj nélkül, nyugodtan csomagoltak ki s vonultak a táborhelyre. Megjöttek a csehszlovákiai cserkészek is. Minden nagyobb magyar állomáson zeneszó­val fogadták őket a magyar testvérek, a ba­rátságos cserkészszellem nevében. Harminc kolozsvári cserkész csak civilben mert eljönni. Egy afrikai csapat valóságos élő tevét hozott magával. Szükséges lesz a szabadtéri bemutatásoknál. A tevét alapos hatósági -és állatorvosi vizsgálatnak vetették alá a hatá­ron. Az angolokról viszont az a hír járta, hogy ©gv kis élő oroszlánkölyköt hoztak maguk­kal. Nosza, felébredt a roppant kíváncsiság a nyomozni kezdtek a fia-oroszlán után. Az au* golok eleinte nem tudták, mit keresnek olyan lázasan a magyarok. Végre kiderült, hogy a magyarok a kölyökoroszlánt szeretnék látni. Nagy lett a derültség az angoloknál: — Itt a kis oroszlán, the Lion... — tolták oda az egyik londoni gyereket. így derült ki, hogy a gyereket hívják Lián­nak, azaz oroszlánnak... Lesz mit mesélnie a little Lionnak oda­haza, ködös novemberi estéken... Nemzeti sátrak emelkednek egyre-másra. Mindegyik nemzet ki akar tenni magáért s a jellegzetességeit hozta el, mint az oserkészkörökben illik -és szokásos is. Ha a kapós, váriak táborának ka­puja a somogyi bicskát ábrázolja, akkor a jászberényieké Lehel kürtjét... A fiuk sorba járnak tanulni az egyes táborokba. Ellesik a tudományt, hogy aztán felhasználhassák ké­sőbb a maguk számára. Csupa derű, csupa pajtás, jóibanáit. Ha nem is értik egymás nyelvét: a cserkész-eszme lovagjai közös törvények szerint élnek, szel­lemük egységes. Ni, most szállt le egy repülőgép a repülötá- borba. Külön repülőmutatványokat fognak rendezni, vitorlával és motorral. Hírnök jön lakói is szaporodnak.. • Csendzsötni is tud már minden cserkész. Ez a bűvös an­gol szó annyit jelent, hogy: csere... Az üz­let-város egyik részében a cserkészek kicseré­lik érdekesebb holmijaikat. Lázas buzgalommal alkusznak, bár nem ér­tik egymás nyelvét. Folyik a jelbeszéd. Az egyiptomi -jelvény le­kerül a fezről -s helyet ad az árvalányhajnak. Egy skót szoknya gazdát cserél egy lengyel sapkáért. Nem pénzzel vásárolják itt egymás megcsodált holmijait, hanem az ősi vásárló- eszközzel, a cserével... Csendzs! — kiáltja el magát egy vékony hang s a -többi ott őgyelgő felfigyel. Menn-ek, megszemlélik a kínált árut, alkudoznak, mutogatnak, végül boldogan egy­más tenyerébe csapnak s kik'i fut haza az elcsend-zsölt 'holmival. Jön a Bi PH — súgják most egymásnak a fiuk, minden nyelven. Lázas nyüzsgés, hangya-boly a tábor. Jön Baden Powell, a világ főcserkésze, aki lord lett, mert huszonöt évvel ezelőtt 5 kezdte meg a fiatalság mozgalmát s nem A% első benyomások Jlíüncbenben Ucca, házak, nők, újságok, mozik Hitler alatt Irta: SZVATKÓ PÁL A legnagyobb német újság A Völkischer Beo-bachter. Ma Németország legnagyobb lapja, hatalmas lepedőformátumu, állítólag másfélmillió példányban jelenik meg ugyanakkor, amikor a Berliner Ta-gíblatt tizen­három-ezerben, k-ülön kiadása van csaknem minden nagyvárosban és fontosabb vidéken, -palotái egyre szaporodnak, közve-titő irodái, hirdetési vállalatai vezetnek, egyre több sajtó - kon-cern olvad be a Beo-bacliterhe, s Rosenberg ur, a főszerkesztő, Northcliffp, vagy Rother- m-ere babéraira vágyik. Amikor legutoljára Berliniben voltam, egy év­vel ezelőtt, az uccá-n félve mertem megvenni a nemzeti szocialista lapot. Kiváncsi voltam, mit ir, de előbb körülnéztem és suttyomban adtam oda a tizenöt pfenniget a náci rikkancsnak. Az idők megváltoztak. Ma láttam, ahogy -egy kétes kinézésű úriember Müncheniben odalépett a rikkancshoz, s önérzetesen, gőgösen kérte a la­pot. A Völkischer Be-oha-chter hirtelen a „leg­jobb lap" lett. Az egyetlen, amit olvasnak. Az orosz, az olasz és a német sajtótörvénykezés után a zsurnái izmusnak befejeződött heroikus korszaka, az, amelyben mindig az ellenzéki lap volt a jó, az elterjedt, s a k-ormánylap a gyön­ge kis hivatalos orgánum. Az ellentmondani szerető -emberi lélek rendezte ezt igy he, — ma a hatalom árnyéka annyira megnőtt, hogy az ember kénytelen lemondani a szab adságsz ere- tét és önállósk-odás ez apró gesztusáról is és a sajtóban ugyanúgy beletörődik az igába, mint más dolgokban. Uj stílus a munkanélküliség elleni harcban A nemzeti szocialisták vezető orgánuma egyébként most a kormánnyal karöltve, óriási kampányt kezdett a munkanélküliség ellen. „Egy újabb kerület megtisztult a munkanélkü- íiségt-ől.“ „Keletporoszorezágban nincs többé munkanélküli." „Megkezdődött a kormány dön­tő csatája a munkanélküliség ell-en." „Három hónap alatt hárommillió német munkás kapott m-u-nkát." Ilyen és hasonló ci-m-ek tarkítják vö­rösen nyomva az első oldalt. A Völkischer Be­obaohter müncheni székháza ugyancsak tele van plakátokkal, főlhivásókkal, statisztikákkal, út­mutatásokkal, parancsokkal, e Göbibels teljes tudása kibontakozik, hogy olyan módszerrel kísérelje meg a munkanélküliség letörését, ami­lyenre még senki sem gondolt: a propagandá­val, a szuigger ál ássál. A kuéizmus különös fo­lyamata indul még: Göbbels egyszerűen bebe- szóli a németeknek, -hogy dolgozzanak é6 dol­goztassanak, bebeszéli, hogy vásároljanak és járják a külföldet, akár Oroszországot, a né­met áru fölkinálására, bebeszéli az aktivitást, s reméli, h-ogy a ráncigálásra megindult pezsgés vieszaálitja az egészséges vérkeringést. De en­nek az akciónak sikere egyelőre a „-meglát­juk'‘-ok közé tartozik. Á Völkischer Beobadht-er kirakatában engem jobban érdekelt egy hatalmas festett kép: Hit­ler családfája. Valamilyen professzor bebizo­nyítja, hogy Hitler ősei a 16-ik századig oszt­rák parasztok voltak, apai ágon Braunauból, anyai ágon Spitalból. Egymillió darab családfát nyomatott a kormány és darabját egy márkáért ár-uija. Egymilliószor e-gy márka: egymillió márka. De most készül a második egymilliós kiadás. A barokk tudomány a Síimen Végül elmentem a moziba. Megnéztem az „S. A. Man-n Brand" cimü nemzeti szocialista pro- pagandafilmet. Kiváncsi voltam, mit tud az át­értékelt német filmkultúra a nagy rendezők, színészek és librett isták elhallgattatása után, Az utolsó előadás féltizkor kezdődött. A for­ró moziban száz-százötv-en néző várakozott a filmre (a nnüsort hetek óta játszák), amikor hirtelen fölpattant a két bejárati ajtó és kemény csizmakopogáesal, rendezett sorokban -három- négyszáz fiatal, egyenruhás náci vonult a te- rembe. Alig helyezkedtek el, újabb csoportok érkeztek: egy leányiskola, -egy munkáskör, öt- v-en katona. Az első fölt-ünö jelenség: az embe­rek kollektiven járnak moziba. A terem megtelt s a hiradó után „tudomá­nyos film" következett. Nem akartam -hinni a szememnek: egy asztrológiai propagandafiira-. Itt visszacsavarták a történelem útját. A mo­dern technika vívmányaival, a modem tudo­mányos gondolkozáshoz idomítva, a film -bizo­nyítgatta, hogy a csillagok kisugárzásának óriási hatása van a természetre. Mint a tizen­hetedik század barokkvilága. A napba esett meteor például hő-változást eredményez a tűz- korongon, illusztrálta a film, a nap sugárknöve­léssel paralizálja a beléje h-ul-lt -bolygók hütő hatását, s e sugárkilöv-elések determinálják a földön a nagy természeti emóciókat, a viharo­kat, a flóra és a fauna váratlan és megmagya­rázhatatlan változásait. Valószínű, hogy az em­berben is e sugarak okozzák a jókedvet, a rossz kedvet, a tehetséget, az emóciót, s ki mi­lyen sugárzáskor született, afféle ember lesz, A tudomány ennyit tud, többet nem, a jósolni- akarás tudományilag még nem előkészített cse­lekedet, állította a film. De lehet... de lehet. Az asztrológiai propagandafilm ismét megerő­sítette bennem a benyomást, hogy a német nem­zeti szo-cializmus lelkivilága s fölfogása az egy­ségesen abszolút államról, emlékeztet a barokk kor mentalitására. A rokokót, a francia forra­dalmat, a liberalizmust, a demokráciát egysze­rűen elfelejtették, kikapcsolták. Ott folytatják, ahol a Grossor Kurfürst, a goromba uralkodó elhagyta. A gót világot a renaissan-ce ceruzája után a -barokk világ folytatta durvaságával és epekedésével, a -barokk világot az elmúlt két évszázad után a nemzeti szocializmus kívánja folytatni — Ezzel a csillagjóe filmmel is. pihegve s jelenti, hogy a dunamenti vizitábor azért lett lord, mert a húr háború egyik vitéz generálisa volt... Jön Baden Powell, akit kezdőbetűjével csak Bi Pi-nek szólítanak, jön, keresztül a gyö- pön, mellette, mögötte, körülötte a cserké­szet vezetői, simul lábaik alá a fü, jön Bi Pi, át a réten, a sátorváros uocáin, a bozót között feltűnik elegáns alakja, a cserkészkönyveim­ből ismert kedves arcon csak -pár ránccal van több, hetvenöt éves már Bi Pi, de fiatal, ruga­nyos, kisportolt, egészséges, mint egy negy­venéves. Rövid ősz bajusza alatt mosoly, arcán elszór­va néhány eredeti, angol szeplőfolt. Jön a Bi Pi, botjával beleszu-r egy zsombék-ba s megáll. Egy pillanatig csönd. Aztán az egyik tábor népe elkiáltja a harci kiáltást... Harsog a levegő, mosolyognak a -meglett férfiak s a sátor népe dagadt képpel fújja a huj-huj-haj- rát... — Biiii Piiii — sikolt ja magánszorgalomból egy vékony hang. A lord megáll a rét közepén, sze m ©sark a mosolyra húzódik, üdvözletét int a kezével. Szétnéz -a cserkészváros felett. Vájjon -mit gondolhat Sir Róbert Baden Powell, G-ilwel-1 lordja, ötven kitüntetés tulaj­donosa, most, ahogy végignéz ezen a táboron, élete nagy müvén? Huszonöt évvel ezelőtt összesen huszonötén voltak. Most hatmillióan. S ezek közül har­mincezer ebben a tájborban. Mi volt szebb? A búr hábor-u, vagy a jam­boree? * Miért tagadjam? Roppant büszke vagyok, hogy cserkész vagyok <és voltam . •. Szombathy Viktor. Az első vorósz filmé — németben Az „S. A. Miaun Brand" érzelemre ható pro- pagandafilm. Ebben különbözik az orosz propa- .gandafi-lmtől, amely az értelemre és néha a szen­vedélyre kíván hatni. Mindketten természetesen az erkölcs nevében. Brand, a fiatal nemzeti szocialista Berlin munkáskülvároeában él, 9 végi érában munkanélküli szocááldeanokrafca apa fia. Állandóan verekszik a kommunistákk ai (mint May Károly a rossz emberekkel) s Moszk­va el akarja tenni láb alóL Egy kommunista német lány szerelmes Rrandöa, elárulja a kom­munisták tervét, s a főhős cselből a kommu­nisták szolgálatába üli, kikémleli őket, lelep­lezi fegyver-raktárukat és félrevezeti vezérüket, egy elegáns orosz agitátort. Harc a fegyverrak­tárnál, Brand megsebesül. Kis barátját, egy th zenhatéves gimnazistát, a kommunisták lesből agyonlövik, ami-koT először veszi föl a Hitler- egy-enruhát. May Károly minden vonalon. Végül győz az igazság, a nemzeti szocialisták diadal­masan felvonulnak, a bűnösök megbünhődnek. Happy end — ez egyszer a valóságban is. A propagandafilm al-a-tt elejétől végig sir a közönség. A tudatosan szentimentálissá alakított film hatása a német könnyzacskókra egyenesen páratlan. A szegény, hazafias szülök dolgai, <a kórházi jelenetek, vagy amikoT Rrand-t kidob­ják a gyárból, mert náci, annyira megragadják a-z érzeímességre hajlamos németeket, hogy Göbbels kifacsarhatja a lelkűket, mint a ned­ves rongyot. A propaganda miniszter kitűnő pszichológusnak bizonyult, -amikor észrevette, hogy a német anyákat és fiatalokat könnyebb patétikus érzelemmel megragadni, mint az orosz film tiszta, de hideg logikájával és technikai bravúrjaival. A német nép nem művészi vir­tuozitást kíván, hanem s-zenti-mentáiis pátoszt. Megkapta. Ez a film ugyanaz, amilyen reakció volt Rousseau érzelgőssége, g a „larmoyante" kor Voltaire humanisztikus racionalizmusára. Göbbels a propagandát uj útra terelte, illetve, visszavezette a régi, háboruelőtti útra, de sza­kított a módszerek konzervativizmusával ég — százezer voltos áramot kapcsolt belé. A régi propaganda hatóeszk-öz-eit: az érzelmeket össze­kapcsolta az uj propaganda hat-ó eszközei ve-1: az apparátussal, a siker Németországban nem ma­radhatott el. Művészi teljesítmény a filmben? Rendezés? Játék? O-rosz módszerek mindenütt-, csak a szí­nészi teljesítmények sokkal gyengébbek. Tech­nikailag nagyszerű viszont a vég, ahol a szenti- men-talizmus átcsa-p dübörgő katonáskodásba, mint az „Ich hat‘ ©inén guten Kamerádén" szen- ti-mentalizmus a végén dobpergésbe és marso­lásba csap át. Moszkva nem ismeri a német kis­embert. Göbbels ismeri. Felvonulnak a diadal­mas rohamosztagok, kopog a mozi a csizmadü- börgéeíől, a sárást kemény vezényszavak vált­ják föl. Előbb százezren, a-zután ezren margói­nak, majd egyedül egy náci prömierplánon. vé­gül csak ennek az egynek mozgó fejét látni, ■közben a zene az S. A. indulót játsza, a közön­ség nem birja tovább, a szemek még könnyesek, ■a szív már emelkedett, a-z emberek fölpa-ttan­nak, kinyújtják a kezüket és a géppel együtt éneklik ordítozva a gyujtó-indulót. Vége a filmnek. A közönség nem kritizál: ‘együtt érez. Tovább énekel. Lelke, teste, kép­zelete tovább vibrál. Ez nem 1‘ arat pour 1‘ art, itt nem gutiroznaik és Anyáskodnak cinikus lel­kek, hanem a filmmel mennek. Beletartoznak, -öeszefornak vele. Nívó ide, nívó od-a: a hatás mutatja, hogy Göbbels győzött ezzel a filmmel,

Next

/
Thumbnails
Contents