Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-25 / 192. (3302.) szám

3

1338 fungnflgtae 25, péntek.

| Pr. Guhr Mihály

Prága, augusztus 24. Amikor a telefon csengője éles benregéssel jelezte, hogy vá- (rosköai beszélgetésre hívnak, amikor kezünkbe vettük a kagylót, hogy felvegyük a Tátraszéplakiról érkézé jelentést, azt gondoltuk, hogy valamilyen rendezésről vagy talán az időjárásról lesz szó s közömbösen készítettük elé Íróeszközeinket a kis asztalkára. De megilletődött és megdöbbent hang szólalt meg a kagylóban s a következő pillanatban, hétszáz kilométernyire attól a helytől, ahonnan a jelentést leadták, a szomorú hírt felvevő újságíró is reszkető kézzel tartja kezében a kagylót és megakasztja a diktáló ujságiirókollegát. „Borzasztó, nem lehet-" „Borzasztó bizony — hangzik vissza — de a kegyetlen valóság."

És Írjuk;

Tegnap este léltLz órakor a szepeaszom- bati kórházban örök álomra hunyta szemét dr. Guhr Mihály, Tátraszéplak igazgató- főorvosa, miután a Sauerbrueh berlini professzor által végrehajtott operáció sem segíthetett rajta. A hatvanegyéves főorvos három hónappal ezelőtt Orbánéban betegedett meg. Bár többször operálták, a betegség mindinkább elhatalmasodott rajta s végül is az általános szepszis megölte dr. Guhr Mihályt. Működési helyén, Tátraszéplakon fogják felravatalozni és szombaton délután három órakor fogják temetni Nagyszalókon, a családi sírboltba.

nagy munkáknak a megvalósítóját. Amit az ő vasenergiája, szakértelme, tudása, európai látóköre végrehajtott Tátraszéplak és az

Prága, augusztus 24. A nyitrai Priibina-fün- népségek megzavarása után a cseh agrársajtó által kezdeményezett vatikáneUenee kampány most az illetékes legmagasabb belföldi egyházi hatóság részéről rendkívül éles és alaposan megindokolt választ váltott ki. Dr. Kaspar prágai érsek a katolikus sajtóiban erélyeshangu tiltakozásra emelte föl szavát. A cseh főpap nyilatkozata igy hangzik:

„A saját nevemben, valamint az alánirendelt papság és minden bivő katolikus nevében, a nyitrai Pribina-ünnepségek alkalmából a Szentszék és annak köztársaságunkba kiküldött

egész tátrai fürdőélet fellendítése terén, azt egy rövid újságcikkben méltányolni aligha Ildiét. Emberi szempontból pedig dr. Guhr Mihály neve a jóságot, a segítő készséget és a kultúra emelkedett szerefetét jelentette- Agglegény volt, közvetlen hozzátartozói nem voltak s igy szivét, jóságát megosztotta mindenkivel, akit arra érdemesnek talált. Nem a külsőségekben volt jó, mert a külsőségre sohasem adott, hanem a lényegben fejezte ki a veleszületett jóságot és igazi humanitást.

képviselője, Mons. Ciriacci ellen a sajtó egy 'bizonyos részéről megindított abszolút igazságtalan és páratlan kampányt határozottan visz- szautasitom és elitélem. — A katolicizmus elleni gyűlölettől elvakult cikkírók talán nincsenek is tisztában azzal, hogy mennyire ártanak írásaikkal köztársaságunk jó hírnevének nem csupán a belföldön, de a külföldön is, ahol csodálkozással szemlélik, miként lehetséges ilyen modorban a diplomáciai testület doyenjéről, az apostoli nunciusról és a Szentatyáról irni. — Arról nem is akarunk emlitést tenni, hogy a cikkírók éppen a pápai nuncius irányában miFáradhatatlan apostola volt szülőföldje kulturális életének, egyházának, az iskolának, a művészetnek.

Olyan férfin volt, aki aene pereunius emléket állított fel magárnak négy évtizedes közéleti tevékenységével és nemcsak szűkebb hazája, a Szepesség, nemcsak Szlovenszkó, hanem az egész emberiség nagy embert sirat benne, mert emberi és orvosi munkája az Egyesült Államoktól India kapujáig behálózta a földet. (V.)

lyen durva hálátlansággal viseltetnek; annak a uunciusnak irányában, akinek abszolút lojális, őszinte magatartását köztársaságunkkal szemben a külügyminisztérium is teljességgel elismeri és nem kis mértékben értékeli. — A prágai érsekség papsága és hívői elkeseredéssel Ítélik el a Szentszék és annak képviselője elleni hallatlanul durva és abszolút igazságtalan támadásokat s arról biztosítják a Szentatyát és: Ciriacci nunciust, hogy rendíthetetlen hűséggel' viseltetnek őszentsége irányában és változatlan bizalommal vannak a pápai nuncius iránt is.“

Riccione következményei

A vaükáneltenes kampány éles tiltakozási váltott kis

A prágai érsek visszautasítja

a Szentatyát és a nunciust ért támadásokat

Benes ősszel Rómába utazik

Az olasz és a francia lapok híradásai — Miért maradt el Benes első tervezett uila — A kisantant és a német-osztrák kérdés

Ennyi a megdöbbentő hír. És sokan lesznek úgy vele Szlovensizkón és széles külföldön, amikor ezt a hírt elolvassák, mint mi, i akik az első pillanatban nem akartunk hin- i ni a biír komolyságában. Lehetetlen az! Lehetetlen, hogy ea a hatvanegy éves ember, a halálnak és a betegségnek kérlelhetetlen ellensége, az egészségnek ez a megtestesedett szimbóluma, egyszerre csak összedőljön, mint a magába roskadó tölgyfa és megadja magát a kaszás ellenségnek- Hiszen csak nemrégiben beszéltünk vele, koratavasszal, amikor hivatalos utunk Tátraszéplakra vezetett és egy kedves estét töltöttünk a társaságában, e sorok Írója és egy svájci újságíró kollega, aki ruszinszkói körútjáról visszatérőben Tátraszéplakon pihente ki fáradalmait. Éjfélig fennmaradt velünk a fehér asztalnál, figyelmes és szeretetreméltó házigazda módján töltött a poharunkba s tárgyalt j velünk közérdekű témákról, informált, tér-: veket vetett fel, érdeklődött mindenről és mindenkiről, pedig akkor talán már magában hordta a halál csiráit- De mi ezt nem tudtuk, nem vettünk rajta észre semmi rendkívülit, úgy ült közöttünk, mint máskor, széles, erős kezével néha végigsi nyitotta homlokát, kihajtott inggallérja szélesen borult kabátjának kihajtóira és szabadon volt hatalmas mellkasának felső része. Mindig igy járt, a legnagyobb hidegben is. kihajtott gallérral, engedve, hogy a friss tátrai szél keresztül-kasul járja a testét. Ha valaki azt mondja akkor, hogy most utoljára látod Guhr Mihályt, a szemébe nevetek, mert hiszen az ilyen erős és életteljes emberrel, orvossal szemben a laikus valahogy az ala- osonyabbrendüség érzését érzi s úgy hiszi, hogy az ilyen ember talán mindenkit túl fog élni, de őt egészen bizonyosan.

És mégis, most m.i temetjük Guhr Mihályt. Fájó szívvel, megrendült lélekkel állunk a ravatala mellett- Az o nemes, értékes egyénisége szinte túlnőtt a szlovenszkói kereteken.

Nemcsak mint ember, egy nagy fürdővállalat vezetője, mint fáradhatatlan turista, a turisztikának ás alpinizmusnak úttörő elővivője, hanem mint szakorvos és tudós is világviszonylatban szerzett előkelő nevet és megbecsültetést magának. Ez a név, hogy Guhr Mihály, fogalom- A betegek világában a Basedov-kórosok és tüdőbajosok számára Guhr Mihály jelentette a gyógyulás lehetőségét, a megegészségesedés reményét.

A Tátra szempontjából jelentette az egész Tátra terület szenvedélyes propagá.torát, I nagy terveknek és eszméknek felvetőjét és’

Páris, augusztus 24. Már a nyár elején fölmerült az a bir, hotgy a középeurópai kérdés megvitatására Benes csehszlovák külügyminiszter Rómába utazik MusSclinibez és tisztázza a legilletékesebb államférfivá,! a felmerült problémákat. Akkoriban a zavaros helyzetre való tekintettel az utazásból nem lett semmi, de a riceionei találkozás után pozitív j formában újból felmerült Benes római eta- j zásának terve. Tegnap a turini Stanipa irt | róla, ma pedig a párisi Maiin római munkatársa foglalkozik a kérdéssel. A francia újságíró ugyancsak a riceionei megbeszélés eredményének tekinti Benes tervezett római utazását, a nyár elején azért halasztották el az utat, mert előbb praktikus bázist kívántak teremteni a tárgyalásokhoz, ami mo^t a riceionei megbeszéléssel megtörtént. A Maiin szerint az ősz rendkívül kedvező időpont lenne Benes és Mussolini találkozása számára,. Valószínű, hogy Benes utjával kapcsolatban Titulescu román külügyminiszter ugyancsak az olasz fővárosba utazik az olasz-román kereskedelmi szerződés megújítása alkalmával. Titulescu utazása megelőzné Benes utazását.

Ugyancsak a Maiin jelenti azt is, hogy október második felében a francia, az angol és a német külügyminiszter Rómába jön és kon- ferenciázni fog Mussolinival. Ezt az utóbbi hirt a Maiin párisi tudósítója csak fenn tartással közli és azon a véleményen van, hogy a tervezett római négyhatalmi konferenciát az olasz közvélemény kívánja és egyelőre nem tudni, vajion a többi hatalom telje siti-e az olasz kívánságot. Július elején ugyanilyen hir terjedt el Rómában, de akkor hamarosan megcáfolták azt.

A kisantant egyelire nem kíván beavatkozni a német-osztrák ügybe

Páris, augusztus 24. Az Eoho de Paris belgrádi tudósítója összefoglalja a kisantant ál- ásfoglalását az osztrák—német konfliktussal és a nagyhatalmak beavatkozásával kapcsolatban. Ebben a kérd ében a kisantant állás- foglalása a következő:

1. A francia és az angol kormány annakidején értesítette Prágát, Belgrádot és Bukarestet berlini lépéséről, de nem hívta meg a kisantant- | hatalmakat a közös intervencióra.

1 2. Az intervenció a négyhatalmi paktum szellemében történt. A kisantant és Lengyelország azon a véleményen van, hogy csak olyan kérdésekben interveniál, amelyek közvetlenül érdeklik a kisantant hatalmakat.

3. A további közbelépések tekintetében a kis- aníant a békeszerződések alapjára, különösen a versaillesi szerződés 80. cikkelyére helyezkedik. Az esetet e cikkely értelmében a népszövetségi tanács elé kell hozni.

4. A kisantant azon a véleményen van, hogy a diplomáciai akciót megfelelő energiával kell lefolytatni, ha eredményt várnak tőle. A középeurópai megfigyelők szemében nem elég csupán a német rádiópropaganda, vagy a repülő- gépakciók ellen tiltakozni. A kisantant mindaddig kitart jelenlegi tartózkodó álláspontja mellett, amíg a francia-angol együttműködés nem hoz praktikus eredményt. Csak akkor hagyja el eddigi rezervált magatartását, ha nagy7 szövetségesei elhatározzák, hogy a rendelkezésükre

Páris, augusztus 24. Egy félhivatalos jelentés alapján Franciaország a következő öt feltételhez kötötte Mussolini középeurópai terveinek elfogadását:

1. Németország szüntesse be a nemzeti szocialista propagandát Ausztriában és állítsa helyre a testvéri jóviszonyt a független Ausztriával.

2. Ausztria gazdasági helyzetét Franciaország, Anglia és Olaszország számos nagyarányú kedvezménnyel stabilizálja.

3. Az osztrák-magyar gazdasági közeledésre Vonatkozó tárgyalásból kikapcsolnak minden politikai elemet, különösen azt, amely az olasz és a német gyámkodásra vonatkozik ezekben az államokban.

4. A kisantant-hatalmakat bevonják a döntő tárgyalásokba.

5. A tervezett középeurópai gazdasági alkotmány szövegét a nagyhatalmak képviselőiből álló bizottság elé terjesztik.

A francia kommentárok szerint Franciaországnak nincs kifogása az ellen, hogy a középeurópai tárgyalásokat Mussolini vezeti, de nem tűrheti, hogy a tárgyalásoknál a kisantantot háttérbe szorítsák. Olaszországnak be kell bizonyiáHő eszközök teljességével állást foglalnak az 'esetleges német-osztrák csatlakozás ellen.

A franciák meg vannak elégedve politikájukkal

Páris, augusztus 24. A mai Petit Párisién áttekintő cikket közöl a francia diplomácia elmúlt hónapokban lefolytatott munkájáról, különös tekintettel a riceionei értekezletre. A lap elégtétellel állapítja meg, hogy az osztrák-olasz tárgyalások bebizonyították a francia felfogás általános elterjedését és elfogadását. A Hitler-tá- madások tekintetében Anglia és Franciaország egy véleményen van Olaszországgal. A britt közvélemény kezdetben nem osztotta a francia aggályokat Hitlerrel szemben, de most minden tekintetben azonosítja magát a párisi kormánynyal. Riccione bebizonyította, hogy Mussolini felfogása Középeurópa megszervezése tekintetében közelebb jutott a francia felfogáshoz. A cikk szerencsét kíván Daladiernek és Paul Bon- cournak eddigi politikájukhoz.

tania, hogy az ellentétek kiegyensúlyozását kívánja. Ha a középeurópai hatalmak egymás között megegyeznek, a Berlinnel való megegyezés útjában nem áll akadály.

Tartott a pozsonyi terménytőzsde

Pozsony, augusztus 24. Pozsonyi sezrkesztősé- günk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén búzában a kínálat mértéke csökkent, ami az áresés folyamatának megállítását idézte elő. Rozs, árpa és zab gyenge. Tengeri tartott. Látogatottság nem nagy. A következő árakat jegyezték:

Búza 78—80 kg 122—123, rozs 64—65, árpa export 85—90, árpa príma 80—81, árpa merkantil 73—75, őszi árpa 64—68, zab 64—66, tengeri szemes 84—85, tengeri ex uszály Pozsony 83—84, Viktória-borsó 125—135, fehér bab 97—102, tavaszi bükköny 170—200, repce 155—160, mák 400— 425, étkezési rózsa burgonya 30—35, étkezési sárga burgonya 30—35, búzadara 235—240, OGG búzaliszt 325—230, rozsliszt 110—115, korpa 50—58, takarmányliszt 68—70 korona.

Franciaország öt feltétele Olaszország középeurópai terveinek elfogadására