Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-24 / 191. (3301.) szám

8

B—BB88MMMM—MBWBmPHMW*TTliilRiWMHIf r'

HH8 ftngusgtuii 24, csütftrígfc.

— Letartóztatták az öt év után visszatért

(katonaszökevényt. Beregszászi tudósítónk jelenti: Remis JarosLav fonton! születésű napszá- im'os az 1928. év őszén vonult foe Nagymihályra katonai szolgálatra.. Alig kéthónapi szolgálat után Remis Jarosia/v megszökött a katonaságtól és Nagyunihály közeiéiben átjutott a magyar határon. Most, öt év elteltével Famcsika község közieléfoen a sóikat hányatott ember visszatért csehszlovák területre, ahol a csendőrök elfogták és beszállították a beregszászi csen i őrségre.

— Egységesítik Németországban a nőszervezeteket is. Berliniből jelentik: Az „NO'4 vezetője ma a következő köriratot bocsátotta ki: A német nőfront végleges kiépítéséig én veszem át azoknak a női szervezeteknek vezetését, amelyek a nemzeti szocialista párt keretébe tartoznak. A legrövidebb időn belül el kell tűnni a sokféle töredék-szervezeteknek és helyüket egy egységes szervezetnek kell elfoglalni, amelyet a nemzeti szocialista eszme hat át és amelyet nemzeti szocialisták vezetnek. A további lépések a német nőfront kiépítése felé a legrövidebb időn belül meg fognak történni. Dir. Ley.“

— A kutya kinyomozta Bafa tolvaját — a följelentő személyében. Beregszászi tudósitónk jelenti: Orosz István, a bátyúi Bafa-üzlet üzletvezetője. jelentette, hogy az éjszaka folya/már betörő járt az üzletben és 1500 korona készpénzt vitt magával. A csendőrség nyomozó kutyával fogott hozzá a betörő fölkutatásához és a kutya hamarosan egészen meglepő de tok távmunkát, végzett. Néhány percnyi szaglálás után egyenesen az üzletvezető lakásának vette útját. bement- a hálószobába és az ágy mellett ugatni kezdett. Az ágy matracában bevarrva találták meg az eltűnt 1500 koronát.

— Mihola Gyuszi legújabb (V.) nótásfiizete megjelent. (Miért van az, hogy őszidőben...? Szomszédasszony. Csárdás. Van nekem szeretőm. Gyorscsárdás). Megrendelhető kiadóhivatalunknál. A szerző előző nótásiiizetei is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet stb. II. füzet: Szolgabiró. Csárdás stb.

III. füzet: Akáclombos ucca stb. IV. füzet: Elkopott a ráncos csizma stb. A füzetek egyenként 8 koronáért kaphatók (plusz 1.50 korona portóval.) Az öt füzet ára 35 korona portóval együtt.

— Fölmentették a sikkasztással vádolt klat- nóujfalusi jegyzőgyakornokot. Nyitrai munkatársunk jelenti: Érdekes bünpör foglalkoztatta tegnap a nyitrai kerületi ‘bíróság büntető tanácsát. A vádlottak padján Mackó János kiatnő- ujfalusi jegyzőgyakornok és Malus Imre v-olt községi biró ülték. Mackót sikkasztással vádolta az államügyész, mig a volt községi bíró hatóság félrevezetésének vádja miatt 'került a vádlottak padjára. A jegyzőgyakornok a vádirat szerint 1427 koronát vett föl Keres Mátyás falubeli gazdától adóhátralék fejében, a pénzt azonban nem továbbította az adóhivatalnak, hanem jogtalanul megtartotta, egyben rávette a községi 'bírót, hogy az adóhivatali végrehajtó előtt azt vallja, hogy a gazdának nincs lefoglalható vagyona. Mackó kereken tagadta a sikkasztás elkövetését.. Elmondotta, hogy Keres a ezóbauforgó összeggel tartozott neki és a pénz átvételéről nem is adott neki hivatalos nyugtát, hanem magánjellegű elismervényt. Követelése olymódon származott, hogy Amerikába szóló útlevelet szerzett Keresnek, aki 1000 korona honoráriumot Ígért reki a készkiadásokon kívül. Ugyancsak tagadta bűnösségét Melus is. ;A kihallgatott tanuk közül Keres sógora tett terhelő vallomást. A bíróság elfogadta, a védő álláspontját és fölmentő ítéletet hozott. Az ál- ilamügyész fellebbezett s így az ügy a felsőbíróság elé kerül.

xx Ha fáradt és izgatott, ha álmatlanságban és gyakori félelemérzetben szenved, ha has- görcs, mellnyomás, vagy szivfájás kínozza, akkor igyák reggel éhgyomorra 1—2 pohár természetes „Ferenc József “-keserű vizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait s elhárítja a vértolulást.

— Sorozatos betörések Visken. Huszti tudósítónk jelenti: Az utóbbi hetekben sorozatos

betöréseket követtek el Visk községben, de a tetteseket nem sikerült eddig kinyomozni. Néhány r api szünet után a betörők újból munkába kezdtek. Szombaton betörtek Herskovics Jenő icipészmühelyébe s onnan 7 pár csizmát, a szobából pedig néhány ékszert loptak el. Özvegy 'Szakai Lajosaié és Szalai Lászlóné lakásába szintén betörtek és onnan élelmiszereket, fehérneműt és felsőruhákat vittek el. A csemdőr- ség erélyes nyomozást indított a betörők kézre- •ke Ütésére.-— 32 000 koronás váltóhamisításért 7 havi

feltételes börtön. Nyitrai munkatársunk jelenti: Váltóhamisítás miatt korúit a nyitrai kerületi bíróság elé Scbneider Mária lévai asszony, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy a múlt évben elmebajos nővére nevét hamisította egy váltóra, melyet 32.000 koronára töltött ki és a lévai Legio-banknál értékesített. A tárgyaláson a vád bei gazolást nyert, úgy a beismerő vallomás, mint az Írásszakértő véleménye alapján- A bíróság héthavi börtönbüntetést szabott ki a vádlott asszonyra, de az ítélet végrehajtását kétéM próbaidőre felfüggesztette.

A szepsi postamester belekötött a tisztekbe, mert magyar nótát huzattak

A tisztek kidobták a kocsmából az okvetetlenkedő „hazafit"

Sz&psi, augusztus 23. (Saját tudósítónktól.) Kellemetlen és különös incidens színhelye volt a napokbain a szepsi Taehe-féle vendéglő. Szepsi környékén folytak le az idei részleges katonai hadgyakorlatok és a gyakorlatok végeztével magasrangu tisztek tértek he este a vendéglőbe, ott csendben foorozgiattaJk és hallgatták a híres szepsi cigányzenekar játékát Éjféltájban kissé illuminált állapotban -'betévedt a helyiségbe Vaskó Gyula postamester és Burza kassai postaigazgatósági tisztviselő. A két postatiszt hangosan viselkedett, együtt énekelt a cigányokkal, akik a tisztek asztalánál játszottak. A cigányok kezdetiben cseh és szlovák nótákat játszottak,

majd rázendítettek a „Ha még egyszer gyermek tudnék lenni44 kezdetű kellemes dallamu magyar dalra.

A tiszteknek, akik között két ezredes és egy volt legionista ült, nagyon tetszett a szép j melődiáju dal, de nem úgy a postamesternek i és társának. A két ember a magyar dal hallatára belekezdett egy szlovák nótába és tulhanvogták énekükkel a cigányok csendes muzsikáját.

A tiszteket bosszantotta a provokálás és udvariasan, de határozottan kikérték maguknak, hogy megzavarják a mulatságukat. Ekkor a postamesternek állott feljebb, hangosan tiltakozott az ellen, hogy a tisztek magyar nótákat huzassanak. A szóváltás vége az lett, hogy

a tisztek karoníogták a két postatiszt viselőt és erélyes mozdulattal kisegítették őket a helyiségből az uecára.

Az incidens után a két ezredes a jelenlevő vendégekhez fordult és megkérdezték tőlük, hogy vájjon nem irredenta szövegű dal volt-e, amit a cigány játszott és ami a nem várt kellemetlen incidenst előidézte. Miután felvilágosították őket, hogy

a szép magyar dal szövege teljesen ártatlan,

a tisztek leültek és tovább mulattak. Vaskó Gyula szepsi postamester pedig, aki hétpró- •bás szlo vák létére számtalanszor huzat ott már magyar nótát a cigánnyá], az éjszakai friss levegőn bizonyára rájött arra, hogy a művészetben nincs különbség, akármilyen nyelvű is és a nóta akkor is szép lehet, ha magyar. Ezt neki — aki a hivatalon kívül állandóan magyarul beszél és aki az országos kereisztényszocialista párt kassai központjának támogatását is kikérte a posta- mesteri állás elnyerésére — igazán tudnia kellene.

SzmHÁzKőrörv KübTURA..

Toscanmt: „Öserő jellemzi

Amerikái a művészetben“

Hetenkénti <0.000 dollár honorárium — Amerika hálás ország

az igazi művésznek

Paris, augusztus.

(Párisi munkatársunktól.) A nagy milánói maestro a világ légiéső és legdrágább zenekarát, a newyorki filharmúnikusokat dirigálja évről-évre staggione- szerüen, fölváltva Mengeiberggel. Glar, a dollármilliárdos, csillagászati számú dollárokat ölt bele ebbe az orkeszterbe, sportszerűen, hogy lerekor- dozza a. világ mindem zenekarát. A newyorki fil- harmőuikusok évente sokszorta kevesebbszer játszanak. sokszorta többször vakációznak és százszor ta többet keresnek, mint például a pestiek. Toscaniuinek viszont egyik palotája Newyorkban •áll, másikat Milánóban Baiedeckeirireil kezűkben csodálják az idegenek, ő maga minden esztendőben félévet vakációzik; ide Parisba Londonból jött, kegyesem leereszkedett egy koncert erejéig a nagy operában és másnap továbbutazott a római ex- presszel. A nagyopera diszöltözőjében beszéltem vele.

Különös, megdöbbentő volt ez az elegáns, nyúlánk, fiatalos és modern olasz, nyírott bajuszával, amerikai szabású ruháiban e tágas öltözőben, hol minden bútordarab nagy múltról és hagyományokról beszél. Régi aranynippek ős már ványk andalítón, körevet, melyen nagyapáink rajongott énekesnői pihenitek, fölidigérő barokkpeziefbé. mely tán krinolinos delnőiket tükröz álmatagon, ha senki nincs a szobában. A villanyfény restelkedve rezeg a környezetben, hol csak viaszkgyertyáknak szabadna égniük.

— Beszéljen az amerikai művészetről — mondom Toecamimimek.

— A hajón — mondja — egy európai volt a ka- bimszomszédom; előkelő és nagylátókörü fiatalember, aki kéjutazni járt a „States"-ben néhány hetet. Hónapok óta nem beszéltem európaival: örültem visszaélni magamat az európai gondolkozásmódba. Ezért én is azt kérdeztem szomszédomtól, amit Ön öntőiéin most: hogy amerikai művészetről beszéljen. Nos, én európai szomszédom azt felelte: „Amerikai szellem! életiről nem szólhatok, mert négy hét alatt Amerikában nem láttam szellemi életnek semmi nyomét. Fedkőkaparókait láttam, sárga sajtót, boxmatdheket, fordizmust, görlöket

minden fokon és botrányos válóperekről hallottam jazz-zene mellett beszélni. Más szellemiség ittlétem •alatt nem fordult elő.

— Amit ez a kitűnő és kifinomult ifjú mondott, az a véleménye a legtöbb európainak. A pári&iak- nak például, akik Amerikáról azt tudják, hogy kérlelhetetlen hitelező és a yankee-ket a. Mont- mart,reról ismerik és pedig állandóan berúgott állapotban.

— Az Egyesült Államokat érteni kell, hogy tudjuk értékelni és szeretni Ma egységes nemzet az

amerikai De tegnflp ezerfaju balálraszánt. és élniakaró kivándorló amorf tömege volt, mindegyik néptöredék a maga faji különbségeivel, babonáival, előítéleteivel, szokásaival és bölcséletével és mind együtt, vad enni- és hódiitaniakarás eltökéltségével eltelve. Ezek tépték fel a földet, ezek cö- vefceitók le a városokat: a pioneer-ek. Ezéknek nem volt és nem lehetett zenéjük és művészetük, ötven év alatt a százsziníi tömeg egységes nemzetté forrott, a városok állnak, a föld az eke jármába szelídült: most már a szellem is enni kér. Viharosan. őserő jellemzi Amerikát minden terén: a művészetben is. öt év alatt váltak világ adósaiból világ hitelezőivé. Az eddig hallgató múzsák is csak azóta szólalhatnak meg. De most viszont zengenek tele torokkal. (Mit, zengenek? Üvöltenek és ordi- tanak, uram!) Egyetemek, csillagvizsgálók, labor raitóriuimok egymásra nyílnak meg, gazdagabbak, munkásabbak, mint bárhol másutt a> földön; művész pedig több él Amerikában mint minden többi országban együttvéve. És ott a művész pénzt ás keres.

— Nézze a Metropolitan Opera House-t: ezt a kopott, szánalmas külsejű épületet, mely a világ zenei központja ma. Jeritza Mária énekel benne és Martimelli és Geraldina Ferrar és Tito Schipa és Benjamino Gigli, kísérve a föld legjobb zenészéitől. És ezek a művészek sokszorta többet kereSr nek, mint akár a legnagyobb amerikai mozisztárok és varietécsodák. Nincs oly mozicsillag, ki 1000 é9 2000 dollárt kapna egy estéért, mint Jeritza. Az én filharmónikusaim 10.000 dollárt kapnak hetenként, holott a legnépszerűbb jazz-zenekar is legföljebb heti 5000 dollárt keres. A nagy művészetet Amerika hasonlíthatatlanul jobban honorálja, mint a szemfényvesztő vásári komédiát. Elmondhat.julc-e ezt ily határozottsággal a kultúrájára büszke Európában is?

— Az amerikai tud keresni és tud költeni is. A jelszó: „Forogjon a pénz!44 A munkaadó jól fizeti a munkást, mert tudja, hogy a. munkás minden pénzerejével fogyasztó. És nem ritka az a nagyüzem, melynek munkásai egyben a legbiztosabb törzsvevői is. Amerikában az állam nem sajtolj^ ki adókkal a polgárt, mert nem atyáskodik, nem ! akar gondoskodni a, munkálkodók sorsáról. A munkás maga iratkozik be az olcsó életbiztosító é« aggsági biztositó társulatokba, hogy a díjfizetés után minden pénzét gondtalanul kiüthesse el. A gazda- J

sági élet szabad, a pénz forog és jut belőle elég a művészetnek is.

— Még beszélhetnék a nőkről, akiknek társadalmi helyzetén szintén még a „pione-er44 kor hatása érzik. melyben ritka kincs volt a nő. Beszélhetnék a sajtó viszony okról, a közéletről... de mindez messze vezetne és mindenütt, minden téren megint' csak ugyanazokra az indokokra és ugyanarra a fejlődésre mutathatnék rá, amiről a művészetben beszéltem.

— Röviden azt mondom: Amerika jó ország, hálás oTszág az igazi művész számára is. Nem menyország, igaz Ha meny ország volna, a'kkor nem modern gőzösökön utaznánk oda öt nap alatt, hanem talán Illés szekerén. De mindenesetre legjobb az elérhető országok között, melyekből megtér (sőt vagyonosodva tér meg) az utazó...

Benedek Károly.

Uj drámát be

Gerhart Hau

Gerharl Hauptmann, a németek legnagyobb élő költője, a Keleti tenger egy kis szigetén nyaral és ezen, a szigeten, amelyen gyönyörű villája van, ő a közszeretetben álló koronázatlan király. A villáihoz vezető utat a sok cserje és fa 'között nem lehel egykönnyen megtalálni és különben is a „Doktor ur“ csak ritkán fogad itt valakit, mert rendszerint itt fejezi be a télen megkezdett müveket. Ez idő szerint egy drámát fejezett be, amelynek címe: „Az arany hárfa44. Gerhart Hauptmann ezen a szigeten főleg a gyermekekkel foglalkozik, már kerahajnaifoan hosszra sétát tesz, rendszerint egyedül és csak ritkán kíséri őt titkárnője, aki ügyel arra, hogy a hetven éves költőt gondolataiban senki se zaivarja. Hauptmann lenge nyári ruhájában, erősen megritkult ősz hajfürtjeivel ma sokkal jobban hasonlít Goethéhez, mint valaha.

A villában kevesen tartózkodnak. Itt van a költő felesége, Benvenuto nevű fia és ennek felesége, egy fiatal szobrász-nő, aki most mintázza Hauptmannt és Rudolf Binding német iró. Sokat beszélnek 'bor mellett Haiuptmann legutolsó drámájának nagy európai síké léről és vitatják, hogyan jutott el Hauptmann az írói kezdet misztikus és szimbolikus témáitól a szociális problémákon át vissza a szimbolizmusig és a misztikumig. Ismeretes azonban, hogy amig a fiatalkori darabok meseszernek voltaik, addig az aggkori misztikum realisztikus. Ebben is Goethéhez hasonlít. Haupt- imann politikáról egy szóval sem hajlandó nyilatkozni, legfeljebb csak az agyonpolitizált irodalomról mond néhány szót és később a kollektív színpadról, azonban hamarosan rátér „Az arany hárifa“ című legújabb darabjának tartalmára, amely részben hasonlít a „Braut von Messina44 tartalmához. Sokat mond el erről a szerelmi drámáról, mert még naponta dolgozik rajta, komponálja az egyes részeket, még nem akarja kiadni kezéből, mert nagyon szereti ezt a müvet. Bucsuzásfcor annyit mond, hogy a darabot ősszel fogják Berlinben bemutatni, de még nem bizonyos, hogy melyik színházban.

(*) Leszállítják a kassai színházi hely árakat!

Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai magyar színház igazgatósága a mai nehéz viszonyok parancsszavának engedve, lényeges helyárleszállitást visz keresztül a megindulás előtt álló őszi szezón- foa/n, hogy ezzel is módot nyújtson a közönség minden rétegéinek a színház látogatására. Varga Béla színházi titkár hozzákezdett már a bérletek gyűjtéséhez és Iván Sándor színigazgató ezúton is a inra kéri a közönséget, hogy támogassa a béirűetgyüjtés munkáját és minél nagyobb bérlet jegyzéssel tegye lehetővé a ezezón zavartalan elkezdését.

(•) Bercsényi Tibor továbbra is a kassai színház szoenikusa marad. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Bercsényi Tibor, a kassai magyar színház kiváló saceuikusa, aki három éven keresztül művészi értékű munkát végzett a kassai színpadon, erre a szezónra Is a színtársulat kötelékében marad. A társulat uj tagjainak névsorával kapcsolatosan említjük meg, hogy Vajda (Wolif) Rózsit a Budapesti Színháztól szerződtette el Iván direktor, ahol a tehetséges kassai leány szép sikerrel szerepelt.

(*) Budapest, a fiók-Hollywood. Budapestről jelentik: A jövő héten érkezik Londonból Budapestre Európa egyik legszámottevőbb film vezére: Hermáim FelOner. Nevéhez nem kisebb sikerek fűződnek, mint a „Hindu síremlék", „Cezarina", „A hold asszonya", ,rSpion‘‘ és még jó egynéhány világsiker. FeMner érdekes céllal érkezik a magyar fővárosba. Budapesten akarja elkészíteni több milliós uj nagy filmjét, amilyent, Magyarországon eddig még nem gyártottak. A film természetesein több verzióban készülne.

AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA:

Péntek, szombat, vasárnap: BABY. Arany Ondra. Szombat, vasárnap, 26—27-én 343 órakor: A KA- DETTKISASSZONY. Dolly Haas. Gustáv Fröh- Ealmav Tibor.

Hétfő, kedd: SANGHAJ BOMBÁZÁSA. Gerda Mau- rus, Theodor Loos, Petr Voss.

Szerda, csütörtök: A KÉK SZOBA TITKA. Hasler, Mar van, Spoerger.