Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-23 / 190. (3300.) szám

A prágai zsidó világparlamenl Irta: Neubauer Pál ’ !A vonaton húsz fiatal cionistával utaztam, Akik nagyrészt birodalmi némátok és a prá­gai cionista kongresszus után Palesztináiba ámennek: busz fiatal ember, tegnap még berlini főiskolások, ma bádogostainoncok, földművesek, erőtől és lelkesedéstől duzza­dó nemzedék, a kezdet, az élni vágyás és a törhetetlennek ható ambíció nemzedéke. 'Akár el sem kell mennem a kongresszusra, miután beszélgettem velük: húszán együtt azt a hat főpártot képviselték, amelyek most készülnek megegyezni Prágában, hogy az egész nemzsidó világ előtt a zsidó akarat- elhatározást dokumentálják- A baloldaliak és a jobboldaliak teljes egyetértésben voltak aziránt, hogy a zsidó Palesztinának fel kell épülnie és pedig most vagy soha, mert: ,,Ami nem sikerült Theodor Herzlmek, a cionizmus kezdeményezőjének, sikerült azoknak, akik a zsidóságot tönkre akarják tömni!", mondta az egyik tizennyolcéves szuggesztiv komoly­sággal. A fiatalok megegyeztek, és fiatalsá­guk elhiteti velük, hogy minden pártoskodás ellenére meglesz az egység, a szocialista cio­nisták keblükre ölelik a fasiszta cionistákat, a revizionisták megegyeznek a dissziden- sekkel, a mizráchi-lírakció a radikálisokkal. A fiatalság egyetlen hatalmas bizonyítéka, hogy csak a maga meggyőződésével bizo­nyít, mert valóban úgy van, hogy nem tu­dunk meggyőzni bizonyítékokkal, elitemben bizonyítunk a meggyőződéssel. A prágai kongresszus, amely az utóbbi politikai félév eseményei következtében kü­lönös fontossággal bír, másként fest. Jabo- tínszky, a cionista fasiszták vezére, magához akarja ragadni a hatalmat és robbantani akar minden baloldali törekvést. A számok telítene szólnak: ötven revizionistája 270 bal­oldalival áll szemben és nem igen hihető, hogy programját meg tudná valósítani. Ez a program lényegileg az önálló zsidó hadsereg felállításából, a marxizmus elleni kíméletlen küzdelemből és a nemzeti eszme propagáló- ©ából áll, csupa olyan elemiből, amelyek a. mai Európa egyik táborának az ideológiája. Weizm-anm, aki Herzl után a leghíresebb és legagilisabb cionista vezér, élesen szembe­helyezkedik ezzel a cionista fasizmussal, és jgy a prágai kongresszus, amely a világ cio­nista zsidóságának teljes egységességét és az akarat harmóniáját hivatott dokumentál­ni, nemcsak küzdelmek szintere lesz, hanem meg fogja mutatni, hogy a legnagyobb ve­szély pillanatában is a pártpolitika győz-e, vagy a jobb belátás­A kongresszust hatalmas szellemi csatáro­zás előzte meg és az egész világsajtóban tö­megesen jelentek meg cikkek zsidó vezérek tollából, akik eleve tisztázni kívánták az el­vi álláspontokat és azért nem törekedtek az ellentétek elsimítására, mert az egyes nagy szociális szempontok engesztelhetetlen le- szögezésévtel akarták bizonyítani, hogy nem antiszemita terror hatása alatt gondolkoznak és cselekednek, hanem a félszázados irány­elveket tartják szem előtt. A cikkáradatban az a feltűnő, hogy a világ cionistái még nem döntötték el a legfontosabb kérdést: lehet-e zsidó ember cionista és nemzetiségi érzelmű egyben, tehát cionista és német, mint azt Theodor Lessing vallja, aki ezenfelül még azt is állítja magáról, hogy világszemléleté­nek harmadik összetevője a kommunizmus és hogy a három eredője egy harmonikus európai agy és hitvallás- Annyi bizonyos, hogy a szolidaritásnak ilyen méretű hullá­ma még nem bontotta el a világ zsidóságát soha és a szociológiai és gazdaságpolitikai szakadékok dacára megvan az akarat a meg­egyezésre — nem a vezetőkben, hanem azokban, akiket kiforgattak mindenükből és akik Palesztinában nemcsak megélhetést, hanem emberi jogokat és szabadságot keres­nek: akik hisznek ennek a szabadságnak a megvalósításában, mert enélkül a hit nél­kül összeroppannának. A megfélemlítettek és a fiatalok hisznek, de Palesztina nem hit, hanem reálpolitika, erő és pénz kérdése, és ha beigazoltnak vesszük, hogy Anglia becsü­letesen gondolja a Népszövetség által ráru­házott palesztinai mandátumot és hajlandó hadsereggel védeni a zsidó törekvéseket, naigy kérdés, van-e annyi pénz a világon, amely elegendő egy nagy állam alapításá­hoz és lehét-e pénzzel úgy alapítani államot, mint karddal és véráldozattal. Tény, hogy margójára erre a világtörténelemben még nem volt példa, de az is tény, hogy a cionizmus fő­ként a pénztől várja az álom teljesülését- Ha teljesülne, ha maradéktalanul megvalósul­na, akkor kezdődne csak az említett szociá­lis ellentéteken túl a legnagyobb és megold­hatatlan probléma, Theodor Lessing három összetevőjéből származó eredőjének a pro­blémája, mert nem igaz, hogy valaki német, cionista és kommunista lehet egyszerre és ezt harmonikusan olvassza magába. A prá­gai cionista kongresszus ezt a kérdést már csak azért sem fogja eldönteni, mert a pár­tok és a pártvezérek az egoizmus elemi ere­jével jelentkeztek és mindenki a maga igaz­nak és üdvözítőnek gondolt programját kí­vánja keresztülvinni- A fiatalok, akikkel együtt utaztam, ezt még nem tudják és ha tudják, nem tulaijdonitanak neki jelentősé­get, mert ők az újfajta megélhetést keresik, egy talpalatnyi szabad földet, amelyen mint szabad emberek megállhatnak. A fiatalok, a végtelenül rokonszenves és megható hitű fiatalok ünnepi hangulatába belegázolni embertelenség lenne- Nekik még nem szabad megmondani, hogy minden hu­manizmus alapja valóban a jól felszerelt hadsereg. Különösen ebben a pillanatban nem szabad, amikor nem problémákról van szó, hanem arról, hogyan helyezkedjen el gyorsan és lehetőleg eredményesen negyed­millió zsidó ember, akiknek nincs megen­gedve, hogy olyan nemzeti ségüteknek vall­ják magukat, amilyen nemzet kebelében éltek. De tudjuk viszont, hogy a cionizmus egyik legnagyobb ellenlábasa az álom, a paleszti­nai ősi álom, az ortodox hívők meg nem al­kuvó, misztikus álma. Egy Berlinből Palesztinába kivándorolt zsidó orvos hirdetést tett közzé Tel Aviv napilapjában, amely igy szólt: „Utániról visszatérve megkezdtem rendelésemet-'1 Ez nem keserű vicc, ez a nagy, a mindent elbo­rító Álom: a szám ki vetet tség kétezer éves útjáról tért vissza az ősök földjére. Lehetsé­ges ez kétezer év után? Ez a cionizmus és a * kongresszus nagy kérdőjele­A második internacionálé párisi kongresszusa egymásután feltárja a szociáldemokrata párt nagy kefső e A német kérdés után a francia szocialista párt kettéosztásának ügye kérőit napirendre ' ' Párás, augusztus 22- A második internbe fo­nálé kongresszusának mai napján a francia szocialista párt kettéosztásáról tárgyaltak. Ez volt a német szociáldemokraták helyzete után a másik kényes pont, amellyel m ezévi kon­gresszus delegátusai között ugyanaz az ellen­tét uralkodik, amely a francia szocialista pártban. Dalion, az angol szocialisták delegá­tusa például határozottan Renaudel mellett foglalt állást.s Mint ismeretes, Renaudel, a francia szocialisták jobbszárnyán&k vezére, a szocializmust az internacionális alapról a nemzeti alapra akarja átvezetni és Lenn Bium csoportjával ellentétben hajlandó belép­ni ás együttműködni a mai francia kormány- nyál, A svéd, az olasz és néhány belga dele­gátus ugyancsak Renaudel pártján van. Ezzrl szemben Vandervelde. a belga szocialisták vezére élesen elítélte Renaudel álláspontját. Vanderveldebez csatlakozott dr. Adler, a má­sodik internacionálé főtitkára is, A kongress­zuson 142 meghatalmazott delegátus vesz A folyóba zuhant egy hmm katonavonat — hatvan halott A katasztrófa okozóját a helyszínen agyonlőnék London, augusztus 22. A „Daily Maiil“ jelenti Sanghajból, hogy egy vonat, amely ötszáz kí­nai tisztet szállított Ki a ágéiból Khikiangba, a Siau folyó fölött húzódó hídon kisiklott. Két. kocsi kétszáz tiszttel a folyóba zuhant, A többi kocsikban lévő tisztek azonnal társaik segítségére siettek és igyekeztek őket a folyó­ból kimenteni. Nantschang, augusztus 22. A kiangsii vasúti szerencsétlenségröil kiadott ujialbb jelentések szerint, ­a katasztrófánál hatvan tiszt veszítette életét és kétszáz kadett megsebesült. A szerencsétlenül járt tisztek éppen útban vol­tak Nantschanigba, hogy a kínai vörös csapa­tok ellem vívott harcban részt vegyenek. A vizs­gálat. során megállapították, hogy a. szerencsét­lenséget egy vasúti munkás elővigyázatlansága idézte elő, nem tartják azonban kizártnak azt sem, hogy a vörösök szabotázs-akciójáról van szó. A tisztek, akik a szerencsétlenségnek szemta­núi voltak, a szerencsétlenséget előidéző vasúti munkást a helyszínen agyonlőtték. »Letartóztatták a nagymihályi pénzhamisitóüzem finanszirozój Ez év augusztus 18.-Í számunkban kassai szerkesztőségünk a fenti eim alatt többek kö­zött a következőiket jelentette: „A csend őr­ség őrizetbe vett© a már fogva levő Klinger Lajos taxitulajdonois bátyját, Kiinger Józsefet, akivel szemben az a gyanú merült fel, hogy ő finanszírozta a bankóhamisitást," K!inger József nagyrmhá’yi kereskedő ezzel szemiben a következő helyreigazítás közlésére kérte föl lapunkat: Nem igaz az, hogy Kiinger Józsefet a csend­őrség őrizetbe vette s nem igaz az sem, hogy Kiinger Józseffel szemben az a gyanú merült volna fel, hogy ő finanszírozta a bankóhamisitást. A téves információ alapján napvilágot látott tudósítást készségesen helyre igazi tjük s megállapítjuk, hogy Kiinger Józsefnek semmi köze sincs 'a szóban levő pénzhamisitási bűn­cselekményhez és természetesen Kiinger Jó­zsef ellen semmilyen viszgálatot nem indítot­tak. A garamkövesdi csempészek macskazenét adtak a pénzügyőr­nek, aztán megkéselték A tetteseket elfogták Párkány, augusztus 22. (Saját tudósítónk je­lentése.) Nem mindennapi bosszutervet eszel­tek ki Garamkövesden gabonacsempészésen tettenért falusiak. Cigányzenével vonultak- a csempészést leleplező Dvorak Bohusláv pénz­ügyőri szemlész háza elé, ott gunydalokat játszottak és énekeltek. Dvorak kijött a háziból és kérte az éneklőket, hogy vonuljanak el lakása elől. Ezek azon­ban rávetették magukat a védtelen emberre és néhány kés szúrással megsebesítették. A pénzügyőr segítségért kiáltott, mire a kö­zelben gyakorlatozó katonák üldözőbe vették a megfutamodott merénylőket. Rövid hajsza után el is fogták Puskás Fe­renc, Moravcsik János és Szalay István föld­műveseket, akiket átadtak a közben értesített csendőrök­nek. Az elfogultaik tagadják a késelést, de a bizonyítékok ellenük szólnak. Mindhármu­kat beszállították a, párkányi járásbirósági fogházába. Az eljárást, emberölés kísérlete cí­mén indították meg ellenük. részt harminc államból jött harminchat párit névében. A tegnapi és a mai események után valószínűnek vehető, hogy a második interna­cionálé ezévi kongresszusán a szociáldemo­krata pártok kebelén belül levő ellentétek hevesén kirobbannak s az eredmény hozzá fog járulni a párt tekintélyének csorbításá­hoz- A németországi szociáldemokrata párt dekadenciája után a francia szocialisták ketté­válása nyomán támadt elvi vita a legnagyobb csapás, ami a második interiiacionálét fenn­állásának e legnehezebb korszakában érte. A keresztényszoriallsta párt a műit évi vetőmagsegélyek elengedéséért Pozsony, augusztus 22. A múlt évben az elemi csapások és rossz termés miatt ka­tasztrofális helyzetbe<került gazdáink tudva­lévőén vetömagsegélyben részesültek, ame­lyet ebben az évben kellene terményben vagy pénzben visszatéríteni. Tekintettel ar­ra, hogy gazdáink anyagi helyzete semmi­képp sem enyhült, mind általánosabb az a kívánság, hogy a visszatérítés kötelezettsége alól a gazdák mentesüljenek. Az országos keresztényszocialista párt akciót indított en­nek érdekében és eljárt az illetékes fóru­moknál is és remény van arra, hogy indokolt esetekben a hatóságok méltányosan fogják a kérdést elintézni. Úgy értesültünk, hogy gazdasági szervek is közbenjártak a vetö- magsegély elengedése érdekében. Előkelő amerikai vadász- társaság Szlovenszkón Pozsony, augusztus 22. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjolentéso.) Hírneves és a po­litikai életben vezető szerepet betöltő ameri­kai szennélye^ érkeztek ma reggel Tótme- gyerre. Az előkelő vendégek között jelen van Rooseveit pénzügyi tanácsadója, Baruch, to­vábbá Glass szenátor, Greisl admirális, D. Holmes, George Shearer. Az illusztris társa­ság Károlyi Lajos tótmegyeri fö'díbirtokos vendégei, akik vadászatra jöttek le Szloven- szkóra. Egy újságíró Baruoh-chal interjút akart csinálni, de a hírneves pénzügyi kapa­citás kijelentette, hogy jövetelüknek célja tel­jesen politikamentes és vadászni és pihenni akarnak csupán. Hitler ul jelentése a német munkanélküliség csökkenésiről Berlin, augusztus 22. A birodalmi statisztikai hivatal közlése szerint a németországi munka- nélküliek száma 1933 augusztus 1-től augusztus 15-ig újabb 130.000-rcl esett. Az elmult évben ugyanebben az időben a munkanélküliek száma csupán 9500-zal csökkent. Augusztus 15-én a sta­tisztikai hivatal 4,334.158 munkanélkülit nyilván­tartott, azaz egymillióval kevesebbet, mint tavaly augusztus 15-én és kétmillióval kevesebbet, mint amennyit a német munkanélküliség rekordszámú

Next

/
Thumbnails
Contents