Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)
1933-08-20 / 188. (3298.) szám
ívgg augusztus zu, vasarnap. TRAGAW v WGYARMIRLAP 1 / Gróf Buttler János és Mikszáth Kálmán Irta: HARASZY KÁROLY Gróf Buttler János nevét nem annyira a Ludovika Akadémia részére tett 126-666 forintos nagyszerű alapítványa, mint Mikszáth Kálmán „Különös házasság'1 cimü regénye vitte hele a nagyközönség ísmeretvilágába. Mikszáth regényének tárgyát főleg Bernáth Dezső közléséből merítette, aki viszont atyjára, Bernáth Zsigmondra hivatkozott, kinek igazmondásában és hitelességében Mikszáth nem kételkedett s ez volt az oka annak, hogy a való tény helyett a nagy iró egy Buttler- mesét adott a nagy világnak, mely a szépirodalom utján a köztudatba átment vaskos történelmi tévedés. Mikszáth Kálmán „Különös házasság11 cimü regényét szóról-szóra igy vezeti be: „Egy még nem is nagyon megsárgult krónika után Írom ezeket a dolgokat, úgy, amint következnek. Annyira biztosak és hívek az események egyes főadatai, hogy a neveket se tartom szükségesnek megváltoztatná és semmi cirádát, semmi irói arabeszket nem teszek hozzá. Az, aki naplójában följegyezte e történetkét, sohase szokott hazudni másoknak se. Hát még saját magának minek hazudott volna? Igaz hát minden sor. Miért rontsam én el nem igazra?.. Már pedig a dolog másként áll... de ebben nem annyira a csodálatos tollú és fantáziájú iró a hibás, mint inkább a Bernáth-kut- fők, melyek mérgezett vizet csobogtattak Mikszáth regényírói szomja elé. Mikszáth készpénznek vette Bernáth Dezső cikkét, mely a „Vasárnapi Ujság“-ban jelent meg, ez pedig egyszerűen mellőzte a múlhatatlanul szükséges kritikai rostát adatainak lerögzitésénél, melyeket apjától, Zsigmondiéi kapott, ki viszont ez adatokat arra a Buttler-féle köteléki perben benyújtott keresetlevélre és allegá- cióra bazirozfa, melyről azidöben sokat beszélt a világ s igaznak is vette — akárcsak maga Bernáth Zsígmond is, ki hallotta és igaznak vette azt, — mely azonban a maga valójában csúf ügyvédi ravaszkodáson és hazugságon alapult. A fantázia világában kószáló regényírót némileg menteni lehet a történelmi lelkiismeretlenség vádja alól, de az igaztalan célzatosság miatt, mely a műiből kirí, mégis csak jogos szemrehányás érhette őt. Mikszáth csodálatosan csapongó regényírói lendületében elevenbe vágó hibákat követett el. S ezek a hibák annál nagyobb súllyal esnek a mérlegbe, mert itt ismert s nem is oly rég élt történeti személyekről van szó, kiknek alakja ilykép- pen hamis és pedig nagyon kedvezőtlen megvilágításban vésődött be az olvasóközönség ismeret világába. E regény annakidején , kínos feltűnést keltett, különösen a szerepeltetett személyek rokonságában, úgy hogy gróf , Buttlerné rokonságából Bosits Gábor kúriai biró arra is felszólította Mikszáthot, hogy a regényt vonja ki a forgalomból. (1904). Mikszáth a felszólításra nem reagált- És igy a Buttler-mese mint tényleg megtörtént ese- i mény ivakodobt bele az olvasóközönség szivébe, leikébe •.. hiszékenységébe!... A Butt- ler-problémát végtére is megfelelő világításba állította dr. Dőry Ferenc: „Gróf Buttler János házassága11 cimü könyve, mely hiteles forrásokra támaszkodva 1931-ben látott napvilágot Pécsett. * Az őseiben kurlandi eredetű gróf Buttler János 1773 február 25-én született Erdőtelken. Szülei: gróf Buttler Gábor és gróf Buttler Erzsébet voltak. János a tizennégy gyermek közül a tizenharmadik. Anyját nagyon korán elveszítette. Atyja másodszor is megnősült. Feleségül vette Nagy Borbálát, egy sátoraljaújhelyi csizmadia elvált, református vallásu, de későbben a római katolikus vallásra áttért hitvesét, kit egyébként ezentúl is csak ágyasának nézett. A mostohát a Buttler-gyer- mekek sem nézték sokra. János egyszer, atyja távol létében megfenyegette, hogy földhöz vágja és kidobja a házból, úgy hogy feje ösz- szetörik. A gyermekek neveltetése is sok kívánnivalót hagyott hátra •.. János gróf a második grammatista osztálynál többet nem is végzett. Mint fegyelmezetlen, önfejű s tanulatlan siheder lépett be tehát János gróf az életbe s bátyjának és atyjának halálával a rí agy ki terjedésű birtokok örökébe. 18 éves korában beleszeretett gróf Dőry Gábor és báró Eötvös Katalin alig 18 éves ismert szépségű leányába, Katalinba (született Kassán 1773 augusztus 18-án), kit atyja előzetes értesítése és beleegyezése nélküli 1792 május 31-én Pesten magának el is jegyzett- A házasság megkötése elé azonban nehéz akadályók gördültek. így az akkori egri püspök, gróf Eszterházy Károlynak és vagyona gondnokának, Fáy Bertalannak ellenállása, akik arra akarták rávenni a fiatal vőlegényt, hogy házasságát pár évvel halassza el. A bősz szerelmes azonban minden jótanács ellenére, szinté erőszakosan ki provokálta az esküvő megtartását, csakhogy „angyali Katójával (Engelische Katón) minél előbb a náezágyhoz léphessen... Az esküvő tényleg meg is történt a giriincsi plébánia templomban, a Hagymásé után az egész falu népének i jelenlétében. A girincsi plébánia esket és i anyakönyvének idevonatkozó bejegyzése igy szól: „Anno pártáé salutis 1792. die 20 a niensis Augusti copulavit A. R. D. Joannes Olajosy parochus loci illustrissimum comitem Joannetn Buttler Romano catholicum Erdőtelkensem, an- norum 19, curu illustrissima contessa Catharina Dőry Romano catholica, annorum 18 praemis- sis tribus denunciacionibus erga testimoniales spensi, in facie ecclesiae Girintsensis testimo- nium prehibentibus Andrea Vosznitzky et Joanne Maurer.“ Nem volt ennél az egybekelésnél kényszer, rábeszélés, fogvatartás, pisztoly, fegyveres pandúr, Szeceenka János „csinos, kék szemű fiatal papocska11. Nem, nem ezek voltak a fiatal férj szerencséjének, boldogságának sírásói, hanem egyediül Buttler János vadul lángoló, lobogó szerelme, amely később nagy hirtelen jégbe meredt s megfagyasztotta családi boldogságával egész életét... A föltétlenül megbízható szavú dr. Dőry Ferenc szerint: „A fiatal házaspár egy ideig zavartalan boldogságban töltötte napjait. Már családi örömöket is vártak, a gyermek azonban 1793-ban Girincsen halva született. Kevéssel utóbb pedig teljesen szétdulta a család békéjét a kölcsönös féltékenység. Okot erre először a férj szolgáltatott, aki laza erkölcsi fölfogásával a maga személyére nézve nem sokat törődött a házastársi hűséggel s szemet vetett a grófné Nagy Zsuzánna nevű komornájára. A grófré ezt csakhamar észrevéve, föíindulásáoan felpofozta- akomornát, de ezzel egyúttal ellenségévé is tette a leányt, aki csak az alkalmat leste, hogy magát úrnőjén megbosszulja.11 Az alkalom nem sokáig váratott magára, A grófné 1794 nyár elején betegeskedni kezdett. Buttler feleségét orvosai tanácsára a rankherlányi fürdőbe küldte gyógyulásra. KiséTetet is adott melléje, a félbolond és kegyelemkenyéren élő rokon Dőry Lászlót és az előbb említett kom-ornát is. Ez a ranki fürdőzés lett a megölője a grófi család boldogságának. Megtörtént ugyanis, hogy a ranki üdülés alkalmával a grófnőt többször meglátogatta Szirmay István pazdicsi földbirtokos, leánykori ismerőse, ki hírhedt nő-csábász és elvált ember volt... E látogatások nem maradtak titokban a férj előtt, aki az Erdőtelekre visszatérő hitvest a félkegyelműi Dőry László és a bosszúért lihegő kornoma besugására földühödve, brutálisan megtámadta, véle mirden érintkezést megszüntetett és útját kiadta. A grófné kényszerültén kitért a vad természetű férj elöl, Erdőtelket elhagyta (1794) s midőn Buttler bírói intés után sem akarta a házastársi életközösséget visszaállítani, a szerencsétlen hitves a girincsi szülői háziba szorult s beadta férje ellen az egri püspöki széknél a jogos tartási keresetet. A pereskedés tehát-, mint a hógörgeteg, megindult s eltartott csaknem négy évtizedig (1883 julius 22-ig). A por-ben — amely először a tartásdij körül foTgott s csak 1827-ben fajult él köteléki pönré —* illetékes bírósági fórumok voltak: az egri {1796), csanádi (1863, 1818), ismét az egri <1819), esztergomi (1820), kassai, mint pápai delegált (1821), egri (1831), s végül az esztergomi prknási szentszékek (1833). Gróf Buttler János nem sokra ment pőréivel, az óhajtott eredményt nem érhette el: érvényes házassága bilincseiből nem tudott megszabadulni holta napjáig, de feleségével sem békiilt ki sohasem. Az egyház nem érvénytelenítette a gróf házasságát, pedig ő azt akarta, hogy másodszor is megnősülje, magva ne szakadjon a Buttler- családna-k. A pörük igen izgalmas lefolyásuak lehettek mindkét félre nézve. A grófné állandóan azon volt, hogy az életközösséget állítsa vissza a gróf a becsületesség és tisztesség jegyében, vagy illendő tartásdijat Ibiztositson neki. A gróf megának ácsod ott, kö-ntörf alázott, etikai fölfogásának alacsonysága folytán odáig vetemedett, hogy a- pör további gördülésében iszonyú hazugságokra ragadtatta magát, e valóságos bandita-ügyvédeket fogadott föl, hogy segítségükkel a széttéphetetlen házassági kötelékeiből igaztalan uton-módon kikecmeregjen. Nagyidat Sávoly Sámuel ungvári ügyvédre •bízta a gróf a kassai szentszék! Ítélet után (1821) a pör további vitelét. S ez a lelkiismeretlen ember kötélnek is állott s keresetében, amelyet Egerben benyújtott (1827 április 24.), arra támaszkodott, hogy gróf Buttler Jánost fenyegetésekkel kényszeritették arra- hogy akarata ellenére feleségül vegye Dőry Katalint, Hamis tanuk is akadtak. Buttler és Sávoly gyártották őket. Hihetetlenül aljas vádak hangzottak el Katalin leánykori életéről, az öreg Dőryről, a. gró ínénak Szirmayval elkövetett állítólagos házasságtöréséről stib., stb. Időköziben Buttler, miután Sávolytól megvonta az ügyvédi megbízást, a pör folytatását. Janiteád Lászlóra bízta, aki ravaszságban magát, Sávolyt is fölülmúlta. Az egri szentszék előtt a Buttler-vádak és az azokat alátámasztó hamis tanúvallomások összeomlottak. A keresetben foglalt, állítások bebi'zonyitást írem nyertek s ennélfogva a házasságot, mint amelyet a felek önként és szabad,om kötöttek meg, már kezdettől fogva érvényesnek és törvényszerűnek jelentette ki a bíróság. A pör tovább húzódott s két, év múlva ibe is fejeződött a. primási széken (1833). (Vége következik.) Százhúsz örökös harca egy sokmillió dolláros örökségért Egy morvaországi kivándorló 160 millió dolláros vagyonáért küzd az Imrich-család, amelynek tagfai Magyarországon, Romániában, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élnek Prága, augusztus 19. Ritka örökösödési per tartja izgalomban Morvaország egy részét. Az örökségre nem kevesebb, mint 120 morvaországi, azonkívül számos magyarországi, jugoszláviai és romániai örökös tart igényt. 128 évvel ezelőtt, 1805-ben Newyork államban meghalt Emeric János aranyásó, aki tekintélyes vagyont hagyott maga után. Emeric ka.- landos életet élt és sok megpróbáltatáson ment keresztül, amig beevezett a gazdagság révébe. Évtizedeken keresztül küzködött Amerika aranymezőin s kutatott arany után. Mindenüvé elkísérte hűséges angol társa. Végül Emericre rámosolygott a szerencse, aranyérre bukkant, Később Emeric súlyosan megbetegedett és meghalt. Végrendeletében 90 éves időtartamra társára hagyta az arany kiaknázását, de ezen idő eltelte után a jövedelem 50 százalékát családjára testálta, Emeric halála után társa „Astoria1* néven részvénytársaságot alapított, amely az idők folyamán egyre gazdagabbá lett s végül Amerika egyik legtekintélyesebb konszernjévé fejlődik. A társaságnak jelenleg 82 gyára van az Egyesült Államok legkülönbözőbb részén, sok aranybánya és számos állami monopólium birtokosa'. A társaság főnöke, Emeric barátja sem örülhetett azonban sokáig a vagyonnak, mert azt elpusztult „Titanic“-on odaveszett. Az amerikai lapok nemrég foglalkoztak az esettel s a cikkek hatásaként rögtön jelentkezett a németországi Imrich-család, amely teljeg igénnyel lépett fel a vállalattal szemben. Az „Astoria1* egyezségre próbált jutni az igénylőkkel, 500 ezer dollárt ajánlott fel számukra, ezek azonban nem kevesebb, mint 160 millió dollárt követeltek. Az ügy a bíróságok elé került és itt a társaság bebizonyította, hogy Emeric János nem származhat a németországi Imrichektől, miután Németország egyetlen -anyakönyvi hivatalában sincs bevezetve olyan Imridh, akinek az életkora megfelelne azéval. akit az Imricbek elődjüknek jelöltek meg. A társaság vesztére azonban a bizonyítási eljárás során rájöttek arra, hogy Emeric utódai valóban élnek, csakhogy — Morvaországban. A német Imriohek: ilymódon a pört elvesztették, de rögtön jelentkeztek igényükkel a mor- vaorsz-ági Imriohek, akik bizonyításuk szerint tényleges leszármazottai Emeric Jánosnak. Az Imrich-ceaiádböl csupán Morvaországban nem kevesebb, mint 120 ember ól, azonkívül Magyarországon; Romániában, Jugoszláviában is élnek jogos örökösök, akik együttesen pört indítottak az amerikai részvénytársaság ellen jogos örökségükért. Az örökösök minden hónapban Prus-ciha/nekbe utaznak, amelyet műveleteik európai „székhelyéül1* jelöltek ki & ott megtanácskozzáik teendőiket. Sfíyárutói dioatlsoél Salzburgból Salzburg, a magas alpesi csúcsok közé ékelt csodálatos, öreg város — minden gazdasági válság és zavaros osztrák belpolitikai viszonyok ellenére — az idén is megmaradt annak, amivé Reinhardt közreműködésével az utóbbi tizenkét év folyamán kifejlődött: a zene és a szinmüvészet nyári gócpontjának. Eleinte hiányzott Salzburg forgalmából az elmaradt német vendégeknek nagy tömege. De pár napon belül a szomszédos Olaszországból, Magyarországból, Csehs zl ová'ki álból, de főleg Franciaországból és Angliából annyi vendég érkezett, hogy Salzburg uccáinak a képe — ami az idegenforgalmat illeti — újra a megszokottan mozgalmas lett. Salzburg javára nagy eredményként könyvelhető el az is, hogy azok az amerikai nők, akik a tavalyi ünnepi játékok alkalmával látogatták a Mozarteum nemzetközi zenetanfolyamát, e nyáron is visszatértek, még pedig jelentős számú uj amerikaiak kíséretébenA világhírű ünnepi játékok műsora az idén is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A német zeneköltészet kiváló reprezentánsainak müvei kerülitek előadásra világhírű karmesterek, énekesek, színművészek, rendezők közreműködésével. Már maga a megnyitó előadás a szenzáció erejével hatott. Ritíhard Strauss vezényletével Mozart Fidelio cimü operáját mutatták be. Előadói nagyrészben a bécsi opera tagjai, részint Európa ismert énekesei köréből kerültek ki. A következő napok műsora csak fokozta a hatást, melyeit a megnyitó előadás váltott ki a hallgatóságból. Feledhetetlen zenei élmény volt Ole- mens Kraus vezényletével a „Figaro házassága11. Az opera újszerű rendezéssel körülit színre, amely Walleinsteinnak, a bécsi opera rendezőjének zsenialitását bizonyította. „Or- pheus és Euryke11 előadásának külön szenzációja volt Anday Piroska fellépte. A művésznő minden különösebb előkészületek nélkül és utolsó órában ugrott be egy későn lemondott énekesnő szerepébe és annak ellenére is nagy sikert aratott. Hasonlóan a vezénylő Waíter Brúnót is melegen ünnepelték. Wagner „Tristan és Izolda11 előadása méltán vetélkedett akármelyik bayreüthi Wagner-opera előadással- Ezt újra Salzburg halhatatlan fiának, Mozartnak „Cosi fan Tut'te11 operája követte. Felemelő volt Mozartnak az ősi salzburgi dómban előadott „Koronázási miséje11 és Ros- sini „Stabat Mater“-ja, valamint a Mozar- teumnak főleg Mozart-müveket. interpretáló hangversenyei. Az ünnepi játékok operaelőadásait, hangversenyeit, szabadtéri szinietőadásait látogató előkelő nemzetközi közönség között feltűnően sok volt az elegáns, párisi toalettekben pompázó hölgy. Természetesen a bájos bécsi DŐk, akiik már előre számoltak a nagy külföldi konkurenciával, igyekeztek kitenni magukért és Récsért. Az egybegyült szép asszonyok és lányok valóságos divatrevüit rendeztek. így Salzburg nemcsak felejthetetlen, inagasni’vóju zenei élményeket nyújtott a látogatóinak: nemcsak a fül, de a szem is élvezett, A Salzburgban egybegyült nemzetközi hölgy társaságnak a délelőtti vagy délutáni 'sétaruháin kívüli az estélyi toalettjei is túlnyomó részben fehér színűek voltak. Fehér az idén — a divat szempontjából már utószezonnak számító — augusztus és koraszeptem- ber színe is. Meleg nyári napon egy szín sem hat annyira kellemesen, mint a hűvös fehér. Nemcsak a viselőjére, de a nézőjére is. Nyaranta nem divatos a fehér, ápolt arcszin; tehát minden igazi divatdáma azon mesterkedik, hogy minél hamarább lesüljün és nem átalja a szorgalmas strandolással elért halványba ma patinát egészen csokoládés ziuü púderral sötétíteni. Ez a sok fáradozással elnyert barna arcszin a fehér ruhákban jut legerősebben érvényre, azonkívül a fehér szín még fiatalít is: ötévestől.ölvén évesig mindenki viselheti- Ennyi előny mellett érthető a nagy népszerűsége, melyet a salzburgi elegáns hölgyek is megerősítettek. A fehér toaletteket természetesen elütő színnel díszítik: leggyakoribb összeállítás a fehér-fekete. Ez a decens kombináció minden ruhatipusnál érvényesül. A másik nyárutói újdonságot a ruhák diszi- téséhez alkalmazzák. Ez a majomprém. A fénytelen, fehér toalettek peleringallérjait, sálijait, tunikáit a puha, fényes majomprénv csikokkal szegélyezik. A fehér szövetkosztü- mök és kabátok szokásos váll-megszélesitését majom prémrádoilgozással képezik ki. K észtjük manzsettáit, az apró kalapokat imajom- prémmed díszítik. Majomprém itt, majomprém ott, majompréim mindenhol! Szegény majmok, rossz napok járhatnak most odalenn Afrikában!... A váratlanul feltűnt majomprém Paris részéről nem pillanatnyi szeszély. Komoly, „hosszantartó11 jövőre van kilátása- Az őszi és téli kollekcióknak kedvelt prémdísze. Lanvin és Vionet alkalmazták először és pár napon belül az egész párisi Haute Coutore utánozta ötletüket. A nyárutói toaletteken próbálják ki, hogy milyen szívesen fogadja a közönség ezt az egzotikus és minden szempontból érdekes újdonságot. Mint az elegáns fürdőhelyek, a fővárosi szalonok és a salzburgi ünnepi játékokon megjelent divatdámák toalettjei mutatták: nagyon szívesen. Ezzel meg van pecsételve a szegény majmok sorsa. Az újdonság őszre általánosan divatos, azaz „kötelező1" lesz. Egyedül megnyugtató, hogy nagyon eredetien hat úgy a fekete, mint a középszinü ruhákon. Estélyi ruháikhoz fehér-fekete majomprém csíkokból összeá Ili tolt sálakat viselnek. A nagy meleg ellenére is már több külföldi vendéghölgy bársony őszi kalapot viseli Bársony a koraőszi kalapok anyaga. A formák egészen kicsinyek és továbbra is magasított tetővel készülnek- Kissé a homlokba huzva viselik őket. Díszük egv-egy kis toll, vagy diszkréten színes csatit. Egyelőre a fehér, piros és fekete színek a divatosak. Badrányi Magda,
