Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-13 / 183. (3293.) szám

1933 augusztus 13, vasárnap. 17 Áz alvilág rejtelmei a legenda ködében és a tudo­mány mikroszkópja alatt Trencsénteplic csodálatos erejű forrásai közös medencéből erednek — Ahol naponta ötmillió liter forró viz tör elő a föld titokzatos mélyéből ~ Nyolcszáz esztendővel ezelőtt kelt az első Írott emlék a trencsénteplici gyógyforrásokról Trencsénteplic, 1933. aug. 12. A föild mélyének végtelen titkait ce-ak nehe­zen tudja megfejteni a véges emberi elme. Év­századok múlnak el, amíg rájön a tudomány arra, ami emberemlékezet óta él a legenda ró­zsaszínű ködében... Mennyi sok-sok évezred­nek kellett elmúlnia, aimig villámokat tudtunk kovácsolni a laboratóriumok lombikjai között, avagy utánozni tudtuk a Jelegek között szá­guldó sas szárnyait. Kutatjuk a magasságok titkait, megfejtjük a kozmikus sugarak rejté­lyét az ismeretien sztratoszférában és elemeire bontjuk a naip szivárványának spektrumát,. És milyen különös az: ami fölöttünk él. sugárzik és lüktet: az immáron nem titok többé, de az Al­világ rejtelmei még sokáig titkok maradnak az ember számára. Plútó jobban vigyáz birodal­mára, mint Jupiter... A nyolcszázéves Trencsénteplic Istennek ebben a csodálatos virágos kertjé­ben, ahol zabolátlanul kanyarog a Vág és ahol az enyészet, vagy a dicsőség felé vonultak év­ezredek óta a világ népei, ahol kőkorszakbell és népvándorlási koponyák, meg fegyverek fordulnak ki az ekevas alól, emberemlékezet óta ól a monda: — A Tepla patak völgyében legeltette nyá­ját, csilingelő bankákat, Janó, a pásztor. Kora tavasszal indult útnak és késő ősszel, amikor az erdős Kárpátok bérceit már hó bontotta, tért meg övéihez. Sánta volt az Istenadta, fáj­dalmáé nyavalya kínozta a- lábait. És a Janó meleg források tájékára tévedt és fájó lábait ott melengette a forrás vizében, Iszapjában, S mire ősszel hazakerült, nem volt már semmi baja, bot nélkül, egészségesen ugrált örömében. Utána már tömegesen keresték fel a népek a teplici hőforrásokat és kőbe vésett emlék me­sél arról is, hogy a római légiók katonái is itt kerestek gyógyulást iszonytató kínjaikra. Az első írott emlék 1233-ban kelt Trencsón- teplicről, tehát most kereken nyolcszáz eszten­deje van annak, hogy ez a világhírű fürdőhely az irodalom lapjaira került. Az egykori króni­káin) „THERMÁE THRENCHIENSES“-n-ek említi a teplici forrásokat, tehát Anno 1233 már ismerték ezeket. Az első tudományos leírás ké­sőbbi keletű: 1551-ben kelt. amikor is sárosi Wernber György ..De ADMIRANDIS HUNGÁ­RIÁÉ AQU'lS H YP 0 NNEM ATIO N “ cimü mun­kájában oldalakon keresztül beszél a teplici hő­forrásokról. Pár évvel később kolozsvári Jor­dán us Thomeag irja le a gyógyhelyet. Ötmillió liter víz csodálatos huszonnégyérai útja ,.. Valamikor sátrak alatt tanyáztak azok a tö­megek, akik a világ minden részéből eljöttek ide enyhet és gyógyulást keresni irtózatos fáj­dalmaik ellen. Évszázadokon át- tartott, amíg a fürdőzés mai rendje kialakult, Egykoron a be­teg emberek hosszú órákon át tartották beteg testrészeiket a vízben és az iszapban és nem törődtek azzal, hogy testük t-e.e volt kiütéssel. Azt mondhatnék, hogy: kéninérgezést kaptak, de meggyógyultak is. Később, alig egy-két' szá­jaddal ennekelötte, amikor az Illésházyak bir­tokához tartozott Teplíc. külön fürdőházuk volt a főnemeseknek, a közönséges kutyabőrösök- nek. a zsidóknak, a parasztoknak ég a cigá­nyoknak. De nem zavartak el innen senkit: pá­pista. luteránus, kálvinista békében kúrálhatta magát, a legnagyobb vallási harcok idején is. Trencsénteplic sohasem tett különbséget, nem tesz ma sem az emberek között fajuk, nemze­tük, vagy felekezetűk szerint. Itt csak egy cél volt és van: gyógyítani a beteg embereket... Az öt forrást ma kényelmes, diszes bazinok koronázzák: a két Szína fürdő, a sziklaforrás, az ősforrás és az ivócsarnok medencéje. És ebbe az öt medencébe naponként kereken öt­millió liter forró, gőzölgő thermálviz dübörög, rohan, száguld az ismeretlen Alvilágból. Kez­detben azt hitték, hogy az öt forrás őshazája nem azonos, a tudomány most állapította meg, hogy mind az öt forrás egyazon helyen tartja szikrázó nászát az ősanyaggal. Azt, mondja nekem egy bécsi professzor: — Amikor délelőttönként telve vannak a ba­zinok és nagyobb a. nyomás a források vizére, az ivócsarnok sugara vidáman szökell a magas­ba. Délutánonként kieresztik a bazinokat, ilyen­kor a (források útja szabaddá válik, nincsen nyomásuk és ilyenkor az ivócearnokiban a su­gár visszaesik, lelankad. Ebből állapítottuk meg, hogy mind az öt forrás közös helyről, kü­lönböző utakon tör felfelé. Egyiknek az útja hosszabb, a másiké rövidebb. Ezért van az, hogy az egyik forrás vize melegebb, mint a má­siké. És ebben van Trencsénteplic különleges helyzete más fürdőkkel szemben. A legmele­gebb, forrás vize 42 fok, a legalacsonyabb hő­forrás pedig 36 fok. Ez azt jelenti, hogy itt a kúrát teljesen individuálisan lehet folytatni. 'A reumabetegek, ha csak nem szenvednek kom­penzált szívbetegségben, nyugodtan jöhetnek ide, mert fokozatosan kaphatják a melegebb és melegebb vizet. A trencsénteplici forrásoknak az ad különösen nagy balneológiái és terapeuti- kns értéket, hogy itt a vegyi és fizikai tulajdon­ságok a legszerencsésebben találkoznak össze. Természetes temperáturájuk eléri azt a határt, amelyet az emberi szervezet még minden ve­szély nélkül kibír, emellett azonban hallatlan és szinte példa nélkül álló mértékben vannak telítve szabad kénhidrogénnél. Nagy előnye a teplici viznek az, hogy ezt. sem hűteni, sem A föld levegőtengerének legalsó .rétegét, amelyben élünk, a lég különbözőbb felhőképző­dések jellemzik és élénkítik, 'benne .eső, hó és egyéb változatos csapadékok képződnek, a leg­különbözőbb irányú és erősségű szelek fujdo- ’gálnak, szóval mindaz játszódik benne le, amit „időjárásinak hívunk és aminek változatos fordulatossága szinte közmondásossá vált, — levegő tengerünk e legalsó rétegét éppen ezért nevezik a görög „tropoez“ (fordulat) szó után tropoSzférá-nak. A troposzféra hőmérséklete alulról fölfelé rohamosan csökken, úgyhogy a magas hegyeknek a csúcsait még a forró égöv alatt is örök hó födi. Piecard tanár népszerűvé vált nagyszerű ma­gassági rek'ordteljesiitménye óta azonban a lai­kus közönség is tudja., hegy már 10—12 kilo­méternyi magasban a föld színe fölött boly­gónk levegőköpenyének olyan rétege kezdődik, melynek tulajdonságai merőben eltérnek az al­só réteg jellegétől. Ott már nincsenek felhők, sem eső, sem változó szelek többé, sem hőmér­sékletingadozások. — hanem állandó kísérte­ties egyformaságban már csak vízszintes, egyenletes áramlatok vonulnak egész évben változatlan pályájukon. Légkörünk tudvalévő- lég ugy hőmérsékletet, mint levegöeürüséget illetően a föld vonzóereje miatt függőleges ta­Beszámoló az estélyi ruhákról Vasárnapi divatlevél Az idei nyáron nemcsak a. délelőtti és délutáni ruhákat, hanem — az uj divat szeszélyéhez ki­ven — még az estélyi ruhákat is abból az egy­szerű anyagból állítják elő, amely anyagból még pár évvel ezelőtt csak a kimondottan takarékos háziasszonyok befőzéseknél viselt legpongyolább ruhadarabjai készültek. A divatkreátorok ezzel azt akarják kimutatni, hogy minden variációban — az anyagtól függetle­nül — csakis az ízléses összeállítás és a szabás a. fontos. Még a perkáliból is szenzációs toilettet le­het összeállítaná, ka megfelelő kezek készítik. En­nek megfelelően a nyári divatot jelentő nagy re­vükön elsősorban mosható anyagokból készült es­télyi ruhák kerültek bemutatásra. A divatvilág nagy meglepetéssel fogadta a szokatlan újítást, de mert a toalettek eredetien hatottak és a divat- iránynak megfelelően nőiesek voltak, szívesen fo­gadták: a merész párisi kísérlet sikerült. Ehhez természetesen hozzájárult az is, hogy az olcsó anyagok révén az estélyi ruhák ára a krizises pénztárcákhoz idomult. Innen van a-z, hogy ma a mondén fürdőhelyektől kezdve egészen a kis nya­ralótelepekig a nők mindenhol romantikusan meg­varrt, mosó estélyi ruhákban tangóznak. Az organdi, a tüli, a pikké és a virágos kartonok azok a mosóanyagok, melyeket Parisban estélyi ruháknak feldolgoznak. A vezető divatházak kö­zül a Shanelé a pasztellszínű, keskeny csikós pik­két favorizálja. Ez a ház a modelljeit —- a többivel ellentétben — egészen simán legfeljebb kis pe-l-e- rinnel dekorált felsőrésszel és alul csak mérsékelt, kibővülő, földigérő aljjal dolgozza, A díszít és t. a csikóknak ellentétes összedolgozásával hozza ki, melegíteni nem kell és ott használhatja őket a gyógyulást kereső közönség, ahol előtörnek a föld alól, tehát a trencsénteplioi vizet, vezetni sem kell egyik helyről a másikra... így adódik a baln-eologiai ideál: lehetővé válik, hogy a ter­mesztés gyógyvíz minden külső beavatkozás mellőzésével állhat a beteg emberiség rendel­kezésére. A világ híres tudósai: Strasser pro­fesszor, M-aliva tanár és Mladejovszky prágai professzor állapították meg, hogy a gyógyvíz csak ilyen módon tarthatja meg gazdag és ösz- szehasonlithatatlan gyógyerejü kénihidrogéntar- talmá-t... ... Kicsiny gloriettek a zöld hegyek roman­tikus, erdővel telehintett magaslatain, vígan ugrándozó mókusok a fenyők ágai között, dél- felé vonuló nótáé madarak, szerelmesen sütké­rező pisztrángok a gyorsfolyásu patakokban, nyírfából összerótt fehérhátu padok erdei sé­tányok árnyas oldalában: ez Trencsénteplic ... Aztán Istennek csodálatos erejű forrásai a föld­re álmodott paradicsomban, minek minden talp­alatnyi helyéhez romantika, költészet, dal és- szivárvány csókolta oda magát. Hegedű fáján dalolva szólalnak meg a hurok, ,ha a hegyek fölött csillagok mi'lliárdjai koszoruzzák körül az eget, amely kék még az éjszaka sötétjében is. Egészség, napsugár, levegő, tisztaszemü és lesült arcú egészséges emberek örülnek itt az életnek, boldog az, akinek megengedte a sors, hogy egypár hétig itt. gyógyítsa magát és itt fe­ledje el, hogy másutt az.életből annyira hiány­zik az éltető napsugár ... Old Reporter. gozódáeu, azaz az egyes rétegek alulról fölfelé következnek .egymásra, — ezért keverődési-ki- egyenlitődési hatása csak függőleges áramlat toknak szokott Jsa-nie, ezek azonban csak ide­ien t a mi troposzféránkban uralkodnak és 10 ‘kilométeren túl már nem játszanak lényeges szerepet többé, ott már csak a 24 órás nap-éj. váltakozás légnyomásingadozásai egyenlitöd- nek ki egész évben változatlan vízszintes áramlások alakjában, ezért nevezik az ebben a magasságban kezdődő birodalmat a latin ,jsztrátum“ (réteg) ezé után sztratoszférá-nak. Á hőmérséklet ott mindenütt és az évszakoktól függetlenül nagyjából egyforma, sőt helyenkint a világűr felé lassan kint emelkedő. Körülbelül 50 kilométer magasban lebeg a napsugárzás ultraibolya részét erősen elnyelő ózonréteg, 80 kilométernél az úgynevezett ,^világító éjjeli fel­hők", vulkánikus kitörések rendkívül finom el­oszlású odáig föiljutott termékei, 120 kilomé­ternél gyulnak föl a föld légkörébe ferdén be- szásruldó meteorok, azután az északi fény anyagtalan erőinek birodalma, kezdődik és a Heaviside-rétegé, amely rádióhullámainkat, su­gározza vissza, a földre és amelynek már vég­telenül hig levegője lassankint a világűr pusz­taságaiba vész bele. Az utasrélküli meteorológiai léggömbök ré­Mainbocher az apró virágos kartonokat részesíti előnyben. Ezek a kart-onniodellek majdnem térdig sziiken szabottak, csak onnan bővülnek kd, plissébe rakott széles fodor hozzádolgozásával, — széles, földigérő szoknyává. A kivágások ugy elől, mint hátul olyan mélyek, amilyenek csak lehetnek. Leg­gyakoribbak a hátul kereszteződő dekoltázsok. A váltakat szintén plissirozott fehér, vagy a ruha színével harmonizáló organdi-focLrok szélesítik. Molyneux főleg tüll éB mouselin estélyi ruhákat kreál. Nagyon népszerű lett a tüllök közül egy csodálatosan szép bfehér tüll modellje. Ezt Moly­neux teljesen a romantikus Kaméliáé hölgy-etilus- ban dolgoztatta, azaz a nagyon bő szoknyát lép­csőzetesen szélesedő 'húzott tüll-fodrok díszítik. A felső része egészen szűk és rövid derékkal sza­bott. A vállakat szabadon hagyó kivágását lágyan drappirozott fisső-szerü kendő díszíti, melyet szin­tén húzott fodrok szegélyeznek. A lenge, lehelet­szerű fehér toaletten egyedül szines a derékba tű­zött mezei virágcsokor. Ugyanez a modell feke­te, vagy lila tülliből is nagyon hatásos. Különösen a bakfis-koron túl lévő hölgyek részesítik előny­ben. — Molyneux vadvirágos tarka imprimé-mou- selin ruhái alul kiszélesedő, princessz szaibáeuak. Legfőbb jellegzetességük a szokatlanul elálló és nagyon szélesre pufifozott ujjak. Ezeket elől ma­gas, hátul „U“-alaku kivágással dolgozza. Madame Vionet az áttetsző, kissé merev organ­diból a legszebb toaletteket hozza ki. Ezeken a ruhákon is a fodor a fődisz, csak ennél az anyag­nál nem a húzott, de a harangszabásu vagy kiva­salt szélű plissirozott fodrok érvényesülnek a leg­jobban, Az alul nagyon bő, .princessz szabású szok­nyákat ezek a fodrok teszik még lengébbé. Úgy­szintén a vállakat is fodrokkal szélesíti. A puffos ujjak az organdiból nem mutatnak, nagyon mere­vek. Vionet alkalmazta először a vállakon az „U“-alaku 'kivágás befejezéseként a nagy organdi szallagcsokrokat, melyek azóta annyira elterjedtek és népszerűek lettek. Az organdi-toalettek legtöbb-, Győngyházragyogás 26*000 méíer magasban A sztratoszféra legújabb reftéíye Irta: Neubauer Frigyes mérnök Stubnianske Teplice (Stubnyafürdö) mélyen leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumát, köszvényt, neuralgiákat, női beteg­ségeket. Információt és prospektust Fürdöigazgatóság Stubnianske Teplice (Slovensko) gén Piecard előtt egészen 35 kilométernyi ma­gasságig járták be a sztratoszférát automatikus följegyzéseket végző műszerekkel, de a közvet­len személyes megfigyelést persze nem bírják pótolni. Nemrégiben Störmer, a híres északi- fény kutató kimutatta, hogy még idei ént r öl ■való személyes megfigyelések is meglepő föl­fedezésekkel bővíthetik az időjárásmentes ré­gióról való tudásunkat. Aki az égboltozatot kitartóan tanulmányozz za, az bizonyosan kivételesen szerencsés ese­tekben derült idő alkalmával igen nagy magas­ságokban lebegő sajátságos gyöngyházszinek- ben fénylő felhöfátylakat vehet észre. E külö­nös gyöngyházragyogás régiójának a magassá­gát Störmer az északifény-kutatásban jólismert fotogramimetrikus mérések segélyével határoz­ta meg: két, egymástól 10—20 kilométernyire lévő megfigyelő függőlegesen fölfelé fordított lencséjü fényképezőgéppel egyazon másodperc­ben rögzíti meg a tüneményt és a két lemezen való -eltolódáekülönböz-et ibői egyszerű trigono­metriai számítás utján adódik meg a pontos magasság. Az eredmény meglepő volt, ezek a felhők 25.000—26.000 méternyire a föld fölött úsztak, a sztratoszféra kellős közepében tehát, ahol pedig az eddigi tudásunk szerint már egy­általában nem fordulhatnak elő felhők. Nem i* igen lehet elképzelni, hogy vájjon hogyan ke-* Tüljenek vizpárák ilyen magasságokba, — de ha esek -hirtelen fölm-elegedett lég-rétegek fény­játékáról is van szó, akkor is revidiál-nunk kel? a sztratoszféra fenséges világűr-nyugalmáról való nézeteinket, mert ezek a magas levegő* rétegek tehát, ugy látszik, mégis csak szintén! részt vesznek a troposzféra időjárásán:-) k a-z! alakításában. A barometrikus minimumok, mew lyeket a rossz, szeles, esős idő hordozói gya­nánt ismerünk, ugy látszik, néha messzire föl*» nyúlnak a sztratoszférába is és ott felhő képző* déeekre adhatnak alkalmat, — ezeket a képn ■ződményeket rendszerint nem láthatjuk, meri a minimum alacsony esőfelhői a sztratoszférád ba való kilátást elfedik. Ha azonban kivételed alkalmakkor egy függőleges meleg légáramlat (a föhn-szél) az esőfelhőket hirtelen föloldja, akkor a kilátás szabaddá válik és fölismerhet­jük, hogy mi megy' végbe a minimum legfelsői régiójában és fölötte a sztratoszférában. A gyöngyház-felhők ezek szerint tehát való­színűleg nem is olyan ritkák. De csak akkor lehet őket látni, ha meleg föhn-szél a kilátást fölfelé szabaddá tette. Ezért nagyon is érdekes és kivánatos lenne, ha olyan hegyvidékek la­kói, ahol a főim gyakrabban -lép föl, vagy pedig repülők, akik följutnak egy minimum -esőfelhő- rétege fölé, rendszeresen kutatnának a gyöngy* házféryü felhők után és gyakori pontos meg­figyelésekkel lényegesen hozzájárulhatnának é rendkívül érdekes természeti tünemény miben­létének a föld-eritéséhez. jén a derekat színes szallagöv díszíti. E célra- ked­veltek a tarka schottisch t-aft, a lakkozott selyem és bársony anyagok. A pastell rózsaszín, sárga és lila organdi modelljeit Vionet a derékban fekete bársonya zallaggal, a. vállbán pedig fekete bársony- virággirlandda.1 élénkíti. Selymekben vezet a taft. Ugyanolyan romanti­kus irányzatú vállbán húzott ujjakkal vagy fod­rokkal szélesített, alul bő estélyi ruhákat, -dolgoz­nak belőle, mint az organdiból. Előjelek szerint taft lesz az őszi szezón estélyi ruha anyaga is. Mellette a puha, kre-ppelt, fénytelen selymeknek van a legnagyobb jövőjük. Ezeket lakkozott se­lyemből való tarka virággirlandokkal diszitik. A virág még mindig mint kedvelt dekoráció szerepel. Vannak ruhák, melyeiknél az egész váll­rész bársony vagy lakkozott eelyem-krizanténium.- ból készül. Naigyon szép volt egy hasonló megol­dású' Patou-modell. A raffinált egyszerűségű, test­hez simuló fehér krepp-ruhának mindkét válla tűz­piros panbársonyból dolgozott apró virágokból összeállított girla.ndiból állt. A girland folytatóla­gosan a hát hegyiben véggződő kivágását is szegé­lyezte. A késő nyári és előreláthatólag az őszi estélyi ruhák mind fősorral, pelerinnel, prémmel vagy húzott ujjak szélesített vállakkai, szűk felsőrész­szel és csak a térd táján hirtelen kibővülő aljjal készülnek azzal a céllal, -hogy az így kiszélesített váilak és kibővült szoknyák segítségével a csípő- részt még keskenyebbnek tüntessék fel, mint ed­dig. Ez a legtöbb esetben sikerült is. Az estélyi ruhákhoz hasonlóan az estélyi kabá­tok ás egyszerűek. A szezon újdonságai a tüll- és pasztellszínű pikkékabátkák. Rövid derékkal és hosszú, fent nagyon bő ujjakkal készülnek. A tüll- kabátk-áknál az ujjaka-t peleringallérok vagy rö­vid epaulette-k helyettesitik. Pettyes organdi és schofctis taft is a favoritanyagokhoz sorolhatók. Radványi Magda.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents