Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-12 / 182. (3292.) szám

A kommunisták felrobbantották a jokohamai löporraktárt Pattanásig teszült a helyzet a japán kormány és a szovjet között Újabb katonai aktiéba kezd Japán a Távol-Keleten Az azur-itotta hazatér Prága, augusztus U. Bafllbo azúr-flottája ma hazaérkezik olasz földre. Az azúr-flotta u!p. dicsőséges volt és ami az olasz nemzet szr"" álból fontosaiblb a dicsőségnél: az angc : világot meggyőz­te arról, hogy az olasz :>ép az utolsó tiz esz­tendő alatt sorsdöntő változáson ment keresz­tiül. Kevés nemzettel szemben volt az úgyneve­zett müveit nyugat annyi előítélettel, mint éppen Petrarca nemzetével szemben, az ola­szokban szeretett szeretetreméltó csavargókat látni, de a század elején aligha akadt volna olyan drámaíró, aki olasz hőst állított volna valami erkölcsös színmű középpontjába. Olaszország a romok és koldusok hazája volt a század elején. A nagy nemzeti felkelés, amely átsöpört a félszigeten és összekovácsol­ta a régi dicsőség romjain élő kis olasz álla­mokat, olyan történelmi orkán előszele volt, amely csakhamar megváltoztatta Európa tér­képét. Napóleon, Bismarck és Cavour — ez a három államférfi rajzolta ki talán a legmeré­szebb vonalakat Európa térképén-' Megvál- toztatta-e azonban Napóleon a franciák, Bis­marck a németek és Cavour az olaszok jelle­mét? A nagy olasz birodalom lakói ugyan­olyanok maradtak, mint a ki® széttördelt, sok­szor egymás ellen uszított, a régi dicsőség mákomyától kábult olasz állaratok lakói, akik nem éreztek már magukban történelmi nagy- rahivatottságot. Jól és lehetőleg munka nél­kül akartak élni, szerették az édes borokat és az édes dalokat, rajongtak házi szentjei­kért és mutogatták egy világbirodalom kő és márványromijait az idegen utazónak, akit be­csaptak és kinevettek. Ferrero híres regénye a „Harmadik Rámáiról'* éles képet fest arról a korrupt és léha társadalomról, amely a li­berális korszak alatt virágzott az olasz fél­szigeten, Viktor Emánuel gőgös lovasszobra alatt bizony III. Napóleon halálra Ítélt Parisa gőzölög, a pénz és a kéj extázisába n. Cár dúcéi szomorú szemei tekintenek a távoli semmibe ezen a tarka ködgomolyagon át, a fórumon ekkor már Papini ifjú dadaistái és Marinetti futuristái ágálnak, az összeomlás előtti reose- gés-ropogá® kísérteties zaja tölti be a leve­gőt. Ebből a káoszból nőtt ki Mussolini alakja és Mussolini alakja körül az uj olasz nemzet. Mussolini vállalkozásának első pillanatra volt valami olaszos jellege, ami bizalmatlanságot és fölényes mosolyt váltott ki az emberek­ből, volt valami latinos színpadiasság az egész mozgalomban, elmúltak azonban a pu­bertás évei és az európai utas a változások első nyomait találta Olaszországban. Feltűnt, hogy a hangos és túlságosan tarka külsőségek között jelentkező fasiszta mozgalomnak igen erős gyakorlati alapjai vannak, hogy Musso­lini egyetlen percre sem szédült meg saját lendületétől és a legnagyobb extázis percei­ben sem feledkezett meg arról a reális pro­gramról, amelyet maga elé tüzölt, valószínű­leg még akkor, amikor mint magányos ifjú az olasz városkák uocáin bolyongott. Olaszor­szágot ki sepert ék, a koldusokat a mellékuc- cákba terelték, a főtereken álló és köpködő ifjakat munkába vitték, a korrupt bankárokat és nagyvállalkozókat internálták, a vonatok menetrend szerint jártak és a kocsisnak taxa­métere volt. Ez volt az első meglepetés. Mus­solini mindenekelőtt rendet csinált Olaszor­szágban. Hozzáfogott a műhöz, amelvet Ca­vour kezdett meg, de nem volt ideje befejez­ni- Mussolini nem Olaszország térképét, ha­nem az olasz nép jellemét akarta megváltoz­tatni. Munkás, aktív és becsületes népet akart csinálni az olaszból. A túlhajtott individuá- lizmus helyébe a társadalmi segítség elvét ültette, a haza romantikus fogalmából reális fogalmat varázsolt, megmutatta az olasz nép­nek, hogyan kell felemeli fejjel fogadni az angol utazót, aki a font gőgjével lépte át az olasz határt. A gueriila harcokban oly remek, szervezett hadviselésre azonban alkalmatlan olasz katonából Mussolini Európa egyik 1c::­Tokió, augusztus 11. Hivatalosan jelentik, hogy csütörtök délután irtózatos robbanás tör­tént Jokohamábao: levegőbe repült a lőporraktár. A robbanás több járókelőt é* a lőpcrrakíár őr­ségét megölte. Megindították a vizsgálatot. Egyes hírek szerint kommunisták követték el a robbanást. Mór betek óta egyre erősebb kommunista agitáció folyik Japánban. Az agitáció súlypont­ját most a hadseregre tették át. Úgyszólván na­ponként jelennek meg titkos agitátorok a ka- robbantást. Valamennyi kaszárnya el vau árasztva kom­munista röpiratokkal, amelyekben az enge­delmesség megtagadására szólítják fel a ka­tonákat. A rendőrség a lőporraktár levegőbe röpitését a kommunista akciókkal hozza összefüggésbe és az a gyanú merült fel, hogy a kommunisták.ál­talános forradalmi akciót készítőnek elő'és erre a célra preparálják a katonaságot és ezért is igyekeznek minden eszközzel nyugtalanságot ■előidézni a lakosság között. A legújabb hivatalos jelentés szerint a jó- kohamai robbanás általános pánikot idézett elő a lakosság soraiban. A nyugtalanság oly nagy, hogy az emberek nem merik elhagyni a laká­sukat. Mindenki a küszöbön álló kommunista felkelésről beszél. A robbanás ereje olyan óriási volt, hogy a lőportorony környékén 23 ház romba dőlt. A halottak száma egyelőre ismeretlen, mert a romokat nem sikerült még eltakarítani. Az utászok mindig újabb és újabb hullákat húz­nak ki a romok alól. Tokió, augusztus 11. Az a katonai akció, amelyet Japán rengeteg véráldozat árán a Távol-Keleten vezetett, elkeseredést kelt a la­kosság között. A kommunista agitátorok elér­kezettnek látták az időt arra, hogy ismét akció­ba lépjenek és mozgásba hozzák azt a forra­dalmi gépezetet, amely néhány évvel ezelőtt megakadt. Más oldalról pedig, a japánok se­gítségével működő fehér-orosz propaganda­központok a mandzsu határon állandóan nyug­talanítják a szovjetet. A legutóbbi hónapokban valósággal megújultak a. forradalmi idők törté­netéből ismert partizán-harcok. A mandzsu határon a banda-harcok egyre veszedelmesebb méreteket öltenek. És ezért határozta el a szovjet, hogy radikális akcióba kezd Japánban, hogy ezzel ellensúlyoz­za a japánok által mozgatott fehér-orosz akciót. A két nagyhatalom marakodása mögött ott merevedik még mindig a mandzsu vasút ügye, amelyről annyi szó esett az elmúlt évek véres történetében és amelynek a legutóbbi japán- kínai háború idején is olyan nagy szerep jutott. Amint ismeretes, jobb katonáját csinálta. S ő volt az első, aki nem kizsákmányoló, hanem termékenyítő gyarmatpolitikába fogott, aki nem riadt visz- sza a lehetetlentől és az afrikai homokpuszta­ságokat fásitani kezdte és elhintette a kul­túra magvait olyan népek között, amelyek az európai kultúra áldásai közül eddig csak az ólomgolyót ismerték meg. Technikai munkára fogta áz olasz népet, hidak és országutak építésébe fogott és olyan légiflottát épített ki, amely a világ katonai hatalmainak sorában az oroszok birtokában lévő vásuthoz nemcsak katonai, hanem gazdasági szempontból is igen nagy érdekei fűződnek Japánnak. ■Japán évek óta alkuszik a vasútra és nem most fordult elő először az, ami a mandzsu hadjárat idején megtörtént, hogy a japán csapatok egy­szerűen megszállták áz orosz vasutat és az orosz hivatalnokokat egyszerűen elkergették. Ezek a kísérletek azonban nem vezettek végle­ges megoldásra, mert Japán az igy erőszakkal szerzett pozícióit soha nem tudta megtartani. Oroszországnak pedig fontos katonai érdekei fűződnek a VI adiv ősz tokba vezető vasútvonal­hoz, másfelől pedig érzi a folytonos veszélyt, amit a japánok vasut-éhsége jelent számára. Régóta folynak az üzleti tárgyalások, s a leg­utóbbi napokban olyan hírek keltek szárnyra, hogy sikerült megegyezést létre hozni a mandzsunál vasút ügyében és hogy a japán kormány meg­veszi a vasutat a szovjettől. Nem lehet tudni'az utolsó percben mi történt, annyi azonban bizonyos, hogy egyelőre vízbe esett a nagyszabású vasutüzlet. Az ellentét a japán és az orosz kormány között pedig ismét ■k e 11 e m e ti énül kiélesed ett. Arról is szó van., hogy az orosz kormány az utolsó percben tudo­mást szerzett arról, hogy a japán kormány újabb nagyszabású katonai akcióba kezd és ezért állt el az üzletkötéstől. Ismeretes, hogy Oroszország teljesen rálépett a régi cári külpolitika útjára, akikor, amikor Franciaországgal és szövetségeseivel megkö­tötte a megnemtámadási szerződést. Egyálta­lán, a szovjet a legutóbbi hónapokban szakított eddigi agresszív külpolitikájával és minden 'igyekezete óda-irányul, hogy a szovjietkormány- nak kedvező békehelyzetet stabilizálja. Ebben a -törekvésében .irritálja a szovjet.kormányt Ja­pán barátságtalan magatartása. Japán ugyanis -nem hajlandó semmi áron m-egnemtámadási szerződést kötni Szovj,etoroezországgal, mert a japán kormány érzi, hogy soha ilyen alkal­mas lélektani pillanat nem volt ahhoz, hogy nagy ellenfelével leszámoljon. Nyílt titok, hogy a mandzsuriai háború b, csak a küszöbön lévő orosz—japán bábom előesatá- r ozása volt. Japán fölvonulási területet akart magának biztosítani Oroszország ellen. A szov­jet pedig, amely minden energiáját a második ötéves terv kátyúba jutott szekerének kiszaba­dítására fordítja, nem tudna kellő el len tál! ást kifejteni egy jól megszervez ett japán katonai ■akcióval szemben, vagy ha igen. úgy fölborulna az a tervgazdaság, amelynek keretében a leg­kisebb eltolódás ma- már az egész rendszerre halálos csapást jelenthet. Az orosz kormánynak azonban nemcsak a Távol Keleten vannak ér­zékeny pontjai, hanem Ukrajnában is. Ilyen körülmények között tehát nem marad más hát­ra, mint hogy első vonalba állitja Olaszországot. Balbo útja csak külsőségeiben volt romantikus vállalko­zás, lényegileg igen reális céljai voltak. Meg kellett' mutatni Amerikának, hogy Olaszor­szág szavának hatalmi nyomatékot is tud ad­ni és abba a nagyszabású politikai akcióba, amelynek Mussolini állott az élére, nem vé­letlenül illeszkedik be Balbo azúr-flottája. Balbo egész finoman, de félreérthetetlenül ■aláhúzta a nagyhatalmak előtt Mussolini sza­vait. illegális kommunista szervezeteit tolja elő­térbe és a nyugtalanitás politikájához folya­modik. Az orosz -kormánynak az a- célja, hogy forra­dalmi hangulatot idézzen elő a japán katonák között, kritikussá tegye a japán hadv-ezetőség számára az akciót, amelytől joggal fél az orosz kormány. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi hetekben megerősödött a kommunista agitáció Japánbar és 'hogy különösen a kato­nák között terjeszti bomlasztó igéit a kommu­nista párt. Hogy az orosz kormány aggodalma nemi tel­jesen alaptalan, azt az is bizonyltja., hogy a nagy japán hadsereg, amely hetek óta moz­dulatlanul állt, újból akcióba lépett. A pekingi japán követ ma közölte a kínai csa­patok parancsnokával,, hogy a japán csapatok megszállják Dolon-Nort. iRitinbao városát, amely nem messze van Dolon- ■Nortói, ina japán repülők bombázták, a bombá­zásnak számos áldozata van, köztük rengeteg civil. Körülbelül hétezer ja-pán katona vonul ■elő-re Dolon-Nor felé. Moszkva, augusztus 11. Chabarovszkból je­lentik, hogy a tiz fehérgárdista ügyében, aki­ket egy mandzsu hajóin fegyveresen elfogtak, a vizsgálat befejezés előtt áll. A vizsgálat so­rán megállapították, hogy az elfogott fehérgá-rdisták összeköttetésben állottak a eharbini kémközponttal, amely Szovjetoroszország ellen dobozott és egy bizonyos mandzsuriai katonai kör Szolgála­tában állott. A szervezet 1931 októbere óta működésben volt és nemcsak kém-szolgá la tokát teljesített, de bandaharcokat is szervezett a távol-keleti határokon, s távolabbi célja az volt, hogy a TárokK eleien általános felkelést szítson a szovjetkormány ellen. A népszövetségnél emeljek panaszt az Erdélyi Magyar Szó betiltása e-fsn? Budapest, augusztus 11- (Budapesti szer­kesztőségiünk telefon jelentése.) Nemcsak a romániai kisebbségi magyar sajtó, de a bu­dapesti lapok egy része is a legnagyobb fel­háborodás hangján foglalkozik a nagyváradi Erdélyi Magyar Szó betiltásával. A kormány­hoz közel álló Függetlenség mai száma kö­veteli az ügynek a Népszövetség elé való vi­telét. A Budapesti Hírlap vezércikkben fog­lalkozik a betiltással, amelyet a kisebbségi magyar sajtón esett súlyos és durva táma­dásnak minősít, amely ellen a Népszövetség­től javasol elégtételt és a jövőre nézve vé­delmet kérni. A Népszövetséghez benyúj­tandó petíciónak a jogászi körök felfogása szerint akadályául szolgál az a körülmény, hogy a román hatóság gondosan óvakodott attól, hogy Írásos régzést adjanak a betiltás­ra vonatkozólag s igy valószínű, hogy a pe­tíciót csak távirat formájában adják ki- A román kormány eljárásának igazolására a Népszövetség főtitkárságához írásos jelentést szándékozik betérjeszteni. Ma: RÁDIÓMELLÉKLET XII. évf. 182. (3292) szám • SlOmbat « 1933 augusztus 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kó; külföldre: évente 450, /} SzlöVeUSzkÓi és rilSZÍnSzkÓl ellenzéki üártok 11. emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt . r Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Egyes szám áré 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kt 8ŰRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHA

Next

/
Thumbnails
Contents