Prágai Magyar Hirlap, 1933. augusztus (12. évfolyam, 172-197 / 3282-3307. szám)

1933-08-10 / 180. (3290.) szám

1933 augusztus 10. csütörtök. — Cegléden szétrombolják a gólyák fészkeit. Az állatok egy része és az emberek szeretnek barát­kozni és ennek a kellemes érintkezésnek mindig népszerű kései voltak a háztetőkön fészkelő gólyák, amelyek kerepelése sokszor veri fel az Alföldén a tanyák csendjét. Most Cegléden megszűnt ez a ha­gyományos barátkozás. Eddig nem volt baj a gó­lyákkal, hiszen rengeteg olyan vizenyős hely volt, ahol sok béka élt és igy a gólyacsalád megtalálta a maga ennivalóját. Hányszor látunk repülő gólyát, amint kis békát visz szájában a g ólyaf tokáiknak, ám az agrárkultura fejlődése most nagy vészé ele­delem be sodorta az egyébként tisztelt gólyacsalá­dokat. Egyre kevesebb a béka és ennek az lett a következménye, hegy a gólyacsaládok más enni­való hiányában rákaptak a tanyaházak udvaraira és elragadták onnan az apró baromfiakat. Raga­dozó lett tehát Cegléden a gólyamadárból, amely ellen most, az úgynevezett kappanhatai tanyák lakossága úgy védekezik, hogy kiirtásra ítélte a gólyákat. Szétrombolják a gólyák fészkét, hogy otthon hiányában más vidékre menjenek. A gólyák felfalták a békákat, de a békák pusztulásuk után most mégis bosszút állnak a piroslábu madaraikon, amelyeknek hadat üzent a kappanhalmi tanyavilág. — Ha fáj a feje és szédül, ha telteéget, bél- izgalmat, gyomorégést, mollszoamlást vagy szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József4 keeedivizet. xx A XIV. Reichenbergi Vásár 1933 augusztus 12-től 18-ig jó bevásárlási forrás. Dacára a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetnek, ismét sok kiállító képviselteti magát a Reichenbergi Vásáron, amely az idén egy vásárpalotárval többet mutat fel. A Reichenbergi Vásár az idén is bebizonyítja, hogy kedvező piac- Az Általános Mintavásár árucsoport-kiállítást foglal magában. A technikai vásár az idén néhány speciális csoportot állított fel, mint például a „Gazda­ságos háztartásvezetés" stb. Különösen a bel­földi bútoripar képviselteti magát szép szám­ban- Nagyon sokoldalú lesz a rádióvásár, mely a tavalyit is túlszárnyalja. ,.Az asszony és a gyermek" kiállítás különös látványossá­ga lesz a vásárnak. A Redohenbergi Vásár jelentősévének elismeréseképpen ez évben a bevásárlóknak és látogatóknak 33 százalékos vasúti kedvezményt nyújtanak, melyet a kül­földiek számára 50 százalékra emeltek az esetre, ha utiuk 100 km-nél többet tesz ki­— A utó elgázol ás az országhatáron. Párká­nyi tudósitónk jelenti: Az esztergomi Duna- hidfőnél Ullmann Pál (báró) földbirtokos autója elütötte Markó Lajos bányaszerelőt, aki súlyos agyrázkódást és fájdalmas sérülé­seket szenvedett. Az autó a baleset után to­vább száguldott Párkányba. Markót az eszter­gomi kórházban ápolják. Az autó sofőrje és tulajdonosa ellen eljárást indítottak. — Megölte a leomlott kutfaL Párkányi tu­dósítónk jelenti: Pápai (Polac&ek) József szentgyörgymezei lakosra kutásás közben rá­szakadt egy hétméteres kutfal. A szerencsét­lenül járt embert csak órákig tartó munkával tudták kiásni a többmétermázsa súlyú földtö­meg alól — holtan. Halálát fulladás okozta. — Támadás meséjével akarta félrevezetni a csendőröket az öngyilkos cselédleány. Párkányi tudósítónk jelenti: A berti országúton tegnap ön­tudatlan állapotban fekvő nőt találtak a hazatérő falusiak. Az előhívott orvo6 súlyos mérgezést álla­pított meg és hosszas fáradozás után eszméletre térítette a leányt, aki a közben megérkezett csend­őröknek elmondotta, hogy Hindi Borbálának hív­ják, Kürtön szolgáló cselédleány. Bárt községbe iparkodott, amikor állítása szerint két férfi meg­támadta, földreteperte és erőszakkal valami erős folyadékot itatott vele A csendőrség a legszorgo­sabb kutatás dacára sem talált olyan adatot, amely a leány vallomását alátámasztotta volna, ezért új­ból faggatóra vették Hindi Borbálát, aki végül megtört és beismerte, hogy a támadás nem történt meg, ellenben öngyilkosságot akart elkövetni, mert imádójával összeveszett A még mindig sú­lyos állapotban lévő leányt beszállították a komá­romi kórházba, egyben hatóság félrevezetése cí­mén feljelentést tettek ellene. — Sztrájkolnak a koldusok. Kiadóéból je­lentik: A Prága melletti Kladnó egyike a (köztársaság azon városainak, ahoil a legtöbb koldus van. A kladnói városi tanács elhatá­rozta, hogy a koldusokat 5 és 10 filléres utalványokkal fogják segélyezni, mely szel­vényeket a kereskedőktől kapják s a városi hatóságok váltják be. A Ceské Slovo jelenté­se szerint a Madnói koldusok most sztrájkba léptek, nem akarják átvenni ae utalványo­kat, haneim készpénzsegélyt követelnek. — Aszpirines fröccsel mérgezte meg magát egy életunt kassai géplakatos. Kassai ezerkesztősé­günk jelenti telefonon: Knyiireer János kassai gép­lakatos tegnap este öngyilkossági szándékkal na­gyobb mennyiségű antip iránt és aszpirint vett be olyképpen, hogy azt a fröccsében oldotta föl. A mérgezés tünetei csakhamar jelentkeztek, az ön- gyíükosjélölt elv szitette eszméletét. Beszállították a kórhá/zba, ahol kezelés alá vették. Állapota sú­lyos, mindamellett felépüléséhez megvan a re­mény. Megvalósul a Duna-Odera csatorna terve? Olmütz, augusztus 9. A tervezett Duna- 0 dóra-csalom a rendkívül nagyifontosságu kü­lönösen Morvaország és Nyugatazilovenszkó szempontjából. Már több ízben adtunk hint a felmerült tervekről és előkészületekről. Ta­valy Prerauban ültek össze az érdekeltek és az illetékes hivatalok, miig a technikai rész 'tárgyaláséit szintén tavaly Pardubitzbam kezdték meg. A Prerauban összegyűlt víz­gazdálkodási társaságok 'és szövetkezetek a munkálatoknak leggyorsabb megindítása mellett foglaltak állást- Különösen a Morva torkolatától Göding városáig terjedő morva­parti helységek sürgették a terv keresztül­vitelét, de ami a munkálatok meggyorsítását illeti, nem sok eredménnyel. Nagy nehézsé­gekbe ütközik főleg a terv pénzügyi része. A napokban Olmützben a szakemberek és ér­dekeltek újabb tárgyalásra jöttek össze, ame­lyen Szmrosek Antal mérnök a kérdés mű­szaki oldalát fejtegette. Véleménye szerint nincsen akadálya an­nak, hogy a kölcsönös segítés 'rendszere és Európa gazdasági önsegélye mielőbb kiépít­tessék. A technika mai állása mellett jóval nehe­zebb problémák is megoldhatók, mint a Duna-Odera-esatomia, Harminc zsilip segít­ségével a dunamejletti Dévénytől, tehát, a Duna és a Morva torkolatától, egészem az oderbergi államhatárig olyan uj viziut ke­letkezne, amely 1000 tonnás uszályok von­tatására is alkalmas volna és közép európai jelentőséggel bírna A terv lényeges ré­szeiben máris kész. Az 1921. évi vizgazdálkodást törvény alapján a viziutak állami hivatala dolgozta ki azt, és pedig a Dévény-Kremsier-i szakaszra. , Általában főleg a Morva torkolatának mi­előbbi kiépítését sürgetik. Az előadó hangsúlyozta, hogy ami a terv műszaki oldalát illeti, a munkálatok akár azonnal, még a mostani nyár folyamán megkezdődhetnek, mert erre 1928 óta min­den szükséges előkészület megtörtént. Az említett csatornaszakasz mindenekelőtt Ungariscih-Brod, Göding, Ungarisoh-Hra- diseth, Ungarisch-Ostra és Napajedl váro­sokra bir nemcsak gazdasági tekintetben, hanem az árvízvédelem szempontjából is nagy jelentőséggel, annál is inkább, mert a Morva folyó szabályozásának szükséges­sége napról-napra nagyobbodik. A Duna- Odema-csatema terve iránt néhány év óta a zlini Bafa-inüvek is érdeklődnek és anyagilag is támogatták a terv előmunká­latait. Látogatás Kolchiszban A Prágai Magyar Hírlap párisi munkatársától FIGYELMEZTETÉS El tetszett késni — szól a színházi jegy- szedő. — Kérem, tessék nagyon halkan Jénán i. Miért?, Már mindenki hiszik? Bizony eltartott néhány évekig, miig Párás és a párisink megszokták az esténként szardoniikus villanyfényben ragyogó szov- jetcsállagot a Gnenelle-uccai történelmi pa­lota százados homlokzatán, mely a gőgös Izvolszki s a féicszocialista Maklanov alatt egyenként hordta volt a cári sasokat. Még harmadéve, mikor Kutyepovot hurcolták ei titkos kinhalálna párisi csekaügynökök, tö­megek üvöltöztek a palota bejárata előtt és interpelláló ál am(férPiák követelték, hogy adják ki Dowgalevszki követnek passzusait, de aztán ez a felháborodás is elült és a szovj elkövet ség mindinkább belegyökere­zett Parisba. Mindez hirtelen jutott eszembe, hogy e na­pokban a Passy-i előkelőén csendes Impas- se des Pretres egyik kapuibejáratán azt a fe írást olvastam: „Légáron de la Répubiique Géorgienne.44 Egész érthetetlen, hogy Fran­ciaországon, mely de june és de facto fenn­tartás nélkül elismerte a szovjetállamot, külön követsége legyen Georgiának, mely tudvalevőleg egyáltalán nem ál am, hanem a Szocialista Szovjetköztársaságok Föderációjá­nak tagja, más szóval Szovjetoroszország egy része; külön külügyi képviselet neon jár ne­ki, mintahogy külügyminisztériuma sincsen. Meg kellett kérdeznem ennek a váratlan kaukázusi követségnek a gazdáját, hogy iga­zában mit és kit képvisel és hogy hogyan állunk ezzel a georgiai függetlenséggel, mi­után Oroszországban nincs több nemzetisé­gi elnyomás: a nagy szocialista államszövet­ség mternacionáliLs és minden nemzeti ki­sebbségnek csorbítatlanul hagyja meg kultu­rális ésnacionális jogait „ t » A heraklidák birodalma Az első meglepetés, aimi ért felhaladva e szerény rokonszenves palotácska szőnyeges lépcsőjén, hogy az első emeleti büróbian a követ, aki személyesen fogad, nem más, mint A. Őse nikeli, a forradalmi szocialista vezér, kinek nevére a Kerenszki forrada­lomból emlékezhetünk. Látszatra nem vénült sokat a letelt tizenhat esztendő alatt, a régi időkből emlékezetes joviális medvedőnmö- gésével fogad és roöszalólag ingatja nagy fe­jét tudatlanságomért. Hamarosan felvilágosit, hogy Georgia a kerek földnek egyik legrégibb állama, KolC'biisnak hívták valaha, a hellén miitholo- giában játszott szerepet az aranygyapju kap­csolatán, ami talán összefüggésben van av­val, hogy az Inguria folyó Georgiában ma is bő aranyat hömpölygőt. Az aranygyapju az- tán a spanyol Habsburgok emblémája lett, mint tudjuk, s erről viszont eszembe jut, hogy Kolchjst más néven Ivériána'k hívták és hogy nyelvkutatók szerint az ottani miingréliai nyelv közel rokonságot mutat az ibériai félsziget őslakóimak, a baszkoknak tájszólá­sával. k Miwtev i&atoete & rotort ahogy, regényes egész története ennek a természet­től szelíd kaukázusi népnek, melyet a ké­sőbbi görögök neveztek el röviden geor- gosz-nak, vagyis pásztornak s me ynek di­nasztiája, a kerek ezerötszáz esztendeig uralkodott Bagratidok magát szerényen Her­kulestől származtatja le. Különben ezek a Bagratidok máig sem haltak ki: egyikük, Bagration generális volt I. Sándor alatt, má­sikuk varsói kormányzó a vi.ágháboru előtt, az utolsó, Teymuras nevű, gondolom, Belg- rádban emigránskodik jelenleg, de koronát uto'sóul II. Irakli viselt, aki Katalin cárnő­vel szövetkezett 1783 július 24-én, mely al­kalommal a nagy cárnő kifejezetten elismer­te Georgia önállóságát, ami viszont nem gátolta meg, hogy 1801 szeptember 12-én Oroszország el ne foglalja és ne annektálja hatalmi szóval egész Georgiát. Azóta ott egyik felkelés követte a másikat, forradalmak vadregényes fészk© lett a kis hegyi ország és Lenin legbiztosabb fegyvertásai is Tseid- se, Cseretelli s mások georgiaiak, maga Sztálin is, kit tudvaevőleg természettől 'Dsugasvülnek hívtak, A vörös cár akasztat — A mi szempontunkból — mondja bozon­tos fejét csóválva Csenkeli, — nincsen kü­lönbség a fehér és a vörös cárok között. Ezek éppúgy megszegték a maguk szerződé­sét, éppoly zsarnokok, elnyomók és híven követik uj jelszavak alatt a cárok naciona­lista koditópolitukáját Georgiában. Elismer­ték kifejezetten a georgiai köztársaság teljes függetlenségét 1920 május 7-cn, sőt mint egyenlő felek kereskedelmi szerződést is kö­töttek vele 1920 november 14én és azután néhány hét múlva, 1921 január 27-én minden további nélkül hadsereggel árasztották pl Georgiát és annektálták. Radek azt mondta erre Berlinben: „Szükségünk volt petróleum­ra, tehát elfoglaltuk Georgiát gazdasági szem­pontból." Beültettek Tifliszbo egy úgyneve­zett georgiai szovjetkormányt, melynek kü­lönben a legkisebb hatalma sincs és az erő­szakkal elfoglalt országba béhelyezkedett a Csóka. — Telherautomobilokon tömegesen hurcol­ták az erdőkbe az embereket, ahol vala­mennyit lelőtték, 4000 'embert az első héten, hogy még a hullákat sem temették el, úgy tépték azokat széjjel az erdőben a vadálla­tok. Mások ezren, meg ezren pincebörtö­nökben, vagy száműzetésben Szibériában pusztultak éhen, Tifliszben például 1933-ban egy nap végeztek ki 93-at. — Ezidén is 227-et lövettek főibe egy napon Bárosalovban. Azóta is egyre folyik a nagy­bani gyilkolás, minthogy a lakosság Sosem hódolt be és minden terror dacára küzd nemzeti szabadságáért. A bolsevikok csak­úgy* még jobban üldözik a georgiiai kultúrái, a georgiai nyelvet. A nemzeti isko­lázást, miint a cár, de ezenfelül lerontották, a templomokat és a koldhozrendszer terjesz­tésével elvették a paraszt földijét, állatait. Ezt a birtokállamositást mi erősebben érezzük meg, mint az orosz parasztság, mely nem is oly rég még pritíiitiv pollektivizmusban éLt közös községi birtokon, a „mire“-ben. A geor- giaii paraszt azonban mióta tói fogva kisbir­tokos, ragaszkodik a földjéhez. A köztár­sasági kormány Párisban menekült már az aninexiókor, de még itt sem é.het békében a Csekától. Legjobb vezérünket, Ramisvilit c»ak tavaly lőtte le revolverből egy cseka- ügynök Páris közepén, a Piacé általié jár­dáján . . . Három millió ember vagyunk, maroknyi nép, de ősi szabad ország, mely; nem hajlik és nem fog hajlani a szovjet jár­mába soha. A nagyhatalmak és a nemzeti szabadság • • • A nagyhatalmak elismerték a független Georgiát; a Versailles! nagy tanács (Francia- ország, Anglia, Olaszország, Belgium, Japán) de facto 1920 január 11-én és de jure 1921 január 27-én,. mintahogy ezt Briandnaik, Gegecskorihoz, a száműzött georgiai kormány; külügyminiszteréhez intézett levele bizonylt­ja. De külön-külön elismerték a szabad georgiai köztársaságot de jure Ausztria, Né­metország, Lengyelország, Románia és csak­nem mindegyik európai és amerikai állam. Ugyanezért visszautas itatták úgy a génuai mint a l&usannei nemzetközi konfrenciáton a szovjetbirodalomnak azt az igényét, hogy Georgiát is képviselhesse. Raymond Poin- caré, akkor francia miniszterelnök, tisztán megmondotta válaszában, hogy: „Ha a de ju­re elismert georgiai köztársaság nem vehet részt a génuai konferencián, annál kevésbbé ismerhetjük el, hogy Oroszországnak joga volna a többi nemzet előtt képviselnie egy oly államot, melyet karhatalommal okkupált és a lakosság akarata ellenére erőszakkal tart megszállva." E die jure elismerésnek alapján áll az Impasse des Pretresben ez a georgiai követség és én, valah köztársasági elnök, a száműzött, elnyomott, de élő, el­pusztíthatatlan szabad Georgiát képviselem a francia köztársaság külügyminiszter© előtt. Ahogy elmúlt fö’öttünk a cári elnyomás, elf og múlni a bolseviliiké is: a Kaukázus a kaukázusi népeké! A történeti igazságosság útját me? lehet lassítani, de nem lehet meg- ál itani. E’őbb vagy utóbb a négy kaukázusi ország, Georgia, Aszerbadsám, Szirkasszia, Armenia államszövetsége fog uralkodni, négy szabad parasztrepublika, e sokat szenvedett hegyvidékeken, melyeknek megvan minden természetadta gazdagságuk hogy bo’dogé’etets biztosítsanak lakosaiknak, ha megszűnik fö­löttük az idegenek zsarnoksága. Benedek Károly. — A nyitrai Orol stadion épitőállványa lesza­kadt és maga alá temetett két munkást. Nyitrai munka társunk jelenti: A szigeti utón épülő Orol stadion építési munkálatainál súlyos baleset történt tegnap délelőtt. A klublház állványzata leszakadt és két munkást maga alá temetett. A szerencsétlenül járt munkásokat mentőautón ezálllitatták be a kórházba. A baleset ügyében vizsgálat indult annak megállapítása végett, hogy kit terhei felelősség. — Az üldözött betörök a Moldva vizébe mene­kültek — egyiküket elfogták. Tegnap este a Derű- s o v o -pál vaud var o n Kotnauer éjjeli őr két tolvajt lepett meg, akik szenet akartak lopni. A tolvajok nekiestek az éjjeli őrnek ég; elverték, majd a Moldva felé menekültek, beugrottak a folyóba s a ..Nagy-Velence" szigetére akartak eljutni. Az éjjeli őr segélykiáltásaira összefutott rendőrök figyelték az úszó betörőket. Az egyiket egy arra evező csónak, miután nem tudta a dolgok állását, fel­vette s elevezett vele. A második ‘betörőt sikerült a rendőröknek elfogniok s benne a sokszorosan büntetett Jan Halada nevű rovottmuitu egyént ismerték fel. SOSE KÉSŐ A mama: Már megint hazudtál Palkó! Iga- ián szégyelhetnéd magadat. Mikor a te apád ilyen kicsi volt, mint te, sohasem hazudott, 1 Palkó: Hát mikor kezdte?. * i M. Gy. B.-Iványi. A kért ügyvéd címe: Buda­pest, V. Alkotmány-ucca 3. szám. — K. I., Losonc. Ere a kérdésre csak levélben vál a« zolhatumk. Tel­jes név közlése mellett kérjük a kérdés megismét­lését és vá'laszbélyeget. — Ifj. Sz. L., Pozsony. Az ügyről annak idejn sokat cikkeztünk. Tessék elő­ször kérdést intézni Írásban (ibélyegmentesen), hogy milyen alapon történt a kivetés. A válasz ! megérkezése és az adóhivatali iratokba való be­i tekintés után tessék fellebbezni. — D. Gy., Bolha. Nem közölhető. — „Feliér rózsa". Nem napilapba való. Akinek szánta aag^foan, annak wsíMJöfc széni Ioíl 6

Next

/
Thumbnails
Contents